Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-29 / 99. szám

1999. április 29., csütörtök iszAK-MAevARonszáe # Aktuális 3 • Miniszteri előadás. A Miskolci Egyete­men tart előadást Stumpf István miniszter ma délután 5 órától. Látogatásával a Cit­romfa politikai műhely meghívásának tesz eleget a miniszter. • Falfirkák. Graffiti készülését követhetik nyomon az érdeklődők a Miskolci Tavaszi Diáknapok keretében megrendezésre ke­rülő graffiti versenyen április 30-án, pén­teken délután 3 órától a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. • Táncünnep. A tánc világnapja alkalmá­ból április 30-án, pénteken egésznapos rendezvénysorozattal várják az érdeklő­dőket a tiszaújvárosi Ifjúsági Parkban. Információbörze az agráriumnak Szerencs (ÉM - PT) - Hatodik alkalomnál rendezte meg a Zempléni Vállalkozó Napot a Zempléni Településszövetség (ZTSZ) tegnap. Az egész napot betöltő előadássorozaton a résztvevők naprakész információt kaptak az agrár tárca, a megyei területfejlesztési ta­nács, az agrárkamara képviselőitől. Újabb áradástól félnek Tolcsva (ÉM - SZ) - A Tolcsva-patak újabb kiáradása miatt aggódott teg­nap este egy szerkesztőségünkbe te­lefonáló olvasónk. Mint mondta, a korábbi áradás már ki­döntötte kerítésüket, elárasztotta a portát, s most újra gumicsizmában lehet csak közlekedni a patak fölötti hídon. Az áradással kapcsolatos kérdésünkre az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgató­ság 1. számú szakaszmérnökségének ügyeletes munkatársa elmondta: a tolcs- vai lakosoknak nem kell félniük a koráb­biakhoz hasonló áradástól. Felkészülni ugyan nem tudnak a vízfolyást gátló aka­dályok összetorlódása miatti áradásra, de sem erről, sem a megnövekedett csapa­dékmennyiség okozta áradásról nincs je­lenleg szó. Vojnár László, Tolcsva polgármestere Erdőhorvátiból Tolcsvára érkezve vála­szolt kérdésünkre. Mint elmondta, Erdő­horvátiban - ahol a Kis-, és a Nagy-Tolcs- va-patak, valamint az Egres-patak talál­koznak - 50-60 centiméterrel elhagyta a medrét a Kis-Tolcsva, elért egészen a la­kóházakig. Hozzátette még, felkészültek az esetleges áradásra is, óránként figyelik a vízfolyás magasságát, homokzsákokat töltöttek meg, de jelenleg nincs szükség ezek alkalmazására: Tolcsvánál a patak nem hagyta el a medrét. Trónra segítik a tokajit Mád (ÉM - PT) - A piacon eldőlt, hogy az újfajta (reduktív) aszú az a hegyaljai bor, ami ismét sikeressé teheti a világban elfe­ledett királyok borát. Ezt Ben Howkins, a Royal Tokaji Borászati Kft. kereskedelmi igazgatója fogalmazta meg a tegnap, a Má­don tartott sajtótájékoztatón. Az angol-magyar cég öt évvel ezelőtt százmillió forint adósságállománnyal vá­sárolta meg a korábbi szövetkezeti tulaj­dont. Azóta négymillió fontot fordítottak új borászati technológia meghonosítására és igen erőteljes marketingpolitikára. Ez­zel sikerült elérni, hogy a nyugati világ­ban - az Egyesült Államokban, az Egye­sült Királyság területén, de Japánban és Dél-Afrikában is - ismerik az aszút. A Ro­yal ugyanis kizárólag nemes aszúbort ál­lít elő, és elfogadtatta a kuriózumszámba menő ital magas árát is. Raskó György, a társaság ügyvezetője hozzáfűzte: óriási kereslet mutatkozik az aszú iránt, ezért hiány keletkezhet az aszúbogyó- és eszenciakészletben. Raskó György és Ben Howkins Fotó: Puskár Nem példaképük - márkanév a Földes A Szülői Szervezet is a névváltoztatás ellen foglalt állást Miskolc (ÉM - NyZ) - Nem tá­mogatja a névváltoztatást, és nem kíván a névváltoztatás lehetőségével a későbbiek­ben sem foglalkozni - így ha­tározott a miskolci Földes Fe­renc Gimnázium Szülői Szer­vezetének kibővített választ­mánya tegnap. Mint ismeretes: a névváltoztatást az 1957-ben végzett diákok és az akkori tanárok kezdeményezték.- Miért nem lehet 1956 öröksé­gét megtisztelni azzal, hogy visszakapja az iskola az 1956 ok­tóberében pár hónapra kapott ne­vét? Akkor a gimnázium tanárai és diákjai egyhangú határozattal Széchenyi István nevére szavaz­tak. Nemcsak 1956 örökségének adóznának ezzel a névváltoztatás­sal, hanem „a legnagyobb ma­gyar” érdemeit, az európaiságot, a reformot, az újat is jelképezné a Miskolci Széchenyi István Gim­názium ehievezés - szólt a Szülői Szervezethez Oláh Miklós, a kö­zépiskola diákjaként, későbbi ta­náraként is.- Nem szabad azt hin»i, hogy a fiatalok nem tisztelik ’56-ot, de nem címkékkel kell megszerettem a történelmi eseményeket. Nem tiszteljük kevésbé a forradalom résztvevőit és áldozatait, ha ez a Szavazás előtt Fotó: Végh Csaba gimnázium Földes marad - rea­gált a felvetésre az egyik szülő. A Szülői Szervezet kibővített választmányának ülésén a felszó­lalásokból kiderült: a megjelen­tek többsége maga is a gimnázi­um diákja volt. érzelmi kötődé­sük a középiskolához így még erősebb. Sorolták, mennyire büszkék arra, hogy a Földesben tanultak-nevelkedtek. Megfogal­mazták azt is, hogy Földes Fe­renc - bár nem sokat tudnak ró­la, de - nem példaképe az intéz­ménynek. A diákok nem Földes Ferenc hagyományát, hanem a Földes-hagyományokat ápolják, a Földes szellemiségért járnak ide. A Földesbe járni rang - körvona­lazódott. A szülők pedig nem sze­retnék, ha gyermekeiktől elven­nék ezt az élményt, érzést.- Miért vegyük el az eddig el­telt 50 évet, az iskola rangját? Amíg egy új nevet megismer az ország, 50 évnek kellene eltelnie! - sorakoztatták az érveiket.- A Földes egy márkanév, és erősebb, mint a politika. A márka­névépítés fontos követelménye, hogy egyedi legyen. A javasolt Szé­chenyi nem egyedi - hangzott el. A jóhangulatú beszélgetésnek és szolid vitának induló találko­zás kissé indulatosan fejeződött be: a szülők egyöntetűen nem tá­mogatták a névváltoztatásra irá­nyuló kezdeményezést. Fölényes többséggel úgy határoztak: a ké­sőbb sem kívánnak a névváltoz­tatás kérdésével foglalkozni. Vélemény van, döntés nincs A városházán szerettük volna megtudni, hogy mikor kerül a közgyűlés elé a Földes gimná­zium névváltoztatásának kér­dése, és milyen határozati ja­vaslat szerepel majd az önkor­mányzati képviselőknek szóló előterjesztésben. A „földes­isták” semmilyen fórumon nem támogatták a polgári kez­deményezést, mi történhet a közgyűlésben? Érdeklődésünk­re Kormos Vilmos, a városhá­za közoktatási és közművelő­dési osztályának vezetője azonban nem kívánt reagálni. Emlékérem az adományokért Az Émász tulajdonosi köréből tíz éve támogatják a kórházat Az adományt Franz-Josef Antwerpes adta át Csiba Gábornak és Nagy Kálmánnak osztályvezető főorvosnak Fotó: végh Csaba Miskolc (ÉM - PTA) - A beteg gyerekek csontvelő-transzplan­tációs gyógyításához szükséges berendezést vásárolt, illetve az ahhoz szükséges 5,2 millió fo­rintot biztosított két német be­fektető társaság a megyei kór­háznak. A csekk hivatalos át­adására tegnap került sor. A csontvelő-transzplantációs köz­pont 1994-95-ben jött létre a B.-A.-Z Megyei Kórház Gyermekegészség­ügyi Központjában - a Tartomá­nyi Kormány Kölni Elnökségének nagyvonalú támogatásával. A kór­ház és a tartomány között a kap­csolat az azt követő években sem szakadt meg. Az elnökség vezető­je, Franz-Josef Antwerpes elmond­ta: 10 éve támogatói B.-A.-Z. me­gye több szervezetének, s a továb­biakban is számíthatnak az intéz­mények segítő támogatásukra. Az RWE Energie AG - az ELMŰ Rt. és az ÉMÁSZ Rt. több­ségi tulajdonosa - a Rheinbraun AG társasággal a Mátrai Erőmű közös tulajdonjogát is magáénak tudhatja. Mint azt az adományo­zók kifejtették: érdekeltségük folytán ismerik a régió nehéz helyzetét, és adományaikkal sze­retnének enyhíteni a gondokon. Karitatív célokat szolgál majd a novemberben rendezendő opera­gálájuk is. amelynek bevételével szintén a gyermekkórházat kí­vánják támogatni - fejtette ki Klaus Bussfeld, igazgatósági tag. A két társaság ezúttal 5,2 millió forintot bocsátott az in­tézmény rendelkezésére, a sejt­kiválasztó berendezés beszerzé­sére. Bár a hivatalos csekkát­adásra csupán tegnap került sor, a szerkezetet már megvásá­rolta és üzembe helyezte a kór­ház. Az átadást követően Csiba Gábor, a kórház főigazgató-he­lyettese átnyújtotta Franz-Josef Ántwerpesnek az intézmény kuratóriuma által odaítélt „A B.-A.-Z. Megyei Kórházért” ezüst emlékérmet. A vállalkozási övezetekről Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - A vállalkozási öve­zetek finanszírozásával és irányításával kapcsolatos javaslat elfogadásával zá­rult Sátoraljaújhelyen a Zemplén Hotelben meg­rendezett három napos előadássorozat tegnap. A háromnapos találkozón - amelyen hazánk vállalkozási övezeteinek menedzserei vet­tek részt - megfogalmazot­takat a program résztvevői a témában illetékes tárcák­hoz és szervekhez kívánják eljuttatni. A továbbképzést egyébként azoknak az USAID és CIPE programoknak lezárásaként rendezték meg, amelyek ápri­lis 30-án befejeződnek ha­zánkban. A program során a Magyarországon jelenleg mű­ködő 11 vállalkozási övezet képviselőinek többek között bemutatták a Kárátok Határ­menti Régiót, emellett az elő­adások számos más aktuális kérdést is érintettek. A bizalom és az önbizalom napja Roma alkotók, mesterek, hagyományőrző együttesek a rakacai iskolában Rakaca (ÉM - FG) - Nagyon sok tehetséges roma fiatal van, csak hiányzik belőlük az önbizalom. Maguk sem hi­szik, milyen sokra képesek. Ezt Váradi Gábor ózdi festő­művész fogalmazta meg a rakacai iskolában tegnap megrendezett romanapon. Id. Horváth Andor megmutatta, hogyan kell kosarat fonni. Lázi Pálné és Kalocsai Elemérné a hímzéseit hozta el a rakacai ál­talános iskolában tegnap meg­rendezett romanapra. Volt, aki kenőtollat font. Volt, aki csak meghallhatta Glonczi Ernő ro- mológus előadását. De nagyon sokan együtt énekeltek és tán­coltak a szereplőkkel. Turcsik Istvánná pedig még Náday Gyu­lát, a Magyar Cigányok Demok­ratikus Szövetsége (MCDSZ) ve­zetőjét is megtáncoltatta.- Az iskolában tanuló 165 gye­rek 87-88 százaléka cigány szár­mazású, viszont nagyon keveset tudnak saját múltjukról, hagyo­mányaikról. Ez a nap jó alkalom saját értékeik felmutatására - mondja a Szabados Jánosné is­kolaigazgató. Hagyományos tárgyak Fotó: Farkas Porubjánszki Katalin, a roma­napot szervező diákönkormány­zat vezetője is a bemutatkozási lehetőség fontosságát hangsú­lyozza.- Azt szerettük volna, ha egy kis ízelítőt kapnak a gyerekek abból, hogy milyen is a cigány kultúra. Igaz, hívtunk másokat is, hiszen együtt élünk, ismer­nünk kell egymást. Kisfalusi Já­nos görög katolikus esperes úr is most mutatta be a cigányok problémáival foglalkozó, Árnyékból a fény felé című könyvét. Jöttek vendégek a környező településekről is, bemutatkoztak a szendrőládi hagyományőrzők, a krasznokvajdai táncosok, a szikszói művészeti iskola növen­dékei, a halmaji citerások, a krasznokvajdai és kázsmárki ze­nészekből alakult együttes, de a helyi óvodások is ropták ám a cigánytáncot.- Csak én készítettem fel a gyerekeket - vallja be Gass Fe- rencné óvodavezető. - Nem volt nagyon nehéz feladat, mert ezek­nek a gyerekeknek vérükben van a zene és a tánc, én pedig már harminc éve köztük élek. Igaz, amikor az óvónő még pá­lyakezdő volt, egyetlen cigány gyerek sem volt az óvodában. Je­lenleg a 25 férőhelyes intéz­ményben 44 (egy kivételével va­lamennyi cigány) gyerek nevelé­séről gondoskodnak. Ök azok, akiket az iskolai előkészítés mi­att mindenképpen fel kellett venni az óvodába. Lenne Raka- cán több gyerek is, pontosan 138 járhatna óvodába, de egyelőre nincs elegendő férőhelyük. Az iskolában most 15 nyolca­dikos végez, közülük 10 diák jelentkezett továbbtanulni. Az iskolaigazgató szerint általá­ban megállják helyüket a kö­zépiskolákban is a tőlük kike­rült diákok. Tizenkét pedagó­gus gondoskodik a gyerekek neveléséről, oktatásáról. Vala­mennyien tudják, nehéz fel­adatra vállalkoztak. De hisz­nek a nevelés erejében, és bíz­nak a gyerekekben.- Az a legnagyobb baj, ha nem bíznak az emberben. Akit mindig szidnak, az el is hiszi, hogy tényleg rossz, de akit di­csérnek, az a dicséretnek akar megfelelni. A bizalom hiányá­hoz hasonlóan nagy baj az, ha valaki nem bízik önmagában - fogalmaz az ismert ózdi festő, Váradi Gábor, aki a gyerekek előtt festett egy rakacai tájképet a romanapon. - Itt álltak felet­tem a gyerekek, sokan mondták, hogy ők nem tudnának ilyet fes­teni. Talán nem tudnának, de miért nyugodnak bele?! Miért nem bíznak jobban önma­gukban?!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom