Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-02 / 78. szám

ITT-HON­1993. ÁPRILIS 2.; CSÜTÖRTÖK A helytörténész Sajógalgóc - (ÉM ­SZN) - Lipták Sándor ízes magyar beszédére, a múlt iránti lelkese­désére nem lehet nem odafigyelni. Maga is vi­haros időszakot élt át, de a helytörténeti ku­tatásokkal a történe­lem mindennapjainak része lett. Kilencen voltak testvérek, hábo­rús időszak volt, az édesapjának nem volt pénze felsőbb iskolában tanít­tatni őt 18 évesen beállt katonának, tiszt lett belő­le, leszerelés után pedig a bányánál kötött ki. Jól fi­zették, házat épített, családot alapított. A történel­mi adatok, információk meg csak gyűltek, hát neki­fogott leírni azokat, hogy megmaradjanak az utó­kornak is. Már a nagyapám nagyapja is itt szüle­tett, 1801-ben - büszkélkedik a Mária Terézia idejé­ben katolikusokkal betelepített község mai króniká­sa. Ezt a helyi anyakönyv bizonyítja, de Lipták Sán­dor megjárta a levéltárat, könyvtárakat is, kikér­dezte a galgóciakat. Úgy mesél az itteni vallás- és oktatástörténetről, mintha mindent átélt volna, de a német megszállásról, a zsidó-munkaszolgálatról, a fogságba hurcoltakról és a földosztásról is. Mindaz, ami az emlékezetében van, papíron is szerepel Nemrégiben 400 ezer forintért ajánlották a pol- ; gármestemek, hogy megíqák a falu történetét, de ő odaadja az önkormányzatnak egy kevéske honorári­umért is - mondja; akár a szekrényben őrzik, akár kiadják, neki mindegy. Csak a falu „csináltatott” címerével nem elégedett. Még a Sajó folyó sincs l rajta... Fotó: Szathmáry-Király Ádámné „Tardonára menjetek emberséget tanulni!” Olykor elhalványul, máskor felragyog a Bükkben a „Jókai-hagyaték" Március 15-e szent ünnep Tardonán Fotó: Vajda János Tardona (ÉM - SZN) - Ahány ember, annyi emlék maradt a Bükkben meghúzódó kis falu­ban, Tardonán a nemzet nagy mesemondójáról, Jókai Mór­ról. Amikor a megkeseredett, bizalmát és hitét vesztett Jó­kai a szabadságharc leverése után 5 hónapig itt bujdosott, nem foglalkozott regényírás­sal. A szájhagyomány és a hi­teles dokumentációk, fennma­radt emlékek szerint azonban festett, sakkozott, imádkozott, kirándult, vagy éppen vízi­malmot készített a patakon a gyerekekkel. Tőle ered a mon­dás: Tardonára menjetek em­berséget tanulni! Tardonán minden ember ismeri a Jfókai-emlékházat, s azt is tudja, hogy valójában nem ebben a ház­ban lakott bujdosó hónapjaiban az író. Vannak anekdoták, amelyek elhíresültek, s vannak egyéni tör­ténetek, amelyek csak a családok­ban keringtek nemzedékről nem­zedékre, ám a Jókai-mítosz még mindig erősen él a tardonaiakban. Az utolsó padban Nem mendemonda, hanem tény, hogy Jókai itt tartózkodásának idején rangra, vagyonra adták ki a református templomban a pad­sorokat, így elöl ültek a falu leg­módosabb gazdái. A bujdosó Jókai egyetlen istentiszteletet sem ha­gyott ki, s mindig a leghátsó pád­ban, a pásztor mellett foglalt he­lyet - mondja Tóth József polgár- mester, a Jókai-történet egyik leg­főbb tudója. Majd hozzáteszi: a fennmaradt emlékek közül sok nem teljesen hiteles. A korabeli egyházi krónikákban Rácz tiszte- íetes tett gyakori említést a meg­keseredett bujdosóról, csakúgy, mint a kettejük sakkpartijairól, vagy Jókai búcsúbeszédéről, amit 1849 októberében a számára me­nedéket adó Csányi földbirtokos lányának temetésére írt, s szemé­lyesen fel is olvasott. A község ve­zetése tervezi, hogy meg is jelöli majd az utókor és az ide látogatók számára a nevezetes templomi padot, mint ahogyan évek óta fo­lyamatosan kutatják a különböző országokban, főleg a szlovákiai egyháznál szétszóródott Jókai- festményeket, amelyeket nagyon nehezen adnak ki azért, hogy mél­tó helyükre, a tardonai Jókai-ház- ba kerüljenek. Az író ugyanis leg­alább 20 képet festett itt. A bükki környezet varázslatos hangulata magával ragadta, ezt pedig min­denképpen meg akarta örökíteni. S bár fogadkozott, hogy nem ír, hisz nincs nemzet, amely majd ol­vassa, későbbi regényeiben érzék­letesen bemutatja kedves kirán­dulóhelyeit: a Hársas-forrást, a szentléleki kolostort, vagy a Látó­kőt, ahol Kazinczy Gáborral is ta­lálkozott. A tardonai templomban megjelö­lik majd a helyet, ahol Jókai ült Fotó: Szathmáry-Király Ádámné A parányi bükki községhez, nem igazán vezettek utak, egy térképen sem tüntették fel, így ideálisnak látszott Jókai számára, amíg Laborfalvy Róza megszerezte menlevelét, s ezzel szabadságát, Szájról szájra Mégis keresték a pandúrok, s a nemzedékek azóta adják tovább, hogyan bújtatták a vászonlúgo- zásra használt dézsa, az úgyne­vezett lúgzó alá, hogyan szöktet­ték a hátsó ajtón át az erdőbe. Mesélik: Jókai kis játszómal- mocskákat épített a gyerekeknek a Tardona-patakon. Kónya Györgynek úgy mondta nagyany­ja: az asszonyok hordtak a bujdo­só forradalmárnak ebédet a Hár- sas-forráshoz. Nagy volt akkor az összetartó erő és Csányiak, Ráczok iránti tisztelet, a tardo- naiak közül senki nem lett áruló - mondja Tóth József, aki szerint az örökségük hol elhalványul, hol felragyog, de él, mert életben tartják. Lovas Albert, a helyi Jó­kai Mór Általános Iskola igazga­tója szerint a kisgyerekekben az iskolán keresztül tudatosul a Jó­kai, a forradalom iránti tisztelet.- A családokban ma már csak akkor téma, amit nekünk még maguktól meséltek a nagyszülő­ink, amikor a nagyobb gyerekek rákérdeznek - véli a pedagógus. - De a 9-10 éves diákok mái- igenis büszkék az örökségükre, a lakóhe­lyükre. Tardonán szent ünnep március 15. ilyenkor többszázan szoronganak a Jókai-ház, „a mi házuk” körül, és a 70-80 éves em­bereken is kokárda, karszalag vi­rít. Mi most egyhetes, nagy ün­nepségsorozatot rendeztünk, de nem csak ilyenkor érezzük a gye­rekek kötődését a forradalmi ese­ményekhez, hiszen az év minden napján elmennek a Jókai-szobor, vagy a ház mellett, látják a képét a falakon. Az iskola és az idősebb generációk segítségével is csak maguk érezhetik át, mit jelentett Jókainak a tardonai emberség, s mi lett volna vele, ha nem talál itt menedéket. A forradalom emlékére Március Í5-e tiszteletére Szelekovszky Sándor orvos-fafaragó művész alkotását, egy kopjafát, valamint az önkormányzat emléktábláját avatták, fel a mályinkai iskola udvarán tartott ünnepségen. A községbeli központi emlékezés ezentúl minden évben ezen a helyszínen történhet, koszorúzással, ünnepi mű­sorral. Fotó: magánarcht'vüin kozással tekintenek a környe­zetvédelmi közhasznú pályáza­tok elbírálása elé, ami remélhe­tőleg április 5-én hoz ered­ményt. Ha az igényelt 20 főből csak 10-re megkapnák a bérke­retet, már meg tudnák oldani az emberek beosztását az idén. A munkások jelenleg a Balas- sa-kastély parkját gondozzák, a patak- és vízelvezető árkokat tisztítják. IMOLA Víz és park - Március 1-jén Imolán megkezdődött az ivóvíz- hálózat bővítése. A beruházás­ra területfejlesztési pályázaton nyerte el az önkormányzat a szükséges összeget, de maga is hozzájárult a költségekhez, mintegy 5 millió forinttal. A ki­vitelezés eredeti határideje jú­nius 30. volna, de már április­ban befejeződik a munka. Az Imoláért Egyesület és az ön- kormányzat emlékpark kiala­kítására is pályázott. Ha nem sikerül nyerniük, akkor önerő­ből oldják meg, hogy a hangu­latos kis liget a jelenlegi drót­kerítés helyett élősövényt és díszbokrokat kapjon. FELSŐNYÁRÁD Járdát és földet kapnak ­Már kijelölték azt a felsőnyárá- di területet, ahol 1100 méter hosszon járdát építenek mint­egy 10,5 millió forint területfej­lesztési és útalap pályázati összegből. A munkálatok most indulnak és a tervek szerint május végén fejeződnek be. Kezdődik az idei szociális földprogram is. Négy éve támo­gatják pályázati és saját erőből a rászoruló családokat - szám szerint húszat - oly módon, hogy egyenként 500-600 négy­zetméternyi művelhető önkor­mányzati földterületet adnak nekik. A földkimérés már fo­lyik, a családok burgonyát és vetőmagvakat is kapnak. FALURÓL FALURA teret alakítsanak ki, s azt a már­ciusi ifjak emlékére nevezzék el. Az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc 150. évfordulójának ünnepén a gyermekműsorral egybekötött megemlékezésen Kiss Miklós doktor avatta fel az önkormányzat által készíttetett márványtáblácskát, amely azt hivatott jelezni, hogy Március 15. térnek keresztelte a falu la­kossága ezt a településrészt. RAGÁLY Égető munkanélküliség ­Az igényelt 20 fő helyett csak hatan kezdhették meg tegnap a közhasznú munkavégzést Ragályon. Demeter Józsefné polgármester asszony szerint nagyon égető a probléma, mert ez a létszám nem elegendő ar­ra, hogy a jövedelempótló tá­mogatás lejártakor minden munkanélküli visszakerülhes­sen az ellátott körbe, s akkor az önkormányzat szociális se­gélykeretét kell növelni. Vára­ÖRMOSBÁNYA Pedagógusok a drog ellen ­A múlt héten drogellenes elő­adást tartott Ormosbánya köz­ség és a környékbeli falvak pe­dagógusainak meghívására Czakó Kálmán Dániel nemzet­közi koordinátor, az UNICRI- MKM Prevenciós Iroda mun­katársa. A rendezvényen az is­kolák és az óvodák nevelői, ta­nárai, valamint érdeklődő szü­lők is részt vettek. A téma a kábítószerfogyasztás jelenlegi valósága, illetve a probléma megelőzése volt. A szakértő is­mertette a megjelentekkel az ezzel kapcsolatos feladatokat is mind családi, mind pedig intéz­ményi közösségekben. DÉDESTAPOLCSÁNY Az ifjak tere - Mivel Dédesta- polcsányban egy „csokorban” ta­lálhatók a gyermekintézmények, a művelődési ház, a politechni­kai műhely, kínálta magát a le­hetőség, hogy az épületek között HIRDETÉS Winterthur Legyen a képviselőnk! Az 1875-ben alapított svájci Winterthur Csoport a világ több mint 30 országában, 15 millió ügyfél számára nyújt biztosítási és pénzügyi tanácsadást. Magyarországi biztosítótársasága a közeljövőben kezdi meg üzleti tevékenységét. A Winterthur Biztosító Rt. országos értékesítési hálózatába keresünk: • területi képviselőt, • üzleti igazgatót és • területi igazgatót. Legyen a képviselőnk! • Jó hangulatra, biztos jövedelemre, teljesítménytől függő előmenetelre számíthat. • Kiforrott értékrend alapján, a legkorszerűbb technikai háttér mellett, ideális munkakörülmények között érhet el sikereket. Bizalmasan kezelt szakmai önéletrajzát a következő címre kérjük elküldeni: Winterthur Biztosító Rt. 3530 Miskolc, Mindszent tér 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom