Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-14 / 86. szám

eshk-niag yaborshc $ 1999. április 14., szerda Itt-hon / Hirdetés 6 HÍRCSOKOR • Elköltöztek Kazincbarcikáról. Tovább csökkent Kazincbarcika lakóinak száma, derül ki a statisztikából. Az év eleji 36 208-ról az adat év végére 35 789-re változott. A csökkenés kizárólag elköltö­zésből adódik, mivel a születések (293) és elhalálozások (230) egyenlege pozitív. • Szórakozva adakoztak. Először tartott jótékonysági bált a nagybarcai református egyházközség minden korábbi, hasonló helyi rendezvénynél nagyobb érdeklődés mellett. A Vadnai Zoltán lelkipásztor hitok­tatásán résztvevő gyerekek részben az adományok jóvoltából mehetnek az idén is közös nyári táborba. • Cirkuszban is jártak. A múcsonyi ruszin kisebbségi önkormányzat már a második kárpátaljai árvízkárosult gyermekcsopor­tot látja vendégül. A Técső-környéki kis­diákok a megyeszékhelyen is eltöltőitek több napot, s közben eljuthattak Richter József népszerű cirkuszának egyik elő­adására. A turisták is vevők voltak a locsolásra Hét éve nem volt az ideihez fogható hangulat az aggteleki idegenforgalmi nyitányon Idegenforgalmi látványosság: teknőfaragó Fotó: Bujdos Tibor Aggtelek (ÉM - SZN) - Az idén is a húsvéti hétvége je­lentette az idegenforgalmi szezon kezdetét Aggteleken. A látogatók száma rekordot döntött. Tavaly összesen 181 ezren vál­tottak jegyet, de évente 3-4 ezer­rel többen kérnek bebocsátást a világörökség részét képező Ba- radla barlangba, s mind többen érdeklődnek étkezés-szállás le­hetőségei felől is. Ha pedig vala­ki megnézi az aggteleki-jósvafői rendezvények közös kiadványát, nem győz válogatni a progra­mok között, amelyekből minden hétvégére, nyári időszakban hét­köznapokra is bőven jut. Tervezés és szervezés A turizmust körítő hagyomány- őrző eseménysorozat, vagy a földalatti-földfeletti koncertcse­megék minden eddiginél von­zóbbak, de hogy az évente szo­kásosan emelkedő vendéglét­szám nagyobbat ugrik-e, az majd később derül ki. Minden­esetre az első idegenforgalmilag számottevő dátum, a húsvét hét­vége már bizonyított: a tavalyi alig több mint 2000 látogató után idén 2500 turistát vártak a szervezők, s az aggteleki oldalon megváltott jegyek száma 2505 volt. Pecze Imréné, akit Sala­mon Gábor, az Aggteleki Nem­zeti Park igazgatója a községbeli kiegészítő programok felelősévé tett - míg a jósvafői oldalon Be- recz Béla a kulturális szervező -, nem bánná, ha ilyen pontos­sággal tudná megtervezni a lot­tónyereményét is.- Az idén óriási a kulturális kínálat, 7 éve nem volt hasonló „felhajtás", de nagyon élvezzük, és rengeteg munkánk fekszik a sikerben - jelezte a program- menedzser. - Már az évadnyi­tást komoly felkészülés előzte meg, sajtótájékoztatót és vetí­tést tartottunk az Utazás kiállí­táson, majd Győrben, Szombat­helyen, Pécsett és Budapesten külön is. A MÁV is besegít: 50 százalékos kedvezményt ad a kiemelt eseményeinkre utazók­nak, ilyen volt a gömöri hagyo­mányőrző húsvét is - sorolja az asszony. Vizet a vendégeknek! Sikert említett a szervező és va­lóban kelendőnek bizonyult hét­főn a barlangbejáratnál vala­mennyi kulturális és szórakoz­tató programlehetőség. Népvise­letben pompázó lányok-fiúk ha­gyományos húsvéti locsolást mutattak be, s bizony még a vendégek is kaptak a bőséges ál­dásból, de nem bánták. Sőt, egyikük maga kérte el a szüksé­ges „eszközöket", hogy meglepje egy kis vízzel a feleségét. Az Aggtelekre látogatók - köztük egy százharminc fős kí­nai csoport - nem sokat hagyták állni a hucul ménes sétakocsija­it. Ilyen hintón nótázták végig a helybeli, népviseletes fiatalok is a falut, hegedűszó mellett fen­nen hirdetvén, hogy „Aggtelek­re két úton kell bemenni...". A barlang előtt bebocsátásra várók a gyerekek húsvéti rajz­pályázatára érkezett, s éppen a bejáratnál kiállított munkákat zsűrizhették. Az ötletes rajzok közötti nyerőnek az bizonyult, amelyiken egy tyúk éppen hí- mes tojást hoz a világra, miköz­ben a kakas izgatottan szurkol. A falu Irmuskája Aggtelek (ÉM - SZN) - Aggteleken mindenki ismeri, tiszteli, ki Ir- muskázza, ki Irma né­ninek szólítja Bódis Ist­vánná Janka Irmát. A jövőre 70 éves asszonynak már a nagyszülei, szülei is itt éltek, maga 25 évig volt tanácselnök. Tán nincs is olyan momentum a község történetében, amiről ne tudna.- Aggtelek képe az én életemben sokat változott: bár megmaradt a keresztutcás építkezés, közel 80 új lakó- és középülettel lett gazdagabb, a 130 régi ház is korszerű­södött. Mint volt községvezető a járdahálózatra és a városi színvonalú játszóterekre a leg­büszkébb. Öt unokáján kívül főként ab­ban leli örömét, hogy a valaha pezsgő, majd eltűnt aggteleki társadalmi élet is­mét felvirágzóban van; mindenki mozgo­lódik, nyíltabb, kultúraszeretőbb, közös­ségbe vágyóbb. A „hatodik” Irmuska a helyi népdalkor tagjaként ed­dig hat tradicionális népi eseményt állí­tott színpadra, bevonva a gyerekeket, fia­talokat is a hagyományőrzésbe.- Népzenével, népi játékokkal ötvözött történeteket írtam, szereplők segítségével elevenítettem meg a kukoricafosztást, a fonót, a sorozást, a lakodalmi készülődést és a vasárnap délutánt, amikor a temp­lomból kijőve lányok-legények az utcán sétáltak, bálba mentek, az asszonyok-em- berek a kapukban beszélgettek. Idén fel­kértek: rendezzek műsoros húsvéti elő­adást. Gondolkoztam, s megszületett a Húsvét ünnepe négy felvonásban, azaz a hatodik „színmű". Mióta és miért van az ünnep, századeleji szokások, amikor két oldalról megfogták a fiúk a lányokat „mint a vas”, aztán zúdult a víz a nyakukba, vé­gül a házról házra járó mai kölnis locsol- kodás a teljes történet. Nagy siker volt. Irmuskát többször hívták Aggtelekről „jobb helyre", mégis maradt.- Szeretem az egyszerű, becsületes, jó ér­zésű embereket, akiket az élet tanított. A férjem is munkásember, s csak úgy tudtam szolgálni a falumat, hogy szeretettel állt mellettem a családom. Sosem ismertem a gyűlöletet, s elmondhatom, ha nem csak a rosszat látjuk a másikban, ha tudjuk sze­retni egymást, akkor jobb a világ. Bódis Istvánná Az oldalt szerkesztette: Szabó Nóra Telefonszáma: (46) 414-022/202 E-mail: nszabo@iscomp.hu Hétvégén már telt ház van a Cseppkőben Területfejlesztési pályázattal bővítené jelenlegi szolgáltatásait a szálloda Aggtelek (ÉM - SZN) - Meden­cével és sportlétesítmények­kel gazdagítaná kínálatát az aggteleki Hotel Cseppkő. A szálloda azt szeretné elérni, hogy a község ne maradjon átmenő idegenforgalmi bázis. Nem könnyű a Hotel Cseppkő üzemeltetőjének helyzete, mivel a nagyobb felújításhoz, színvo­nalemeléshez igen jelentős összegre volna szükség. Ám már a jelenlegi kétcsillagos árkategó­ria is túl magas az iskolás cso­portok, bakancsosok számára. Egy bizonyos árszintnél azon­ban nem mehetnek lejjebb, hi­szen őket is kötik a létesítmény költségei és más előírások. Az szerencsére máris érzékelhető, hogy a korábbi évekhez képest kezd erőteljesen beindulni a bel­földi - elsősorban dunántúli - szervezett turizmus Aggteleken. Ezt Szabó Ferenc, a szálloda ve­zetője állítja, aki egy közeljövő­ben megvalósítandó létesít­ménybővítési beruházást készít elő és a kihasználtság 10 százalé­kos emelkedésére számít. A mintegy 30-40 milliós beru­házás keretében medence, bow- lingpálya és teniszpálya épül­ne, bővítenék a szaunát, beren­deznének egy fitness termet. A költségeket területfejlesztési pályázat útján teremtheti elő a szálloda vezetése, biztosítva a szükséges önrészt, ami nem kis áldozat. S hogy mire alapozzák a ter­veiket? Á hétvégéken teltházzal számolnak, a belföldi szervezett csoportok és egyéni vendégek is egyre nagyobb számban veszik igénybe a szállodát. Mind nép­szerűbb az üdülési csekk, s mi­vel kedvelt helyszíne a hotel a nagyrendezvényeknek, konfe­renciáknak is, ez ügyben sincs aggódnivalója a bérlő Szabó Fe­rencnek.- A legnagyobb gond, hogy nem tudjuk megtartani a vendé­get. A kemping csak „hálóhely", gyakorlatilag semmi mást nem nyújt. Mi azt szeretnénk elérni, hogy a színvonalas szolgáltatá­sok révén egy-két vendégéjnél mindenképpen tovább tartóz­kodjanak nálunk és elégedetten távozzanak, másoknak is ben­nünket ajánljanak az ide érke­zők - fogalmazta meg a legfonto­sabb célt Szabó Ferenc. A Hotel Cseppkő Fotó: B T. Hirdetés mikor; ...néhány évvel ezelőtt belevágtam, sokan kételked­tek a vállalkozás sikerében. Azóta már sok víz lefolyt a Dunán, a gazdaság pedig szépen gyarapodik. Nem kellett hozzá más, csak gondos előkészítés, tervezés és persze rengeteg munka. Az ember mindig legyen tisztában a lehetőségeivel, és a számára legmegfelelőbb eszközöket válassza céljai megvalósításához. Bizony, ahogy mondom www.suzuki.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom