Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-13 / 239. szám

1999. október 13., szerda ÍSZAK-MAGYHRORSZáG # in-hon 6 HÍRCSOKOR • Aszfaltozásra készülnek. Útfelújításra pályázott a megyei területfejlesztési ta­nácsnál Bánréve. Az Ifjúság, a Móricz Zsigmond és a Határ utak portalanítása, aszfaltozása több mint 5 millió forintba kerül, amit a község teljes egészében nem tud felvállalni. • Mercsei tervek. Sajómercse környékén szinte minden fűszál gyógynövény, állítja Ádám László polgármester. Ki is használ­nák a „lábuk előtt heverő" lehetőséget, s alkalmaznak egy területfejlesztési szak­embert a mezőgazdasági tevékenység, a vállalkozások összehangolására. A díszpolgár Putnok (ÉM ­SZN) - Sarkadi Péter a jövő héten lesz 78 éves. Szép kor. De a Borsodi Szénbányák nyug­díjas gazdasági ve­zérigazgató-helyet­tese nem ezért lett Putnok díszpolgá­ra augusztus 20- án. Nemcsak a megélt 78 év, de maga Sarkadi Pé­ter személyisége is olyan tartalmat hordoz, ami keveseknek adatik meg. Élete volt a bánya, a jelenlegi helyzetbe viszont belegondolni sem szeret.- A múltkor itt volt egy rádiós és meg­kérdezte: gondoltam volna-e valaha, hogy egyszer ennyit fog érni egy bányász sorsa. Azt válaszoltam: soha - mondja a számok embere elmélyülő hangon. - Ha rájuk né­zek, belém hasít a fájdalom. Amikor beszélgetünk, a putnoki dísz­polgár már lefekvéshez készülődik. Ez a nap is úgy telt, mint a többi, délelőtt a vá­rosban járt-kelt, bekukkantott a polgármes­teri hivatalba, ahol sokat adnak a szavára. Ha bírálni kell, bírál, ha mellé kell állni valaminek, megteszi. Ebéd után a kerti munkához látott hozzá tanítónő feleségé­vel; késő délutánig volt bőven tennivaló.- Azelőtt sem voltam hozzászokva a pi­henéshez. Nem más testén keresztül, ha­nem becsületes munkával kerültem föl­jebb. Végigjártam a szamárlétrát, és em­ber maradtam. Ha egy mód volt, segítet­tem, de ha nem ment, akkor is betartot­tam a játékszabályokat. Azokat meg jól is­merem: 17 évig futballoztam. Szürkén, de megbízhatóan Sarkadi Péter szinte vigyázott egész életé­ben, hogy ne legyen jogtalan haszna. Most egy húszéves autója van, házacská­ját a feleségével együtt hozta össze. Put- nokon született, és Putnokon maradt. Be­költözhetett volna Miskolcra, de soha nem vágyott el Gömörből. Túl sokat je­lent neki ez a város. Hat és fél éve az ön- kormányzat gazdasági bizottságának kül­ső tagja, de még egy fillér tiszteletdíjat nem vett fel munkájáért.- Ugye nem hiszi, hogy egy 78 éves szivar otthagyja a pénzt? - mosolyog el­képedésemen. - Pedig jó az a kis összeg biztos valami másra is. Nem kérek a ta­nácsért, a segítségért semmit. Nem kér­tem annak idején sem a Munka Érdem­rendet, nem kértem a Pro Űrbe díjat, a Díszpolgári címet, de mit csináljak, nem bírtam velük. Szeretem szürkén, de meg­bízhatóan végezni a dolgomat. Azért jólesik, hogy az utcán ha úr vagy egysze­rű ember jön is szembe, gratulál és azt mondja: bárki nem, de Péter bácsi meg­érdemelte. Sarkadi Péter Az oldalt szerkesztette: Szabó Nóra Telefonszáma: (46) 414-022/202 E-mail: nszabo@iscomp.hu A Sajó-völgy szerelmese, a verselő gazda Kövér Balázs és dédunokája Nagy Zoltán Sajóvelezd (ÉM) - Kövér Ba­lázs a napokban lesz 75 éves. Gazdálkodó parasztember, aki édesapja súlyos betegsége miatt már szinte gyermekfej­jel volt kénytelen és képes a falusi kisbirtok irányítását át­venni. Verseit 1947-től jegyzi. Kövér Balázsnak a faluban az elsők között volt villanymotorja, amely darálót, szecskavágót és körfűrészt hajtott. Ezermester­kedett, a napi, ház körüli mun­kát megkönnyítő találmányok egész sora bizonyítja gazdag fan­táziáját és remek kézügyességét. A faluban övé volt az első televí­zió és személygépkocsi. Ugyan­akkor a helyi református egyház egyik legaktívabb tagja. Mély vallásossága harmonikusan il­leszkedik racionális, gyakorlati­as gondolkodásához. Sógorságban a királlyal A családi nagybibliában dédapjá­tól van az első beírás. Az ő érke­zését édesapja örökítette meg, akit ma is minden tekintetben példaképének tekint. Az ő szelle­mében sürgeti a csaknem egy évezredre visszanyúló családi történet összeállítását. Olyan fa­mília ez, amely I. László ki­rállyal sógori kapcsolatban volt. Kövér Balázs többet és konkré­tabbat szeretne tudni a család egykori velezdi váráról, a két fa­lu (Alsó- és Felsővelezd) elhelyez­kedéséről, távolabbi múltjáról is. Nagyon érdeklik szülőfaluja és a Sajó-völgy hagyományai. A Néprajzi Múzeumban díjat nyert helytörténeti dolgozata, amely a kendertermesztés és -feldolgozás velezdi gyakorlatát tartalmazza imponáló tárgyismerettel és szemléletes rajzokkal. Torok, vőfélyek, unokák Most a velezdi disznótorok nép­rajzi igényű feldolgozását készí­ti, de párhuzamosan a régi ve­lezdi lakodalmakról is előkészü­letben van a dolgozata. Ennek külön érdekessége lesz, hogy a vőfélyversek jelentős részét édes­apja és ő maga írta. Lesz, aki majd továbbörökíti Kövér Balázs hagyatékát: fia és fiúunokája is Velezden gazdál­kodik. Óvónő lánya, gyermekei­nek családtagjai valamennyien a faluban, a közelében élnek, há­rom lány unokája is van. Szereti szűkebb és nagyobb családját, szinte minden érzését megfogalmazta lírában. Feleségé­hez fűződő kapcsolatát krónika- szerűen örökíti meg az a vers- gyűjtemény, amelyet Kövér Ba­lázs munkáiból öccse állított ösz- sze a hetvenötödik születésnapra. Kövér Balázs Sajó-parti emlékek (Részlet) Ott, ahol a Sajó vize szél fuvalmán fodrozik, A két partján üde zölden nyárfa, fűzfa rojtozik. Hol a csillag szebben ragyog, tündöklik a nap sugára, Szülőföldünk szép határa, a világnak legszebb tája, Édes emlék, szép gyemekkor sok mindennel odaköt, Hol a bölcsős álmaidon édesanyád őrködött. Ahol apád szívvel, kézzel egyengette útjaid, Az életre nevelésnek hangolgatta húrjait. A testvéri szeretetnek édes-pajkos emléke. Kati mama csoszogása, ezer ráncú két keze. A szomszédok nyüzsgő népe, mákszár-kunyhó építése, A gesztenyepipa füstje, régi disznótorok üstje. Fejhallgatós rádióval beugrató csínytevés, Egy-egy tréfa sikerére szívből jövő nevetés, Játszótársak zsibongása, fűzfabokros patakpart. (A nádpálca-büntetéstől jaj, de sokszor eltakart!) Összeállt az asszonykórus is Csernely (ÉM - SZN) - Cser- nelyben sokáig nem volt idősnapi rendezvény, de mostantól feléled a régi ha­gyomány -fogadkoznak a községvezetők. Nem egyszerűen egy sikeres rendezvény volt az október 1-jei csernelyi idősest, ahol a falu öregjei remekül szórakoztak. Sokkal többet jelentett annál, mert megmozgatott minden kor­osztályt, megpezsgette a régóta csendes, dalos-muzsikás helyi hagyományőrzést is.- A 70 év fölöttieket vártuk az iskola tornatermében tartott idősestre, s a 140-ből közel szá­zan el is jöttek - mesélte Káló Zoltán Pál polgármester. - Húz­nunk kellett egy határt, mert ha minden nyugdíjast meghívunk, a fél Csernelyt vendégül láthat­tuk volna. De erre se hely, se anyagi lehetőség nincs. Sajnos, elöregedett a falu. Az iskolások és az óvodások külön műsorral kedveskedtek a nagyanyáknak, nagyapáknak, a diákok még süteményt is sütöt­tek nekik. Évek óta nem műkö­dik a helyi pávakör, mert az asszonykórus tagjai úgy gon­dolták, túl öregek már. Most azonban összeálltak az ese­ményre, s még három citerás is melléjük csapódott, így végül a zenés vendéglátás teljes siker­rel végződött. Az önkormány­zat úgy szervezte a tombolát, hogy mindenkinek jusson vala­mi apró ajándék, s eltökélt szándéka, hogy a község idős lakóit ezután minden évben kö­szönti. Ősmesterségek. Domaházán nagy hagyománya van a régi kézműves mesterségeknek. A faluban van egy szövőszék­kel felszerelt szőnyegkészítő műhely, s a helyi asszonyok ott­hon fűzvesszőből, gyékényből készítenek használati tárgyakat, bútorokat. A termékekre Elek István polgármester szerint nagy a kereslet. 1 Mozgásteret kémek a mozgáskorlátozottak Ózd (ÉM - JZ) - Az ózdi moz­gáskorlátozottak egyesülete nagy eredménynek tekinti, hogy január 1-jén életbe lé­pett a fogyatékosok jogait rögzítő esélyegyenlőségi törvény. De mint mondják: minden jog­szabály annyit ér, amennyi meg­valósítható belőle. Kozma Sándor, a több mint 2000 tagot számláló egyesület ve­zetője szerint óriási dolog olyan célokat megfogalmazni, mint önálló életvitel, a komplex reha­bilitáció előmozdítása, de a mű­ködéshez, a tervek megvalósítá­sához szükséges anyagi forrás nagyon kevés.- Elsősorban a tagdíjakból és az országos szövetségen keresz­tül az állami támogatás ránk eső részéből kell gazdálkodnunk - magyarázza az elnök. - Az év­ről évre csökkenő helyi támoga­tás összege annyira bizonytalan, hogy a költségvetés kialakításá­nál nem is tervezhető. Pályáza­tok útján pedig nehéz pénzt sze­rezni, mert ezek többsége jelen­tős önrészhez és meghatározott célhoz kötött. Tartós adományo­zásra szerencsére szerződést kö­töttünk az idén az ABN-Amro Bankkal, tőlük már hat darab komplett számítógépet kaptunk. Az ózdi bázis a legkülönbö­zőbb problémák, de zömmel a megváltozott képességű embe­rek betegségeivel, szociális hely­zetük javításával összefüggő gondok megoldásában nyújt nagy segítséget.- Két éve nem sikerült mun­kahelyet teremtenünk - ismeri el Kozma Sándor. - Hiányzott a szükséges anyagi háttér és a vá­ros pozitív hozzáállása. 1996-ban az Összefogás Ipari Szövetkezet segítségével létrehozott, 33 főt foglalkoztató részlegben a létszá­mot sajnos nem tudtuk növelni, de már az is eredmény, hogy fo­lyamatosan működik. A serény­falvi csoport ugyancsak a szövet­kezettel 13 fős munkahelyet ala­kított ki, amihez a helyi önkor­mányzat ingyen adott helyiséget. Az ózdi egyesületnek 9 telepü­lésen van működő csoportja. Az elnök úgy véli, ha vannak is he­lyi problémákkal küszködő tár­saik, a nehézségek csak átmene­tiek. A községvezetők jó partne­rek, s ők is igyekeznek segíteni, a kirándulásokat, rendezvénye­ket támogatni. Akadályjáték a padok között Nekézseny (ÉM) - A „B” terv lépett életbe csütörtökön, amikor a nekézsenyi iskolások Mákvirág Űttörőcsapata a II. Bükki Diákta­lálkozót rendezte. A rossz idő mi­att az október 6-i ünnepi műsor a kultúrházba szorult, a történelmi akadályjátékokat pedig a tanter­mekben rendezték. Kiss Éva csa­patvezető a nyolcadikosokkal ko­moly és humoros elméleti és ügyességi feladatokkal halmozta el a 18 iskolai csapatba tömörült 200 diákot az aradi vértanúk és a szabadságharc témakörében, de festeni-rajzolni is lehetett az ese­ményhez kapcsolódva. A szülők babgulyást főztek és fánkot sütöt­tek az éhes gyerekseregnek, az eredményhirdetést követően pe­dig - Perkupa egyik csapata lett a győztes - közösen elzarándokol­tak Szeleczki Zita sírjához, hogy elhelyezzék rajta virágjaikat. Egyesület lett Gömörszőlős (ÉM - SZN) - Tompa Mihály Gömöri Kul­turális Egyesület lett a 40 éves évfordulóját ünneplő Kelemér-Gömörszőlősi Tom­pa Mihály Körből. A vasár­nap újjáalakult, önálló jogi személyiséggel bíró társaság, amely az ország negyedik legrégebbi irodalmi szervező­dése, egyesületi formában tudja megoldani az általa lét­rehozott értékes gyűjtemény­együttes gondozását, működ­tetését. Az egyesület célja, hogy a kollekció állami vagy egyházi múzeumi rendszer­hez integrálódjon. Örömteli gyermekünnep volt Fotó: Győrfi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom