Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-24 / 146. szám
1998. június 24., szerda ÍSlK'-jiíMMii'Slé: itt-iton 6 Ózd és Putnok környéke vm A gitárkészítő Putnok (ÉM - SZN) - A legelsőt egy használaton kívüli tölgyfa húsvágó deszkából készítette, még szakmunkásképzősen. Cseresznyefából volt a gitár nyaka. Nem volt túl dekoratív darab, de a célnak megfelelt. Amire vágyott, azt úgysem vehette volna meg. Juhász László azóta a 30. évébe lépett, s ha nem is zenész, az elektromos lapgitárok titkainak tudója, a hangszerek és alkatrészek elismert „gyártója”. Az eredeti gépszerelő lakatos mesterség után a bútor- asztalos szakmát is kitanulta, címfestéssel, dekorációval, cégtáblák készítésével foglalkozik. Az igazi nagy szerelmét, a gitárkészítést azonban nem tudta abbahagyni, most is éppen kettő formálódik a keze alatt. Ahhoz viszont, hogy csak ezzel foglalkozzon, nem ebben a megyében, és nem ilyen anyagi körülmények között kellene élnie - sóhajt lemondóan. Ez ugyanis nem biztosít megélhetést. A hangszerüzletek bizományba vesznek át kész gitárokat, s mivel az igazán jó alkatrészek, hangszedők, bundok, kulcsok - amiket korábban maga is gyártott, hisz hiánycikknek számítottak - sokezer forintba kerülnek, a kereskedelmi haszonnal együtt már igen drága termék ez ahhoz, hogy márkanév nélkül is keresett legyen, ha mégoly kitűnő minőségű is. Minden hangszere egyedi darab, szép munka, hangtanilag is tökéletes, mégis többet ér ma a futószalagon gyártott külföldi áru. A megyében rajta kívül ketten foglalkoznak gitárkészítéssel, országszerte is van néhány ismert gyártó. Laci 8 éve csinálja komolyan. Szavaiból kitűnik, mindent tud az elektromos gitárokról. Talán egyszer mégis felfigyel a hangszereire egy olyan üzlet, vagy cég, amelyik rendszeres megrendelőnek számít. Addig marad a kedvtelés, az üzletekkel való bizományos kapcsolat, egy-egy zenetanár elismerése, egy-egy javítás után az ismert zenész véleménye: jobb, mint a gyári. 'V;UÍ/:.ÚK S.W/UA • Kelemér - A képviselő-testület meghívására szombaton delegáció járt «eleméren a szlovákiai Hanva községből. A vendégek - a határon túli önkormányzat képviselői - megtekintették a Tompa-emlékházat, a református templomot és a falu közintézményeit. A partnerkapcsolat ötlete Tompa Mihály jelentős gömöri hagyatékához fűződik - jelezte Szala Pál polgármester ugyanis a költő-irodalmár Hanván nyugszik, ám «eleméren volt lelkész 1849-1892 között. • Csernely - Egy kivételével minden közkutat lezártak a községben. Az intézkedésre a képviselő-testület hozott döntést, s attól a községvezetők a vízpazarlás megszűnése mellett jelentős költségvetési megtakarítást várnak. Káló Zoltán polgármester szerint a lépés nem ütközött lakossági ellenállásba, ugyanis a megelőző felmérés már bizonyította: egyetlen igény volt a faluban a közkút használatára, s a jelentkező az önkormányzatnak családtagonként napi 30 liter víz árát fizeti meg. Ez a lehetőség adott bárki számára a jövőben is: az utcai csapot visszaüzemelik, ha a kérvényező szerződést köt a fizetési feltételekről,a polgármesteri hivatallal. • Járdánháza - Régen várt eseményre készül a község vezetése és lakossága: június 26-án, pénteken délután 1 órakor tesznek pontot jelképesen a helyi gázberuházásra, azaz ünnepélyes keretek között gyújtják meg a gázfáklyát Járdánházán. A beruházás nem volt problémamentes, de a korszerű fűtési lehetőség - ha közel egy éves késéssel is - végre adottá vált a faluban. Ahol szőlő helyett csalamádé savanyodik Egy talpraesett község reményei a kiemelt gömöri vállalkozási övezetben Hét (ÉM - SZN) - A 600 lelkes gömöri falu önkormányzata nem tesz irigy megjegyzéseket más települések gazdasági eredményeire, inkább hozzálátott, hogy maga teremtsen helyben munkalehetőséget. Errefelé nem savanyú a szőlő, annál inkább a káposzta, uborka, hagyma... Az elképzelések szerint ugyanis már júliusban beindulhat a felújított savanyítóüzem, amelyben 6-10 alkalmazott keresheti meg a kenyérre valót. A hajdani téesz-létesítmény fénykorában is savanyítóüzem volt. A Héthy-család Gödöllőn élő leszármazottja kárpótlásként kapta, de nem sok terve volt vele, inkább eladta a helyi önkormányzatnak a vagyon nagyobb hányadát. A községvezetésnek minden esélye megvan arra, hogy az ingatlant teljes egészében megvásárolja a résztulajdonostól. A savanyítóüzem újraindításának ötlete még azokra az időkre nyúlik vissza, amikor nem volt a Putnok-környéki régió kiemelten támogatott vállalkozási övezet. Három évvel ezelőtt