Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-24 / 146. szám

1998. június 24., szerda ÍSlK'-jiíMMii'Slé: itt-iton 6 Ózd és Putnok környéke vm A gitárkészítő Putnok (ÉM - SZN) - A legelsőt egy haszná­laton kívüli tölgyfa húsvágó deszkából ké­szítette, még szakmun­kásképzősen. Cseresz­nyefából volt a gitár nyaka. Nem volt túl de­koratív darab, de a cél­nak megfelelt. Amire vágyott, azt úgysem ve­hette volna meg. Juhász László azóta a 30. évébe lépett, s ha nem is zenész, az elektromos lapgitá­rok titkainak tudója, a hangszerek és al­katrészek elismert „gyártója”. Az eredeti gépszerelő lakatos mesterség után a bútor- asztalos szakmát is kitanulta, címfestés­sel, dekorációval, cégtáblák készítésével foglalkozik. Az igazi nagy szerelmét, a gitárkészí­tést azonban nem tudta abbahagyni, most is éppen kettő formálódik a keze alatt. Ahhoz viszont, hogy csak ezzel foglalkoz­zon, nem ebben a megyében, és nem ilyen anyagi körülmények között kellene élnie - sóhajt lemondóan. Ez ugyanis nem biz­tosít megélhetést. A hangszerüzletek bizo­mányba vesznek át kész gitárokat, s mi­vel az igazán jó alkatrészek, hangszedők, bundok, kulcsok - amiket korábban maga is gyártott, hisz hiánycikknek számítot­tak - sokezer forintba kerülnek, a keres­kedelmi haszonnal együtt már igen drága termék ez ahhoz, hogy márkanév nélkül is keresett legyen, ha mégoly kitűnő mi­nőségű is. Minden hangszere egyedi da­rab, szép munka, hangtanilag is tökéletes, mégis többet ér ma a futószalagon gyár­tott külföldi áru. A megyében rajta kívül ketten foglal­koznak gitárkészítéssel, országszerte is van néhány ismert gyártó. Laci 8 éve csi­nálja komolyan. Szavaiból kitűnik, min­dent tud az elektromos gitárokról. Talán egyszer mégis felfigyel a hangszereire egy olyan üzlet, vagy cég, amelyik rendszeres megrendelőnek számít. Addig marad a kedvtelés, az üzletekkel való bizományos kapcsolat, egy-egy zenetanár elismerése, egy-egy javítás után az ismert zenész vé­leménye: jobb, mint a gyári. 'V;UÍ/:.ÚK S.W/UA • Kelemér - A képviselő-testület meghí­vására szombaton delegáció járt «elemé­ren a szlovákiai Hanva községből. A ven­dégek - a határon túli önkormányzat képviselői - megtekintették a Tompa-em­lékházat, a református templomot és a falu közintézményeit. A partnerkapcsolat ötlete Tompa Mihály jelentős gömöri ha­gyatékához fűződik - jelezte Szala Pál polgármester ugyanis a költő-irodal­már Hanván nyugszik, ám «eleméren volt lelkész 1849-1892 között. • Csernely - Egy kivételével minden köz­kutat lezártak a községben. Az intézke­désre a képviselő-testület hozott döntést, s attól a községvezetők a vízpazarlás megszűnése mellett jelentős költségveté­si megtakarítást várnak. Káló Zoltán pol­gármester szerint a lépés nem ütközött lakossági ellenállásba, ugyanis a megelő­ző felmérés már bizonyította: egyetlen igény volt a faluban a közkút használatá­ra, s a jelentkező az önkormányzatnak családtagonként napi 30 liter víz árát fi­zeti meg. Ez a lehetőség adott bárki szá­mára a jövőben is: az utcai csapot vissza­üzemelik, ha a kérvényező szerződést köt a fizetési feltételekről,a polgármesteri hi­vatallal. • Járdánháza - Régen várt eseményre ké­szül a község vezetése és lakossága: júni­us 26-án, pénteken délután 1 órakor tesz­nek pontot jelképesen a helyi gázberuhá­zásra, azaz ünnepélyes keretek között gyújtják meg a gázfáklyát Járdánházán. A beruházás nem volt problémamentes, de a korszerű fűtési lehetőség - ha közel egy éves késéssel is - végre adottá vált a faluban. Ahol szőlő helyett csalamádé savanyodik Egy talpraesett község reményei a kiemelt gömöri vállalkozási övezetben Hét (ÉM - SZN) - A 600 lelkes gömöri falu önkormányzata nem tesz irigy megjegyzése­ket más települések gazda­sági eredményeire, inkább hozzálátott, hogy maga te­remtsen helyben munkale­hetőséget. Errefelé nem sa­vanyú a szőlő, annál inkább a káposzta, uborka, hagy­ma... Az elképzelések szerint ugyanis már júliusban bein­dulhat a felújított savanyító­üzem, amelyben 6-10 alkal­mazott keresheti meg a ke­nyérre valót. A hajdani téesz-létesítmény fény­korában is savanyítóüzem volt. A Héthy-család Gödöllőn élő le­származottja kárpótlásként kap­ta, de nem sok terve volt vele, in­kább eladta a helyi önkormány­zatnak a vagyon nagyobb hánya­dát. A községvezetésnek minden esélye megvan arra, hogy az in­gatlant teljes egészében megvásá­rolja a résztulajdonostól. A savanyítóüzem újraindítá­sának ötlete még azokra az idők­re nyúlik vissza, amikor nem volt a Putnok-környéki régió ki­emelten támogatott vállalkozási övezet. Három évvel ezelőtt pá­lyáztak először, s a PHARE segí­tette is az elképzelést, elkezdőd­hetett a beruházás. A pénzt ta­valy a területfejlesztési tanács toldotta meg, az összegnek a be­fejezésen kívül futnia kell az idő közben megszigorított szabályok szerinti átalakításra is. Bende György alpolgármester maga is a fiatal vállalkozói ge­nerációt képviseli, így aztán megfelelő szemlélettel és - bár beházasodott ide - lokálpatrio­tizmussal próbálja menedzselni az ügyet. Igen lassan indul be a környéken az a folyamat, ame­// Bende György szerint már júliusban kezdődhet a savanyítás lyet az egy éve elnyert vállalko­zói övezet „cím” már előmozdít­hatott volna. A savanyítóval nem gondol­kodtak nagy dolgokban, hiszen, ha a helyi 48 munkanélküliből nyolcnak lesz állása, s az üzemet megbízható, ismert mezőgazda- sági vállalkozásra, a putnoki Gö- mörmag Kft-re bízzák, amely a bérleti díjat probléma nélkül fi­zeti, az már igen jelentős ered­mény a település boldogulása, bevétele szempontjából. Az erre vonatkozó szóbeli megállapodás ottjártunkkor már megköttetett. A helyiek közül sokan hagyomá­nyosan foglalkoznak káposztá­val, így a beszállítás révén köz­vetve további héti családok meg­élhetéséről lehet szó. A bérlő vállalkozó a teljesít­Fotó: Vajda János ményt is anyagi lehetősége sze­rint növelheti, hiszen a máris használható kis kádak mellett a két régi, nagyméretű kád felújí­tás után komoly fejlesztési lehe­tőségeket rejt. Mint ahogyan Hét önkormányzata is újabb munkahelyteremtő, alapvetően mezőgazdasági beruházásokban gondolkodik, s nem is esélyte lenül Oskeresztény ereklyék a templom falán Hangony (ÉM) - A hangonyi római katolikus templom nagy eszmei értékű őskeresztény ereklyéket rejt. Némelyik csak éppen gombostúfejnyi csontda­rab, de dokumentumok bizonyít­ják: valamennyi szentek, vérta­núk, apostolok testének része, egészen különleges, díszes régi tokokban, sőt, egy kereszterek­lye is található közöttük. A Páli Szent Vince szerzetes rend fő­nöknője valaha a templom jelen­legi idős sekrestyésének, a vin- cés apáca Angéla kedvesnővér­nek adta ezeket halála előtt, így kerültek ide, Hangonyba. Papp Endre plébános pedig készítte­tett számukra vörös bársonybé­lésű, falra szerelhető üvegvitri­neket, amelyek a főoltár két ol­dalán, a templom falán kaptak helyet. Papp Endre a plébánián is őr­zi a három kassai vértanú csont­ereklyéit. A római és a görög katolikus vallásban fontos szere­pet kapnak ezek, hiszen a fel­szentelt oltárkőben is legalább két vértanúi ereklyének kell lennie. Tévedés, mondja a plébá­nos, hogy akikhez tartoztak a test- vagy ruhadarabok, azokat imádni kell, tökéletesen elég a feltétel nélküli tisztelet. Hiszen egy régi, sok évtizeden át örök­lött családi ékszert, használati tárgyat sem annak valódi értéke tesz számunkra felbecsülhetet- lenné. Hagyományőrzés, immár tananyagba építve Sajóvelezd (ÉM - SZN) - A hagyományőrzést és a helyi népi kultúra továbbörökíté- sét nem csak az általános is­kolában, de a velezdi óvodá­ban is évek óta fontos fel­adatuknak tekintik a peda­gógusok. Ősztől, az össze­vont intézményben a közös szakmai munka és a gazda­ságosabb működés lehet a siker alapja. A Tömöri Pál Általános Művelő­dési Központhoz az eddigi álta­lános iskola, az óvoda, a műve­lődési ház és a könyvtár tarto­zik majd, az intézmény igazgató­ja pedig a múlt heti képviselő- testületi döntés értelmében az a Láner Lászlóné, aki iskolaigaz­gatóként eddig is szívügyének tekintette a Dózsa-program he­lyi műhelyének beindítását. így január óta a honismeret-életmód oktatás hivatalosan is szerepel a tananyagban, míg korábban in­kább fakultatív, illetve szakköri keretekben „csempészték be” a Este a fonóban - a ballano nyolcadikosok székes táncával Fotó: V. J. tanításba a népzenét, a néptán­cot, a régi mesterségeket. Gömörszőlősön évente kéz­műves táborokat tartottak, ahol a gyerekek a szövést, batiko­lást, gobelin-szövést, agyago­zást, nemezelést ismerhették meg. Az óvodai csoportokban népdalokat, mondókákat, népi játékokat tanultak a kicsik, s már itt elsajátították a kézmű­ves alapokat. Ez a jövőben még szorosabb szakmai együttműködéssel foly­tatódhat. A közös sajóvelezdi honismeret-életmód-hely történet oktatást a Soros Alapítvány is támogatja, az óvoda és az iskola által közösen nyert 280 ezer fo­rintot szövőszékek, citerák, hanganyag és könyvek vásárlá­sára fordítják. A múlt héten a megyei koope­ratív iskolák zárórendezvényé­nek egyik házigazdájaként gyer­mekmunkákat és régi szőttese­ket állítottak ki, s a kicsik és a nagyok egyaránt ízelítőt adtak dalos-táncos tudásukból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom