Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-27 / 173. szám

1999. július 27., kedd HÍRCSOKOR • Megjelent a Keszi Újság. Júniusban 400 példányban megjelent a Keszi Újság első száma. Az önkormányzat közéleti hírei mellett a mezőgazdasági szövetkezet jubi­leumi ünnepségéről, az iskola, az óvoda, az egyházak életéről tudósít. Egyelőre két­havonta jelenik meg, de az első szám sike­re alapján elképzelhető a példányszám növelése és a gyakoribb megjelenés is. • Iparosok elismerése. A Mezőcsáti Kö­zös Ipartestülettől oklevelet és dísztár­gyat kapott húszéves tevékenységéért Adámcsó István csőszerelő (Ernőd), Varga Lajos fuvarozó (Mezőcsát), Vincze Gyula lakatos (Mezőcsát), Molnár Tibor autó­szerelő (Mezőcsát), harmincéves munká­jáért pedig Gál István szobafestő (Mező­csát). Oklevelet és ezüstgyűrűt 25 éves eredményes tevékenységéért Farkas Já­nos kőműves (Gelej) vett át. • Nyári gyermekfoglalkozás. A mezőcsáti Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár jú­lius 28-án, szerdán kézműves foglalko­zást, augusztus 11-én homokvárépítést szervez a gyermekeknek. Augusztus 2—19-ig 40 órás angol és német nyelvű, önköltséges, intenzív középfokú nyelv­tanfolyamot indítanak - megfelelő számú jelentkező esetén. HÍRCSOKOR A cséplőgép mázsájánál Hejőbába (ÉM - FL) - Arról az időről van szó, amikor „a pad­lásokat lesöpörték". A hejőbábai Rivnyák Miklós akkoriban a cséplőgép mázsájá­nál mérlegelte, mennyi maradhat a családoknak és mit kell beszolgáltatni. Rivnyák Miklós- Az ötvenes években ilyentájt cséplőgéppel dolgoztam. Házról házra jártunk, hogy az udvarok végében kazalba rakott terményt kicsépeljük. A gépállomás kormos traktorá­val először a hosszú elevátort, aztán a csép­lőgépet vontattuk be. Ilyenkor a portákra vezető legtöbb híd beszakadt a gépek súlyá­tól, az elevátor letördelte az udvaron lévő fák ágait, de nem számított. Mindenki örült, boldog volt, mert egész évi munkálkodása gyümölcsére várt - idézi fel emlékeit a 82 éves Rivnyák Miklós.- Szomszédok, barátok, rokonok jártak egymásnak segíteni. Késő estébe nyúlva mosták le emberek, asszonyok a törekpor- tól, izzadságtól csípő testüket, de hajnal­ban már újra mentek tovább, viszontsegí­teni. Az asszonyok mindenütt a legfino­mabbat ■ főzték. Ebédre annyiszor volt tyúkhúsleves, csirkehús nokedlivel, krumplival, savanyúsággal, utána kapros túrósrétes, hogy lassan szinte már megun­tuk - mesélte. - A beszolgáltatás ideje volt ez, amikor Rákosiék rendelete szerint 250 ki­logramm éves fejadag volt kiszabva egy főre. Egyformán, mindenkire vonatkozóan, akár tarisznyázó emberről, akár kamaszkorban lévő, étkesebb fiatalról volt szó. Csak vető­magot hagytak még - ami ezen felül volt, kö­telezően be kellett szolgáltatni - idézi fel.- Nekem kellett mázsálnom, sokan megkörnyékeztek. Rimánkodtak, ne írjak be annyit, hadd vigyenek be mérlegelés nélkül pár zsák búzát. Gyakran félrenéz­tem... Csak azt kértem, máshol rejtsék el a terményt. Nagy baj lett volna, ha a pa­píromon szereplő mennyiség és az újabb mérés adatai között az ellenőrök eltérést tapasztalnak - emlékezik vissza Rivnyák Miklós. Az oldalt szerkesztette: Faragó Lajos Telefonszáma: (46) 414-022/213 E-mail: farago@iscomp.hu Itt-hon 6 Több lábon álló turizmusfejlesztés Kesznyéten, a „szegény község” megpróbál a hátrányból előnyt kovácsolni Egy vállalkozó orvosé a különleges szürkemarha-gulya Fotó: vajda János Kesznyéten (ÉM - SZN) - Nem­csak a gólyák szeretik ezt a települést, többek között én is - vallja Kecső Imre polgár- mester. A kesznyéteniek igye­keznek megmenteni és má­sokkal is megszerettetni a Kis-Hortobágyhoz tartozó ár­terük különleges vízivilágát. Kesznyéten egy korábbi adat szerint az ország legrosszabb anyagi helyzetű települései közé tartozott. Azóta sem sokat javult a kép, vagy ha lehet, még rosz- szabb is lett a gazdasági helyzet. A község mégis azon fáradozik, hogy a hátrányból előnyt ková­csoljon. Az infrastrukturális hi­ányosságok ugyanis egyben azt jelentik: errefelé nem keletkez­tek a természetben visszafor­díthatatlan károk. Közös kincs Hihetetlenül sok a gólyafészek a villanypóznák tetején, tele kire­pülés előtt álló fiókákkal. Az idén a szokásos kettő helyett há­rom gólyafi adja a legtöbb fé­szekaljat. Ahogy a faluban já­runk, hasztalan próbálkozunk megszámolni őket.- Valóban kevés település di­csekedhet ilyen madárpopuláci­óval - bólint Kecső Imre. - Ideá­lis az ártéri lápvilág - négy fo­lyó, illetve csatorna találkozása - a vízi élővilágnak. A Kesznyé- teni Tájvédelmi Körzetet 1990­ben hozták létre, több mint 6000 hektáron. A Bükki Nemzeti Park kezeli, de mindannyiunk közös kincse ez. Mostanában az ár- és belvizek gondoskodnak a „kánaánról” a mocsárvilág számára, de aszály­kor siralmas a kép. A Tiszatáj Közalapítvány és a tájvédelmi körzet közösen nyert 80 millió forintot a PHARE-alapból, illetve a területfejlesztési tanácstól egy olyan környezetrehabilitációs programra, amelynek révén zsi­liprendszer készül a vízmennyi­ség stabilizására. A további 20 milliós önrészt Tiszaújváros, Ti- szalúc és Kesznyéten önkor­mányzatai, továbbá a vadásztár­saságok, halászatok adták össze. Több lábon A tervek szerint utakat építe­nek, információs táblákat he­lyeznek ki a Sajó- és a Tisza-töl- tés hasznosításával. Azon túl, hogy errefelé még mindig él a haszonállattartás hagyománya, Magyar Gábor, egy Pest mellett élő orvos itteni tanyáján több mint 600 rackajuh és közel 60 szürkemarha található, de még feketebivaly is. Ennyi őshonos állat ma ‘tán az egész Hortobá­gyon nincs - jegyzi meg Kecső Imre. Nem véletlen, hogy a terv szerint a major felújítása után látogatóközpontot létesítenének a közelben, bemutató- és szállás­helyekkel, „simogatóházzal”. A támogatások egy másik csa­tornáját kihasználva a helyi Falu­védő és Faluszépítő Egyesület is bekapcsolódott: négymillió forint pályázati pénzből tájházzá alakíta­nak át egy romos parasztházat, majd a kézműves és gazdálkodó hagyományok eszközeivel rende­zik be. Az átadást augusztus 20-ra tervezik. A turizmusfejlesztési koncepció harmadik „lába” a Her- nádvíz Kft.-hez kapcsolódik. A ví­zi erőmű tulajdonosa igényes öko­tábort épít félszáz vendég számára. Elsősorban az ifjúsági, vízisport- és horgászturizmusra számítanak, összekapcsolva ezt a lehetőséget a tiszaújvárosi gyógyturizmussal. Augusztusra minderről több­nyelvű, természetfotókkal gazda­gított tájékoztató kiadvány is ké­szül. Most már biztos, hogy a Ti- szatér Településfejlesztési Társu­láshoz alkalmilag csatlakozva a PHARE kísérleti pályázatán újabb 7 millió forintot nyertek ehhez. Nem nagy összeg, de len­dületet ad a programnak. Csakis általuk- Nincsenek világmegváltó ter­veink, ám az értékeink megőrzé­se és hasznosítása magától nem megy - csakis általunk. Ez ugyan nem a Balaton, vagy a Hortobágy, de a helybelieknek is fel kell ismerniük az idegen- forgalomban rejlő lehetőségeket, s a fiatalok talán már nem ad­ják el a nagyszülők házát, ha­nem a falusi turizmus mellett döntenek - véli a polgármester. Bővítik az öt éve épült iskolát Nemesbikk (ÉM - FL) - Már 1994-ben úgy állították fel a há­romtantermes iskola épületét, hogy annak tetőtere beépíthető legyen. Nemesbikk kis község - felsőtagozatos tanulói a szom­szédos Hejőbábán tanulnak - de I-IV. osztályos önálló iskolájá­hoz ragaszkodik. Majoros Ferencé az új számító­gépeket mutatja Fotó: Végh Csaba Az önkormányzat képviselő­testülete a gyermeklétszám gya­rapodása alapján és a korsze­rűbb oktatási-nevelési feltételek továbbfejlesztése érdekében ha­tározta el az intézmény bővíté­sét. A tetőtérben egy újabb tan­termet és egy számítógépes ter­met alakítanak ki. - Az elmúlt tanévben még csak három ta­nulócsoportban tanítottuk a gyerekeket, a II—III. osztályoso­kat összevontan. A padlástér­ben elkészülő tantermek elké­szítésével lehetőségünk lesz minden osztály önálló elhelye­zésére. Erre annál inkább is szükség lesz, mert a 2000-ben kezdődő tanévben legalább 19 elsőosztályos tanulóval számo­lunk - mondta Majoros Ferenc- né iskolavezető.- A beruházás több mint 6 millió forintba kerül. Megvalósí­tásához 4 milliót pályázat révén nyert az önkormányzat, a fennmaradó részt saját erőből biztosította. A szeptemberi tan­évnyitóra teljesen készen lesz a kibővített intézmény. Megújul a művelődési ház A bontást már megkezdték Fotó: végh Csaba Sajószöged (ÉM) - Megkezd­ték az egy fedél alatt lévő mű­velődési ház és könyvtár áta­lakítási munkálatait Sajószö- geden. A 20 millió forintos beruhá­zás során a nagyterem befoga­dó képessége a mobil színpad­dal a duplájára nő. Átépítik a vizesblokkot, korszerűsítik a fűtést és a világítást is. A te­tő, valamint a külső és belső falak felújításával pedig „új ruhába” öltözik a 70 éves épü­let. A művelődési ház és könyvtár várhatóan decem­berben, a szokásos év végi rendezvényeire felújított és megszépült állapotában fogad­ja majd a község lakóit - tájé­koztatott Ládi Balázs polgár- mester. Nem középiskolás fokon kosaraznak Az iskola, a szakvezetés és a „szülői ház” összefogása meghozza az eredményt Az V. korcsoport megyei bajnokcsapatának tagjai; az országos döntőben negyedikek lettek Fotó: vass Mátyás Tiszaújváros (ÉM) - A tiszaúj­városi Brassai Sámuel Szak- középiskola és Szakmunkás- képző sportéletében igen előkelő helyet foglal el a DSE kosárlabda-szakosztá­lya. A jeles eredmények hát­teréről kérdeztük Vass Má­tyást, az egyesület elnökét.- Az évek óta tartó tudatos beis­kolázásnak és tehetséggondozás­nak köszönhetően mind megyei, mind országos szinten hagyomá­nyossá vált a jó szereplésünk - kezdte Vass Mátyás. - Több je­lenlegi NB I/B csoportos játékos volt korábban iskolánk tanulója. Elég, ha az ismertebbek közül Szabó Zoltán, Siska János, Já- vorszki Gábor, Dohány Péter, Magyar László nevét említem, de nálunk sportolt Vámosi Csa­ba és Molnár Zoltán, a két labda­rúgó is. Az NB-s szakosztályok­ba évről évre egyre több tehetsé­ges ifi igazol tőlünk: a legutóbbi idényben például huszonegyen. Az elért eredmények nagyrészt az általános iskolákban dolgozó edzőknek és testnevelőknek kö­szönhetők. Közülük is kiemelen­dő a mezőcsáti Friedrich Zsolt, a miskolci Cserhalmi Ede, az újvá­rosi Hók Csaba és Göbös Borisz- láv neve - sorolta az elnök. A diák-kosarasok a tanulásban is igyekeznek megállni helyüket, a végzettek egyharmada felsőfo­kú intézetben tanul tovább. A ta­nulmányi és a sportmunka ösz- szehangolása érdekében a Bras­sai a pedagógiai programja mel­lett szervezeti és működési sza­bályzatában is deklarálta a kosa­rasokkal való kiemelt foglalko­zást. A gyengébb tanulmányi eredményűeknek több tantárgy­ból ingyenes korrepetálást bizto­sítanak. A bejáró tanulóknak a kollégiumba történő bejutáshoz igyekeznek segítséget nyújtani. A városi önkormányzat és egy vállalkozó támogatásával a sportolók kiváló felszerelések­kel rendelkeznek. Az is biztosí­tott, hogy az iskola évről évre rangos tornát rendezzen, hogy sportolói ilyeneken vehessenek részt. A tanév kezdete előtt egyhetes edzőtábor alapozza meg az éves munkát. Az új tan­évben a legjobbaknak sportösz­töndíjat biztosítanak.- Igyekszünk a szülőkkel is kapcsolatot tartani, külön „kosa­ras” szülői értekezletet is tar­tunk. A „szülői ház” támogatása nélkül eredményeink sokkal sze­rényebbek lennének - jegyezte meg az edző-elnök, aki műszaki tanár lévén csak hobbiból foglal­kozik a csapattal, akár segítője, Demjén Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom