Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-09 / 132. szám

1999. június 9., szerda ÍS2M-MA£YHRM$ZAG# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Táncvizsga. A miskolci Dance Stúdió jú­nius 12-én, szombaton este 6 órától tartja vizsgaelőadását a diósgyőri Vasas Műve­lődési Házban. Az esten fellépnek az is­kola növendékei, az Erica-C Dance School haladó csoportjai és az Evelyn-Team. • Zenésztoborzó. Az Erkel Ferenc Zeneis­kola felvételi meghallgatást tart június 11-én, pénteken és 14-én, hétfőn délután 4 és 6 óra között az iskola épületében (Miskolc, Kiss tábornok u. 57.). Minden hangszerre várják a jelentkezőket. Két dimenziós ezredvég Sárospatak (ÉM) - Az általános iskolák 7. osztályosai és a középiskolák utolsó tanév előtt álló diákjai számára hirdet képzőművészeti pályázatot a sárospa­taki Comenius Tanítóképző Főiskola Művészeti Nevelési Tanszékén műkö­dő Vizuálpedagógiai Adatbázis (VAS) és a Paletta Művészeti Egyesület. Az észak-magyarországi régió érintett ta­nulói közül a fiatalabbak az Utolsó nya­ram a XX. században, az idősebbek az Ez­redforduló, s mennyország témában készít­hetnek olyan kétdimenziós műveket, maxi­mum 50x70x2 centiméteres méretben. A bíráló bizottság előnyben részesíti azo­kat a pályaműveket, amelyek szoros össz­hangban vannak a korcsoportok számára kiírt tantervi követelményekkel; amelyek műfaji szempontból, illetve az esztétikai el­várásokat illetően nem kifogásolhatók; il­letve amelyet eredetiek, egyben magukon hordozzák a választott műfaj jegyeit. A jeligés pályamunkákat október 30-i postabélyegzővel ellátott csomagban, vagy november 2-án délután 2 óráig személye­sen kell eljuttatni a VAS irodájába (3950 Sárospatak, Eötvös utca 7.). Lezárt borí­tékban mellékelni kell a beküldő nevét, pontos címét, a mű címét, keretezetlen méretét, a technikájára vonatkozó uta­lást, az iskola és szaktanár adatait. Korcsoportonként három pályázót díjaz­nak, akik jutalmukat - márkás festő, illetve grafikus eszközök, készletek - a műfaj ne­ves képviselőitől vehetik át a beérkezett munkákból rendezett kiállítás megnyitóján. Harmas tarlat. Három művész munkáiból rendeztek kiállítást a putnoki Holló László Galériában (Rákóczi u. 14.). A látogatók Majercsik János és Majercsik- né Bierbaum Anna festőművészek, vala­mint Fülöp Tibor kovács népi iparművész alkotásait láthatják. Fotó: Végh Csaba Képzőművészeti szabadiskola Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galéria idén is megrendezi Nyári Képzőművészeti Szabad­iskoláját július 11-23. között a galéria alko­tóházában. Az alkotótáborban résztvevő fiatalok képzőművész tanároktól kapnak személyre szabott elméleti és gyakorlati útmutatást a munkához. A jelentkezőknek igény esetén biztosítják a teljes ellátást és a szakmai anyagot. Bővebb felvilágosítás Szoboszlai Lillától kérhető a 46/500-680-as telefonon. Jelentkezni ugyanezen a szá­mon vagy a galériában lehet június 14-ig. Zsiga cigány harmadikként másodszor Szigligeti Ede Cigány című népszínművének bemutatójára készül a Premier Színház Miskolc (ÉM - FG) - A miskol­ci művészekből alakult Pre­mier Színház Szigligeti Ede Cigány című népszínművé­nek bemutatójára készül. A címszerepet Szegedi Dezső alakítja. Az első Cigány-bemutatón Ró­zsahegyi Kálmán alakította a címszerepet, a következő színpa­di változatban Szirtes Ádám volt Zsiga, az öreg cigány. Ta­valy a budapesti Tálentum Szín­ház rendezője, Csemer Géza a miskolci színművészt, Szegedi Dezsőt kérte fel erre a szerepre, így a Zsiga cigányok sorában a harmadik Szegedi Dezső, aki most a miskolci Premier Szín­házzal másodszor is eljátszhatja ezt a szerepet. Mégpedig saját útmutatása szerint, hiszen ő vál­lalta a rendezést is.- Korábban is játszottam a Premier Színházzal, de most vállalkoztam először a rendezői feladatokra - mondja Szegedi Dezső Déryné-díjas színművész. - Amikor tavaly Pesten bemu­tattuk, majd Szentendrén is el- játszottuk ezt a darabot, akkor gondoltam arra, jó lenne, ha mm A Miskolci Premier Színház bemutatja SZIGLIGETI EDE: CIGÁNY című népszínművét Dankó Pista dalaival Történik 1840-ben Ábrahám István Déryné-díjas Várszegi, gazdag földesúr Molnár Sándor Tamas Kurta, nagygazda M. Szilágyi Lajos Gyuri, unokaöccse Homonnai István Márton, parasztgazda Vass László Rebeka, a felesége Lévai Jolán Évi, a leánya Radnai Erika Zsiga, öreg cigány Szegedi Dezső Déryné-díjas Peti, a fia Horváth László Rózsi, a leánya Ramocsa Emese Hajdú, Kisbíró ifj. Somló Ferenc Kondomé Ötvös Éva Násznagy Varga Gyula Jászai-díjas Parasztok és lányok Díszlet Malák Szilvia Csemer Géza ötlete alapján színpadra állította, betanította és a jelmezeket tervezte: Szegedi Dezső Ady Endre Művelődési Ház - Miskolc, Árpád u. 4. - 1999. június 10-én, csütörtökön 18 órakor Belépődíj: 200 Ft Szegedi Dezső Zsiga cigány szerepében a lányát alakító Ramocsa Emesével Fotó: végh Csaba Miskolcra is elhozhatnánk. Per­sze, erre az utazási, szállítási költségek miatt gondolni sem le­hetett. így jött az ötlet, hogy ál­lítsuk színpadra a miskolci kol­légákkal is a darabot. Szegedi Dezső ugyanazt a sze­repet játssza, mint tavaly, de et­től még a két előadás nem lesz ugyanolyan.- A budapesti feldolgozás „elemelte” a valóságtól a törté­netet - mondja Lévai Joli, aki Marton gazda feleségét játssza a darabban. - Most viszont valósá­gos dráma jelenik meg a színpa­don. De a kellemes szórakozás, a jó zene, Dankó Pista dalai miatt is érdemes megnézni az elő­adást. Erre Szegedi Dezső, aki már Zsiga cigány jelmezében irányít­ja a próbát mindjárt elő is veszi a hegedűjét, de csak azt mutatja, hogy lehet hangtalanul muzsi­kálni.- Nem tudok hegedülni - vall­ja be a színművész -, de nincs is erre szükség, hiszen nagyszerű zenészekkel dolgozunk. Burai Béla és népizenekara gondosko­dik a megfelelő kíséretről. Kö­szönettel tartozunk nekik is, és mindenkinek, akik segítették a munkánkat. Az Ady Endre Mű­velődési Ház befogadott bennün­ket, itt próbálhatunk, itt lesz csütörtök este a bemutatónk. A ház munkatársai vállalták az összes szervezési feladatot, ők készítették a plakátokat. Az itt működő Szinvavölgyi Tánc- együttestől kaptuk kölcsön a népviseleteket... De nagyon fáj nekem, hogy a miskolci roma kisebbségi önkormányzattól hiá­ba kértünk támogatást, egyetlen fillért sem kaptunk. Még csak meg sem indokolták, miért nem segítenek bennünket. Pedig ez az a darab, ami sokat elmond a cigányság múltjáról, a társadal­mi megítélés alakulásáról. Szigligeti-drámák Szigligeti Ede száznál több drámát írt. Első művei csu­pán a mindennapi színházi szükséglet kielégítését szol­gálták, drámaírói pályája 1843-ban kezdődött igazán a Szökött katonával, majd a Két pisztoly és a Csikós cí­mű darabokkal. Az ő nevé­hez fűződik a magyar nép­színmű megteremtése, de ezek a az alkotások nem szi­rupos hazugságok, hanem erős társadalomkritikai szel­lemben fogant drámák. Az 1853-ban megjelent Ci­gány romantikus eszközökkel ugyan, de rámutat a falusi élet ellentéteire. Ismertebb művei: Szökött katona (1843); Gritti (1845); Csikós; II. Rákóczi Ferenc fogsága; Liliomfi; Cigány (1853); Világ ura (1856); Fenn az ernyő, nincsen kas; A le­lenc; A fény árnyai (1865); Trónkereső (1867); A bajusz (1868); Struensee (1871); A strike (1872). A romák és a Cigány A miskolci roma kisebbségi önkormányzat mindenképpen támogatandónak tartja a Ci­gány című Szigligeti Ede-drá- ma bemutatóját. Horváth Gyulát, az önkor­mányzat vezetőjét tegnap nem sikerült elérnünk, viszont Bu­rai Aladártól, az önkormány­zat vezetőségi tagjától megtud­tuk, hogy éppen a mai közgyű­lésen vitatják meg a színházi előadás támogatásának mérté­két. A végső döntés a szava­zástól függ, viszont Burai Ala­dár véleménye szerint ezt a bemutatót mindenképpen segí­teni fogják, hiszen a roma ki­sebbségi önkormányzat fontos feladatának tekinti a roma ha­gyományok ápolását, a kultú­ra támogatását. A helyiek által összegyűjtött múlt Új állandó néprajzi kiállítás nyílt az ózdi Városi Múzeumban A tárgyak többsége a mai Ózdot alkotó településekről való Fotó: végh Ózd (ÉM - CsM) - Az ózdi Vá­rosi Múzeum új állandó kiál­lításainak tárgyai nemcsak azért lehetnek ismerősek a helyi látogatóknak, mert szépapáik világát idézik, de azért is, mert összegyűjté­sükben a városban élők kö­zül többen is igen nagy sze­repet vállaltak. Mindig is az ózdi Városi Múze­um fő célkitűzései közé tartozott a mai Ózdot alkotó települések történetének bemutatása, a tár­gyi emlékek összegyűjtése. E munkájukban sok támogatójuk akadt. A Dobosy László igazgató által a megnyitón kiemeltek kö­zül nekünk is meg kell említeni kettőt: Faggyas Istvánt és a Lajos Árpád Honismereti Kört, akik egész múzeumra való anyaggal gyarapították a tárlatot. A múzeum új, néprajzi állan­dó kiállítása természetesen be­mutatja a népélet hagyományos tárgyait, a mezőgazdasággal fog­lalkozó falvakban használt mun­kaeszközöket, ám vannak ki­emelt témáik is. A környéken például Sajóvárkonyban folyt a legfejlettebb kendertermesztő, -feldolgozó munka, ezért bemu­tatják a feldolgozás teljes esz­közkészletét a tilótól a szövőszé­kig. A tárgyak mind fából ké­szültek, és - fő célkitűzésüknek megfelelően - mind Ózd vidéké­ről származnak. Ugyancsak kiemelendők a cserépedények. Dobosy László ismertetése szerint a vidéken gömöri és alföldi cserepeket használtak elsősorban. Ám 1923- ban Farkaslyukon megnyílt egy fazekasműhely. Ez elsősorban az akkor már több mint fél évszá­zada működő ózdi gyár (a Rima- murányi-Salgótarjáni Vasmű Rt., a RIMA része) kertészete számára gyártott virágcserepe­ket. Azonban készültek a mű­helyben finomabb megmunkálá- sú edények, köztük tortás-, ke­nyeres- és gyümölcstálak, dísz­tárgyak is, amelyeket a múze­umban is láthatunk. ' És természetesen sorolhat­nánk a mindennapi élet kelléke­it: a tulipános ládát, az ácsolt asztalt, a viseletét, a különböző míves hímzéseket, szőtteseket - és minden parasztcsalád legfél­tettebb és legdíszesebb textiljét, a halottas lepedőt. A RIMA, az ipar jelenléte ala­posan átformálta a családok éle­tét. A munkásokról azonban már a múzeum egy másik kiállí­tása mesél: az Olvasó, a munká­sok művelődését szolgáló egye­sület, és közösségi ház történe­tét bemutató tárlat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom