Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-11 / 8. szám
2000. január 11., kedd ÉSMUilUMlZfiii Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Tátika. A gyerekeknek rendezett Tátika első elődöntőjét láthatja a közönség január 14-én, pénteken délután 3 órától és fél 6-tól a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. • Iskolások tárlata. A Deák Ferenc Szakképző Iskola I. éves művészeti osztályának félévés kiállítását a kazincbarcikai Kisgalériában rendezik. A tárlatot január 13-án, szerdán délután 4 órakor Tóth József, a megyei önkormányzat oktatási főtanácsosa nyitja meg. Ősztől várhatóan Kondor-emlékkiállítás Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galériának otthont adó és a közelmúltban új kiállítótermekkel bővült miskolci Rákóczi-házban októbertől Kondor Béla állandó emlékkiállítása lesz látható. Addig is annak helyén, a tetőtéri teremben februártól májusig a galéria új képzőművészeti szerzeményeit, májustól szeptemberig pedig a XX. Grafikai Biennáléra beérkezett műveket láthatják az érdeklődők, tudtuk meg Madarász Györgyitől, a galéria munkatársától. A Kondor-gyűjtemény a Petró-házban található, de az állandó Szalay-kiállítás miatt jelenleg nem látható, októbertől mutatják be tehát újra a műveket. A galéria régen szeretne már méltó körülményeket biztosítani az alkotásoknak, amire a Rá- kóczi-ház felújítása révén most lehetőség nyílt. Az áthelyezésre egyrészt a tárlat anyagának szervezése miatt kell várni, másrészt pedig azért, mert a megnyitót az októberi 23-i ünnephez szeretnék igazítani, hiszen a művész több képén foglalkozik a forradalommal. A kiállítás a Miskolci Galéria előzetes tervei szerint várhatóan 2000. október 21-én nyílik meg. Kondor Béla grafikus- és festőművész a XX. századi a magyar képzőművészet legjelesebb alakjai közé tartozik, de költőként is jelentősét alkotott. Rendszeresen látogatta a miskolci alkotóházat, és 1963- ban az Országos Grafikai Biennálé nagydíját is elnyerte. Ősi Gyökér Miskolc (ÉM - FG) - Az Ősi Gyökér Argentínából Magyarországra, Miskolcra érkezett, itt jelenik ezentúl a Badiny Jós Ferenc Argentínában élő sumerológus által szerkesztett magyar kulturális szemle. „Huszonhat éven át volt hirdetője a nemes honszeretetnek az Argentínában megjelenő Ősi Gyökér. Most a XXVII. évfolyam 3. és .4. dupla számával indul meg hazai szerkesztésben és hazai kiadásban. Tartalma talán jobb és bőségesebb lesz, mint a régi, mert az itthoni kiváló munkatársak kutatási eredményeit is közölni fogjuk - írja Végre itthon, az édes hazában! című bevezetőjében prof. Badiny Jós Ferenc örökös főszerkesztő. Majd a részletes előfizetési tudnivalók közlése után így fordul az olvasókhoz: „Szeretettel köszöntök minden magyar Testvért, aki e boldog soraimat olvassa. Nagyboldogasszonyunk áldását kérem a lelki és szellemi összefogásunkra.” Az Ősi Gyökér „áttelepítésének” oka egyrészt a főszerkesztő kqra, a kilencven év súlya, másrészt a Miskolpi Bölcsész Egyesületben meglévő szellemi erő. Az egyesület tavaly szeptemberben negyedik alkalommal rendezett magyar őstörténeti fórumot. Az Ősi Gyökér most megjelent összevont száma is erre a rendezvényre tekint vissza. Az előadások felidézése, rövidített változatának vagy tartalmi kivonatának közlése előtt Záhonyi András arra a kérdésre is megadja a választ, hogy miről van szó egy ilyen konferencián, miért is van szükség ilyen összejövetelekre. Indoklása szerint egy jobb, igazságosabb társadalomhoz csak úgy juthatunk, ha ismerjük múltunkat, és terjesztjük/mind- azt, amit őstörténetünkről tudunk. Szavait idézve: „Szomszédaink álelméletekkel abból is dicső múltat varázsolnak, ami soha nem létezett. Mi szégyenkezve azt is elvetjük, ami igaz és hősies történelmünkben.” A szerző reményei szerint előbb-utóbb a politikai tanácsadók és szakértők is megismerik azokat a kutatási eredményeket, amelyekről a fórumon elhangzott előadások szóltak, és amelyek - a maguk módján - hozzájárulhatnak a magyarság szebb jövőjéhez. A tökéletesnél néha izgalmasabb a torz Barnáné Juhász Ildikó legutóbb ördögöket tervezett a Csodamalom Bábszínházban Készül a Hókirálynő díszlete (vasárnap délelőtt 10 órától ezt a mesét láthatja a közönség) Fotó: d. k. Miskolc (ÉM - MG) - Terveit először mindig kislányának mutatja meg Barnáné Juhász Ildikó. Véleményére sokat ad, hiszen a későbbiekben több ezer gyerek találkozik majd életre keltett bábfiguráival a miskolci Csodamalom Bábszínház előadásain.- Kalandos út vezetett idáig. Mikor a tanárképző főiskolát végeztem, kajtattam munka után, de hiába. Gyakran jártam be a pedagógusok szakszervezetéhez. Már az első alkalommal szemet szúrt a mellettük lévő ajtón a felirat: bábszínház. Ez a műfaj mindig is izgatta a fantáziámat, így aztán bementem az igazgatóságra, s előálltam a kéréssel: most végzek, szeretnék ide kerülni. Mire az akkori igazgató - a jelenlegi művészeti vezető - Korzsényi Tibor a kezembe nyomott egy forgatókönyvet, hogy rendben van, tervezzem meg. Kicsit meglepődtem, aztán megrajzoltam a terveket, melyek tetszettek Tibornak. Azóta - 93-tól- itt vagyok. Eleinte díszleteket festett és kisebb tervezői feladatokat kapott. Vallja, a tervezői munkára érni kell, meg kell ismerni a bábszínházi lehetőségeket, elvárásokat. A rózsaszín piros- Első munkáimat össze se lehet hasonlítani a későbbiekkel. Más egy szép rajz, és más az, amikor olyat kell tervezni, amivel majd dolgozni fognak - hangzik a magyarázat. - Az kevés, hogy nagyon szépen mutat a figura a papíron, ha a kivitelező nem tudja, hogyan lesz majd benne a bábszínész keze. Tervezéskor jó lenne azt is tudnom, ki fog vele bábozni - fiú vagy lány, hogy mekkorára hagyja a nyakánál az ujjrészt a varrónő. A legelső tervezői munkám a Jézus élete volt, ott síkbábokat kellett terveznem. Megfestettem Jézust és nagyon szépen sikerült, mire Korzsényi Tibor azt mondta, így nem jó, ki kell kontúrozni. Nem akartam. Hisz az ember az iskolában azt tanulta, hogy a kontúr a festmény plaszticitását elveszi. Erre felvitt a nézőtérre, és kérdezte, látok-e valamit. Igaza volt: nem láttam. Itt abban kell gondolkodni, hogy 200 méterről is felismerhető legyen minden. Ami rózsaszínnek akar látszani, annak az erős fény miatt pirosnak kell lennie a színpadon. A csúnyát szereti A későbbiekben ő készítette a Varázsköpeny újra mesél terveit, aztán a Tündér Ibrinkót, amelyben a csúnya királylány alakja volt a kedvence. A Játszótéri mesében a két ravasz macskát szerette nagyon. Mondja, minél csúnyább, amorfabb egy figura, annál ízesebben lehet dolgozni vele, jobb rajzolni, festeni is. Azokkal jobban ki lehet fejezni érzéseket, mint a tökéletesekkel.- Általában, miután megkapom a kéziratot, Tibor elmondja a díszletekkel kapcsolatos elképzeléseit - avat be az előkészüleÖrdög a Csalimesékből tekbe Ildikó. - Természetesen van egyfajta behatároltság, de azon túl az én látásmódom, színvilágom érvényesülhet. A figurák a fejemben születnek meg, amikor már látom a bábot, csak akkor kezdem lerajzolni. Nagyon szeretem az olyan darabokat, melyekben emberfigurák vannak, az áll közelebb hozzám. Az állatfigurák bábban teljesen más arányban működnek. Ördögösdi Legutóbb a Tamási Áron és Weöres Sándor bábdarabjait összefogó Csalimesék című előadás terveit készítette.- Ez nagy munka volt. A darabban szereplő két kicsi ördöggel különösen megkínlódtam. Vagy háromszor rajzoltam át őket, de azért sem akartam megnézni egy régebbi előadás terveit, nehogy befolyásoljanak. Aztán csak kitaláltuk, milyenek legyenek... Több mint háromezren az amatőr gálán Miskolc (ÉM - CsM) - Több mint négyszáz produkcióban 3000-nél is több fiatal és felnőtt mutatkozott be a megyei amatőr gála elődöntőiben, pedig három körzet bemutatója még hátra van. A legutóbbi megyei amatőr gála felmenő rendszerében több mint 2000 szereplő vállalta a megmérettetést. A tavaly ősszel meghirdetett, és ez év májusáig tartó versengésen viszont már idáig, „háromnegyed ideig” több mint 3000 amatőr mutatta meg tudását. A körzeti bemutatókat megelőzve most először több településen helyi elődöntőt is rendeztek, ami tökéletesen megegyezik a rendezvényt meghirdető Megyei Közművelődési Intézet céljaival, tudtuk meg Szűcs Lászlóné főszervezőtől. Helyben megmutatkozni- Nagy szükség van arra, hogy helyben bemutatkozhassanak a művészetek amatőr művelői, hogy közvetlen környezetük megismerhesse őket - mondta Szűcs Lászlóné. - Ez forrása lehet további bemutatkozási lehetőségeknek, támogatásoknak. Ezen kívül a továbbjutásról hozott döntésekkel felállítanak egy mércét, és ha ezt összevetik a körzeti elődöntőkön látottakkal, az ott megszületett eredményekkel, az tovább csiszolja önértékelésüket. Az eddig lezajlott - szerencsi, kazincbarcikai, tiszaújvárosi, en- csi, sárospataki, sátoraljaújhelyi és ózdi - körzeti bemutatók azt mutatják, a népművészetek, ezen belül a néptánc és a népzene a legnépszerűbb, és ez nemcsak a fellépők számbeli gyarapodását, de magas színvonalat is jelent. Szakágak más városban A hátralévő körzeti bemutatókat - a mezőkövesdit, az edelényit és a két miskolcit - még januárban megrendezik. A tavasz folyamán láthatjuk a szakági bemutatókat. A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház ad otthont a vokális zene kategóriának, az Ady a vokális és hangszeres pop-rocknak, a Rónai a vers- és prózamondóknak. Ózdon mutatkoznak be a kórusok, Kazincbarcikán láthatjuk majd a népdal, népzene, hagyományőrzés kategória résztvevőit, Sajószent- péteren a báb- és színjátszókat, Tiszaújvárosban a színpadi táncosokat. A néptáncosok pedig két blokkban, Sárospatakon-Sá- toraljaújhelyen, illetve Miskolcon vagy Mezőkövesden mutatják be tudásukat. A rendezvény- sorozat csúcspontja ez alkalommal is a legjobbak júniusi színházi gálája lesz. Gömöri képek É. Kovács László gömörszőlősi hely- történész, festőművész nyitotta meg az idén tízéves Gömöri Műhely alkotóinak munkáiból nyílt kiállítást tegnap a miskolci Mini Galériában. Köszöntőjében többek között arról szólt, hogy a képzőművészek sokat tettek a falu hagyományainak ápolásáért, hozzájárultak a gömörszőlősi értékek megmentéséhez, gyarapításához. Máger Ágnes képzőművész, a tábor vezetője pedig elismerően szólt a gömörszőlősi emberekről, akik befogadták a táborozókat, és életszemléletükkel, természet- és hagyománytiszteletükkel, becsületes munkájukkal hozzájárultak a művészi pályára készülő fiatalok helyes értékrendjének kialakulásához. Felvételünkön a gömörszőlősi képek előtt É. Kovács László és Máger Ágnes. Fotó: Vajda János Megyei verseny az államalapításról Miskolc (ÉM) - Az államalapítás millenniuma tiszteletére megyei történelem versenyt rendezett az általános iskolák 7-8. osztályosai számára a miskolci Földes Ferenc Gimnázium történelem munkaközössége. A Szent István uralkodásának korszakát feldolgozó háromfordulós vetélkedő január 5-i döntőjébe az induló 95 diák közül 21 juthatott be. A győztes Péter Ádám, a miskolci Vörösmarty Általános Iskola 8. osztályos tanulója lett (felkészítő tanára Deák Gézáné). A további helyezéseket Varga Attila, az encsi Kazinczy 7. osztályos diákja (felkészítő Rohály Jánosné), illetve Bihari Csaba és Oláh Balázs, a miskolci Vörösmarty tanulói (felkészítő Deák Gézáné) szerezték meg.
