Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-20 / 43. szám

1999. február 20., szombat Itt-hon 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR • Közoktatási tanácskozás. Tanácskozást szervez a Felsőzsolcai Közoktatási Ellátási Körzet március 25-én reggel 8 órától Lil­lafüreden, a Palota Szálló nagytermében. A Fogjunk kezet, értsünk szót gyermeke­inkért! címmel tartandó rendezvény célja lehetőséget biztosítani a gyermekvéde­lemben közreműködők tapasztalatcseré­jére. A tanácskozás kiemelt fontosságú témái között szerepel a gyermekkorúak és a bűnözés kapcsolata. •Jótékonysági bál. Jótékonysági bált szervez a nyékládházi Kossuth Lajos Általános Iskola ma este 8 órától az iskola tornatermében. Az iskolások keringőjével és verses műsorával megnyitott bálon fel­lép a Reményi Ede Zeneiskola zenekara is. A mulatság bevételével a tehetséges, de szociálisan rászoruló tanulókat kívánja támogatni a helyi Tehetségmentő Alapít­vány. Belépők a helyszínen válthatók 500 forintos áron. A szellemi barangoló Felsőzsolca (ÉM - SZ) - Zsíros Sándor nevét sokan ismerhe­tik: pedagógus, isko­laigazgató, népműve­lő, helytörténet-kuta­tó - és sorolhatnánk még a -megnevezése­ket. A napjainkban már nyugdíjas peda­gógus most is aktí­van kutat: dolgozó- szobájából, mint kedvenc szellemi műhe­lyéből indul hol Felsőzsolca múltjába, hol a világhálón való barangolásokra.- Felsőzsolcán születtem, ide kötnek a gyökereim, az életem, a munkám. Az évek során a várossá nőtt falu történeté­nek bizonyos szemelvényét magam is megtapasztaltam. A diákjaimon keresztül szinte a lakosság egészét ismerem - kivé­ve az újonnan ide települteket. A jelen azonban nem választható el sem a múlt­tól, sem a jövőtől - bármilyen közhely is ez. Most is a múltat, az ősöket kutatom. Az ember egyszer belekóstol, és nem tud­ja abbahagyni - mondja lelkesen a kutató. Szülőfaluja múltjában való barangolá­sairól „beszámolt" más érdeklődőknek is: három honismereti könyv, újságokban, folyóiratokban való publikációk formájá­ban. Miközben újabb kötet formálódik, a jövő felé is tekint. Egy gondolat- Nem hagy nyugodni, és én magam sem hagyom kihunyni a gondolatot, hogy Fel- sőzsolcának is legyen egy szeretetotthona- hangsúlyozta. Tudja: egy gondolat, a szándék nem elég. Pénz, befektetés és a város támoga­tása is szükséges.- Nem tehettem mást, összekötöttem e terveket egy másik gondolattal: sok Felső- zsolcáról elszármazott ember távol szülőfa­lujától, sok esetben másik országban válik híressé, miközben a helybeliek semmit nem tudnak róluk. így merült fel egy hang­verseny lehetősége: a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar több művésze is felsőzsolcai: Halász István, Rózsa Márta, Menyhárt Fe­renc és Menyhártné Tatár Bea. De felső­zsolcai még a nagyon ígéretes Eperjesi Eri­ka énekes is - sorolta a hangversenyre fel­kért művészek nevét, majd boldogan tette hozzá: mindannyian első szóra, nem kis lelkesedéssel fogadták a kérést.- Ők lépnek fel tehát a terveink szerint március 7-én a felsőzsolcai Művelődési Házban tartandó gondolatébresztő hang­versenyen. Az oldalt szerkesztette: Spitzmüller Zita Telefonszáma: (46) 414-022/225 e-mail: spitz@iscomp.hu Akinek a gyűjtésszenvedélye családi örökség Ács Zoltán: „A szórakozás egyben hasznos ismeretszerzést is jelent számomra” Ács Zoltán és kedvenc városcímerei Fotó: Spitzmüller Zita Miskolc (ÉM - SZ) - Hogy va­laki szenvedélyesen gyűjt valamit - erről gyakorta hall­hatunk. Ritkábban fordul azonban elő, hogy tizenéve­sen a városcímerek megszál­lott gyűjtőjévé váljon bárki. Ács Zoltán második éve kezdte el részben hazai, részben külföl­di városok címereinek gyűjtését. E szenvedély azonban korábban sem volt idegen számára, szinte családi örökségnek tekinthető.- A családunkban már szinte hagyomány az effajta szórako­zás. Édesapámnak igen ritka klubjelvényei és sporthoz kap­csolódó gyűjteménye van - töb­bek között, a testvérem pedig a fegyverekért, hazai és külföldi rendőrsapkákért rajong. Éppen a napokban készül karsza- laggyűjteménye számára egy ha­talmas parafatábla, hogy méltó módon őrizhesse azokat. Nem meglepő tehát, hogy engem is „megfertőztek" - mondta a tizen­négy éves Ács Zoltán. Ő a városcímereket választot­ta, lévén különleges tárgyakról szó, és ennek még nincs hagyo­mánya a családban.- Nem volt könnyű a kezdés, és igazából a folytatás sem az. Nem tagadom, édesapám sokat segített nekem. Együtt írtuk az egyes települések polgármeste­reinek címzett leveleket, me­lyekben egy kitűzhető, a címert ábrázoló jelvényt kértünk. Gyakran elkeseredtem azonban: igen ritkán kaptam választ, és ez azóta is így megy. Cserepart­nerek pedig nincsenek - utalt a kollekció gyarapításának nehéz­ségeire Ács Zoltán, majd hozzá­tette: rendszeresen tartanak a városban cserenapokat.