Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-17 / 139. szám

1997» Túnius 17., Kedd Megyei Körkép ESZAK^Magyarország 5 Mai és holnapi események... • A SEMMI ÁGÁN - A DROGAM­BULANCIÁN. A Semmi ágán című filmet vetítik az érdeklődők számára ma este 7 órától a Drogambulancia filmklubjában (Miskolc, Bottyán Já­nos utca, az SZTK mellett). • A NEPESSÉGNYILVÁNTAR- TÁSRÓL TÁJÉKOZÓDNAK. A népességnyilvántartás aktuális kér­déseiről rendez szakmai továbbkép­zést a megyei közigazgatási hivatal szerdán délelőtt fél 10-től. A megye önkormányzatainak köijegyzői, jegy­zői, a polgármesteri hivatalok veze­tői egyebek között Tóth Zoltánnak, a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetőjének előadását hall­gathatják meg Miskolcon, a megye­háza épületében. Miskolci képviselők fogadóórái • KÖZÖS SÉTA IS LESZ. Foga­dóórát tart Feledy Péter, a miskolci 18-as számú választási körzet ön- kormányzati képviselője a Bársony János utcai Általános Iskolában szerdán délután 5 órától. Vendégei lesznek: Heinemann Pál és Skul- téty Mária, a polgármesteri hivatal szakemberei. A fogadóóra kereté­ben bemutatják a Vászonfehérítő és a Szinva patak közötti területre szánt autóparkoló tervét. A hely­színre el is sétálnak a megjelentek­kel, egyúttal szemrevételezik a kör­nyékbeli játszóterek és zöldterüle­tek állapotát is. • FOGAD AZ ADYBAN. Minden érdeklődőt vár szerdán délután 5 órától tartandó fogadóórájára Var­ga Zoltán, a 26. számú választókör­zet képviselője az Ady Endre Mű­velődési Házba. • TERÍTÉKEN A JÁTSZÓTÉR. Fogadóórát tart szerdán délután 5 órától Rimán János, a miskolci 13. számú választókörzet önkormány­zati képviselője a 22. számú, Kas­sai utcai általános iskolában. A rendezvényen a játszóterek felújí­tásáról lesz szó. Nyugdíjasok és világtalanok bálja Miskolc (EM) - Aratóbált rendez az Össznyugdíjasok és Világtala­nok Egyesülete pénteken délután 5 órától hajnali 4-ig a miskolci Le­ánykollégiumban (Palóczy utca 1. szám). A belépő: 500 forint. Felújított faház a gyerekeknek Mezőcsát (ÉM - CSKA) - In­gyen veheti igénybe minden helyi általános iskolás tanuló azt a für­dő melletti faházat, amelyet a Me- zőcsáti Általános Iskola Ifjúságá­ért Alapítvány a kapott adomá­nyokból és pályázati pénzekből újíttatott fel. Az alapítvány a gye­rekek tanulmányi kirándulásait és a művészeti csoportokat is tá­mogatta, és a tanulók év végi, könyvekkel való jutalmazására is költött. Építtet az önkormányzat Kazincbarcika (ÉM) - Három be­ruházás ügyében tett tulajdonosi nyilatkozatot az engedélyezési eljá­rásokhoz a képviselő-testület. A ba- latonszepezdi ifjúsági tábor átépí­tésének engedélyezési tervei elké­szültek, a hatósági egyeztetés fo­lyamatban van. Ugyancsak elké­szült az időskorúak emelt szintű otthonának átalakítási tervdoku­mentációja. A herbolyai felnőtt or­vosi rendelőt a rendelkezésre álló önkormányzati ingatlanok meg­vizsgálása után a Tervtáró út-Műszerész úti kereszteződésbe terveztették. Mindkét esetben a közigazgatási hivatal a sajószent- péteri polgármesteri hivatalt jelölte ki engedélyező hatóságként. Sorszámosztás a városházán Miskolc (ÉM) - Lakossági fogadó­órát tart Kobold Tamás polgármes­ter szerdán délután 2-től 5 óráig a polgármesteri hivatalban (Miskolc, Városház tér 8.). A fogadóóra előtt, délután 1 órától 20 fő részére ad­nak sorszámot - érkezési sorrend­ben - a városháza portáján. A hődíjemelés politikai „A-B-C”-je Tarifaemelést terveznek a távfűtésben július 1-jétől Miskolcon A jelenlegi, illetve a július 1 -tol bevezetendő' távhődíjak, a közgyűlés által kiválasztandó három változat szerint (lakossági fogyasztók részé­re, átalánydíjas árszabás szerint) ielénleci A változat B változat Cváltozat január I-tol július 1-től július 1 -tói július 1-tól Alapdíj fűtés (Ft/légm'/év) 159,24 164-10 180-60 197,40 meleg víz (Ft/légm’/év) 20, ja 20,75 26,64 26,64 Hődíj fűtés (Et/légm'/év) 168,96 186,50 106,00 306,00 meleg víz (Ft/m! víz) 144,00 182,77 193,80 246,00 Forrás: városháza Miskolc (ÉM - BAL) - A tervek szerint emelni kívánja a mis­kolci önkormányzat a távhő­szolgáltatás lakossági és közü­leti díjait. Az erről szóló előter­jesztés a július 1-i dátummal számol, indokként pedig azt hozza fel: a város saját hőszol­gáltató cége érdekében rákény­szerült erre a döntésre. Három a változat Az év elején már emelkedtek a dí­jak, akkor „csak 20 százalékkal” - idézi fel a városháza mostani ja­vaslata -, „tekintettel a lakosság teherbíró képességére”. így is nagy azonban a Mihő Kft. terve­zett hiánya: mintegy 400 millió forint, az önkormányzat által nyújtott 307 milliós támogatást beleszámítva. Ennek fényében a városi vezetés úgy látja: a kezel­hetetlen veszteség visszaszorítása érdekében emelni kell a lakossági árat - másképp fogalmazva: csök­kenteni annak önkormányzati tá­mogatását. Megoldásként a pol­gármesteri hivatal három változa­tot dolgozott ki. Nem szakmai kérdés Az első szerint a nem lakossági fo­gyasztók önköltségi áron kapják a jövőben a meleg(viz)et, a lakossági ár pedig az energiahordozók árá­nak emelkedésével nő. Ez utóbbit az előrejelzések - három részletben - összesen 12 százalékosra kalku­lálják 1997-ben. A másik két megoldás azt mondja: önköltségi áron állapítsák meg egységesen a díjat; a kettes változat annyiban tér el a hármas­tól, hogy az előbbi szerint a lakos­sági fogyasztók esetében a fűtési alapdíjnál maradjon a központi tá­mogatás. így a „C” jelű táblázat be­vezetése révén a szolgáltató társa­ság gazdálkodásában idén „csak” 50-100 milliós hiány keletkezik majd, míg az „B”-nél mintegy 250 millió, az ,A”-nál pedig marad a ki­indulási 400 milliós veszteség. Az előterjesztést összeállító önkor­mányzati szakemberek szerint a három - a miskolciakat kisebb vagy nagyobb mértékben terhelő - elgondolás között választani politi­kai, nem pedig szakmai kérdés: a képviselő-testületnek kell majd döntenie következő, június végi ülésén. Dehogynem emelhető... Fejér István alpolgármester, a vá­rosházi javaslat előterjesztője állít­ja: a tervezett emelés indoka a köz­ponti energiaár-emelkedésben ke­resendő, nem pedig a miskolci hő- szolgáltató sikertelen gazdálkodá­sában. A városnak nincs további forrása, hogy a jövőben is segítse a Mihőt az árkiegészítésben - ma­gyarázta kérdésünkre az alpolgár­mester. Az önkormányzati cég gaz­dálkodásával, működésével egyéb­ként - az elmúlt évek személyi és szerkezeti változásai nyomán - a közgyűlés elégedett.- Eddig kevesebbet hárítottunk át a lakosságra, mint ránk a köz­ponti költségvetés - szól az önkor­mányzati érvelés. - Miskolcon sze­rencsétlen módon igen nagy a táv­fűtés aránya. Épp ezért folyamatos kapcsolatban vagyunk az illetékes minisztériumokkal, s a kor­mánnyal, azt szorgalmazva, hogy központilag oldják meg ezt a kér­dést, mert helyileg már kezelhetet­lenné vált. A legutóbbi miskolci áremelés­nél még úgy szólt az indoklás: „tovább már nem emelhetők a la­kosság terhei”. Mára már úgy lát­ják a városházán: dehogynem...- Akkor „nem hittük el” a kor­mányzati „fenyegetéseket”, hogy idén még egyszer vagy többször hozzányúlnak az energiaárakhoz- magyarázza Fejér alpolgármes­ter. Mégis így történt, ezért kel­lett most a városházának a há­romféle emelési változatot kidol­goznia. Az előterjesztő egyébként úgy véli: felelős képviselőknek eszébe sem jut majd a harmadik- mintegy 50 százalékos emelést jelentő - variációra szavazni, de talán még a másodikra sem. A cél ezek kidolgozásával inkább csak az volt, hogy „tájékoztassák a képviselőket a helyzetről”. Va­lószínűleg az egyes számú, legki­sebb emelést szavazza majd meg a testület; ezáltal valóban „csak” a központi energiaár-emelést igyekeznek követni. Nem csak eladásban gondolkodnak A megyeháza jó gazda módjára gondoskodna a vagyonáról Miskolc (ÉM - SZK) - Csak kivé­teles esetben használhatják na­pi gondok enyhítésére a me­gyei önkormányzat vagyonát, amit a közgyűlés a lehetőségei­hez mérten gyarapítani is sze­retne. Erről is szó volt a képvi­selő-testület legutóbbi ülésén. A megyei önkormányzat tulajdoná­ban lévő ingatlanok hasznosításá­ról, a kárpótlási jegyek felhaszná­lásáról, valamint a gazdasági tár­saságokban lévő vagyoni érdekelt­ségekről szóló tájékoztatót Fónagy János, a közgyűlés alelnöke ter­jesztette elő a testület legutóbbi ülésén. Leszögezte: jóllehet az ön- kormányzati vagyonnak mindössze 10 százalékát teszi ki a szabad va­gyon (a többi a kötelező feladatellá­tást szolgálja), azonban az sem el­hanyagolható. Áz önkormányzat a vagyonjut­tatás során kedvező helyzetbe ke­rült, mivel szabad vagyona jelenleg meghaladja a 850 millió forintot. Ebből gazdasági társaságokban lé­vő érdekeltségének értéke 430 mil­lió forint; vállalkozói ingatlanva­gyona is több mint 420 millió fo­rint. (Az is igaz, hogy ez utóbbi azonban döntően forgalomképte­len, illetve nehezen értékesíthető ingatlanokból áll.) Az, hogy egy közösség vezetése jó gazda módjára gondoskodik-e a reá bízott vagyonról abból is lemér­hető, hogy hosszú távú - tehát nem egy ciklusra szóló - hasznosítási tervet készít, jelentette ki az alel- nök. Éppen ezért - hangsúlyozta - e tervnek alapelve kell legyen, hogy e vagyon csak kivételes eset­ben használható fel napi gondok enyhítésére; a közgyűlésnek min­denkor törekednie kell a közösségi vagyon gyarapítására. Ä közgyűlés arról határozott, hogy ki kell dolgozni és a közgyű­lés elé kell terjeszteni idén szep­tember végéig a vállalkozói va­gyon hasznosításának koncepció­ját, amelyben érvényesíteni kell az ágazati érdekeket. (Ez azt je­lenti, hogy ha például egy eddig szociális célra használt ingatlant értékesítenek, az abból befolyó be­vételt elsősorban szociális célra fordítsák.) Most nem büdös a csónakázótó vize várnának a tapolcai helyzet rendezésében Halásszák a hínárt Fotó: Bujdos Tibor A város segítségére is Miskolc (ÉM - SZK) - Idén már kétmillió forintot költöttek a ta­polcai csónakázótóra. így ennek a vize most nem büdös. A tókör­nyéki helyzet rendezése érdeké­ben az érintetteknek össze kel­lene fogniuk. E miskolci idegenforgalmi látvá­nyossággal számos gond van. Ezek megoldásának részeként rendszere­sen tisztíttatja a hínártól és az usza- déktól egy vállalkozóval a Mivíz Rt. a tavat. A víz jelenlegi minőségét Stuhán Gábor osztályvezető kielégí­tőnek tartja, bár maga is hiányolja a valaha volt, a vandál támadások­nak áldozatul esett beton virágtartó peremet, amely védelmet nyújtott a hegyoldalról lezúduló hordalékos csapadékvíz ellen. Ahol megtalálha­tó a betonperem, ott sem tölti be a feladatát, mivel hosszú éveken át a salakos utakat úgy készítették fel a nyárra, hogy újabb és újabb salak­réteget hordtak rá. Most helyenként a salak magasabban áll a peremnél is. A víz minőségét rontó algaszapo­rodásban nagyban közrejátszik, hogy a fényt szűrő parti fákat kivág­ták. Ezek pótlása viszont már az ön- kormányzat dolga lenne. A tó szélei­nek „habosodását” alapvetően a ta­vat tápláló víz 24 fokos hőmérsékle­tével magyarázza, anú felgyorsítja a bomlási folyamatot. A polgármesteri hivatal város­üzemeltetési és beruházási osztá­lyának munkatársa, Heineman Pál a hiányzó égerfákról elmondta, hogy azokat veszélyességük miatt éppen a csónakázó tó üzemeltetője vágta ki, engedéllyel. Minthogy pedig az égerfák egy idő után maguktól, sar­jaikról újranőnek, aligha szükséges telepítéssel pótolni azokat. A virág­tartók pótlására és a még meglévők beültetésére nem futja a város költ­ségkeretéből. Kiss Albert furdővezető mindezt azzal egészítette ki, hogy a Mivíz Rt. az idén már 2 millió forintot köl­tött a tó csapadékcsatornájának helyreállítására és zsilipjének felújí­tására. Ennek is köszönhető, hogy a rossz szag megszűnt a tó körül. Át­törő megoldást azonban valószínű­leg csak az összefogás és a helyzet rendezésére előteremtett önkor­mányzati támogatás hozhatna. Notesz A mi Városunk Fecske Csaba- Nézzétek, milyen szép a mi városunk!- mondta Zs. némi lelkesedéssel a hang­jában, amint a teremben gomolygó sűrű füstből kimenekültünk az erkélyre. Mi tagadás, valóban szép volt a látvány: az eső mosdatta Széchenyi utca, az alko­nyat fényében megcsillanó kirakatok, a békésen sétáló emberek, a tovahernyózó csuklós villamosok, az utcát szemlélő ablakok. Őszintén szólva még sohasem láttam ilyen szépnek Miskolcot, sosem éreztem ennyire a magaménak, Zs. is bevallotta, életében először mondta így, a „mi városunk", alighanem azért, mert nem is érezte annak, hozzám hasonlóan ő is csak egy „gyüttment", egri vér - Bi­kavér? - folyik ereiben. Az én számomra „a hely" Szögliget, a Bódva-völgyi kis falu, ahol életem leg­szebb része, a gyerekkorom telt. Ifjúsá­gom és felnőtt korom helyszíne viszont Miskolc. Mégse éreztem magaménak ezt a várost: nem fogadott fiának igazán, én idegenkedtem tőle, ki tudja. Tizennégy évet éltem Szögligeten, több mint har­mincat Miskolcon, ideje volna hát meg­szeretni, intim viszonyba kerülni vele, nem csupán elfogadni életem terepéül. Persze nemcsak elhatározás kérdése ez. Mintha lelkifurdalásom volna, nem sza­bad megcsalnom Szögligetet Miskolccal, a szülőfalut a lakóvárossal. Pedig hát ide­je szembenézni a ténnyel, hogy Szögliget már rég nem az a falu, ahonnan egykor eljöttem, ahol ottmaradt belőlem egy da­rab. Új falu épült nélkülem, az öregek kö­zül sokan, akiket még ismertem, meghal­tak, gyermekek születtek, akik idegenek a számomra. Emlékeim falujába járok visz- sza. Egyre kevesebben vannak, akiknek mond valamit a nevem. Ez a város viszont velem együtt épült, öregedett, változott. Óhatatlanul is ma­gunkon viseljük egymás ujjnyomát, ideje végre azonosulnom vele lélekben is. A Kennedy-mondást némileg módosítva, nem azt kell néznem, mit adott nekem Miskolc, hanem azt, hogy mit adhatok u én ennek a városnak. Mi telik szerény erőmből. Egyébként adott, ha mást nem, hát emlékeket. S az emlékeink - végül is az életünk szebbik fele. Talán még meg­van a pad valahol az Avason, mely az első csók tanúja volt, s ha az ablakunk­ból nem is látni a diósgyőri vár fehéren meredező bástyáit, behunyt szemmel is magam elé tudom idézni az archaikus épületet, nem egyszer megfordultam fa­lai között, hiszen édesapám évtizedeken át dolgozott a felújításnál. Egyre kevesebb olyan része van a város­nak, ahova ne fűzne valami emlék. Egy­re több ember személyes ismerősöm, barátom, ők a városombeliek. Enyém (is) hát ez a város, de talán életemben elő­ször éreztem ezt melegséggel a bensőm­ben, ott a Széchenyi utca fölé hajló erkélyen. • AZ ARNÓTI ÖNKORMÁNYZAT 14 FŐT ALKALMAZ mintegy hat hónapon keresztül környezetvédelmi közhasznú munkásként. Ezt azért tehetik meg, mert a foglalkoztatási alaphoz benyújtott pályázatukat kedvezően bírálták el. Nevet kapott utcák Miskolc (ÉM - BAL) - Néhány miskolci köz­terület új nevet kapott a közgyűlés minapi döntése nyomán; erre a népességnyilvántar­tást erősen megnehezítő rendezetlenség miatt volt szükség. Á Bodó-tető mindeddig Köz­domb I-VI. neveken említett részei a jövőben a Dombalja elnevezésre „hallgatnak; a Köz­domb és Napfürdő utcák neve egységesen Közdomb lesz. A komlóstetői Báthory-sorból nyíló névtelen utca a Nyírjes utca nevet kap­ta; Felsőhámorban a Szinva-patak melletti névtelen közterület (a Losonci és Palota utcák között) a Hámor sétánya nevet nyerte el. Szintén nem volt neve Miskolctapolcán a Szűrcsapú utcából nyíló útnak, most már van: Forzicia. A Magashegy térségében négy, eddig csak helyrajzi számmal megjelölt utca kapott virágnevet: Margaréta (száma: 70.659/2), Kikerics (70.612/12), Liliom (70.628) és Krókusz (70.646). A változásokról - amelyek nyáron, különböző időpontokban esedékesek - a helybeliek és az erre járók az új névtáblákról értesülhetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom