Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-12 / 110. szám
1$ £$iAK«MA<mitcmáe ITT-HON 1999. MAjus 12*. Krdd A negyedik legjobb Ózd (ÉM - SZN) - Az egészségügyi szakközépiskolások országos szakmai tanulmányi versenyének döntőjében a hazai ápolóképzés 26 legjobbja között egy miskolci és két sátoraljaújhelyi leány, no meg egy ózdi fiatalember képviselte megyénk színeit. Az erősebb nem - öten voltak - aránya a mezőnyben már önmagában is meglepő, az pedig abszolút rekord, hogy az első négyben három férfiú is található. A negyedik legjobb az ózdi József Attila Gimnázium és Szakközépiskola tanulója, Varga Péter. Már általános iskolában az orvosi pályára készült, de nem a gimnázium mellett döntött, mert - gondolta ha netán mégsem elég az eredménye a továbbtanuláshoz, legalább a biztos munkahelyet jelentő ápoló szakma legyen a kezében. A szakterületek közül a belgyógyászat és a mentóorvos izgalmas feladata áll legközelebb hozzá, de úgyis az egyetemen válik el, mit választ végül. No igen: a színjeles fiatalember fél lábbal már orvostanhallgató, Pestre ugyanis - minthogy az első tíz között végzett - felvételi nélkül felveszik. Azért még ír egy központi érettségit fizikából, s talán a szóbelivel is megpróbálkozik Debrecenben, vagy Szegeden. Mindegy, hová veszik fel, a lényeg a hivatás: gyógyítani szeretne. Fizikai dolgozó édesapja és a nagymamát otthon ápoló édesanyja számára nagy boldogságot szerzett, osztályfőnöke és szakoktatója, Plásztán Andrásné szerint pedig a korrekt, szorgalmas Péter maximálisan megérdemelte a sikert, mindent megtett az orvosi pályáért. Az osztály 9 fiúja közül öten jelentkeztek mentőápolói továbbképzésre, hárman maradtak szakápolóin, s az oktatópedagógus kellemesen csalódott a tehetségüket, megbízhatóságukat illetően. Már nyolcévesen bakot lőtt - valódi őzet A járdánházi Murányi Vadászudvar gazdája egy parókás trófeára vágyik Járdánháza (ÉM - SZN) - Vadász, ornitológus, környezet- védelmi üzemmérnök, kulturális egyesületi titkár, festő- és faragóművész, állatprepa- rátor, vadételspecialista, s még ezernyi titulus illenék a járdánházi Murányi Ferenc- re. A családi portanéző már önmagában is kaland, ha figyelembe vesszük, hogy a falakat ezernyi disznóagyar, agancs és „mufloncsiga” borítja - közöttük nem ritka az aranyérmes sem -, innen is, onnan is a legkülönbözőbb állatok üvegszemei bámulnak vissza, mögöttük megannyi sztori és élmény. A gyerekek rezervátumában pedig akváriumok, terráriumok, csodabogarak. S ez még nem minden: a tervek szerint jönnek a kígyók is... Többgenerációs vadászcsaládba született bele a ma már nyugdíjas vállalkozó, Murányi Ferenc. Nem csoda, hogy nyolcévesen puskát ragadott, ami első „baklövésénél” úgy pofoncsapta, hogy a szemhéja is felrepedt. A legényke ezzel nem sokat törődött, rohant az elejtett vadhoz. Jó lövés volt, egy életre szóló szenvedély lett belőle. Mégis ornitológusként kezdett dolgozni a Madártani Intézetben, ahová gyermekkorától küldte megfigyeléseit. A Nemzeti Múzeumban állatpreparálással foglalkozott Szunyoghi professzor mellett, ő készítette a Magyarország állatvilága állandó kiállítás muflon-diorámáját. Személyes okokból hagyta ott a fővárost és jött haza, hiszen borsod- nádasdi születésű. A lemezgyár szennyvíztisztítását dirigálta környezetvédelmi üzemmérnökként, innen ment nyugdíjba. Ma vállalkozóként állatpreparálással, bőrkikészítéssel, környezet- védelmi tanácsadással foglalkozik a Murányi Vadászudvar ura. Mellesleg a megyei Vadászati Kulturális Egyesület titkáraként kiállításokat, vadásztaA Murányi Vadászudvar gazdája trófeái között lálkozókat, rendezvényeket szervez.- Szerencsém van, a család számára mindig természetesek voltak a hóbortjaim - meséli, amíg vadakat, tájakat ábrázoló festményeit, maga készítette elefántcsont-szobrocskáit mutatja. - A feleségem Ózdon pedagógus, ő a kiállítások dekorációs felelőse. A nagyobbik fiam kissé „elfajzott”: gépészmérnök, műszaki ember lett, külföldön dolgozik, de a vadászatban, szervezésben kiváló. A kisebbik biológus, tanársegéd Egerben. Nem fogja kitalálni: rovarokkal foglalkozik, a térség vízi állatait kutatja, az ENSZ-világha- tározó rovargrafikusa. Tudományos szinten ó viszi tovább, amit elkezdtem. A vadásztársaságokba bekerülni régen sem volt könnyű, ma meg az elhivatott, de kispénzű vadászok számára lehetetlen, sokan fel is adták, megkeseredtek- mondja. Más világ van ma: könyvből tanult fiatalok vizsgáztatják a magamfajta tapasztalt rókákat, sűrűbben kell drága orvosi vizsgálatra járni, mint az autóvezetőknek. Murányi Ferenc a ’80-as évek elején dámot, muflont telepített a Tarna-völgyben, de később, a rendszerváltással együtt elkezdődött a vadászatel- lenesség, az erdészetekkel dúló viták. Nem megy ma úgy a vad- gazdálkodás, mint amikor a jól szervezett társaságoknál mindenkinek megvolt a feladata.- Itt szerencsére jó a kapcsolat az erdészettel, de hogy hová fejlődik az elismerten jó magyar vadászat, nem lehet tudni. Hiába kamara, szövetség, még körvonalak sincsenek. A kispénzű embereknek megfizethetetlen passzió lett ez, magam is érzékelem a megbízásaimnál. Sok a panasz, de csak pusztába kiáltott szó. Murányi Ferenc ’61 óta a vaFotó: Vajda János dák „bolondja”. Mindent tud róluk: hány honos faj vadászható, mennyi védett, mikor dúsabb, tartósabb a szőrme, mikor színesebb a toll. Mikor jut ideje vadászni? Arra mindig szorít, rendszerint egy másik szenvedély, a kertészkedés rovására. Tavaly Arlón rendezett vadásznapokat, idén a Gyepes-völgyben tervezi. Nagy szakács, egészen ritka állatokból is készített már étket. Vadászborral kínálna, de nem vagyunk rá vevők, hát nem erőszakolja. Mire vágyik még?-Vackon lőni a disznót, követni a sűrűben, az a vadászat alfája és ómegája. Szép, nemes vad a szarvasbika is, mégis ez a valami - mutatja a falon a 150. agyartrófeát, majd sóhajt: - A lőjegyzé- kem szerint 99 ózbakot lőttem, de a századikra három éve várok. Azt szeretném, ha a jubileumi egy parókás lenne. Tudja, amelyiknek szőrmés az agancsa... FALURÓL FALURA EZT LÁTNI KELL! jes költség maximum 70 százaléka, tehát ennél kevesebb is lehet. BÜKKMOGYORÓSD-CSERNELY Vízpazarlás ellen - A két önkormányzat közös rendkívüli testületi ülésén az együtt működtetett vízművel kapcsolatos aktuális kérdések voltak napirenden. A képviselők úgy döntöttek, hogy a tavalyi vízdíjakat nem emelik feljebb, a szintentartást az állami kompenzáció segítségével oldják meg. Am, hogy megakadályozzák az egyre nagyobb méreteket öltő vízpazarlást, Bükkmogyorósd önkormányzata már döntött arról, hogy a közkifolyókat leszereli, s Csemely vezetői is fontolgatják ezt a megoldást, noha konkrét határozat itt még nem született a kutak számának csökkentéséről. DOMAHÁZA Németországba készülnek - Meghívást kaptak egy németországi turnéra a domaházi hagyományőrzők. Elek Menyhért és csapata a nyáron hosszabb időt tölt idegenben, hogy megismertesse a magyar népszokásokkal, színpadra állított táncjátékokkal az ottani érdeklődőket. Még előtte egy nagy erőpróba, s egyben megtiszteltetés vár az együttesre - tájékoztatott a menedzser és népdalgyűjtő -, hiszen júniusban a Borsodi Fonóban is fellépnek. Az elismert színpadi táncjátékok az idő szűke miatt Miskolcon elmaradnak, de a domaházi táncok, dalok összeállítása, a műsor szerkesztése már folyik. Az egyik főpróba a május elsejei ózd- hódoscsépányi ünnepségen nagy sikerrel előadott produkció volt. CSERNELY Magtárból közösségi ház - Tart a 200 éves Sturmann-kastélyhoz tartozó egykori magtárépület felújítása. Tető- szerkezetét pályázati pénzből már korábban rendbe tették, most a külsőbelső tatarozásnak kedvez az idő. Káló Zoltán polgármester szerint idegenforgalmi hasznosításra alkalmas az épület, amely jellegénél fogva közösségi rendezvények helyszínéül tökéletesen funkcionálna. A megyei területfejlesztési tanácshoz évente beadott pályázataik rend szerint sikeresek, így lehetséges az épületkomplexum folyamatos újjáépítése. Amennyiben a területi kiegyenlítő alapból az idén anyagi segítséghez jutnak, a kastélyépület tető- szerkezetét is felújítják, továbbá szeretnék korszerűsítem az önkormányzati intézmények fűtését HÉT : Útépítés volt, van, lesz - A község képviseló-testülete rendkívüli ülésen döntött arról, hogy idén is megpályázza a megyei területfejlesztési tanács útalapjából három utca felújítási költségeinek döntő hányadát. A tavalyi pályázatuk sikeres volt: 4 millió forintos beruházással készült el az Újítók, a Velence és a Rákóczi utak új burkolata, az idén pedig közel 5 millió forintból a Petőfi, az Akácfa és az Ady Endre utcák következnének. A szükséges önrészt az önkormányzat költségvetése terhére vállalja, de az összeg maga még kérdéses, hiszen a megyei segítség a telFát ültettek, rendelőt avattak. Bánréve orvosi rendelőjének felújítására nem keveset áldozott, áldoz az önkormányzat. Az április 1-jétől munkába állt új háziorvos, Szabó Győző és a lakosság egyaránt elégedett a megjavult körülményekkel Az épület külső tatarozása ugyan még folyik, s az anyagi lehetőségek függvényében a bútorzat is cserére szorulna de a belső átépítés megtörtént: a szolgálati lakás leválasztott részéből alakítottak ki egy dolgozói öltözőt és belső vécé-mosdó helyiséget a váró mellett. A megújult létesítményt az Európa Hét keretében a belga nagykövetség attaséja és Trecskó Imre polgármester adta át rendeltetésének, majd a barátság jegyében az udvaron egy nyílfacsemetét is elültettek. Fotó: Vajda János Egy tó, egy nyári tábor, ezer élmény Arló (ÉM) - Az idén már május 1-jén fürödtek né- hányan az Arlói-tó hamar melegedő vadvizében, a hét végén innen indult a terepíjász bajnokság egyik pontgyűjtő versenye, tavaly itt találkoztak az ország vadászai, s minden nyáron több száz fiatalt vonz a Suvadás-tábor. Nem csak a víz, a hangulatos környezet, az értően gondozott kemping, a szórakozóhelyek, de a programok is egyre népszerűbbek errefelé. Kellemes dombvidéken, csodás erdők között, Ozd- tól délnyugatra lelhető fel az Arlói-tó, a nagyközség határában. Az itteni felszíni formakincs kialakulásába a természet elemei mellett jócskán besegített az ember is: a kőszénbányák beomlása, a laza, kavicsból és homok-kőzetből álló fedőréteg megmozdulása már ennek következménye. A Csahó-hegy alatti táróknál 1863-ban földcsuszamlás történt, a lezúdult hegyoldal elzárta a Szu- hony-patak medrét, így természetes gát keletkezett, amely mögött a patakmeder megtelt vízzel, s létrejött az Arlói-tó. Később újabb leszakadások erősítették meg a természetes gátat. A földcsuszamlás - erdélyi szóval suvadás - során létrejött tó Magyarországon ritka jelenség, legközelebb Erdélyben a Gyil- kos-tó született hasonló módon. Ezért is geológiai, földtani érték ez, amely védettséget igényel. A tó közvetlen környéke hétvégi házakkal, kis telkekkel sűrűn betelepült, s noha az utóbbi években számos engedély nélküli építményt felszámoltatott az önkormányzat, egy nyáron 2-3 ezer ember megfordul a parton. A haltelepítés horgászegyesületi feladat, a kempinget az idén új, fővárosi központú bérlő üzemelteti, míg a vízgyűjtő terület nagy része már magánkézben van. Egy háromszakaszos program a legsürgetőbb, ennek két feladatát az idén be kell fejezni: május 30-ig tart a nyaralókörzet ivóvízvezetékének építése, az övárok-rendszer és a vízgyűjtő terület takarítását pedig közhasznú alkalmazottak bevonásával oldják meg, s hátravan a csatornázás, iszaptalanítás. Az Arlói-tó egyre népszerűbb, évek óta itt rendezi az Arlói Népfőiskolái Egyesület a sátortáboros kézműves tábort, a Suva- dást, amelynek kulturális programjai önmagukban is különlegesek. Aki pihenni, fürödni, kirándulni érkezik, teljes komfortot talál a kempingben. A tó Ózdról az egri 25-ös főúton gépkocsival vagy autóbusszal megközelíthető. Az Arlói-tó idei első látogatói Fotó: Vajda János
