Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-21 / 43. szám

2000. február 21., hétfő Í$MK-MAGyMQRSlAG 4 Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Játszóház farsangkor. Farsangi játszó­házzal várja a gyerekeket a szerencsi Gyer­mekklub ma, hétfőn délután 1 órától. • Electro gyermekműsor. Az Electro Cowboy együttes mutatja be Sulibusz cí­mű gyermekműsorát február 22-én, ked­den délelőtt 9 és fél 11 órától, és másnap délelőtt 9-től a kazincbarcikai Egressy művelődési központban. • A Bódva-völgy dián. A Bódva-völgy műemlékeit mutatja be diavetítéses elő­adásán Hadobás Pál február 23-án, szer­dán délelőtt 9 órától az edelényi Városi Könyvtárban. Táncos siker Miskolc, Budapest (ÉM) - A Szinvavöl- gyi Néptáncegyüttes részt vett az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület által meghirdetett országos Gyermek Néptánc Antológián február 13-án a budapesti Er­kel Színházban. A részvétel lehetőségét az előző évben nyújtott többszörösen is ki­emelkedő eredményeivel érte el az együt­tes. A mostani rendezvényen Maródi Atti­la megkapta az 1999. év legkiemelkedőbb gyermek-táncpedagógusa címet. A barokk zenéje Miskolc (ÉM) - Az Ady Művelődési Ház által szervezett Muzsikáló zenetörténet cí­mű sorozat mai, hétfői előadásán a ba­rokk zenéről lesz szó. A délután 3 órakor kezdődő koncerten közreműködik a For­rás Kamarakórus (vezényel: Balásné Mol­nár Ildikó) és a Telemann Együttes, szólót énekel Bócz Annamária. Az időutazás ka­lauza Bócz Sándor. Stigmata Für Gabriella Nem lepődnék meg, ha a katolikus egyház ugyanolyan hevesen tiltakozna majd a Stigmata tévében való levetítése ellen, mint szokta tenni Martin Scorsese Krisz­tus utolsó megkísértése című filmje eseté­ben. A Stigmata ugyanis az egyház mint Isten és a hívek közti közvetítő intézmény létjogosultságát kérdőjelezi meg. Egy fiatal - ráadásul ateista - fodrász­lányon sorra megjelennek Jézusnak a szenvedése során szerzett sebei, a stig­mák. Az eset felkelti a vatikáni vizsgáló- bizottság figyelmét is, és elküldi emberét, vizsgálja ki az esetet. A pap maga is meg­lepődik, hogy időnként a lány folyéko­nyan ír és beszél Jézus régen elfelejtett nyelvén. A gond akkor kezdődik, amikor Rómában lefordítják a transzban írt soro­kat, melyek azt hirdetik, az egyház ben­nünk van, nem a fában és a kőben, mely­ből szobrokat és templomokat faragtak. A valódi csodákat produkáló fodrásznak et­től a perctől maga a modern egyház lesz a legfőbb ellensége. A film helyenként hatásvadász, ez tény. Mint ahogy az is, hogy főleg a vi- deoklipeken felnőtt fiatal nemzedéknek készült, kemény kontúrjait, jéghideg szí­neit és agresszív vágásait talán nehezeb­ben fogadják be a középkorúak. A ke­reszténységben tabunak számító lélek­vándorlást és szellemjárást keverik ösz- sze néhány kiemelkedő alakjának törté­netével, Jézuséval, Máriáéval, Szent Fe- rencével, sőt felbukkan a Gonosz is. Az így is vékonyka történetű filmet magát talán hamar elfelejtjük, de a fülünkbe ültetett bolha egy ideig még viszketést okoz odabenn. Jurta az emeleten, vérszerződés borral Megkezdődött az Irány a Kárpát-medence! című millenniumi történelmi játék. A „vérszerződés". Heffner Attila a sámánok énekét idézte. fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - FG) - A jurtá­ban sámánének szólt, a ve­zérek - a felkészítő tanárok - borral koccintottak a mis­kolci Ifjúsági és Szabadidő Ház által diákok számára meghirdetett történelmi já­ték sikerére. Mi az a kerege? Kik állították a jurtákat? Mi volt a vérszerződés legfontosabb célja? Ezekre a kérdésekre is vála­szolniuk kell azoknak a diákok­nak, akik részt vesznek a mis­kolci Ifjúsági és Szabadidő Ház által meghirdetett Irány a Kár­pát-medence! című millenniumi történelmi játékon. De a szer­vezők mindjárt az első össze­jövetelen eltértek az ősi szoká­soktól. Kerege nélkül, és a ház minden dolgozójának segítségé­vel állították fel a jurtát a II. emeleti nagyteremben. Vér he­lyett borral koccintottak a „vezérek”. Ezzel erősítették meg a versenybe benevezett ti­zennyolc miskolci iskola csapa: tainak felkészítő tanárai, hogy legjobb tudásuk szerint segítik a diákjaikat. Elkísérik őket a múzeumi foglalkozásokra, segí­tenek a lányoknak hajfonatdí- szeket, a fiúknak tarsolyleme­zeket készíteni, elviszik őket a táncházba, a játszóházba, együtt hallgatják meg a múlt­idéző előadásokat, megmutat­ják nekik, milyen könyvben nézhetnek utána: mi is az a ke­rege, kik állították a jurták, mi volt a vérszerződés legfonto­sabb célja?! Berzi Mariann, a vetélkedő szervezője, a ház munkatársa a tanárok számára tartott beava­táson - az alkalmi jurta alatt - elmondta, hogy az egész évet át­fogó játékos sorozathoz nagy se­gítséget kaptak a Hunyadi Má­tyás Általános Iskola és a Váro­si Pedagógiai Intézet munkatár­saitól, és támogatta kezdemé­nyezésüket a Nemzeti Kulturális Alapprogram is. Már a tanárok beavatásán is sámánzene szólt. Heffner Attila, a Barbárok című rockopera ze­neszerzője így varázsolta a jurta alá a honfoglalás korának han­gulatát. A diákok számára meg­hirdetett február 18-i, pénteki beavatáson ugyancsak ő köszön­tötte a fiatalokat, és amíg a sá­mánzene szólt, Ádám János dia- poráma képei idézték az ezer év­vel ezelőtti időket. XX. biennálé, a legtöbb művész Miskolc (ÉM) - Több mint két­százötven művész összesen 680 munkáját nyújtotta be a Miskolci Galéria XX. Országos Grafikai Bi- ennáléjára. Ezek a számok már tartalmazzák a budapesti Műcsar­nokban beadott (195 művész) és a postán elküldött (15 művész) al­kotásokat is, ám még mindig nem tekinthetők egészen végleges adatnak. Több művész ugyanis előre jelezte, hogy különböző ob­jektív okok (például külföldi ösz­töndíj) miatt késve juttatja el munkáit a galériának. Azonban már így is egyértelmű: magasan a legtöbb alkotó nyújtott be grafi­kákat az idei országos kiállításra. A miskolci Országos Grafikai Biennálé a magyar képzőművé­szeti élet legrégebbi és egyik legrangosabb kétévenkénti tár­lata. Az alkotók idei kiemelkedő figyelme azonban talán a 2000. évnek és a biennálé jubileumá­nak is köszönhető, értékelte a beadást Szoboszlai Lilla, a galé­ria igazgatóhelyettese. A jubileumra egyébként a ga­léria a hagyományos szabadbe- adásos tárlat mellett három te­matikus kamarakiállítással, és egy, a négy évtized biennáléira visszatekintő, az előző tizenki­lenc nagydíjas munkáit felvo­nultató tárlattal is készül. Tíz év - egy gimnázium képei Miskolc (ÉM) - Tíz évvel ezelőtt, az 1990/91-es tanévben indult a rajz tagozat a miskolci Avasi Gimnáziumban. Ezeknek az évek­nek a mérlegeként tíz évfolyam (a hat már végzett és a négy je­lenlegi) diákjainak munkáiból nyílik kiállítás - egy nappal a színházban megrendezett Avasi Gála után - február 22-én, kedden délután 4 órakor a miskolci Mini Galériában. A tárlatot dr. Dobrik István művészettörténész, a Mis­kolci Galéria igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe. Köszöntőt Arday István, a gimnázium igaz­gatója mond, a megnyitón közre­működik az iskola két énekes nö­vendéke, Stefán Kornélia és Vágó Zsuzsanna. Délvidéki napok a Lévayban Miskolc (ÉM) - A Lévay Jó­zsef Református Gimnázi­um által szervezett Szólj, ötágú síp! című sorozat ke­retében az idén a Délvidék­ről lesz szó. A programsorozat első nap­ján - ma, hétfőn délután 3 órától - Imádság a háború után címmel Vitéz Küllős Im­re fotóiból nyílik kiállítás. A tárlatot dr. P. Szalay Emőke, a debreceni Déri Múzeum gyűjteményvezetője ajánlja a közönség figyelmébe. Ugyan­csak mától látható a gimnázi­um diákotthonában a B.-A.-Z. Megyei Népművészeti Egye­sület által összegyűjtött délvi­déki kézimunkákból rende­zett kiállítás. A délvidéki napok ünnepé­lyes megnyitóját holnap, ked­den délután 3 órakor a Tiszán- inneni Református Egyházke­rület Kossuth utcai székházá­ban tartják. Itt dr. Mészáros István, az egyházkerület püs­pöke és Szabó Sándor, a Lé­vay József Közművelődési Egyesület elnöke köszönti a megjelenteket, majd Dráva- szögi képeslap címmel dr. Lá­bad i Károly néprajzkutató, a Határontúli Magyarok Hiva­talának főosztályvezetője tart előadást. Gion Nándor József Attila- díjas Íróval február 23-án, szerdán délután 3 órától a diák­otthonban rendezendő találko­zón ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Gyepüvédők a Mura men­tén - ezzel a címmel mutatják be zenés irodalmi összeállítás­ukat a lendvai Magyar Nemze­tiségi Művelődési Intézet együttesei a Rónai Művelődési Központban február 24-én, csütörtökön délután 2 órától és 4 órától. A délvidéki magyarságról tart előadást Bellon Tibor a diákotthon dísztermében feb­ruár 25-én, pénteken délután 3 órától, majd a temerini Batyu együttes közreműködésével délután 5 órától táncházzal fe­jeződik be a Délvidéket bemu­tató sorozat. Most is olvassák, és újra divatba jöhet Az irodalmi múzeum kiállítással emlékszik a 175 éve született Jókaira Budapest (MTI) - Ismét rá fo­gunk találni Jókai munkássá­gára, az egyetlen nehézséget csupán nyelvezete okozhatja - nyilatkozta Glatz Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke az író születésének 175. évfordulója alkalmából.- Jókai Mór egyetemes gondol­kodó volt, regényeiben szemléle­tesebben, tudományos pontos­sággal ad képet az 1840-1890 kö­zötti magyar társadalomról, mint egyes társadalomtörténeti munkák - vélekedett az Akadé­mia elnöke. Glatz Ferenc úgy fogalmazott: az angolszász irodalomban már megfigyelhető egy újfajta ro- manticizmus, amely el fogja ér­ni Magyarországot is. De hang­súlyozta, Jókait így is mind­annyian ismerjük, olvassuk, és szeretjük, mindenki másra fi­gyel fel munkásságában. Keve­sen figyelnek fel azonban arra, hogy Jókaiban mennyire erős volt a szülőföldhöz, a természet­hez való ragaszkodás.- Több mint 4500 említés van például regényeiben, karcolata- iban a madárvilágról, és a ma­gyar madárvilágról - mutatott rá. A kertészetről is több mun­kája született, közismert példá­ul a rózsa gondozása iránti sze­retet. Jókaival nyit a Petőfi Jókai Mór életútját felölelő kiál­lítás nyílik október végén, vár­hatóan 20-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely kétéves fel­újítási munka után szintén az ősz folyamán nyitja meg újra kapuit a látogatók előtt. Kalla Zsuzsa, a kiállítás egyik rendezője elmondta: az irodalmi múzeumban eddig nem rendez­tek kiállítást Jókairól. A Jókai ház teljes hagyatékát felölelő új tárlatot legalább két éven ke­resztül tekintheti majd meg a közönség a Károlyi Mihály utcai palotában. A tárlat középpontjában az idősödő, sikereinek csúcsán lévő író életének, munkásságának bemutatása áll. Az irodalmár Az idősödő Jókai Mór mellett a politikusi karriert be­futott, illetve a tudományokban, természettudományokban jártas polgár képének bemutatása is céljuk. Á Petőfi Irodalmi Múzeum három nagy termében berende­zendő kiállításon a tárgyi emlé­kek között sorakoznak majd egyebek mellett a Jókai Mór munkásságának ötvenedik év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségre készített albumok, neves festőktől kapott aján­dékok. Kalla Zsuzsa tudomása sze­rint a Balatonfüreden lévő Jókai emlékhelyet a jövőben szintén felújítják, a kertet (rózsakert) megpróbálják eredeti formájába visszaállítani. Kedvelt kötelező- Kötelező irodalomként általá­ban elolvassák az emberek Jó­kai Mór regényeit, azonban szó­rakozás céljából az idősebb ge­nerációra jellemző, hogy keresik az író műveit a könyvtárakban- ez a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi kölcsönzési szolgálatának tapasztalata. Magyarország legnagyobb könyvesboltjának, a Libri Könyvpalota vezetőjének tájé­koztatása szerint viszont a mű­bőrkötésű, 100 kötetes exkluzív Jókai sorozatot sűrűn keresik a tékákban az olvasók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom