Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11 / 86. szám
1998. Április 11., Szombat > jtf.t RIPORT Tojáskerek tojás világ lilt svél kor minden asztalon van tojás. Akár díszként fest ve-karcolva-bimezre, akár tápiá lékké) 11 főií de szerepe van a hústéli ünneplés he ni /limes, piros, matricás, papír fa. ■ g)X))lg$'ÖZÖtt nagy patkóit, manapság már a n yuszi (is) hozza, és meglepetést rejt. Tojásforma, de mi van homed Nyikes Zita Ab ovo... Szó szerint: a tojástól, átvitt értelemben viszont: eleve, alapvetően, a kezdet kezdetén. Ab ovo usque ad mala - írja Horatius. A tojástól az almáig - fordítjuk, és kétféleképpen értelmezhetjük. Az egyik magyarázat táplálkozástörténeti: ugyanis a régi rómaiak a nagy étkezéseket tojásevéssel kezdték és almával fejezték be. A másik magyarázat viszont a mitológia fontos szereplőjévé teszi a tojást. Zeusz fóisten hattyú alakjában megtermékenyítette Léda spártai királynőt, ebből az isteni tojásból született Heléné. .A legszebbnek” címzett almát aztán Parisz, a trójai királyfi Aphroditének gurította, Aphrodité ezért Parisznak adta Helénát, Heléné viszont ekkor már Me- nelaosz, a spártai király felesége volt... A leányrablás miatt kitört a trójai háború. „Kezdetben, amikor az ég és a föld még tojás alakú káosz volt, Pan Ku megszületett a tojásban, és itt élt tizennyolcezer esztendeig. És ekkor a Jang tiszta elemeiből megformálódott az ég, a Jin durvább elemeiből pedig a föld.” - A világ keletkezésének kínai mítosza Világnak világa A perzsa vagy a hindu teremtés- történetek szerint a világ a világtojásból teremtődik meg, a tojás tehát nem más, mint az őscsíra, a világegység és az élet szimbóluma. A teremtéstörténetek másik csoportjában nem jelenik meg a tojás, hanem a búvárkacsa hozza fel a víz alól a földet. A Kalevala ötvözi ezt a két típusú teremtéstörténetet. Kérdés, hogy a magyar teremtés- történet melyik csoportba tartozik, vagy inkább az, hogy melyikbe tartozna, hiszen hitvilágunkat összefüggően tükröző szöveg nem maradt fenn.- Nehéz megállapítani, hogy honnan származunk, és a tudomány sem foglal egyértelműen állást, az viszont bizonyosnak túfiik, hogy őseink természeti népek voltak - vélekedik Makoldi Sándorné néprajzkutató. - A magyar hitvilág elemei összeszedhetek, ennek a természethitnek az elemeit találhatjuk meg a parasztasszonyok által készített húsvéti tojásokon is. A tojások a teremtéstörténetekben a világot modellezik, az egységes világot. Amikor a tojásíró asszony kezébe fogja a tojást, a világot tartja a kezében, aztán ezt a világot kettéosztja, miként a teremtéstörténetekben is, a tojásból így megteremtődik az ég és a föld. De nemcsak ketté, hanem négyfelé is: a négy világtáj szerint tájolja így a világot. A tojásra kerülnek az ősi Nap-jelképek, sugarak, az életfák, virágokként, foltokként a csillagok, vízfolyások... A tojás mindig természetes része volt az ember életének, kultusza pedig az őskortól napjainkig kíséri végig az emberiség történetét. Az avai- sírokban is találtak tojásokat, egy etruszk szarkofágon pedig a tojást kettéosztva ábrázolták, egyik fele sötét, a másik világos volt. Egy 1700-as évekből származó szöveg leiija, hogy viaszozták és festettek a tojásokat A polgárság húsvéti tojásai vagy az uralkodó rétég szamára készített, gyémánttal kirakott tojások már csak a tojásformát vették at, a tartalom kiveszett belőlük. Ma is egyre inkább tonnává válik a tojás. Feliratok, matricák kerülnék rá. festik, de ki-ki egyénisége szerint, a hagyományos és egyetemes szimbolika már csak nagyanyáink keze alatt él.- A tojás olyan varázserejú tárgy, amellyel minden évben minden ember, minden településen kapcsolatba kerül. Az-.eladó lány adja a legénynek, a legény ezért meglocsolja, az életet az élet vizével. Ezekből a természeti rítusokból, sajnos, már kiestünk, az ember nem az eget figyelve állapítja meg, hogy hány óra van, sőt, lassan semmilyen kapcsolata sincs már a természettel. ,Kedves madár, búvárkacsa, röpköd erre, repdes arm. Vízanya térdét megtalálja kinn a tenger kék vizében; zsenge zsombéknak gyanítja, füves fóldhalomnak véli. Röpköd erre, röpköd arra. térdkalácson megtelepszik. Rak reá fészket magának, színarany tojását tojja, hat tojása színaranyból, hetedik tojása vasból. Kezdi költeni tojását, melengeti azt a térdet. Költi aznap, költi másnap, harmadik nap egyre költi”- Kalevala első éneke Mony, tojomány, tojás Pesti Gábor, a magyar nyelvű irodalom egyik legelső képviselője 1536-ban még ezt írta: „Egy lúd vala, ki arany monyát tojik vala.” A mony ebben a szövegkörnyezetben, mai nyelvhasználatunk szerint a tojás szóval helyettesíthető. Pesti Gábor még azért nem használhatta a tojás szavunkat, mert a tojás - és hozzá hasonló jelentésben használt tojomány szavunk is - a nyelv- történeti adatok szerint csak a XVII. században jelent meg a szókincsünkben. A mony eredetét kutatva a következőket feltételezik a nyelvtörténészek: a magyar mony összevethető többek között a vogul man, az osztják mon, a finn, illetve az észt muna alakokkal. A hasonlóság szemmel látható, ennek alapján pedig megállapították, hogy „monyunk" az uráli együttélés korából származó ősi örökség. A monyt kiszorító tojás szavunk csak a magyar nyelv különéletében alakult ki, és a tojik ige toj- tövéből származtatják a tudósok. A toj- igető eredetét viszont vitatják a kutatók. Lehet finnugor és lehet bolgár-török eredetű is. .Az ügyes gazdaasszony a semmiből is kavarínt valamit. No, majdnem semmiből, himi-humiból, egy kis gezemicéből; egy szóval azokból az egyszerű dolgokból, amik egy parasztháznál adódtak. Leggyorsabb és legegyszerűbb étel a rántotta. De nem volt ám mindig elegendő tojás, meg spórolni kellett, hogy elég legyen a családnak. Egy-két esetre nagyon emlékszem: Észile früstökre szalonnát sütött, ütött rá egy tojást is. Mártogattuk hatan a szalonna zsírját a kenyérrel, Jóska meg mindég csak a tojásért nyalkáin a. Rá is szólt nagyapa: Ebaclta, te tán magad is m egeim él egy tojást?”- részlet Pető Margit matyó konyháról írt „néprajzi szakácskönyvéből”. Egynapi koleszterin • A szentelt tojás a húsvétvasár- napi, általában a feltámadás utáni lakomák fő fogása volt, de szent ételként ették a tojást a zsidók is húsvétkor. A tojás mindennapi táplálkozásunkban is fontos szerepet kap, valószínűleg azért, mert rengeteg tápanyag van benne. Gondoljunk csak arra, hogy' a tojásban embriónak kell fejlődnie - magyarázza Polyikné Vántsa Judit, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa. - A tyúktojás háromnegyede víz, 13 százaléka fehérje, 12 százaléka pedig zsír. A tojás sárgájában többféle zsírsav is van, és a koleszterin mennyisége is jelentős. QNem túl sok ez a koleszterin ? • Igaz, hogy egy tojásban megvan az egy napra javasolt teljes koleszterinmennyiség, a vérben keringő koleszterin emelkedő mennyisége viszont csak egy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását elősegítő okok között. A táplálkozás mellett genetikai és életmódbeli okok is befolyásolják a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. □ Vannak még más fontos tápanyagok is a tojásban? • Hogyne, egy kevés szénhidrát a tojásfehérjében, az ásványi anyagok közül pedig vas, foszfor, cink. réz és más nyomelemek. Sok A- és D-vitamin is van a tojásfehéijében. A tojás magas tápértékú, alacsony energiatartalmú, könnyen emészthető táplálék. Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? ÉM-HÉTVfot III Föltámadt Krisztus!- Halóban (öltámadt! CSISZARIK JÁNOS M inden vasárnap, minden ünnep - legyen az karácsony vagy húsvét, az Istenszülő, vagy egy-egy szent ünnepe -, minden együtt ünneplés a hívő ember számára csodálatos élményt jelent. De az ünnepek közül is kiemelkedik a húsvét, egyházunk legfőbb ünnepe. J ézus Krisztus Istennek egyszülött Fia, értünk lett emberré. A mi üdvösségünkért szállott le a mennyből, hogy szóval és életével tanítson bennünket a szenvedésével, halálával váltson meg minket. Az emberszerető Atya küldte öt. - „Nézd megyek, ... hogy teljesítsem akaratodat." (Zsid. 10,5) - Az én eledelem az, hogy annak akaratát tejesítsem, aki küldött engem és elvégezzem művét. " (In. 4,34) - „Mert Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen." (jn. 3,1 b) Tehát az Atya azzal mutatja meg, hogy szereti az embert, hogy Fiával ajándékozza meg a világot. Viszont jézus azzal bizonyítja szerete- tét az Atya felé és az emberek télé, hogy teljesíti a küldetést. Szolgál és életét adja vakságul az emberért. - Jézus Krisztus az örök Főpap, aki a kereszt oltárán bemutatja az áldozatot. Ő az áldozati Bárány, aki önmagát áldozza fel az ember megmentéséért, jézus utolsó szava a kereszten: „Beteljesedett!" Atyám, a feladatot, amellyel megbíztál, elvégeztem. - A bemutatott golgotái áldozat, kedves volt Isten előtt. Az áldozatot elfogadta. Isten Fia által lehajolt az emberhez, hogy az embert fölemelje önmagához. Amikor lézus a kereszten függött gúnyolták őt. „Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztrőlNem szállt le, de halála után a harmadik napon győztesen lépett ki a sírból. Föltámadt. Irotáií, kedves kis templomunkban, a íettAmadási szertartást hajnali 4 órakor végezzük. Isten külön kegyelme számomra, hogy 1998 htísvétján negyvenhetedszer köszönthetem kis egyházközségem híveit egyházunk ősi köszöntésével: ,Föltámadt Krisztus!", és hirdethetem nekik húsvét csodájának örömét. A íeltámadási szertartás előtt a templom félhomályban van. Csak jézus sírjánál égnek a gyertyák. A templomban ünnepi csend. Egymás után érkeznek a hívek. Még egyszer jézus sírja elé járulnak, hogy megköszönjék az értünk hozott áldozatot, a megváltást és az Úr Jézus végtelen szeretetét. A halott Krisztust ábrázoló sírlepel oltárra kerül, majd megindul a föltámadási körmenet. A keleplő monoton hangja mellett felhangzik szertartásunk szép éneke: „A te feltámadásodat Krisztus Üdvözítőnk, angyalok éneklik a mennyekben és minket is méltass e földön, hogy tiszta szívvel énekeljünk és dicsőítsünk téged.” - A templom zárt ajtaja elé érkezik vissza a körmenet, és kezdetét veszi a húsvéti reggeli zsolozsma. A nagycsütörtökön este elnémult harangok újra megszólalnak. Ünnepélyesen hirdetik a feltámadás öröméi. A hívek ajkáról pedig örömmel és igazi meggyőződéssel felhangzik a húsvéti himnusz: „Föltámadt Krisztus halottaiból, legyőzte halállal a halált és a sírban lévőknek életet ajándékozott." Nehéz szavakba önteni, amit a hívő ember ezekben a percekben átél. Az arcokról a megható- dottság és megilletődöttség olvasható le. Az emberi lelkeket a húsvét öröme tölti be. A hívő ember az idők távlatából hallja lézus szavait: „Az Emberfiának emberek kezébe kell kerülnie. Megölik, de harmadnapra föltárnád." (Mt. 17,23) A hívő ember lélekben elzarándokol Jeruzsálembe és betekint az üres sírba. Hallja az örömhírt hirdető angyal szavát: „Mit keresitek az élőt a holtak közt? Nincs itt. föltámadt." Lk. 24,5) Szent Ágoston mondta: „Abban nincs semmi rendkívüli, ha valaki hisz abban, hogy Krisztus meghalt. Ezt a pogányok is hiszik, a zsidók is, a bűnösök is. Ebben mindenki megegyezik. Az már csak a keresztények hite, hogy Krisztus feltámadt. Ezt tartjuk mi döntőnek, hogy mi hiszünk Krisztus feltámadásában is." K risztus feltámadása nemcsak Krisztus győzelmét jelenti. Krisztus feltámadása a mi győzelmünk is. Krisztus győzedelmeskedett a halál fölött. Halálával, feltámadásával legyőzte a halált, s így Krisztusban az ember is győzelmet aratott a halál fölött. Erősen hisszük és reméljük, hogy amint Krisztus valóban feltámadt, és örökké él, úgy halálunk után az igazak is örökké élni fognak a feltámadt Krisztussal. (A szerző az irotai görög katolikus parókus, konzustor főesperes)- Azt hiszem, hogy . inkább az őshüllő - neveti el magát a sokai Idézett, közhelyes kérdésen Mercsák József László biológus, a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet vezetője. - Az evolúció során csak sokkal később alakult ki a tojás. A tojás vagy a . hozzá nagyon hasonló anyag mindenképpen előbb volt, mint a tyúk, sőt, azt is mondhatnám, hogy a tojás talán az egyik legősibb . szaporítóanyag a természetben. A hüllők is tojással szaporodnak, közismert, liogy a krokodil vagy a teknősbéka homokba, szerves anyagba ássa el a tojásait, és a vipera sem elevenszülő, hiszen , egy lágyhéjú tojásban, az anyaállat tes- ■ téten fejlődnek ki az utódok, aztán ez a tojás felreped, és onnan másznak ki a kicsik. Az őshüllő a szárazföldre kerülve repülő hüllővé vált, • ez a lény volt a mai madár elődje. Először csak . csúszott-má- szott, majd repüli, de ez az ősiepülő is hüllőmódra áshatta el a tojásait. A madarak és a hüllők közötti rokonságra utal például „ az, hogy az ausztráliai bankivá tyúk szintén elássa a tojásait. Aztán a szakember arról beszél, hogy mint természetvédő gyakran talál ,,kirámolt" madár- fészkeket. Főként a védett madarak - parlagi sas, kerecsen sólyoni - tojásai tűnnck el, mégsem tehetnek sokat ellene, hiszen az emberek „természetszeretete" nehezen alakítható. Védeniük nemcsak a kipusztulás szélén álló, védett madarak fészkében lévő tojásokat kell, hanem a gyakori fajokéit is.- Most mi kiragadtuk a tojást, de az élővilág nem ilyen egyszerű - magyarázza Mercsák József László. - A természet élő, minden pillanatban más, és azért van egyensúlyban, mert mindennek megvan a maga szerepe. Amikor viszont az. ember beavatkozik a rendbe, kiveszi például a szirti sas egyik tojását, akkor a rendet, a körforgást töri meg.
