Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-03 / 78. szám
1999. április 3., szombat Húsvét 15 Apró meglepetések A gyerekek húsvétkor órákat tudnak kutatni a nyuszi hozta ajándékok után. Különleges meglepetés lehet számukra egy, a szoba eldugott sarkában, adott esetben a kertben elrejtett, vadszőlőből, fűz ágából, vagy akár száraz kerti füvekből font „nyúlfészek", amibe végül is bármi belefér... Fotó: Farkas Maya Hagymával, viasszal vagy akár a kés hegyével Bocs (ÉM - FK) - Lengyel Gyuláné bocsi tojáskarcoló praktikus tanácsai azoknak szólnak, akik mellőzni szeretnék a bolti műtojásokat és inkább maguk festenének. Húsvéti tojást a legegyszerűbb tyúktojásból készíteni, de a libáéból nagyobb, feltűnőbb ajándék készülhet. Lehet a tojást keményre főzni, az igazi mégis az, ha ki van fújva. Ehhez először is jól össze kell rázni a tojást, hogy a két végébe tűvel fúrt apró lyukakon a sárgája is könnyen, maradéktalanul kifolyhasson. Ezt követően a tojást csak díszíteni kell. Ennek több módja van. Petrezselyemmel A legegyszerűbb a petrezselymes módszer. Szép petrezselyem- vagy bármilyen más tetszetős levelet tojásfehérjével a tojásra ragasztunk, harisnyába bújtatjuk és a festékbe helyezzük. A száradás után a levél alatt a tojás eredeti vagy az előző festett színe adja a mintát. írókázás Giczát, amivel az olvadt méhviaszt a tojásra rajzolják, egy kiürült tollbetétből is készíthetünk úgy, hogy levágjuk a szárát, kiütjük belőle a golyót majd a megmaradt kis csövet egy botra kötjük. Az ezzel felrajzolt viaszt a tojáson hagyjuk megszáradni és utána festékben áztatva színezzük. A viaszt a gáz lángja felett óvatosan leolvasztjuk és egy puha ronggyal letöröljük. Ezzel egyszerre ki is fényesítjük művünket. A festék A festék lehet egyszerű textilfesték (egy liter vízhez egy tabletta és pár csepp ecet kell, forralni nem kell), vagy készülhet a hagyma külső héjából is úgy, hogy forró vízben kiáztatjuk a levelek színanyagát. Karcolva A tojásokat az előbbi módszerek egyikével megfestjük és tapétavágó kés hegyével belekarcoljuk a mintát. Célszerű ötletünket először ceruzával felvázolni, mert a grafit könnyen leradírozható, a minták ilyenkor még korrigálhatok. Fényesítés A fényesítéshez csak egy gyertya kell, bedörzsöljük vele a felületet és egy ruhadarabbal egyenletesen elkenjük. A módszerek szabadon variálhatóak, mondjuk megfestett tojásra írókázhatunk és egy sötétebb színnel újrafesthetjük. A skála végtelen. Lehet, hogy éppen Ön fog kitalálni egy újabb módszert? „Ide az ötezrest!” - a locsolóversekből A rigmusok változásán keresztül is látszik, hogy a húsvét elveszíti archaikus örökségét Nem népköltészeti alkotás a locsolóvers, de szépet is lehet mondani Miskolc (ÉM - NyZ) - Egy igencsak bugyutának hangzó locsolóvers adta az ötletet, hogy húsvét kapcsán - összevetve a múltat a jelennel - a locsolóversekről is írjunk. Valamikor miért mondhatták, a benne lévő motívumok mit rejtenek, és mi van a versekben, versek mögött ma?