Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-16 / 268. szám

1998. november 16., hétfő Profit 7 :i;V'.,A;Ui)ő','i A ;>Í,Ó November 20. Adóbevallás - a havi adóbevallásra köte­lezettek előző havi adói és költségvetési támogatásai; havi és gyakorított áfa; jö­vedéki adó. Adófizetés - áfa; jövedéki adó nettó összegének és előlegének különbözete; a havonta, illetve a negyedévenként fize­tők társaságiadó-előlege; játékadó; mun­kaadói, munkavállalói járulék. November 28. Adófizetés - fogyasztásiadó-előleg; jöve- dékiadó-előleg. Behozatali kontingens vasipari termékekre Budapest (ÉM) - az Ukrán Köztársaság­ból származó 7304.10, 7304.21, 7304.10.29, 7304.31 és 7304.39 vas- és acélipari termé­kek importjára piacvédelmi eljárás kere­tében behozatali kontingenst állapítottak meg 1999. június 30-ig. A nagyarányú túl­méretezésre való tekintettel további ké­relmeket nem tud elfogadni a Gazdasági Minisztérium. Felvilágosítást a Gazdasági Minisztériumban az Engedélyezési Főosz­tály ad (1/371-2700, 302-2355). A kozmetikustanulók nemzet közi versenyét a hét végén rendezték meg Budapesten. Az Országos Fodrász-kozme­tikai Ipartestület rendezvényére 249 fiatal jelentkezett. Fotó: MTI KAMARAI HÍREK • Az EU agrárpolitikájáról. A Zöldség- és gyümölcstermesztési ágazatok helyzete és a várható tendenciák az Európai Uniós csatlakozás előtt címmel rendeznek kon­ferenciát a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Agrárkamara tanácstermében (Mis­kolc, Csabai kapu 62.). A rendezvényen az említett téma mellett szó lesz az uniós agrártámogatás-politikájáról, valamint kereskedelem-politikájáról is. • Az EURO-probléma. Szomszédunk az Európai Unió című rendezvénysorozat keretében a kereskedelmi és iparkamara előadást szervez november 19-én, csütör­tökön délelőtt 10 órai kezdettel a kama­ra székházában. Az előadás témája az EURO bevezetésével kapcsolatos problé­mák a vállalkozások szemszögéből, és a pénzügyi szektort érintő kérdések az in­tegráció tükrében. • Ellenőrzések tapasztalatai. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai a kereskedelem­ben és vendéglátásban címmel a megyei iparkamara kazincbarcikai képviselete konzultációval egybekötött előadást ren­dez november 24-én délelőtt 10 órától a Kazincbarcika és Vidéke ÁFÉSZ tanácster­mében (Fő tér 39.). További információt a BÖKIK kazincbarcikai képviseletén, a 48/312-549-es telefonszámon adnak. INGYENES REKLAMTANACSADAS Önmagát eladó bor nem létezik A tokajiban rejlő üzletnek csak a felét használják ki - véli a befektető Hwang és Szepsy: Az aszú minőségére adni kell Fotó: Bujdos Tibor Mád (ÉM - KI) - A sikerhez a bor legmagasabb minősége mellett a termelő és a forgal­mazó szenvedélye is'szüksé­ges. De mindez semmit sem ér, ha nincs kidolgozott piaci stratégia mögötte. Nincs bor, amely önmagát eladatja - ál­lítja Anthony Hwang, ameri­kai üzletember, akivel Má­don találkoztunk. Húsz évvel ezelőtt ivott először tokaji bort az amerikai Anthony Hwang pénzügyi befektető, de hogy milyen alkalomból, már nem emlékszik. Az első próba után évek teltek el, jöttek a hí­rek és egy üzleti körút.- Az amerikai szaksajtóban sok szó esik - márcsak híre mi­att is - a tokaji borokról, s a „nagyok” mellett a „kisebbek” közt olvastam Szepsyéről is, ké­sőbb a helyszínen ittam is belő­le. - mondja Anthony Hwang. Tavaly júniusban aztán közös céget alapított az amerikai és a mádi Szepsy István kertészmér­nök, aki előbb a mádi Rákóczi Szakszövetkezetben dolgozott, majd a Royal Tokajnál, jelenleg a Tokaj Reneszánsz Nagyborok Egyesület elnöke. Stílusosan fo­galmazva két tőke kapcsolódik így egybe: a mádi borász tudása és a befektető pénze. Csak a maximum Az üzletember úgy véli, hogy Hegyalja üzleti lehetőségeit csak 50-60 százalékban használja ki. Szerinte egyetlen üzleti filozófiát érdemes követni egy ilyen nagy­hírű borvidéken: a legjobb ültet­vényekről, a legjobb minőségű szőlőből készüljön a bor. Az egy­szer sikeres nedű karakteréhez pedig ragaszkodni kell. És szen­vedély - a termelőé és forgalma­zóé - is szükséges ehhez. Csak a maximumra törekedve lehetnek sikeresek, enélkül nem is lenne érdemes belevágni. Mindez azon­ban nem ér semmit, ha... Egyetlen - bármilyen jó minő­ségű - termék, így a bor sem adatja el magát. A hagyományos európai - német, osztrák, angol, lengyel - piacok mellett a meg­célzott területekre: Kínába, Ja­pánba és az Egyesült Államokba betörni, ott megmaradni, ke­mény munka. Költséges, de megtérülő üzlet. Piacnevelés- Sok száraz furmint nem tett jót a tokaji hírének Amerikában- emlékszik vissza Anthony Hwang. - Ezt a hátrányt New York-i irodánk kampánya dol­gozza le. Japánban az egyik leg­nagyobb forgalmazóval sikerült megállapodunk. Kína hatalmas piacán pedig a neveléssel kell kezdeni: a kialakult tehetős vál­lalkozói rétegnek a pénz nem számít. Csak még nem tudják, hogy mi az, amire valóban érde­mes áldozniuk. Ennek a piacnak a megnyitása minimum 100 mil­lió forintba kerül. Számításaik szerint a társaság 70 bérelt hektárjáról a palackon­kénti 27 dolláros „csupasz” ár­ból, mire a boltokba kerül 80 dol­láros - jó közepesnek mondható- árfekvés érhető el Ameriká­ban. Összehasonlításul említik: a pár éves elsőosztályú bordeaux-i palackja 200-250 dollár, de abból sok készül. A hegyaljai 70 hek­tárról ellenben csak néhány ezer palack, s a bordeaux-inak már bejáratott a piaca. Ehhez a szint­hez - teszik hozzá - még hosszú időnek kell eltelnie, mert a bor hosszú távú befektetés. A minőség olcsó- Csak aszúval foglakozom, a családom is ezzel foglakozott év­századokra visszamenőleg - mondja Szepsy István.- Persze én is olcsó kocsmai borokból tartottam fenn ma­gam, de mellette egy-két hordó aszúval mindig próbálkoztam. Ehhez, mármint a próbálkozás­hoz kell a legkevesebb pénz, hi­szen a gondolkodás - sarkosan fogalmazva - nem fáj. Nem a tőke kell először, hanem a bor, amire aztán rátalál a töke, a befektető. Ezt a gondolkodás- módot kellene általánosítani Hegy alján. Vásár-tréning vállalkozóknak Salgótarján (MTI) - Kis- és kö­zépvállalkozók számára rende­zett a vásári szereplés tudomá­nyait oktató tréninget a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara. A szemináriumról Nagy Károly, a tematika-gazda Hung- expo üzletpolitikai és marketing igazgatója elmondta: minthogy idehaza is mind több kiállítási, vásári bemutatkozási lehetőség áll a vállalkozások rendelkezésé­re, ezeket az alkalmakat tehát komoly marketing kommuniká­ciós eszközként kell tekintetbe venni. Igaz, a csaknem gombamód szaporodó regionális vásárokat idővel a piac szelektálja, s közü­lült csak az érdemleges termelési liáttéi’rel és fogyasztói érdeklődés­sel rendelkezők maradnak meg, a piacra kilépő üzletember számára azonban mindenkor a meglévő valamennyi jelenti a kínálatot. A részvétel esetenként mellé­kesnek egyáltalán nem tekinthe­tő költségei viszont csak akkor térülnek meg, ha a vállalkozó a legmegfelelőbb kiállítás mellett dönt, hogy azon áttekinthető mennyiségű, az adott közönség számára érdekes és főleg piac­érett terméket mutasson be. A beszállítói kör szélesítése Zalaegerszeg (MTI) - Zöldme­zős beruházások, behozott technológiák és fokozott mérté­kű saját gyártásfejlesztések ré­vén válhatnak nemzetközi szin­tű beszállítókká a kis- és közép- vállalataink - hangsúlyozta Szé­kely Levente, a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány be­szállítói programigazgatója egy szakmai fórumon. Ha mind­ehhez célzott és hatékony tá­mogatást kapnak a kis cégek - vélte -, akkor technológiai fej­lettségben 2-5 év alatt elérhe­tik a világszínvonalat, s egyre nagyobb hozzáadott értéket produkálhatnak termékeikben. A beszállítói körök szervezé­sében, a megbízók és az alkal­mas kisvállalatok kapcsolatte­remtésében a hid szerepét tölti be a Mentor-program. Ennek keretében készül az az adatbá­zis, amelyben 1000-1500, techno­lógiai szempontból alkalmas beszállító vállalat kap helyet. A program költségeinek negyedét e célra, negyven százalékát az érdekeltek képzésére fordítják. MEGKÉRDEZTÜK A VÁLLALKOZÓT: AZ ÓZDI TÉRSÉG LEHETŐSÉGEIRŐL Várjuk a javulást Van igény! Nem lehet vesztes jg jg ■— ~ * Helybeliként helyben M indenképpen a fellendü­lésben reménykedünk. Vitathatatlan tény, hogy Ózdon a lakosság alacsony keresetei miatt kicsi a vásárlóerő, s ez az árainkon is meglátszik. Már a megyeszékhelyen is számos ter­méket több ezer forinttal lehet drágábban eladni, mint itt, Ózdon. A reményt bennünk is, mint talán minden itteni lakos­ban, a külföldi cégek, elsősor­ban a General Electric betelepü­lése táplálja, hiszen számos munkahelyet teremthetnek, ezáltal többen jutnának munká­hoz, ezáltal pedig több ember­nek lenne költeni való pénze. A szolgáltatást nyújtó vállalkozók csak így számíthatnak üzletiek forgalmának megnövekedésére. CSERNUS TlBORNÉ Optika-Fotó Bt., Ózd Nem igaz az, hogy Ózdon alacsonyabb a vásárlók igénye, s nincs igazuk azoknak, akik mindent a térség rossz gaz­dasági helyzetével magyaráz­nak. Számos vásáron veszek részt - Tokaj, Gyöngyös, Mis­kolc, Eger -, hogy csak néhá­nyat említsek, s nem az ózdi a legutolsó, a legrosszabb köztük. A mostani ózdi vásáron még többen is vannak, mint az emlí­tetteken. Tény azonban, hogy a vásárlóerő tekintetében vannak különbségek, de a vállalkozók számára ígéretes perspektívát jelent ennek a térségnek a piaca is. A borsodi emberben van tet­terő, és ha van egy kis lehetősé­ge, meg is ragadja. Úgy látom, az utóbbi időkben már van az itt élőknek jövőképe. Lovrity István a Zepter egyik mo.-i vezetője J ó harminc évvel ezelőtt jártam utoljára Ózdon, ak­kor még egy „másik” várost lát­tam. Az itt is jelentkező igénye­ket persze a gyenge fizetőképes­ség miatt nem lehet kielégíteni. Bár sosem politizáltam, úgy vé­lem, lehetett volna korábban is, de még a közelmúltban is sze­rencsésebben és sikeresebben foglalkozni ezzel az elmaradott régióval. Úgy vélem azonban, hogy Ózd nem tartozhat - per­sze más város esetében sem mondhatnék egyebet - a veszte­sek közé. Nyilvánvaló a különb­ség Ózd és Székesfehérvár kö­zött, de az érdekes az, hogy az ottaniak - sajnos - saját jó hely­zetüket egyáltalán nem tudják értékelni. Tőgyi Angéla bőripari vállalkozó, Gyomaendrőd C sak a felemelkedésben le­het bízni. Vasszerkezetek gyártásával foglalkozunk, s ko­rábban Pakson és Budapesten dolgoztunk, mert Ózdon nem volt rá lehetőségünk. Most azon­ban - a General Electric alvál­lalkozójaként - igen. Rettenetes előnyt jelent a térségnek, hogy itt van egy multinacionális cég, s nekem személy szerint is, hi­szen itthon dolgozhatok. Egy évig én is voltam munkanélküli, de akarattal - és persze szeren­csével is - felépítettem a vállal­kozásomat. Nyilván vannak, akik önerőből, saját hibájukon kívüli okokból képtelenek javí­tani helyzetükön. Mégis úgy vé­lem: aki akar, talál megélhetést, munkát Ózd hátrányos helyzetű régiójában is. Szabó Sándor az ESZ-ES 2000 Bt. vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom