Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-06 / 31. szám

! Ili Észak-MagyarorszAg KULTÚRA 1998. FibruAr 6.. PtMVtK Solti Soltiról Önéletrajz németül München (MTI) - „Ha nem írsz könyvet, akkor ír más valaki, és az nem fog neked tetszeni”. Nem utolsó sorban második feleségének, Valerie-nek er­re a figyelmeztetésére hallgatva írta meg és hagy­ta az utókorra visszaemlékezéseit („Solti Soltiról”) a magyar származású Solti György, évszázadunk legjelentősebb karmestereinek egyike. Az angol ki­rálynő által nemesi rangra emelt Solti néhány órá­val azelőtt végezte el az utolsó simításokat memo­árkötetén, hogy 1997. szeptember 5-én a dél-fran- ciaországi Antibes-ben elhunyt. Az 1912. október 21-én jómódú zsidó polgári csa­ládban Budapesten született Solti már 13 éves korá­ban beiratkozott a Liszt Ferenc Zeneakadémiára. Abszolút hallással áldotta meg a sors, és karmesteri tanulmányait olyan nagyságoknál végezte, mint Ar­turo Toscanini, Bruno Walter, Erich Kleiber. A zsi­dóüldözés elől 1939-ben Svájcba menekült. A háború után kora legkiválóbb karnagyainak egyike lett. Solti röviddel a második világháború befejeződé­se után a bajor állami operához került, majd 1952- ben hozzálátott a háború alatt elpusztult frankfur­ti opera felépítéséhez. 1961-től tíz éven át London­ban a Covent Garden királyi operaház vezetője volt, 1970-tő! pedig húsz éven át a chicagói szimfo­nikusok élén állott. Solti 1992-ben átvette a Salz­burgi Ünnepi Játékok vezetését, és emellett már csak első vonalbeli zenekarokkal dolgozott együtt. A nem kizárólag szakmabeliek számára olvas­mányos könyvben Solti nemcsak muzsikusi pálya­futásának csúcs- és mélypontjairól számol be, ha­nem olyan zeneszerzőkkel és más művészekkel lét­rejött gyümölcsöző találkozásairól is, mint Richard Strauss és Carl Orff. A „Solti Soltiról” (Solti über Solti) című kötet Münchenben jelent meg 256 olda­lon a Droemer Knaur kiadónál. A listavezető: Szent Tamás Az évezred legszebb könyvei Budapest (MTI) - Melyik az a tíz könyv, ame­lyet átvinne a következő évezredbe? A vá­lasztás nem könnyű és nem elfogulatlan, mert a Gutenberg-galaxis áttekinthetetlen, és a könyv is sajátosan hat olvasójára. A legismertebb amerikai szaklap a legkedveltebb tengerentúli íróra bízta a választást. John Updike így állította össze a maga sikerlistáját: Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című munkája az első. A Divina Commedia, Dante Isteni Színjátéka a következő. Háromszáz évvel későbbi mű, Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha története, Cer­vantes lovagregény-paródiája a negyedik. A Shakes- peare-összesre azért esett a választás, mert „meg­szakítás nélkül bűvöli az olvasókat és a színházai közönségét”. A nagy francia felvilágosító, Voltaire az ötödik a listán, a Candide című regényével. An­gol racionalista történész, Edward Gibbon műve, A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának tör­ténete a következő. Ezután két orosz óriás: Tolsztoj: Háború és béke, valamint Dosztojevszkij: Ördögök című regénye. A könyvek évszázadaiban tett egyéni utazás Proust és Joyce korszakhatárnak tartott mű­vével zárul: Az eltűnt idő nyomában és az Ulysses a kilencedik, illetve a tizedik John Updike toplistáján. Amiből az is kitűnik, hogy az amerikai író a tenge­rentúli kínálatból egyetlen könyvet sem vinne át az ezredforduló küszöbén. Örökös Tagság Budapest (MTI) - Ebben az évben négy kategóriá­ban szavazhat a nagyközönség arra, mely művészek méltók az Örökös Tag címre - jelentették be a szer­vezők a budapesti sajtótájékoztatón. A Magyar Tele­vízió Rt. és a Petőfi Rádió által most harmadik alka­lommal megrendezett akció keretében a nézők-hall- gatók, a - színésznők, színészek és operaénekesek mellett - idén az operett-musical műfaj előadóművé­szeire is voksolhatnak. További változás, hogy az említett négy kategóriában immár két-két művész, azaz összesen nyolcán nyerhetik el az elismerést. A díjazandó előadók lábnyomát a hagyományok­hoz híven az Fővárosi Operettszínház főbejárata előtt teszik maradandóvá az utókor számára, ezút­tal április 4-én. Ugyanazon a napon, a színházban rendezendő esti gálaműsor keretében vehetik majd át a művészek az Örökös Tagoknak járó gyű­rűt és a felajánlott emléktárgyakat. A későbbiek­ben valamennyiükről portréfilmet készít a Magyar Televízió. A gálaestet - várhatóan húsvétkor - a Petőfi Rádió is sugározza. A színészek közül idén Csomós Mari, Komlós Ju­ci, Máthé Erzsi és Molnár Piroska, illetve Agárdy Gábor, Garas Dezső, Huszti Péter és Zenthe Ferenc neve került fel a jelöltek listájára. Az operaéneke­sek sorából Ilosfalvy Róbertre, Kováts Kolosra, Mar­ton Évára és Rost Andreára szavazhat a közönség. A zenés műfaj jelöltjei: Galambos Erzsi, Lehoczky Zsuzsa, Oszwald Marika és Vikidál Gyula. A szava­zólapok az elkövetkezendőkben több országos lap­ban is megjelennek. Ezeket március 21-éig kell be­küldeni a következő címre: Magyar Televízió Rt. 1810 Budapest, Szabadság tér 17. Örökös Tagság. Nyócz rózsás, puharas, tulipántos Kalotaszeg művészetének újrafelfedezése a Néprajzi Múzeum tárlatán Budapest (MTI - KM.) - Kalotaszeg, a Kalota a Sebes-Körös, az Almás- és Nádas-patak völgyé­ben a magyar népművé­szet és még számos más művészet kincsesháza. Nem véletlen, hogy a magyar néprajz legko­rábban éppen Kalota­szeg tárgyformáló mű­vészetére figyelt fel. Az 1850-es évektől számon tartják a feltűnő színei­ről, mívességéről híres népviseletet, a festett bútorokat, a díszes cse­répedényeket. Ott vol­tak ezek a textilek, fara­gások, hímzések, szövé­sek a nagy országos ki­állításokon már 1873- ban, 1885-ben és a mil­lenniumi bemutatón is. Most a Néprajzi Múzeum állt elő parádés tárlattal, amelyben rengeteg a szép tárgy, a népművészet min­den ágából. Sok a fénykép, számos enteriőr, lakásbel­ső elevenedik meg. A tár­gyak és dokumentumok között sok most szerepel először kiállításon, nagy részüket nemcsak a nagy- közönség, még több kutató sem látta korábban. Két vonulata van a Ka­lotaszeg: A népművészet felfedezése című kiállítás­nak. Felsorakoztatja a szá­mos régi, reneszánsz és ba­rokk elemet magába ötvö­ző kalotaszegi népművé­szetet, egyúttal példázva a 19. századi színes, zsúfolt népművészeti ízlés kiala­kulását is. Másrészt meg­mutatja azt, hogy a táj szépsége, a kultúrkör ho­gyan ragadtatta el a kuta­tókat, festőket, építésze­ket, könyvművészeket, ze­nészeket. Feltárja a ma­gyar művészettörténet és Kalotaszeg kapcsolatát. Míg előbb a „magas művé­szet” merített a népművé­szetből, az 1910-es évek­ben Kalotaszeg népművé­szete éppen a hivatalos művészetből vett formák­kal próbált megújulni. A gödöllői festők, akik Malo- nyai Dezső munkatársai voltak A magyar népművé­szet első, kalotaszegi köte­tén összeállításában, ezál­tal tették közismertté a jel­legzetes viseletét, hímzést, faragást. így aztán joggal kerülnek egymás mellé Edvi Illés Aladár kalota­szegi akvarelljei és a nyócz rózsás, sok rózsás, tulipán­Kalotaszegi népviseletben Fotó: ÉM-repro tos, pápaszemes, puharas, kiskeresztes minták a dí­szes ránclevarrásokról. Kö­rösfői Kriesch Aladár fest­ménye és a mázatlan és csillámos kályhacsempék. Zsoltároskönyvek és festett templombelsők, azok a hímzésminták, amelyeket „Mogyorósi Kovács Katá- jék írtak 1895-ben”, kalap­ra való bokréták és gyöngysorok; egy fehér hímzett ruha, amelyet 1915-ben Weiss Izidor kecskeméti kereskedő csi­náltatott Kalotaszegen lá­nyának, Fehér Olga újság­írónak. És megelevened­nek a kalotaszegi építésze­ti elemek, a faragott tomá- cú, cifra oromzatú lakóhá­zak, Kós Károly makettje az állatkert bivalyházához. Polgári, városi lakásokba, kelengyékbe is bekerültek a kalotaszegi vagy kalota­szegi ihletésű tárgyak. A ruhákat Habsburg főher­ceg-kisasszonyok is visel­ték, ott voltak a bútorok Erzsébet királyné nyári villájában, Bartók dolgozó- szobájában. Kalotaszeg táncai, zenéje, ünnepi szokásai videofelvé­telről élvezhetők az év végé­ig látogathátó kiállításon. Kéthétnyi valóság saját szemlén A Magyar Filmszemle előzsűrije 205 dokumentum- és kisfilmet nézett meg Budapest (MTI) - A hetvenes­nyolcvanas években még volt miskolci filmfesztivál, ahol a hazai dokumentumfilmek és kisjátékfilmek, valamint az akkor még igencsak virágzó animációs és rajzfilmgyártás kiváló produkcióit mutatták be a szakmának és a publi­kumnak. Azokban az években évi 20-24 játékfilm készült. Természetesen nem volt mind­ahány zseniális, de lehetett szelektálni. Időközben a Magyar Játékfilm Szemle megváltoztatta a nevét Magyar Filmszemlére, ez azt is je­lentette, hogy egy kalap alatt mu­tatják be az eltelt egy évben ké­szült játék- és dokumentumfilme­ket. Igaz - pénz híján - jó, ha tíz játékfilm készül egy évben. Viszont rengeteg műhely, stúdió született a szaporodó televíziók mellett a do­kumentumfilm-készítésre. Ezért is alakult úgy az idei szemlén, hogy összesen 205 dokumentum- és kis- film került az előzsűri elé. Ha úgy számolunk, hogy legalább 50 per­ces egy film, akkor az... Nem hi­szem, hogy van élő ember, aki fele­lősséggel és kellő figyelemmel tud nézni napi 24 órán át filmet ahhoz, hogy két hét alatt megnézze mind­ahányat! Ezért három ítész döntött arról, hogy a 29. Magyar Film­szemlére összesen húsz dokumen­tumfilm kerüljön a zsűri elé. És a többi? Vajon eltűnnek a süllyesztőben? Hiszen kell egy fó­rum, hogy a moziforgalmazók, a televíziók szakemberei válogatni tudjanak. Az alkotók egy kis - bátran mondhatjuk, rangos - csoportja úgy döntött, hogy még legalább ugyanannyi filmet bemutatnak a szemlével egy időben a főváros­ban, a Blue Box moziban. (A mozi vállalta, hogy támogatja az akciót és helyet ad a filmeknek.) Febru­ár 5-től három napon át 15 órától vetítik a kiválasztott műveket. A magyar dokumentumfilmnek értékes hagyományai vannak. Az elmúlt két évtizedben szinte a tár­sadalom lelkiismereteként mutat­ták fel a hazai visszásságokat. Je­lentős volt a történelmi tartalmuk is, olykor értékmentő. Gondoljunk akár a Gulyás fivérek Isonzó film­jére, akár Sára Sándor hadifogoly­filmjeire, vagy Gyarmathy Lívia - Böszörményi Géza Recskről szóló dokumentumaira. A filmesek úgy érzik, az ő fel­adatuk, hogy a magyar tévénézők megismerkedjenek az itthon élők gondjaival-örömeivel is, és ehhez úgy adhatnak a tévécsatornák se­gítséget, ha be is mutatják az el­készült dokumentumfilmeket. Gulyás János Medve Alfonzról szóló munkája az 1980-as évek­ben készült Ne sápadj!-nak a mai folytatása. Szobolits Béla a szek­szárdi húsüzemiek kálváriáját mutatja be, Erdélyi János - Zsig- mond Dezső a szatmári fiatalok életét villantja fel, akik a csempé­szés áldozatai, a paraszti erkölcs és a maffia konfliktusában. Erdé­lyi János Baranyában filmezett, arról, hogyan teszi szinte állattá az embert egy közeli háború. Kis­faludy András egy mai vállalkozó­ról készített dokumentumfilmet. Főhőse állandóan padlóra kerül, de nem adja fel, talpra áll, s akár napi húsz órát is dolgozik, hogy fenntartsa magát és kis családját. Rólunk szólnak ezek a filmek. Lehet, hogy vissza kellene térni a dokumentumfilm-szemlék formá­jához, hiszen az évente elkészülő művek között bizonyára sok akad, amit az otthonába szorult pénzte­len polgár is tanulsággal nézhetne a képernyőn. A legtöbben a Csinibaba miatt mentek moziba (1997. január 1-1997. december 31.) Megjelent Filmcím. llátogató. m 245 965 180 653 11 350 : 6 243 3 046 2 519 2 499 2 237 1 230 997 Csinibaba A miniszter félrelép Witman fiúk Retur Franciska vasárnapja Szökés Flosszú alkony Tamás és Juli Balekok és banditák Gyilkos kedv Február 20. 82 906 06! Ű December 11. j* 75 88039; Október 9. 3577 08t Szeptember 18. 1 288 27! Április 3. 890 99í Február 13. 61973t Április 17. 754 26C December 15 k 687 26? Május 15. J 459 74C . Június 5. 182 10C Forrás: Magyar Film Top 0997.51 01-1997.12.31} A legsikeresebb magyar filmek 1997-ben fám» Wi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom