Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-26 / 148. szám
1998. június 26., péntek Kultúra? Panoptikum az ÉT-ben Budapest, Sárospatak (ÉM) - A panoptikum szó nem egyértelműen a „magas kultúrát” juttatja eszünkbe, sokkal inkább olcsó, szenzációhajhász fogásnak tűnik az egykori - vagy rosszabb esetben mai - jelentős személyiségek viaszba öntése. Mégis tömegek látogatják a londoni, párizsi panoptikumot. Mint az Élet és Tudomány (ÉT) című folyóirat e heti számában olvashatjuk, az első magyar panoptikumot 15 évvel ezelőtt Köllő Miklós hozta létre Budapesten az Úri utcában, de a Labirintus a pincerendszer magas páratartalma miatt tönkrement, a kiállított tárgyak, az öltözetek valósággal szétrohadtak. Mégis sokan keresték, hiányolták, ezért született meg a Magyar Történelmi Panoptikuma, amely a Budai Vár melletti Sándor-palotában nyert ideiglenes otthonra. Láthatunk itt szerzeteseket, illetve azon személyek viaszfiguráit, akiknek közvetlen közük volt a Budai Várhoz. Szembe néz a látogatókkal Zsigmond, Hunyadi László, Mátyás király... Említi a cikk a nemrégiben megnyílt sárospataki panoptikumot is, ahol az Árpád-házi királyok képes krónikája tárul fel a látogatók előtt. Ahogy a fővárosban, itt sem csak személyeket, hanem életképeket is láthatnak az érdeklődők. A panoptikumot egyébként egy holland vendéglős, Philip Curtius találta ki az 1620-as években. O családjait, barátait állította a középpontba. Ezek a „szobrok” 250 évig fennmaradtak a család tulajdonában. Barlangi koncert a „fény húgain’9 Talán egyszer egy svéd barlangban is előadják a Baradla muzsikáját Miskolc, Aggtelek (ÉM - DK)- A sötét barlangba itt-ott beszűrődő fénysugarak olyanok, mintha húrok lennének. Talán az angyalok játszhatnak rajtuk néha: mikor meg- pengeiik, földöntúli zene születik. Szirmai Dezsőt viszont „föld alatti" muzsika megírására ihlette a látvány.- Miskolci vagyok, gyerekkoromtól ismerem az aggteleki barlangot - mondja a Fény húrjai című elektroakusztikus hangjáték szerzője, Szirmai Dezső, jelenleg Norvégiában élő zongoratanár, zeneszerző. - Amikor tavaly itthon voltam, újra ellátogattam a Baradla-bar- langba, és elhatároztam, megírom a zenéjét. Már ez a muzsika lett egy a barlangról készült film kísérőzenéje is, amit Norvégiában is bemutattak. A napokban pedig megjelenik egy CD is. A darab igazi ősbemutatója azonban holnap, szombaton délután 4 órától lesz a föld alatti koncertteremben.- Mi még soha nem játszottunk barlangban - jegyzi meg Végső Ágnes fuvolista, és a kijelentés társára, Soós Viktóriára is igaz, aki a kis zenekar hegedűse. Őket úgy választotta ki a zeneszerző, hogy bement a BarAz utolsó zenei „simítások”... tók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába - ahová (büszkén vallja) egykor ő is járt - és kérte, ajánljanak neki két tehetséges fiatalt. Télen aztán elküldte Fotó: Dobos Klára a kottákat is, így kezdődhetett a gyakorlás. A közös munkát viszont csak egy hete kezdték. A lányok most találkoztak először a svéd vendégénekesnővel is, akiről szintén kiderül, hogy eddig még nem énekelt a föld alatt. Ő egyébként egy zeneiskola igazgatója, elég sokat koncertezik, innen például Koppenhágába megy énekelni. Most jár először Magyarországon. Az ország tetszik neki, de az embereket „sokallja”. Hiszen Svédországban sokkal kisebb a népsűrűség. De barlang ott is van - bár tény, nem olyan szép, mint az aggteleki -, és már szó is volt arról, hogy egyszer talán ott is felcsendül a Baradla muzsikája - a miskolci lányok közreműködésével.- Nagyon különleges, szép zene, tetszik nekem - mondja a darabról a svéd művésznő. Ä zenészlányok pedig egyetértésük jeléül lelkesen bólogatnak. Sokszínű, változatos muzsika született: hol jazzes, hol kicsit, rockos, hol meditativ, lírai részeket hangsúlyoz majd tovább a barlangi akusztika. A kis csapat - amelynek tagja még Horváth Bertalan (ütőhangszerek) és Szirmai Mihály (klarinét, szaxofon) - másnap, vasárnap délelőtt fél 11-től a jósva- fői református templomban is bemutatkozik, persze ott más, a helyhez jobban illő műsort adnak elő: Szirmai Dezső darabjai mellett klasszikusoktól is válogattak. Panoptikum a pataki várban Fotó: P. T. Megújult a csesztvei kúria, megnyílt a Madách Múzeum Alkotásra ösztönző díjak Miskolc (ÉM) - Alkotói ösztöndíjakat ítélt oda az arra érdemesnek tartott pályázóknak tegnapi ülésén a miskolci közgyűlés. Hat hónapra, havi 60 ezer forintot szavaztak meg a képviselők Bódi Lászlónak, a Miskolci Egyetem tanársegédjének A miskolci roma kultúra kutatása című munkájához, Gyulai Csaba író-költőnek (írói nevén: Ficsku Pálnak) A Mikszáth- vírus, avagy avasi keserű történetek című könyve írásához, Vass Tibor író-költőnek alkotói tevékenységéhez. Egyszeri, 150 ezer forintnyi alkotói ösztöndíjat kap Almássy Zsuzsanna nemzetközi hegedűversenyen való részvételéhez, és Dobák Judit, a Miskolci Egyetem hallgatója a Generációs konfliktusok a Diósgyőr- Vasgyári kolóniában című kutatásához. Pályakezdő ösztöndíjként 50 ezer forintot kap hat hónapig Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem tanársegédje Borsod és Miskolc a polgári átalakulás korában című munkájához, három-három hónapig havi 50 ezer forint jut Gergye Zoltánnak színháztörténeti krónika íráshoz, illetve Horváth Kinga grafikusművésznek a művészeti oktatómunka segítéséhez. Csesztve (MTI) - Felújítva, megszépítve, újonnan rendezett állandó kiállítással csütörtökön ismét megnyílt az közönség előtt a csesztvei Madách Imre Múzeum. A Madách-emlékév e kiemelkedő jelentőségű eseményéről Horváth István, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint hangsúlyozta, a Madách- család csesztvei kúriájában berendezett emlékmúzeum újbóli megnyitása, nem csak a Ma- dách-kultuszt hagyományosan ápoló nógrádiak számára fontos esemény, az ország más vidékein, sőt a határainkon túl élő irodalombarátok is számon tartják és életükben legalább egyszer elzarándokolnak Csesztvére, hogy tisztelegjenek Madách nagysága előtt. A kúria régóta esedékes felújításának költségeiből az Országos Millenniumi Emlékbizottság 4,5 millió, a Nógrád Megyei Közgyűlés 1 millió formtot vállalt. Ebből rendbe hozták az épületet és az azt övező parkot, az 1983-ban közönség elé tárt, s újabbakkal kiegészített Madách- relikviákból pedig Kerényi Ferenc irodalomtörténész új állandó kiállítást rendezett a kúria falai között. A csesztvei Madách Imre Múzeumot a következőkben - hétfő kivételével - naponta délelőtt 10 és délután 2 óra között kereshetik fel a látogatók. Az emlékmúzeum várja a látogatókat Fotó: MTI - Gyurkó Péter Szemlélik és formálják a világot A megyei rajzverseny győzteseinek technikája is finomodik az alkotótáborban Szomolya (ÉM - NyZ) - Aradi Jenő rajztanár és képzőművész emlékére minden évben rajzversenyt rendeznek. Mű• Rockpárbaj címmel amatőr zenekarok számára hirdet pénzdíjas versenyt a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ. Az augusztus 29-én és 30-án rendezendő versenyre nevezni augusztus 26- áig lehet a 48/312-413-as telefonon. ® Egri Tibor festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás június 29-én, hétfőn délután 5 órakor a tiszaújvárosi Városi Kiállítóteremben. • Az Ifj. Horváth István Nemzeti és Nemzetközi Amatőr Színjátszó Fesztivált tizennegyedik alkalommal rendezik meg július 1. és 5. között Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Központban. elemzés, tanulmányrajz és szabadalkotás kategóriában indulhatnak a jelentkezők, a díjnyertesek pedig alkotótáborban dolgozhatnak, tanulhatnak.- Csodálattal tekintünk Aradi Jenő rajztanárra, képzőművészre. Egyfajta szemléletet kaptunk tőle, figyelmeztetett arra, hogy a meglévő értékekre és a szűkebb pátria kincseire is ftel kell figyelnünk. Olyan eldugott értékeket Ismerhettünk meg a jóvoltából, mint például a karcsai templom. Majdnem hogy ő mutatta meg az ottaniaknak, hogy milyen értékes környezetben laknak. Ebben a csodálatban kezdtük el szervezni a versenyt, majd az alkotótábort - mesélni a rajzverseny és a tábor történetét Murányi József mezőkövesdi rajztanár. „Igen, itt vannak a képzőművészek, de elmentek a Kaptárrétre!” - tájékoztatnak a helybeliek. Korábban különböző településeken tartották, de már ötödik éve Szomolyán rendezik meg az alkotótábort. Azért, mert itt adottak a feltételek - mondják a vezetőtanárok. Van égetőkemence, fotólabor, megvannak a sokszorosító grafikához szükséges eszközök, még videostúdióban is dolgozhatnak a gyerekek. Rézművesné Nagy Ildikó, megyei szaktanácsadó szervezi a szakmai és jutalom-rendezvényt, általában csak a győzteseket hívják meg, de a létszám mindig attól is függ, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre. Ebben az évben húsz általános iskolás csemegézhet a vezetőtanárok tudásából.- Egy hét alatt nem lehet a világot megváltani, de nem is ez a A képek maradnak, de az ifjú alkotók ma már indulnak haza Fotó: Bujdos Tibor célunk. Mindenki, aki itt van, otthon van a saját műfajában, a gyerekek rendkívül felkészültek. Itt inkább más műfajokkal ismerkedhetnek meg, egymástól tanulhatnak újat, tőlünk pedig talán egy másik nézőpontot. Az otthonról hozottakat alkalmazzák a gyerekek, emellett pedig lehet finoman irányítani őket - állapítja Tóth Tibor, az egri tanárképző főiskola tanára. A hétfőtől péntekig tartó találkozón - mint mindig - most is megfigyelték a résztvevők a szomolyai barlanglakások arányait, formáját, szerkezetét, magát a látványt, gyűjtenek motívumokat Egerben vagy Mezőkövesden. De nem bámészkodnak! - hangsúlyozzák a pedagógusok. Mert a kiránduláson „gyűjtőiteket” műhelymunkában használják fel a gyerekek.- Tizenhat-tizennyolc éve rendezzük meg ezt a tábort, lett régész, rajztanár, amatőr alkotó az egykor táborozó gyerekekből. Az itt készült műveket rajzmódszertani konferenciákon mutatjuk be, és kiállításokat is szervezünk. Mindig archiváljuk a müveket, így lassan Szomolyán kialakul egy megyei vizuális gyűjtemény. És természetesen az újabb pályázatok benyújtásakor is mellékelünk az alkotásokból - tudjuk meg Tóth Tibortól.