Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
Itt-Hon mmm ?mím Interjú Tardona (ÉM - MF, FL) - Az Eszak-Bükk nyúlványai között egykor hatalmas erdőkkel körülvett községben rejtőzött 1849-ben, a szabadságharc leverése után Jókai Mór. A falu lakói akkor is befogadták az idegent és ma is szívesen látják. Az 1200 lelket számláló település szépségéről és lakóinak szorgalmáról híres. A gondok Tardonát sem kerülik el, de kész terveik vannak ezek megoldására. A tavasziasra fordult időjárás kicsalogatja az utcára, a kertekbe a tardonai embereket is. Takarítják a porta elejét, kibontják az évelő virágok töveit a kiskertben és dolgoznak a kertekben, az udvaron. Van már munka, de jut idő beszélgetésre. Szívesen szóba elegyednek az idegenekkel is. Miről beszélgetnek? A hosszú télről, a drágaságról, a falu életéről... Kiss Zoltánná például arról, hogy ebben a kis községben békességben élnek egymás mellett az Ahol Jókait rejtegették Tardonát szép környezete és lakóinak szorgalma tette ismertté emberek. A telefon már megvan, de szükség volna vezetékes gázra, teljesen tönkre vannak az utak, korszerűsíteni kellene a közvilágítást és hát a boltokban is csak a legalapvetőbb dolgokat lehet megkapni. Gyenes Barnabásné építőipari vállalkozó férjével együtt a falu szülötte. - Szeretnénk, ha jobban fejlődne a falu. Vezetékes gáz és szennyvízcsatorna kellene legsürgősebben. Ez a képviselőknek is érdeke, de kevés a pénz. Egyébként vállalkozóbarátnak tartjuk az ön- kormányzatot — mondják. Tóth József polgármester tardonai. Itt született 1951-ben, s azóta is itt él.- Szeretem ezt a szép, jó levegőjű községet, szeretem a tardonai szorgalmas embereket - mondja. - Polgármesternek 1994-ben választottak és én akkor az önkormányzat „rendbetételét” vállaltam. A tardonai polgármesteri hivatal és mögötte a református templom Az előző testület hitelfelvételének törlesztését, amit működési és fejlesztési kiadásokra vettek fel. Ezt a tartozást ’94-95-ben sikerült rendezni. Két év eltelte után tehát úgy néz ki, hogy sikerült az ígéretemet betartanom, s az elmúlt évet már sikeresen zártuk.- Milyen gondokat „görgetnek” maguk előtt? A Jókai-emlékház... és az orvosi rendelő Tardonán Fotók: Losonczy Magdolna- A községben 20-25 munkanélküli van. Jövedelempótló támogatásban 10 fő részesül, vegyesen férfiak, nők, átlag 30 éves korig. A munkanélküliek közül április 1-jé- től 7 főt alkalmazunk közhasznú munkára, ehhez pályázat útján szereztünk pénzt. 5 A község lakosságának fele, hatszáz fő nyugdíjas. Idősek klubja működik nálunk, amit naponta reggel 8-tól, délután 4-ig vehetnek igénybe. Itt jól érzik magukat az idősek, mert társaságban töltik az idejüket. Beszélgetnek, kézimunkáznak, újságot, folyóiratot olvasgatnak. Van, aki reggel csak egy jó kávéra is bejön a klubba, hogy találkozzon a többiekkel. Az idősek közül 45-en - a polgármesteri hivatal támogatásával - most éppen a miskolctapolcai fürdőbe látogattak. Az elmúlt év szeptemberében beiskolázási segélyt nem tudtunk adni, de a központi alapból 110- en részesültek támogatásban. Az emberek általában nevelési, temetési és rendkívüli segélyeket kérnek. Tüzelőtámogatásban 6 főt részesítettünk, változó összegben.- Van-e munkahelyteremtő lehetőség a faluban?- A Humán Kft. érdeklődött egyik üres ingatlanunk után, ahol csökkent munkaképességűeket kívánnának foglalkoztatni. Ez egy régi katonai épület, mely jelenleg az önkormányzat tulajdonában van, 200 négyzetméteres és közművesített. Őrülnénk, ha létrejönne a megállapodás.- Mire lehet büszke egy tardonai?- A tisztességére és a szorgalmára. Az előzőt ékesen bizonyítja, hogy a szabadságharc leverése után rejtőzködni kényszerült Jókai Mór nálunk otthonra lelt és Jtt-Hon . ■ : Riport 5 senki nem volt, aki kiadta volna. A lakosság szorgalmáról a házak, telkek szépsége tanúskodik. Igen szép családi házakat építettek az itt élő szorgalmas emberek, s inkább innen járnak el dolgozni a közeli városokba, községekbe, minthogy elköltöznének. Büszkék vagyunk Kakszi István fotóművészre, aki már országos pályázatokon nyert és Boros Zsolt ökölvívóra, aki az országos válogatottban van. Ó szintén Tardona szülötte.- Milyen terveket dédelgetnek?- A szennyvízhálózat építését kívánjuk tovább folytatni. A közvilágítást korszerűsítjük, energiatakarékos lámpákat szerelünk fel. Hosszabb időszakra szóló tervünk, hogy Tardonát idegenforgalmi központtá alakítsuk. A Jókai-emlékház mellett hadtörténeti múzeumot szeretnénk, s ez ügyben már folynak a tárgyalások. A községben van egy régi vízimalom, melyet szeretnének felújítani, s ehhez a Műemlék Felügyelőség segítségét kérjük' - mondta a polgármester. Mezőkövesd (ÉM - PA) - A mezőkövesdi Pető János festőművész - aki egyben költő is - kiállításra készül, mely március 27-én nyílik meg Miskolcon, s amelyre a művész néhány meglepetéssel is készül. Pető Jánost a műteremként szolgáló tájházban kerestük fel. □ A Miskolci Galériában kiállítani rangot jelent. Hogyan kezd neki egy művész egy ilyen nagy „vállalkozásnak”? • Úgy öt évvel ezelőtt már volt szó erről, de most, hogy megnyitotta kapuit az új Miskolci Galéria, e valóban impozáns létesítményben, aktuálissá vált az újabb bemutatkozás. Hiszen utoljára ’82-ben szerepeltem nagyobb anyaggal Miskolcon, úgymond a régi „házban”. Igyekszem minél több új munkát összeszedni, dolgozom az utolsó pillanatig. Szeretném azokat az elképzeléseimet megvalósítani, melyeket halogattam szebb, nyugodtabb időkre gondolva. Ézek az idők azonban nem jönnek el soha. Bár már szorongat a közeli dátum, a mögöttem lévő évek azért megmentenek. Hiszen elmondhatom, hogy kis kihagyásokkal ugyan, de állandóan dolgozom. Nem engedhetem meg magamnak, hogy féléves Pető János: Rajzoló szabadságra menjek. „Naponta nem lehet újra nagyregényt írni”, mégis az állvány elé állok. A művész tíz év válogatott anyagával szerepel a kiállításon, hiszen van jó néhány olyan szép rajz, grafika amit ő maga is szívesen megnéz újra. Persze mindez mértékkel - mondja ő -. hiszen jó pár meglepetéssel is kíván szolgálni a közönségnek, valami mással, mint amit megszoktak tőle. □ Milyen stílus és milyen témák felé vonzódik?--könnyű műfaj. Kemény iskola kell mögé, ezt jól tudják azok, akik ezt komolyan gyakorolják - az ő nevüket fél kezemen meg tudnám számolni. □ Mondana néhány szót az utóbbi hónapok munkáiról, s témaválasztásairól? • Mindig örülök, ha figurális munka kerül elém, valójában az ember arca érdekel leginkább. Az Apám arca, Az alvó pásztor, A suta betlehemi pásztorok, és sorolhatnám a képeket tovább. Mindezek úgy megalkotva, hogy' valami keserédes költészet lengje körül - amit nehéz megfogalmazni -, amiről az előbb is beszéltem. Sokszor nyúlok vissza régi témákhoz, egy kis abaúji harangtornyot már vagy negyedszerre festek meg. Fehér tisztasága, puritánsága a régi karácsonyokra emlékeztet. E ragyogó fehérségben élek már napok óta, most is az állványon van - félkészen. Visszatérve a kiállításra, nem kis vállalkozás ez számomra, hiszen közel száz munkával kell szerepelnem. Magyarul, jó nagy tükröt tartok most magam elé - mit is érnek az elmúlt éyek. Közben pihenésként a verseimmel is foglalatoskodom, főleg éjjel, ha álmatlanul forgolódom. Most, egyikből idéznék: „Fölsikoltott éjjel elpattant, sírt újra - mennyi fájdalom volt- gitárom egy húrja.” A nyugodtabb idők nem jönnek el Látogatóban Pető János festőművésznél miskolci kiállítása előtt • Festőnek indultam a főiskolán, az első két évet ezen a szakon töltöttem, de aztán átmentem a grafikai műhelyekbe, ahol főleg kőnyomatokat készítettem. Aztán sokáig megmaradtam ennél, húsz évig is talán, miközben párhuzamosan újra elkezdtem festeni. Két lovat azonban nehéz megülni egyszerre, s néha már úgy éreztem, mintha ismételném magam a grafikában, úgyhogy az utóbbi tíz évben csak festek. Még azt is elmondhatom, hogy szórakoztat, pedig olykor keményen harcol az ember önmagával. Saját magamat figyelve - ha meg tudom egyáltalán ítélni - valami szelíd szürrealizmus felé vonzódom. Talán hangulatokat festek, eltolódva az álmok felé. Képeim sokszor éjjel jönnek elő, s lejegyzem őket, hogy el ne tűnjenek. Az akvarell - mint műfaj -, alkalmasabb mindezek megvalósítására, mint az olajfestés. Az akvarellel verseket, lírát lehet varázsolni, ha olyan hangulatban van az ember, bár könnyedségét tekintve nem is Az első diplomás Edelény (ÉM - KS) - Amikor Fiaskó Györggyel szülőfalujáról beszélünk, akkor ó elvárja, illetve természetesnek veszi, hogy mindenkinek mindent tudni kell a borsodi településről. A falunak első érettségizett és első diplomázott tagja Fiaskó György volt, aki Gálvácson született 1936-ban. Kedves tanára volt szülőfalujában Orosz István. Ezután a Földes Ferenc Gimnázium következett. A szülők a mezőgazdaságból éltek, ebből adódóan természetes, hogy érettségi után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett mező- gazdasági mérnöki, majd ugyanitt szakmérnöki diplomát. Ezután a szendrői Állami Gazdaságban dolgozott, majd az edelényi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályán hét éven keresztül. Végül a Bódvavölgyi Vízgazdálkodási Társulathoz került, ahol harminc évig dolgozott igazgatóként. A múlt év októberében ment nyugdíjba, azóta szakmaszeretetből indíttatott hobbijának élhet, ezen a szinten folytatja a növénytermesztést, a kertészkedést, a méhészkedést. Aktív a közéletben, ott van a Méhészegyesületben, a Máltai Szeretetszolgálatnál, a választási bizottságban és ezen kívül még öt más megyei és társadalmi szervezetnél. A felesége aki szintén aktív társadalmi tevékenységet fejt ki, hiszen a Máltai Szeretetszolgálat Edelényi Csoportjának a gazdasági vezetője, az Állami Biztosítótól ment nyugdíjba. A fia orvos a Debreceiú orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikáján, a menye szintén orvos, aki a tisztiorvosi szakvizsgára készül. Van két unokája, ennek kapcsán mondja: „sokat tudnék még magamról beszélni, mert egy hosszú életet megéltem, de legtöbbet a két unokámról tudnék mondani. Különben itthon vagyok, 37 éve lakunk Edelényben. Már tősgyökeres edelényi vagyok. Itt építettünk családi házat, a legszebb helyen, a Bódva-parton.