- A ritmikus kántálásnak, és ez nem mindig nevezhető versnek, más ünnepkörben is van hagyománya, a locsolóversek azonban nem népköltészeti alkotások. Egy ügyes rímfaragó két-három órán belül képes akár tíz locsolóverset is összeírni. Nem lehet őket tájanként csoportosítani vagy helyhez kötni sem, mindenhol ismertek - magyarázza Cseh Zsolt néprajzkutató muzeológus. - Igazán a korukat sem lehet meghatározni, mert a szó- használat nem utal a korra. De úgy gondolom, hogy a legrégebbi sem lehet két-háromszáz évnél idősebb. A megyei Hermán Ottó Múzeum locsolóvers-gyűjteményében szemezgetve a locsolóversekre általában jellemző motívumok is fellelhetők: a piros tojás és a locsolás szinte mindig szerepel, a zöld ág is előfordul, és együtt vagy külön-külön a feltámadás és „Krisztus Urunk” is megjelenik. Ahhoz pedig, hogy érhetővé váljék, mi miért kapcsolódott a locsolóversekhez, Cseh Zsolt összefoglalja a húsvéti ünnepkört jellemző kettős világot. Keresztény és pogány világ „Isten ments, hogy dézsaszámra Kútvizet zúdítsunk a lányra: Más szokásra kell már szokni, Illatszerrel locsolkodni Lányok, lányok illatoztok De csak úgy, ha tojást hoztok! Hímes tojást, néhány szép szót, Dehogy várunk egyéb cécót!"- A húsvét mint egyházi ünnep a VIII. századtól terjedt el Európában. De azért tudta az egyház elfogadtatni, a nem keresztény, pogány népek pedig azért tudták elfogadni, mert az egyházi ünnepek a természeti, ősi rituálékra épülnek. A húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe, de a természet is feltámad, megújul ilyenkor. A locsolóverseket is ez a kettős ihletettség jellemzi. A feltámadás és Krisztus az egyházi jelleghez kapcsolódik, a locsolás, a zöld ág, a tojás pedig a kevésbé egyházi, sokkal inkább archaikus rítusokhoz. A víz mindenhol a termékenységgel kapcsolódik össze, a locsolás tehát a nővé tétel, az anyaság elvárhatóságának a kifejezőeszköze, egyfajta termékenységvarázslás. A Dunántúlon zöld ággal is illették a lányokat, az élettel telítettség tulajdonságát átadták jelképesen. A lányok pedig az életet, a világmindenséget szimbolizáló tojást adták a fiúknak. E világi „cécó” A manapság divatos verseket még nem gyűjtötték össze, de - ahogy Cseh Zsolt mondja - a későbbi korok kutatóinak aligha lesz örömük benne. Az ünnep közeledtével itt-ott hallható locsolóversek „küzdenek” állandó elemekkel is - leginkább „zöld erdőben jártam” kezdettel -, de hogy mi is van a megújulás, szellemi-lelki-testi ki- és megtisztulás mögött, a húshagyó keddtől tartó böjtben és a „hússal vétkezésben”, az ma már érthetetlen.- A húsvét kiüresedett, a mai versek is ezt mutatják - vélekedik a fiatal kutató. - Evés-ivás, a vétkezés megvan, de nincs előtte böjt. „Az ide az ötezrest” csattanójú versekről nem is mondok semmit, mert azokról szégyenkezés nélkül nem lehet beszélni. Csak azt mutatják, miben éljük az életünket. Az obsz- cén vagy trágár versek pedig szavakkal próbálják kifejezni, amit valamikor a vízzel, a zöld ággal, a hímes tojással szimbolizáltak.- ha van értelme, ha nincs Mondani kell Locsolóversikékkel színesítette időjárás-jelentését Horváth Szilárd, a TV3 időjósa ezen a héten. A versekben szerinte a rím a fontos, nem a tartalom.- Mindenhol a húsvéttal foglalkoznak, tanácsokat adnak, hogyan terítsünk, hogyan viselkedjünk, mit főzzenek a háziasszonyok. Úgy gondoltam, hogy én locsolóversekkel járulok hozzá az ünnephez. Hátha valakinek megtetszik, és ezt fogja elmondani, amikor locsolkodni megj'. Egyébként máskor is foglalkozunk a népi hagyományokkal, ezért választottuk a műsor címéül azt: „Időjóslás” - meséli Horváth Szilárd, a TV3 időjósa. Azt is elmondja, hogy szerinte sokan nem szeretik a húsvétot, mert csak arról szól: „Rúgjunk be!” Ő sem szívesen jár locsolkodni. de szerencsére már nem is kívánják meg tőle. A tévében elmondott verseket az édesapjától tanulta, vagy ő maga „költötte”. Néhányat meg is osztott velünk, a locsolkodóknak pedig ezt tanácsolta: „Ha van értelme, ha nincs, verset kell mondani. A rím pedig fontosabb, mint a tartalom.” „Van nálam egy kis pacsuli, lelocsolom magát Hogyha egy kis mázlija van, szereti a szagát!” „Én is kertész legény vagyok, magam után szagot hagyok. ” „Sivatagban él a teve. Locsolkodni jöttem, he he. ” Manapság a cipőt is a nyuszi tojja Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - Húsvét. Kinek Jézus feltámadása, kinek csak tavaszünnep. A kereskedők számára mindezeken túl biztos, hogy üzlet. Mint ahogyan a húsvéti kellékeket gyártóknak is. Húsvétkor virágzik a giccsipar. Sosem látott választékban állnak a vásárlók rendelkezésére az ünnep fényének növelésére kínált különféle, a húsvéthoz köthető állatfigurás gyertyák. Szinte látom, amint ott sorjáznak a bájos kiskacsák, nyuszikák az ünnepi asztalon. A család szeme fénye ragyogó szemmel figyeli, amint mamája, papája meggyújtja az állatkák fejéből kikandikáló kanócot, s az takaros lángocskával égni kezd. Aztán tovább figyel, s kénytelen végignézni, miként olvad el a figurák feje, nyaka... És nincs az a Csoki, műanyag, faggyúföldön túli erő, amely valaha feltámasztaná őket. De hát a húsvét nem is az ő feltámadásukról szól. Ünnepe a terméketlenségnek Az ünnep szól azonban - tavasz lévén - a termékenységről. Innen a tojásfestés, tojásajándékozás hagyománya. A tojás maga az élet. Szokás a kisgyermekekkel elhitetni: a húsvéti tojást, a hímeset, és a csokitojást a nyuszi tojja. Az üzletek az idén telis tele vannak pingponglabdaszerű, üreges, festékben megforgatott műanyag tojással, amelyeket szívesen alkalmaznak a mű- és szárazvirág-kompozíciók kiegészítésére a kirakatrendezőkön túl a szórakozóhelyek „maszek” dekoratőrei. Bizonyára lesznek, akik ilyen üres tojásutánzatot tesznek a család szénhidráttal és kalóriával dúsan megrakott húsvéti asztalára is. Csoda, ha továbbra is csökkenő tendenciát mutat a szaporodási statisztika?! Ki tojja az ilyet? - óriások, bizarrak Egy biztos: ha fiú lennék, kifejezetten ^értőnek érezném, ha ilyen üres műmicsodával ajándékoznának meg. Óriás csokifaló létemre kevésbé sértődnék meg, ha egyebek mellett a piacon is kapható óriás csokitojások egyikével lepnének meg. Bár ekkora méret azért még csokiban is zavarba ejtő. Azt pedig elképzelni is szörnyű, miként kell egy nyuszinak megkínlódnia, míg egy ilyen tojás kitojásával megbirkózik. Ehhez igazítandó a mai gyermekek számára jobb volna a már amúgy is kifacsart ünnepi szokásokat tovább Ajándékkal töltött lufitojások Fotó: Bujdos Tibor A fokozhatatlan fokozhatósága A húsvéti csúcs azonban Miskolc közepén jött szembe, a járdán, két hatalmas lufitojás képében. Egy nagymama készíttette darabját ezerkettőért. A bennük elhelyezett ajándékok, a „lufikolbászok” által rögzített műcsavarintani, s a húsvét jelképes állatát, a nyuszit dinoszauruszra cserélni. Meglehet, bizarr ötletnek tűnik, de legalább ennyire groteszk a húsvéti díszek között talált sündisznó a boltban. Nem kevésbé persze a nyuszi és a tojás a hozzájuk kevéssé illő áruk, így cipők, zoknik, CD-k között. anyag mikiegér, illetve kis hableány pedig a fokozhatatlan fokoz- hatóságának ékes bizonyítékai. Óriási csokitojás az apró kezekben