pályáztak először, s a PHARE segítette is az elképzelést, elkezdődhetett a beruházás. A pénzt tavaly a területfejlesztési tanács toldotta meg, az összegnek a befejezésen kívül futnia kell az idő közben megszigorított szabályok szerinti átalakításra is. Bende György alpolgármester maga is a fiatal vállalkozói generációt képviseli, így aztán megfelelő szemlélettel és - bár beházasodott ide - lokálpatriotizmussal próbálja menedzselni az ügyet. Igen lassan indul be a környéken az a folyamat, ame// Bende György szerint már júliusban kezdődhet a savanyítás lyet az egy éve elnyert vállalkozói övezet „cím” már előmozdíthatott volna. A savanyítóval nem gondolkodtak nagy dolgokban, hiszen, ha a helyi 48 munkanélküliből nyolcnak lesz állása, s az üzemet megbízható, ismert mezőgazda- sági vállalkozásra, a putnoki Gö- mörmag Kft-re bízzák, amely a bérleti díjat probléma nélkül fizeti, az már igen jelentős eredmény a település boldogulása, bevétele szempontjából. Az erre vonatkozó szóbeli megállapodás ottjártunkkor már megköttetett. A helyiek közül sokan hagyományosan foglalkoznak káposztával, így a beszállítás révén közvetve további héti családok megélhetéséről lehet szó. A bérlő vállalkozó a teljesítFotó: Vajda János ményt is anyagi lehetősége szerint növelheti, hiszen a máris használható kis kádak mellett a két régi, nagyméretű kád felújítás után komoly fejlesztési lehetőségeket rejt. Mint ahogyan Hét önkormányzata is újabb munkahelyteremtő, alapvetően mezőgazdasági beruházásokban gondolkodik, s nem is esélyte lenül Oskeresztény ereklyék a templom falán Hangony (ÉM) - A hangonyi római katolikus templom nagy eszmei értékű őskeresztény ereklyéket rejt. Némelyik csak éppen gombostúfejnyi csontdarab, de dokumentumok bizonyítják: valamennyi szentek, vértanúk, apostolok testének része, egészen különleges, díszes régi tokokban, sőt, egy keresztereklye is található közöttük. A Páli Szent Vince szerzetes rend főnöknője valaha a templom jelenlegi idős sekrestyésének, a vin- cés apáca Angéla kedvesnővérnek adta ezeket halála előtt, így kerültek ide, Hangonyba. Papp Endre plébános pedig készíttetett számukra vörös bársonybélésű, falra szerelhető üvegvitrineket, amelyek a főoltár két oldalán, a templom falán kaptak helyet. Papp Endre a plébánián is őrzi a három kassai vértanú csontereklyéit. A római és a görög katolikus vallásban fontos szerepet kapnak ezek, hiszen a felszentelt oltárkőben is legalább két vértanúi ereklyének kell lennie. Tévedés, mondja a plébános, hogy akikhez tartoztak a test- vagy ruhadarabok, azokat imádni kell, tökéletesen elég a feltétel nélküli tisztelet. Hiszen egy régi, sok évtizeden át öröklött családi ékszert, használati tárgyat sem annak valódi értéke tesz számunkra felbecsülhetet- lenné. Hagyományőrzés, immár tananyagba építve Sajóvelezd (ÉM - SZN) - A hagyományőrzést és a helyi népi kultúra továbbörökíté- sét nem csak az általános iskolában, de a velezdi óvodában is évek óta fontos feladatuknak tekintik a pedagógusok. Ősztől, az összevont intézményben a közös szakmai munka és a gazdaságosabb működés lehet a siker alapja. A Tömöri Pál Általános Művelődési Központhoz az eddigi általános iskola, az óvoda, a művelődési ház és a könyvtár tartozik majd, az intézmény igazgatója pedig a múlt heti képviselő- testületi döntés értelmében az a Láner Lászlóné, aki iskolaigazgatóként eddig is szívügyének tekintette a Dózsa-program helyi műhelyének beindítását. így január óta a honismeret-életmód oktatás hivatalosan is szerepel a tananyagban, míg korábban inkább fakultatív, illetve szakköri keretekben „csempészték be” a Este a fonóban - a ballano nyolcadikosok székes táncával Fotó: V. J. tanításba a népzenét, a néptáncot, a régi mesterségeket. Gömörszőlősön évente kézműves táborokat tartottak, ahol a gyerekek a szövést, batikolást, gobelin-szövést, agyagozást, nemezelést ismerhették meg. Az óvodai csoportokban népdalokat, mondókákat, népi játékokat tanultak a kicsik, s már itt elsajátították a kézműves alapokat. Ez a jövőben még szorosabb szakmai együttműködéssel folytatódhat. A közös sajóvelezdi honismeret-életmód-hely történet oktatást a Soros Alapítvány is támogatja, az óvoda és az iskola által közösen nyert 280 ezer forintot szövőszékek, citerák, hanganyag és könyvek vásárlására fordítják. A múlt héten a megyei kooperatív iskolák zárórendezvényének egyik házigazdájaként gyermekmunkákat és régi szőtteseket állítottak ki, s a kicsik és a nagyok egyaránt ízelítőt adtak dalos-táncos tudásukból.