- Sajnos, én még csak kísérő­ként mehetek el, a papámé a fő­szerep. Nagyon szemfülesnek, céltudatosnak kell lenni, illetve a pénzzel is tudni kell bánni. Ez az ő feladata - egyelőre - mond­ta nevetve Zoltán. A gyűjtésnek van egy másik oldala is, mely szintén jártassá­got, gyakorlatot, ismereteket igényel.- Sok könyvünk van, melyek a címerek történetét mutatja be. Nagyon érdekes felfedezni egy- egy várost jellemző szimbólu­mot, ami sokat elárul az adott településről. Nem árt tehát is­merni a történelmet és a földraj­zot, ha valaki ilyesmibe kezd - hangsúlyozta. Beszélgetésünk végére szinte az összes jelvény előkerült: albu­mok sokasága, címerek százai. A falon elhelyezett táblán pedig mindig látható a gyűjtemény egy része. Összességében több, múlt ötszáz városcímer.- Legbüszkébb talán az 1933- ból való miskolci címerre va­gyok, mely tűzzománcból ké­szült. Azt hiszem, ez egyben a legértékesebb darab is a gyűjte­ményemben - mondta büszkén. A varbói piros-fekete mezesek A Varbói Bányász SE csapata Idősköszöntés Hernádkak (ÉM - SZ) - Nyugdíjastalálkozót rende­zett Hernádkak önkormány­zata a településen élő közel 200 időskorú ember köszönté­sére. A rendezvényt a helyi általános iskolások és az óvo­dások műsora nyitotta meg, majd Juhász Sándor polgár- mester kitért a képviselő-tes­tület céljaira is: a szennyvíz- hálózat építésének befejezésé­re, az utak rendbetételére, az iskolaépület tetőterének be­építésére, játszótér és szaba­didőközpont kialakítására. A rendezvényen köszön­tötték azt a hat idős házas­párt is, akik 50. házassági évfordulójukat ünnepelik az idén. Ugyanígy a település legidősebb asszonyát, az 1910-ben született id. Hajdú Jánosnét is felköszöntötték. Az ünnep vacsorával és tombolával záriüt, és minden vendéget vásárlási utal­vánnyal ajándékoztak meg. Köszönet Berzék (ÉM - SZ) - Köszöne­tét mond Berzék önkormány­zata azoknak, akik segítséget nyújtottak a hó eltakarításá­ban, és hozzájárultak az alap­vető élelmiszerek községükbe való eljuttatásában. Varbó (ÉM - SZ) - Megszakí­tás nélkül működik 1935 óta a Varbói Bányász SE focicsa­pata. A közelmúltban újjá­szerveződött csapat jelenleg a megye második vonalában verseng.- Bálint János varbói tanító irá­nyításával alakult meg a Varbói Bányász Sportegyesület 1935- ben. A hozzá hasonló lelkes var- bóiaknak köszönhető, hogy meg­alakulása óta megszakítás nél­kül, minden idényben fel tudta sorakoztatni csapatát az egyesü­let a bajnoki küzdelmekre - kezdte a bemutatást Fodor Gyu­la, az egyesület elnöke. Mindig alacsonyabb osztá­lyokban versengtek a helyi fia­talok, de tehetségüket mutatja, hogy több játékos a környék na­gyobb egyesületeinek valamelyi­kében folytatta a labdarúgást. A mostani idényben a megye második vonalában, az északi csoportban szerepel a csapat a negyedik helyen.- A múlt évben morális, és egyéb problémák miatt válság- helyzet alakult ki az egyesület­nél, aminek a vége az elnök és az edző elbocsátása lett. A meg­választott fiatal és lelkes elnök­ség újraszervezte a gárdát, visszacsábítva az elveszített já­tékosokat. Hiszen a csapat élet­mentő eleme nem a pénz, ha­nem a közösségi szellem - hang­súlyozta Fodor Gyula. Hozzátette még: az anyagiak természetesen nélkülözhetetlenek a játékengedélyekhez, a felszere­lésekhez, utazásokhoz. Ezek biz­tosításában elsőként Varbó ön- kormányzatát, Radostyán közsé­get, valamint magánszemélyeket emelt ki Fodor Gyula.- Büszkék vagyunk az elekt­romos eredményjelzőtáblára, ami ezen a szinten nagy ered­mény. Idén az öltöző felújítását, a továbbiakban pedig egy fedett lelátó építését szeretnénk megol­dani - utalt a jövőre az elnök. A piros-fekete mezt viselő já­tékosokat népes szurkolótábo­ruk általában „idegenbe" is el­kíséri. Ehhez hozzátartozik a színes karneváli hangulat, a szünetekben hallható zene, a belépőjegyekkel pedig ajándé­kokat sorsolnak. Szívesen szerepelnek terem­tornákon is, legutóbb például a Borosi-emléktornán vettek részt Miskolcon. Jelenleg is versenyben állnak Kazincbarci­kán, a Barcikai Téli Kupa ren­dezvényein. Ónodon. A nelyi általános iskola szülői munkaközössége és pedagógusai által szervezett rendezvény teljes bevételével Az Ónodi Általános Iskolai Oktatás Színvonalának Emeléséért Alapítványt támogatják. Az alapítvány céljai között szerepel a tehetséges tanulók jutalmazása, a rászoruló diákok segítése, kirándulások és táborozások szervezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom