Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-06 / 233. szám

1997. Októiir 6«, Hétió PROFIT Észak-MaoyarorszA© / HATÁRIDŐNAPLÓ Október 10. Társasági adó: a külföldi szervezettól levont adó befizetése. Október 12. $■■■■■ Személyi jövedelemadó: az előzó havi kifizeté­sekből a munkáltató által levont adóelőleg, a ma­gánszemély ( ha nem kifizetőtől származó jövedel­met szerzett, vagy a kifizető nem vonta le az adó­előleget), az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági ős­termelő adóelőlegének befizetése. Október 15. ÄÄÜÜ . A havi beszedett idegenforgalmi adó bevallása és befizetése A szeptemberre esedékes adók befizetése, illetve költségvetési támogatások igénylése Társasági adó: a külföldi vállalkozások adóelőle­gének befizetése. KAMARAI HÍREK ÜPESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • Ozdon tartotta legutóbbi elnökségi ülését a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg Ózd és térsé­gének gazdaságfejlesztő törekvéseiről. Miután az Ózdi Ipari Park (ŐIP) Kft. elnyerte az KIM pályá­zatán az ipari park címet, minden lehetőség adott a létesítmény teljes kialakítására. Az ÓIP Kft.-t szin­te naponta keresik fel a befektetők - mondta Kor­mos Imre, a társaság ügyvezető igazgatója - és ígé­retes tárgyalásokat folytatnak egy acélt helyettesí­tő anyagot gyártó, valamint hőálló üveget előállító és egy faház-összeszerelő üzem létrehozásáról. Ezek megvalósulásával a jelenlegi 1200 foglalkoz­tatottról 3000-re tudnák növelni a dolgozók szá­mát. Az ÓIP számára juttatott állami támogatást a régi berendezések bontását végző ózdi közhasznú társaság bérköltségére, valamint a parkon belüli szállítási és energiaellátási rendszer korszerűsíté­sére használták fel. Az ügyvezető igazgató vélemé­nye szerint már a pályázatok kiírásánál és elbírálá­sánál különbséget kellene tenni az úgynevezett re­habilitációs és zöldmezős ipari parkok között. A kamara elnöksége állást foglalt abban, hogy támogatja Ózd és térségének vállalkozói övezetté nyilvánítását, valamint azt, hogy az 1998-ban ki­írandó pályázatokban különválasszák a rehabilitá­ciós és zöldmezős ipari parkokat. Bihall Tamás, a kamara elnöke javaslatára az elnökség szerint szükséges lenne a Magyar Fejlesztési Bank bevo­nása az Ózdi Ipari Park tulajdonosi körébe. Fuvarozók beruházása Siófok (MTI) - Húszmillió forintos zöldmezős be­ruházással ünnepelte fennállásának tizedik évfor­dulóját a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsé­gének siófoki székhelyű tagvállalata az Interfuvar. A magáncég jubileumi évfordulójára elkészült gép- járműjavító üzemcsarnokát Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára avatta fel pénteken. Az Interfuvar megalakulásakor 5,6 millió forintos alaptőkével rendelkezett, ezt mára megháromszo­rozta. Éves forgalma 1-2 millió forintról 250 millió­ra nőtt, az idén eléri a 300 millió forintot. Új magántelevízió Nyíregyháza (MTI) - A térségben elsőként, 1994. november 5-én indított magán rádióadás után tele­víziós sugárzásra és hetilap kiadására vállalkozik a nyíregyházi Pongó Export-Import Kft. - jelentették be a társaság alapítói pénteken, a szabolcsi megye­székhelyen tartott sajtótájékoztatójukon. A PB Te­levízió adásai október 11-től egyelőre Nyíregyháza 24 ezer lakásába jutnak el, a Pénteki Bulvár című hetilapot pedig október 31-től vásárolhatják meg. A 24 oldalas újság színes nyomdatechnikával, s az el­ső időszakban 10 ezer példányban készül majd. INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! ingyenes reklámtanácsadás Legszebb álmából felverve csokrokat köt Náluk családban marad az éjjeli ügyelet, ha a „főnök" virágért megy Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Sok ói, különleges vi­rágfájtával Farkas Katalin maga is most ismerke­dik, s gyakran kijavítgatja - leginkább a férfi - vá­sárlóit, ha a virágok neveit tévesztik. A pompás vi­rágcsokrok kötésekor beszélget velük, igyekszik ízlésüket formálni, ha szükséges. Azt állítja, rossz ember nemigen van, csak manapság egyre ritkáb­ban jut virágvásárlásra abból a kevéskéből. Ám amíg születünk, meghalunk, házasodunk, ünnep­iünk, tisztelünk és szeretünk, szükség lesz a virág­ra, még ha a hétvégi ebédnél már nincs is vázába- való. Ezért vállalkozott és reméli, hogy mindig lesz, akinek a természetes, az emberi többet ér, mint a gyorsétterem vagy a művirág. A Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karán dísznövény-zöldség szakon végzett, de a virágokhoz való kötődése sokkal ko­rábban, még gyermekko­rában kezdődött, hiszen édesapja minden szabad­idejét a kertben töltötte, s ő ott legyeskedett, később szorgoskodott körülötte. Az első munkahelyén, egy termelőszövetkezetben zöldségekkel dolgozott, az­tán tanított az abaújszán- tói szakmunkásképzőben. Nagyon szerették volna ott tartani, de ő két év után nemet mondott: nem bírta a kötöttségeket, bár közel állt hozzá a tanítás. Majd­nem 20 éve jött Kazincbar­cikára, s hamarosan a vá­rosi parkgondozás egyik vezető munkatársa lett. Imádta a szabadságot, az emberek irányítását, a szakma gyakorlását, de váltani kellett.- Másodállásban kezd­tünk a férjemmel a piacon virágot árulni. Hogy meg­terhelő volt-e? Éjjel szállí­tottunk, hajnalban a pin­cében koszorút kötöttem, 6-ra rohantam dolgozni, délután és hétvégén árul­tam, persze, hogy nem bír­tuk sokáig. Nagyon nehe­zen váltam meg a munka­helyemtől, Péter volt az, aki először feladta a ven­déglátós állását és gub­basztott az első bérelt pa­vilonunkban, amit később megvettünk. Aztán el­nyertünk egy másik helyi­ségbérletet a temetőben, s akkor szakadtam el vég­leg a parkos állásomtól: a vállalkozás már egész em­bert kívánt. Volt egy sze­rencsétlen próbálkozá­sunk egy élelmiszeráru­házban is, de rengeteg fe­szültséget okozott, hogy alkalmazkodnunk kellett a nyitvatartáshoz: jött a hétvége, az Erzsébet-nap, s mi néztük a zárt ajtókat. Ez nyilván előbb-utóbb ér­ződött a forgalmon és mi feladtuk. A régi vásárlóim azért megtaláltak a két üzletben, hiányoltak a pi­acról, ezért is jött az ötlet: azon a környéken kell bol­tot nyitni. Az ój bolt kellemes, im­pozáns, csak kicsi. Pedig Eördögh Péter és Farkas Katalin eladta érte a régi, kényelmes lakását, egymil­liós hitelt vett fel. A másfél szobában most laknak is, árulnak is, mi több: non­stop üzemelnek, azaz éjsza­kai ügyeletet tartanak, Nem akartam a nyitva tartást korlátozni, és igazam lett... Fotó: Marx Laura pontosabban csengetésre kiugranak az ágyból és zokszó nélkül kiszolgálnak.- Nem akartam a nyit­va tartást korlátozni és igazam lett. Az emberek­nek a leglehetetlenebb idő­pontokban jut eszükbe vi­rágot venni. Volt már éjjel 1 órai, hajnali 3 órai vá­sárlónk, hétvégén jönnek a diszkós fiatalok, a legked­vesebb egy leszerelt Idska- tona volt, aki 10 után jött a leendő anyósának virá­got venni és nem győztem leállítani, folyton elnézést kért, szabadkozott. Dehát ezt vállaltuk, hiszen az­előtt is előfordult, hogy es­te 10-kor otthon felhívtak, sürgősen virág kéne, még taxit is küldtek értünk. Eleinte nem sokan éltek ezzel a lehetőséggel, most már kezdik természetes­nek venni, hogy ilyen is van. Vállalunk házhoz szállítást, nos, erről Péter tudna mit mesélni. Belép­tünk az Interflóra hálózat­ba, s már volt rendelésünk Ausztráliából. Szívesen dolgozunk telefonrendelés­re, időpontra, ez minden­kinek kényelmesebb. Per­sze, most már alkalmazot­taink vannak, olykor tanu­lót is vállalok, továbbra is éjjel járunk áruért, s ilyen­kor a nagyfiúnk „ugrik be az ügyeletbe”. Van hozzá tehetsége, meg kell hagy­ni, s már a kicsi is érdeklő­dik a virágok iránt. Csa­ládban marad... Katalin nem szeret pa­naszkodni. Azért el­mondja: jól látható a ke­reslet visszaesése a virá­gok iránt. Az energia­árak emelkedésével a vi­rág is egyre drágább, egy luxuskategóriás fajtát, például orchideát már csak akkor tud a csokor- készítésnél használni, ha rábízzák a választást a rászánt összegen belül. A családi vállalkozás „feje” mégis reménykedik, vi­rágkötő mesterkurzusok­ra, bemutatókra jár, fényképeket készít, ha részt venni nincs ideje, álmodja, hogy egyszer a saját tanyáján a saját gyönyörű virágait ter­mesztheti. Növelné a befektetők bizalmát Tagságunk egvcsapásra megszüntetné a külföldi befektetők ilyen jellegű bizalmatlanságát. A költségeit is vállalnunk kell Bernáth Klára iparcikk-kereskedéssel foglalkozó vállalkozó: - Nagyon helyeslem a NATO-hoz való csatlakozást, Magyarország és személy szerint csa­ládom védelmét látom benne. Mi, magyarok Euró­pa közepén, véleményem szerint tűzfészekben élünk. Romániát, a volt Jugoszláviát, Szlovákiát, a volt Szovjetuniót egyformán említhetem ebből a szempontból. Tudom, hogy csatlakozásunk bizo­nyos többletköltséggel is járhat, hiszen a hadsere­gét korszerűsíteni kell, modernebb felszerelésre lesz szükség. A védettség biztosításához azonban a nagyobb költséget is vállalnunk ketl. Nekem há­rom, már felnőtt, értelmiségi pályán dolgozó gyer­mekem van és két unokám. Szeretiiém biztonság­ban tudni őket és biztos akarok lenni békés jövő­jük felől. Csatlakoznunk keli Európa fejlett orszá­gaihoz, csak ez garantálhatja jövőnket. Csak a NA- TO-val és az Európai Unióval együtt zárkózhatunk fel a fejlett országokhoz. Babik József ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Hegedűs Géza TULAIDONOS Nincs más választás- Nehéz döntés, ha csupán Magyarország anyagi erőforrásait és a NATO-csatlakozás várható költ­ségeit vesszük figyelembe - kezdte Babik József, a Dorel Diósgyőri Orvostechnikai és Elektrotechni­kai Kft. ügyvezető igazgatója. - A belépéshez szükséges haderőreform, például a már jó ideje porondon lévő repülőgép-vásárlások nyilván ha­talmas összegeket emésztenek fel. És nem igen tudjuk, miből fedezzük majd. A médiákban ugyan gyakoriak a témával kapcsolatos nyilatko­zatok, de a vélemények többnyire ellentmonda­nak egymásnak. Mivel nincs elegendő és biztos információja, az átlagember továbbra is bizonyta­lanságban marad. Ezért, azt gondolom, hogy nem is igazán olyan kérdés, amit népszavazásra kelle­ne bocsátani. Egyesek szerint a NATO-csatlako­zás nélkül nincs esélyünk arra, hogy felvegyenek minket az Európai Unióba. Ha valóban ez az ára a gazdasági fellendülésnek, a piacszerzésnek, ak­kor szerintem nincs más választásunk. Bár­mennyire is költséges, egy olyan befektetésnek te­kinthető, amely új fejlődési pályákat nyit.- A magam részéről elengedhetetlennek tartom. Nem mintha háborútól tartanék, hiszen ennek nincs reális alapja - fogalmazott Hegedűs Géza, a Netex Informatikai Kft. tulajdonosa. - Inkább azért, mert ezt nyugaton nem mindenki tudja, így sajnos, egy kalap alá vesznek minket a szomszédos konfliktusövezetekkel. Még a gaz­daságkutató intézetek vagy a mérvadó szaklapok elemzéseiből is ez derül ki. Ezekben, mikor egy- egy térség gazdasági biztonságosságát vizsgál­ják, mint a lefektetések reális kockázati ténye­zője szerepel egy hazánkat érintő fegyveres összecsapás. Ezen, a rólunk kialakult hátrányos képen célszerű lenne minél hamarabb változtat­ni. NATO-csatlakozásunknak éppen ezáltal le­het közvetve jelentős gazdaságélénkítő szerepe. A nagy nemzetközi cégek ugyan tájékozottak. Bizonyítja ezt, hogy egyre több veti meg a lábát Magyarországon. De a kisebb befektetők azt gondolják, a nuiltik megtehetik, hogy vállalják egy nem teljesen biztonságos piac megszerzésé­nek a kockázatát is, a kisebbek viszont óvatosak. Bernáth Klára KERESKEDŐ MEGKÉRDEZTÜK A VÁLLALKOZÓT: A NATO-CSATLAKOZÁSRÓL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom