Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-09 / 132. szám
1999. június 9., szerda ÍS2M-MA£YHRM$ZAG# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Táncvizsga. A miskolci Dance Stúdió június 12-én, szombaton este 6 órától tartja vizsgaelőadását a diósgyőri Vasas Művelődési Házban. Az esten fellépnek az iskola növendékei, az Erica-C Dance School haladó csoportjai és az Evelyn-Team. • Zenésztoborzó. Az Erkel Ferenc Zeneiskola felvételi meghallgatást tart június 11-én, pénteken és 14-én, hétfőn délután 4 és 6 óra között az iskola épületében (Miskolc, Kiss tábornok u. 57.). Minden hangszerre várják a jelentkezőket. Két dimenziós ezredvég Sárospatak (ÉM) - Az általános iskolák 7. osztályosai és a középiskolák utolsó tanév előtt álló diákjai számára hirdet képzőművészeti pályázatot a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola Művészeti Nevelési Tanszékén működő Vizuálpedagógiai Adatbázis (VAS) és a Paletta Művészeti Egyesület. Az észak-magyarországi régió érintett tanulói közül a fiatalabbak az Utolsó nyaram a XX. században, az idősebbek az Ezredforduló, s mennyország témában készíthetnek olyan kétdimenziós műveket, maximum 50x70x2 centiméteres méretben. A bíráló bizottság előnyben részesíti azokat a pályaműveket, amelyek szoros összhangban vannak a korcsoportok számára kiírt tantervi követelményekkel; amelyek műfaji szempontból, illetve az esztétikai elvárásokat illetően nem kifogásolhatók; illetve amelyet eredetiek, egyben magukon hordozzák a választott műfaj jegyeit. A jeligés pályamunkákat október 30-i postabélyegzővel ellátott csomagban, vagy november 2-án délután 2 óráig személyesen kell eljuttatni a VAS irodájába (3950 Sárospatak, Eötvös utca 7.). Lezárt borítékban mellékelni kell a beküldő nevét, pontos címét, a mű címét, keretezetlen méretét, a technikájára vonatkozó utalást, az iskola és szaktanár adatait. Korcsoportonként három pályázót díjaznak, akik jutalmukat - márkás festő, illetve grafikus eszközök, készletek - a műfaj neves képviselőitől vehetik át a beérkezett munkákból rendezett kiállítás megnyitóján. Harmas tarlat. Három művész munkáiból rendeztek kiállítást a putnoki Holló László Galériában (Rákóczi u. 14.). A látogatók Majercsik János és Majercsik- né Bierbaum Anna festőművészek, valamint Fülöp Tibor kovács népi iparművész alkotásait láthatják. Fotó: Végh Csaba Képzőművészeti szabadiskola Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galéria idén is megrendezi Nyári Képzőművészeti Szabadiskoláját július 11-23. között a galéria alkotóházában. Az alkotótáborban résztvevő fiatalok képzőművész tanároktól kapnak személyre szabott elméleti és gyakorlati útmutatást a munkához. A jelentkezőknek igény esetén biztosítják a teljes ellátást és a szakmai anyagot. Bővebb felvilágosítás Szoboszlai Lillától kérhető a 46/500-680-as telefonon. Jelentkezni ugyanezen a számon vagy a galériában lehet június 14-ig. Zsiga cigány harmadikként másodszor Szigligeti Ede Cigány című népszínművének bemutatójára készül a Premier Színház Miskolc (ÉM - FG) - A miskolci művészekből alakult Premier Színház Szigligeti Ede Cigány című népszínművének bemutatójára készül. A címszerepet Szegedi Dezső alakítja. Az első Cigány-bemutatón Rózsahegyi Kálmán alakította a címszerepet, a következő színpadi változatban Szirtes Ádám volt Zsiga, az öreg cigány. Tavaly a budapesti Tálentum Színház rendezője, Csemer Géza a miskolci színművészt, Szegedi Dezsőt kérte fel erre a szerepre, így a Zsiga cigányok sorában a harmadik Szegedi Dezső, aki most a miskolci Premier Színházzal másodszor is eljátszhatja ezt a szerepet. Mégpedig saját útmutatása szerint, hiszen ő vállalta a rendezést is.- Korábban is játszottam a Premier Színházzal, de most vállalkoztam először a rendezői feladatokra - mondja Szegedi Dezső Déryné-díjas színművész. - Amikor tavaly Pesten bemutattuk, majd Szentendrén is el- játszottuk ezt a darabot, akkor gondoltam arra, jó lenne, ha mm A Miskolci Premier Színház bemutatja SZIGLIGETI EDE: CIGÁNY című népszínművét Dankó Pista dalaival Történik 1840-ben Ábrahám István Déryné-díjas Várszegi, gazdag földesúr Molnár Sándor Tamas Kurta, nagygazda M. Szilágyi Lajos Gyuri, unokaöccse Homonnai István Márton, parasztgazda Vass László Rebeka, a felesége Lévai Jolán Évi, a leánya Radnai Erika Zsiga, öreg cigány Szegedi Dezső Déryné-díjas Peti, a fia Horváth László Rózsi, a leánya Ramocsa Emese Hajdú, Kisbíró ifj. Somló Ferenc Kondomé Ötvös Éva Násznagy Varga Gyula Jászai-díjas Parasztok és lányok Díszlet Malák Szilvia Csemer Géza ötlete alapján színpadra állította, betanította és a jelmezeket tervezte: Szegedi Dezső Ady Endre Művelődési Ház - Miskolc, Árpád u. 4. - 1999. június 10-én, csütörtökön 18 órakor Belépődíj: 200 Ft Szegedi Dezső Zsiga cigány szerepében a lányát alakító Ramocsa Emesével Fotó: végh Csaba Miskolcra is elhozhatnánk. Persze, erre az utazási, szállítási költségek miatt gondolni sem lehetett. így jött az ötlet, hogy állítsuk színpadra a miskolci kollégákkal is a darabot. Szegedi Dezső ugyanazt a szerepet játssza, mint tavaly, de ettől még a két előadás nem lesz ugyanolyan.- A budapesti feldolgozás „elemelte” a valóságtól a történetet - mondja Lévai Joli, aki Marton gazda feleségét játssza a darabban. - Most viszont valóságos dráma jelenik meg a színpadon. De a kellemes szórakozás, a jó zene, Dankó Pista dalai miatt is érdemes megnézni az előadást. Erre Szegedi Dezső, aki már Zsiga cigány jelmezében irányítja a próbát mindjárt elő is veszi a hegedűjét, de csak azt mutatja, hogy lehet hangtalanul muzsikálni.- Nem tudok hegedülni - vallja be a színművész -, de nincs is erre szükség, hiszen nagyszerű zenészekkel dolgozunk. Burai Béla és népizenekara gondoskodik a megfelelő kíséretről. Köszönettel tartozunk nekik is, és mindenkinek, akik segítették a munkánkat. Az Ady Endre Művelődési Ház befogadott bennünket, itt próbálhatunk, itt lesz csütörtök este a bemutatónk. A ház munkatársai vállalták az összes szervezési feladatot, ők készítették a plakátokat. Az itt működő Szinvavölgyi Tánc- együttestől kaptuk kölcsön a népviseleteket... De nagyon fáj nekem, hogy a miskolci roma kisebbségi önkormányzattól hiába kértünk támogatást, egyetlen fillért sem kaptunk. Még csak meg sem indokolták, miért nem segítenek bennünket. Pedig ez az a darab, ami sokat elmond a cigányság múltjáról, a társadalmi megítélés alakulásáról. Szigligeti-drámák Szigligeti Ede száznál több drámát írt. Első művei csupán a mindennapi színházi szükséglet kielégítését szolgálták, drámaírói pályája 1843-ban kezdődött igazán a Szökött katonával, majd a Két pisztoly és a Csikós című darabokkal. Az ő nevéhez fűződik a magyar népszínmű megteremtése, de ezek a az alkotások nem szirupos hazugságok, hanem erős társadalomkritikai szellemben fogant drámák. Az 1853-ban megjelent Cigány romantikus eszközökkel ugyan, de rámutat a falusi élet ellentéteire. Ismertebb művei: Szökött katona (1843); Gritti (1845); Csikós; II. Rákóczi Ferenc fogsága; Liliomfi; Cigány (1853); Világ ura (1856); Fenn az ernyő, nincsen kas; A lelenc; A fény árnyai (1865); Trónkereső (1867); A bajusz (1868); Struensee (1871); A strike (1872). A romák és a Cigány A miskolci roma kisebbségi önkormányzat mindenképpen támogatandónak tartja a Cigány című Szigligeti Ede-drá- ma bemutatóját. Horváth Gyulát, az önkormányzat vezetőjét tegnap nem sikerült elérnünk, viszont Burai Aladártól, az önkormányzat vezetőségi tagjától megtudtuk, hogy éppen a mai közgyűlésen vitatják meg a színházi előadás támogatásának mértékét. A végső döntés a szavazástól függ, viszont Burai Aladár véleménye szerint ezt a bemutatót mindenképpen segíteni fogják, hiszen a roma kisebbségi önkormányzat fontos feladatának tekinti a roma hagyományok ápolását, a kultúra támogatását. A helyiek által összegyűjtött múlt Új állandó néprajzi kiállítás nyílt az ózdi Városi Múzeumban A tárgyak többsége a mai Ózdot alkotó településekről való Fotó: végh Ózd (ÉM - CsM) - Az ózdi Városi Múzeum új állandó kiállításainak tárgyai nemcsak azért lehetnek ismerősek a helyi látogatóknak, mert szépapáik világát idézik, de azért is, mert összegyűjtésükben a városban élők közül többen is igen nagy szerepet vállaltak. Mindig is az ózdi Városi Múzeum fő célkitűzései közé tartozott a mai Ózdot alkotó települések történetének bemutatása, a tárgyi emlékek összegyűjtése. E munkájukban sok támogatójuk akadt. A Dobosy László igazgató által a megnyitón kiemeltek közül nekünk is meg kell említeni kettőt: Faggyas Istvánt és a Lajos Árpád Honismereti Kört, akik egész múzeumra való anyaggal gyarapították a tárlatot. A múzeum új, néprajzi állandó kiállítása természetesen bemutatja a népélet hagyományos tárgyait, a mezőgazdasággal foglalkozó falvakban használt munkaeszközöket, ám vannak kiemelt témáik is. A környéken például Sajóvárkonyban folyt a legfejlettebb kendertermesztő, -feldolgozó munka, ezért bemutatják a feldolgozás teljes eszközkészletét a tilótól a szövőszékig. A tárgyak mind fából készültek, és - fő célkitűzésüknek megfelelően - mind Ózd vidékéről származnak. Ugyancsak kiemelendők a cserépedények. Dobosy László ismertetése szerint a vidéken gömöri és alföldi cserepeket használtak elsősorban. Ám 1923- ban Farkaslyukon megnyílt egy fazekasműhely. Ez elsősorban az akkor már több mint fél évszázada működő ózdi gyár (a Rima- murányi-Salgótarjáni Vasmű Rt., a RIMA része) kertészete számára gyártott virágcserepeket. Azonban készültek a műhelyben finomabb megmunkálá- sú edények, köztük tortás-, kenyeres- és gyümölcstálak, dísztárgyak is, amelyeket a múzeumban is láthatunk. ' És természetesen sorolhatnánk a mindennapi élet kellékeit: a tulipános ládát, az ácsolt asztalt, a viseletét, a különböző míves hímzéseket, szőtteseket - és minden parasztcsalád legféltettebb és legdíszesebb textiljét, a halottas lepedőt. A RIMA, az ipar jelenléte alaposan átformálta a családok életét. A munkásokról azonban már a múzeum egy másik kiállítása mesél: az Olvasó, a munkások művelődését szolgáló egyesület, és közösségi ház történetét bemutató tárlat.
