Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-06 / 233. szám

1999. október 6., szerda iSlAK-MAfiVniHMSZái # Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Petőfi idegen nyelveken. Petőfi Sándor világirodalmi jelentőségét igazolja az a ki­állítás, amely kedden Kecskeméten nyílt meg a Katona József Könyvtárban: az ott egy hétig, majd Kiskunfélegyházán és Kis­kőrösön szintén hét-hét napig látható ván­dorkiállításon több mint 35 nyelven megje­lent másfél száz Petőfi-kiadvány szerepéi. • Makk és Zsigmond együtt forgat. A tervek szerint a jövő év nyarán kezdődik annak az új magyar játékfilmnek a forga­tása, amelyen Makk Károly rendező és Zsigmond Vilmos operatőr közösen dol­gozik majd. A mozgókép, a Lengyel Menyhért tollából született Waterlooi csata című vígjáték filmrevitele lesz. Koncert a templomban Sárospatak, Miskolc (ÉM) - Egyházze­nei hangversenyt rendeznek ma, szerdán este 6 órától a sárospataki görög katoli­kus templomban. A koncerten ukrán szerzők műveit adja elő két ukrán kórus, a kijevi Vervicja és a Ívovi Rozava. A két együttes magyarországi turnéjá­nak a kezdete a pataki fellépés, a megyé­ben még Miskolcon, a Búza téri görög ka­tolikus templomban is hallhatjuk őket ok­tóber 7-én, csütörtökön az esti 6 órás szentmise keretében, ami után koncertet is adnak. A Bodrog a fesztiválon Fotó: Puskár Tibor Kállói hármas siker Nagykálló (ÉM - PT) - A megyénkből érkezett három táncegyüttes kiváló produkcióival kápráztatta el a nagy- káliói táncfesztivál közönségét és zsűrijét az elmúlt hétvégén. A Nyíregyháza melletti településen immár 19. alkalommal rendezték meg a Kállai Kettős Néptáncfesztivált. A hagyományőr­ző csoportok rangos megmérettetésére ez alkalommal 26 csoport nevezett be a kü­lönböző tájegységekről. Megyénket a mis­kolci Szinvavölgyi, a sárospataki Bodrog, és a sátoraljaújhelyi Hegyalja tánccsoport képviselte. A háromnapos találkozón be­mutatott koreográfiák alapján nívódíjat kaptak a miskolci, a sátoraljaújhelyi mű­vészeti műhelyek táncosai, valamint Hli- nyánszki Tamás, a Hegyalja szólótáncosa. A koreográfusokból álló zsűri a sárospata­kiaknak is csak azért nem adhatott díjat (a zsűri elnöke eredményhirdetéskor elő­adott szavai szerint) mert összeférhetet­lennek találták, hogy a bírálók egyike ko­reográfiáját mutatta be a csoport. Tehetségkereső Miskolc (ÉM) - A roma származású álta­lános iskolás gyermekek megyei tehetség­kutató kulturális seregszemléjét idén is megrendezik a miskolci Ady Endre Műve­lődési Házban. A versenyen az egyéni ka­tegóriákban legfeljebb két fiatal képvisel­heti az iskolát. Csoportok esetében kate­góriánként egy, tíz főt meg nem haladó, nem csak erre az alkalomra létrehozott együttesek jelentkezését várják. A pro­dukciók időtartama öt perc lehet. Jelentkezni vers és próza, ének, zene és tánc kategóriákban lehet november 1-ig Bányiczki Lászlónénál a B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézetben (Miskolc, 3525, Széchenyi u. 35.). Bővebb felvilágosítás a 46/354-811-es telefonszámon kérhető. Nem engedünk ’48-ból, ’49 nem enged Gulyás József történelemtanár, múltidéző sorozatunk szerkesztője és a vértanúk Gulyás József és tanítványai Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - FG) - Az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc 150. évfordulója tiszteletére lapunk cikksoroza­tot közölt. A szabadságharc elbukott, a sorozat véget ért, szerkesztője. Gulyás József ma diákjaival együtt gyászol.- Október 6. számomra mindig is gyásznap volt, olyan ez, mint a halottak napja. Nem ünnep­iünk. Nincs mit ünnepelnünk, de 1848-ról, a '48-as eszmékről, az 1849. október 6-i események­ről nem szabad megfeledkez­nünk. A vértanúk emléke, em­beri nagysága, haláluk méltósá­ga sem engedi, hogy ne emlékez­zünk erre a napra - mondja Gu­lyás József történelemtanár, a szombatonként megjelent, 150 éve történt című sorozatunk szerkesztője. Gulyás József 21 éve tanít, és 21 éve ezen a napon minden osz­tályban, minden órát ugyanúgy kezd. A legfeszítettebb tanmenet mellett is mindig szakít időt ar­ra, hogy évről évre felidézhes­sék a szabadságharc utolsó nap­jait, felsorolják a tizenhárom aradi vértanú nevét. Ilyenkor mindig elhangzik egy-egy vers, irodalmi idézet.- Talán nincs még egy ilyen történelmi esemény, amelyik ennyire hatott volna a költőkre, írókra - folytatja a történelem- tanár. - Korábban is ismertem nagyon sok '48-as témájú szép- irodalmi művet, de most, az év­fordulós cikkeknek köszönhető­en tudtam meg például, hogy Stanislaw Reymont a Parasztok című regényében is megemléke­zett a magyar szabadságharcról. Minden írás fölé sikerült jellem­ző mottót találni, ehhez persze újra át kellett böngészni Petőfi, Arany, Vörösmarty, Illyés Gyu­la, Nagy László, Gyóni Géza, Heinrich Heine, Reviczky Gyula költészetét. Gulyás József egyetemista­ként fél évig tanulta az 1848/49- es forradalom és szabadságharc eseményeit, most a Gábor Áron Szakközépiskolában egy-egy osz­tályban öt tanítási órát szentel­het a témának. Persze, mindig is sokat olvasott erről a korról, de most az évfordulós visszaem­lékezés felért számára egy inten­zív továbbképzéssel.- Az egyetemen elsősorban az összefüggések felismerését kérték tőlünk számon, most viszont ked­vemre elmerülhettem a részletek­ben, ezernyi könyvet, tanulmányt elolvashattam. Ez egy kicsit za­vart is a tanításban, mert szeret­tem volna minél többet átadni eb­ből a bőségből a diákoknak is. Annyi haszna viszont talán mégis lehetett, hogy megérezték rajtam a lelkesedést. Ezzel magyarázha­tó, hogy ők is nagyobb figyelem­mel fordultak a magyar történe­lem felé. Nekünk persze, azért is fontos ez a kor, mert iskolánk névadója, Gábor Áron ugyancsak jelentős szerepet vállalt a magyar szabadságharcban. Ma a Gábor Áron Szakközép- iskola október 6-i megemlékezé­sén Gulyás József tanítványai idézik fel a 150 évvel ezelőtti eseményeket. Elhangzik egy Fa- ludy-vers, felolvassák Damja­nich János imáját...- Az aradi vértanúk példája nagyon nagy hatással van a diá­kokra is. Gondoljunk csak bele, Damjanich, ez a szerb származá­sú férfi, aki szeretett élni, aki szeretett mulatni, aki tudott harcolni, aki időnként duhajko­dott, így imádkozott: „Oltalmazd meg, Mindenható, az én külön­ben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől. Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt...” Ez azért mindig megcsillogtatja a könnyeket a hallgatóság sze­mében... Damjanich imája „Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virra­dóra Mindenség Ura! Hozzád fo­hászkodom! Te erősítettél en­gem a nőmtől való elválás bor­zasztó óráiban, adj erőt to­vábbra is, hogy a kemény pró­bát: a becstelen, gyalázatos ha­lált erősen és férfiasán állhas­sam ki. Hallgasd meg, óh, Leg­főbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Átyám, a csaták­ban és ütközetekben - Te en­gedted, hogy azokat kiállhas­sam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzde­lemből sértetlenül kilábolni - dicsértessék a Te neved mind­örökké! Oltalmazd meg, Mindenha­tó, az én különben is szeren­csétlen hazámat a további ve­szedelemtől! Hajlítsad az ural­kodó szívét kegyességre a hát­ramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek ja­vára! Adj erőt, óh, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígé­retét: hogy sorsát hitének ere­jével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, óh, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeret­len előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen. Emíliámnak vigasztalásul” Damjanich Kétszer ítélte halálra a császári törvényszék Dokumentumregény Perczel Mórról, az 1848-as szabadságharc honvédtábornokáról Miskolc (ÉM - NZ) - Perczel Mór, a '48-as szabadságharc honvédtábornoka a főhőse B. Palocsay Erzsébet doku- mentumregényének. A tisza- újvárosi szerző A bonyhádi néma sír címen tette közzé Perczel-kutatásait.- A '48-as szabadságharc tükré­ben írtam le a Perczel család, il­letve Perczel Mór életregényét. Azért írhattam ezt meg, mert életem során szoros kapcsolatba kerültem a honvédtábornok unokáival és unokamenyével. Mielőtt Tiszaújvárosba költöz­tem volna, hosszabb ideig lak­tam Berzéken, ahol bejáratos voltam a Perczel-kastélyba Per­czel Olivérnéhez, a tábornok unokájának özvegyéhez - 97 éves korában, három éve halt meg ő bocsátotta rendelkezé­semre a Perczel-kéziratokat. A két, Svájcban élő Perczel leszár­mazottal, Istvánnal és Adrien­nel is sikerült megismerked­nem, ők szintén támogattak munkámban - sorolja a Perczel- regény szerzője. Mórok írója Palocsay Erzsébet egész életé­ben az irodalom és a történelem vonzáskörében élt, annak ellené­re, hogy számviteli területen dolgozott. Nyitott volt minden iránt; verset, prózát írt, festett, most, a 70. életévét maga mögött B. Palocsay Erzsébet könyvével Fotó: Végh Csaba hagyva a számítógéppel barát­kozik, abba írja további műveit.- A Perczel Mórról szóló re­gényt megelőzően jelent meg a Jókai Mórról, egyben Labor- falvy Rózáról, a Fesztyekről szóló ötgenerációs írásom Való­ságos körkép címmel, a Feszty- körkép magyarázatával. Ese­tem a Mórokról írni - mondja tréfásan. Felesküdött a hazának „A bonyhádi néma sír” nem fdntázia szülte regény, hiteles dokumentumokra, kéziratokra és természetesen a témakörrel foglalkozó szakirodalomra épül. A legihletettebben a hős fiatal korát sikerült feldolgozni a szer­zőnek. A földbirtokaival ügye­sen gazdálkodó, tőkeerős dél-du­nántúli nemes, Perczel Sándor igényes nevelést biztosított gyermekeinek. Fiai első nevelő­je Vörösmarty Mihály, akinek annyiszor megénekelt Etelkája Mór legidősebb nővére. A csa­ládban uralkodó szellemiséget jól tükrözi, hogy a Perczel gyer­mek egy Rákóczi-kép előtt már 12 éves fejjel felesküdött a haza szolgálatára. Kétszer is; halál Tizenhat éves, amikor szigorú apja hadapródnak adja egy csá­szári tüzérezredbe, de nem soká­ig viseli a mundért. 1930-ban bajtársaival a lengyel szabad­ságharcosok megsegítésére szer­vezkedik, amiért halálra ítéli a katonai törvényszék. Csak az erélyes magyar fellépés - főleg Pest és Tolna vármegyéé - men­tette meg. 1831-től a reformkor, majd a forradalom következetes harcosa. Mélységes hazaszerete­tétől vezérelve, hatalmas lelke­sedéssel vesz részt a szabadság- harcban. A pákozdi, az ozorai győzelmes csatákban alapozta meg hadvezéri hírnevét. Nem ellentmondástól mente­sen - lobbanékony természete miatt több konfliktusa támadt Kossuth Lajossal is -, de végig küzdötte a szabadságharcot. A bukás után Törökországba, majd Angliába emigrált, utóbb a Jersey-szigeten telepedett meg családjával. 1851-ben, távollété­ben, másodszor ítélte halálra a császári törvényszék. Kossuth ellenében Deák Ferenc mellé állt, támogatta az 1867-es kiegye­zést. 1899-ben, 88 éves korában hunyt el, szülőföldjén Bonyhá- don temették el. Iskolapélda B. Palocsay Erzsébet a regény eseményeiben, szereplői jellemé­ben, stílusában egyaránt hűen eleveníti fel a forradalmas kort és Perczel Mór életútját. Köszö­net illeti a könyv megjelenésé­nek támogatóit, különösen a Perczel család leszármazottait. A dokumentumregény, mely el­sősorban a fiataloknak ajánlha­tó, jó szolgálatot tenne minden iskola könyvtárában. .................................... Ember kellett a gátra. Hű, elszánt, szakavatott és telivér forradalmár: vezért követelt a halálos veszedelem a magyar hadak számára... Perczel Mór EMLÉKIRATAIBÓL ................................................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom