Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-16 / 268. szám
1998. november 16., hétfő iüiüWjjuiíiYjiaütíiüiíij# Itl-hon 5 HÍRCSOKOR • Gettósodási folyamat. A Cserehát és a Hernádvölgy cigányok lakta tíz falvában 1997-ben felmérést tartott a Holland Alapítvány. A felmérés adatainak értékeléséből azt a következtetést vonták le, hogy a régióban élő cigányok között gettósodási folyamat megy végbe. Riasztónak ítélik a romák körülményeit, kilátástalan helyzetét és azt, hogy átlagéletkoruk jóval alacsonyabb, mint az ország más vidékein. • Szakmai tanácskozás. A gönci óvoda készülő nevelési programját ismertették az óvodapedagógusok a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet munkatársával a múlt szerdán. A hagyományok ápolását célzó, Szolnokon már működő gyermekcentrikus programot korábban a gyakorlatban is tanulmányozták az óvoda dolgozói. Ha a szülők és a képviselőtestület is elfogadja, szeptembertől a szerint kezdődhet a munka. Szernyák Jánosné (EM - Hl)- Éppen aznap járt le vezetői megbízatása, és kezdődtek el nyugdíjas évei, amikor felkerestük. Szernyák Jánosné, a gönci óvoda eddigi vezetője 39 év szolgálati idő után ment nyugdíjba. De munkahelyétől nem szakadt el teljesen. Az új nevelési program előkészítésében nagy szerepet vállalt, és továbbra is segíti a munkát.- A gönci óvodában 1963-tól dolgoztam. Bár a programok változtak, mindig minden a gyermekek érdekében történt. Szernyák Jánosné, Piroska Kékeden született, és mint mondja, a kékedi emberek határozták meg egész életét. Könnyeivel küszködve emlékszik vissza édesanyja mellett tanítónőjére, Nemecz Józsefnéra.- Ő igazi „lámpás” volt a faluban. Nagyon figyelt a gyerekekre. Akiről azt gondolta, érdemes továbbtanulnia, megpróbálta rábeszélni. Engem is bátorított. A lány Sárospatakra került gimnáziumba, majd három évet a szerencsi bíróságon dolgozott. Biztatták: végezze el a jogi egyetemet. Vonaton jött meghívás- Közben megismerkedtem a férjemmel, aki szintén kékedi. Ő semmi esetre sem akarta elhagyni ezt a vidéket, így én is arra törekedtem, hogy visszakerüljek szülőfalum közelébe. A vonaton megismerkedtem az akkori vezetőóvónővel, ő hívott a gönci óvodába dolgozni. Igent mondtam. Munka mellett kezdtem Szarvason a szakmai tanulmányaimat, végül - 1967-ben - Nyíregyházán állámvizsgáz- tam. Vezetőóvónő 1984-től lettem, 14 évig irányítottam az óvodát. Szernyák Jánosné 8 évig a helyi képviselő testület tagjaként is dolgozott.- Az önkormányzat mindig sokat tett a gyermekekért, de egyvalamit nem sikerült megvalósítani: nem épült űj óvoda. Pedig szükség lenne rá, mivel a mostani vizesedik, salétromosodik. Miközben az óvoda sorsáról beszél, látszik rajta, nyugdíjba vonulásával nem vált közömbössé eddigi munkahelye iránt. És kiderül, két gyermeke közül lánya szintén óvónő, ő is Göncön dolgozik. Az oldalt szerkesztette: Halmos Ildikó Telefonszáma: (46) 414-022/214 E-mail: halmos@iscomp.hu Közös nyelvük: a környezetvédelem Telkibányán tartották a kis folyófigyelők nemzetközi találkozóját A telkibányai víztározó vizét is vizsgálták a gyerekek Fotó: Stoll László Telkibánya (ÉM - Hl) - Általános iskolás környezet- védők találkoztak a közelmúltban Telkibányán. A magyar, cseh és szlovák gyerekek - és kísérőik - saját folyó- és patakfigyelő programjuk eredményeiről számoltak be egymásnak. A Hernádfigyelő programot több éve indította el a miskolci Holo- cén Természetvédelmi Egyesület. Főként a Hernád menti falvak iskolásait vonták be a programba. Ma tíz iskola és több civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez. A gyerekek rendszeresen vizsgálják a vízminőséget, a folyó és környéke állat- és növényvilágát.- A programban részt vesz a kassai Sosna Alapítvány is. Közös a problémánk: a Hernád vízminősége Szlovákiában is romlik. Tavaly Kassán cseréltük ki a tapasztalatainkat, az idén Telkibányán találkoztunk. Egy morvaországi egyesület is csatlakozott hozzánk - hallottuk Kiss Józseftől, a Holocén egyesület elnökétől. Pástor Renáta, a Sosna Alapítvány asszisztense arról számolt be, hogy náluk 20 Hernádfigyelő csapat működik, nagyrészt általános iskolások.- De a felnőtteket is igyekszünk bevonni. A Hernád menti falvak polgármestereinek ökológiai jogtanácsadást is tartunk. Elmondjuk, hogyan lehet a jog és a média segítségével tenni a probléma megoldásáért. Tervezünk egy olyan fórumot is, ahová meghívjuk a vállalatok vezetőit is, és a gyerekek kérdezhetnek tőlük. Mivel a vizsgálataikból tudják, milyen a vízminőség, nyugodtan feltehetik ezt a kérdést: „Láttuk a vízmintákat, miért csináljátok ezt?” A gyerekek nagyon fogékonyak a környezet- védelem iránt, talán nekik sikerül rávenniük az illetékeseket, hogy ne engedjenek annyi szennyező anyagot a folyóba. A Brnóból érkezett Helena Kralova, a Veronica nevet viselő civil szervezet programvezetője elmondta: ők és az eddig csatlakozott 6 iskola diákjai a városban folyó patakok vízminőségét vizsgálják, mivel azokat hivatalosan senki nem figyeli.-* A program érdekli a gyerekeket, és remekül illeszkedik az iskolán belüli ökológiai oktatásba is. S zerintem nagyon fontos, hogy védjük a fo- lyónkat, hogy ne legyen piszkos. Én másfél éve csatlakoztam ehhez a Hernádfigyelő programhoz, és most nagyon örülök, hogy találkozhatom a többiekkel is itt, Magyarországon, ahol még sosem jártam ezelőtt. Petra Vascakova (8. osztályos, Krompachyból) En most szeptemberben csatlakoztam a patakok vízminőségét tesztelő programhoz. A tanárnőm hívta fel rá a figyelmemet. Nagyon szívesen vállalkoztam erre a munkára, mert nem mindegy, hogy milyen a vizük: előbb-utóbb a poharunkba kerül. Petr BerAnek (7. osztályos, Brnóból) Két éve kapcsolódtam a Hernád vizsgálatához. így már nem csupán elmélet számomra, az az ismert információ, hogy romlik a vízminőség. Bár még tűrhető, de most kellene elkezdeni a javítását, hogy megmenthessük a folyót. Hiszen ezt természeti kincs. Matolay György (10. osztályos, Miskolcról) Kívül-belül tiszta fehérbe öltözött templom Göncruszka (ÉM - Hl) - Megújult az Árpád korban alapított göncruszkai református templom. Az épület történetét Bojtor István lelkipásztortól hallottuk.- A templom az 1100-as években épült, Árpád kori műemlék. Többször renoválták, a kriptabejáratot 1977-ben találták meg. Az 1659-ben lezárt kripta még nincs feltárva, bronzcímer jelzi ottlétét. De forrásokból tudjuk, hogy benne nyugszik a Kornis-család, ők voltak a falu alapítói. Az még tisztázatlan, hogy vajon Dobó István egri várkapitány is ott nyugszik-e, de az biztos, hogy földbirtokai voltak Göncrusz- kán. A szószék koronája az 1700-as évekből való, a templom orgonája 1980-ban épült, ekkor készült el új karzata is.- Igyekeztünk a régi forma szerint restaurálni a templomot. Mivel katolikus templomnak épült, a falakon freskók találhatók, de azokat nagyrészt vakolat takarja. A renoválás most ősszel fejeződött be, a munkát a gyülekezet saját erejéből finanszírozta. Az épület kívül-belül megújult, a vakító fehér falak szikráznak a napfényben. A belső bútorzatot kalotaszegi térítők díszítik.- Valamikor az a hely volt a falu közepe, ahol a templom emelkedik - mondja Bojtor István. A göncruszkai református templom Fotó: Farkas Maya Hirdetés Ön jól startolt! Hiszen a ÖOrSOCJI npTÓ-t 56 oldalon-&■' több mint 3500 hirdetéssel hétről hétre már HÉTFŐN kezében tartja.
