Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
Március 29., Szombat ÉM-körkérdés ÉM-hétvége III D Tudás helyett remény Hell Judit filozófus- A filozófia hogyan vélekedik a feltámadásról? Azt nem lehet általánosságban megmondani, minden filozófus önálló gondolkodó - mondja Hell Judit filozófus, a Miskolci Egyetem docense.- Az embert mindig is érdekelte a túlvilág, a lélek további sorsa, és hogy mi van a halál után. Folyamatosan próbálkozik választ adni arra a kérdésre, reménykedhetünk-e abban, hogy van valami folytatása ennek az életnek. A kereszténység azt tanítja számunkra, hogy van feltámadás, földi életünkkel nem szűnik meg minden. De az ember vágyik a bizonyosságra. Ám megismerésünk nagyon véges, nagyon korlátozottak a képességeink. Nem tudunk válaszolni. Konkrét tudás hiányában marad a remény. És az igény: kell hogy legyen a földi élet után további folytatás, kell hogy legyen Isten, aki erőt, bátorítást és hitet ad az embernek abban, hogy nem múlik el minden a földi világban. Ha az ész nem is tud választ adni, dé mindannyian érezzük a szívünkkel, van Isten, és ez az érzés adja meg számunkra a bizonyosságot. Természetesen személy szerint nekem is. Hinnünk kell ebben a világban, az igazságban, a jóban, az erkölcsi világrendben és mindabban, amit a vallásos embernek a megváltás jelent.- Mindannyian vágyunk az abszolút igazság megismerésére, vágyunk a tökéletes jóság elérésére és vágyunk az örökkévalóságra. De állandóan azt tapasztaljuk, hogy mindenben csak a töredékességet tudjuk megragadni. Hogy van-e túlvilág vagy nincs, van-e Isten, vagy nincs, ez végül is hit kérdése és reménykedés kérdése lehet. Persze, felsorakoztathatunk érveket, logikailag visszakövetkeztethetünk a világ tökéletes rendjéből és harmóniájából egy tökéletes teremtőre, de nem ez a lényeg...- A mostani nagyhét számomra nagyon nehéz volt, hiszen mi rendeztük a Miskolci Egyetemen az OTDK Humán Tudományi Szekciójának programját, így a lelki épülésre még nem igazán tudtam időt szakítani. Úgy tűnik, ebben az évben csak nagyszombaton fogom igazán megérezni a húsvét üzenetét. Feltámadás, megtisztulás, megújulás Születés és feltámadás Herpainé Velkey Klára édesanya, tanár, karvezető Karácsony másnapján a reggeli misén az ifjúsági kórus énekét vezetve ünnepelte a születést, majd még aznap bement a kórházba, és világra hozta ötödik fiúgyermekét. Ágoston keresztelőjét az elmúlt héten, Virágvasárnap tartották. Reggel most is ott volt a diósgyőri templomban a diákmisén, énekkarosaival a szenvedéstörténet dramatizált változatát adták elő, aztán a nagymisén besegített a felnőtt kórusnak. Ebéd után a férjével együtt ötven személyre terítettek - csak a szűk családot hívták meg a keresztelőre. A szertartáson aztán hol a legkisebb fiát csitítgatta, hol az énekkart vezényelte. S most a nagyhéten is részt vett a szertartásokon. Herpainé Velkey Klára, a Miskolci Katolikus Gimnázium tanára, a Cédrus ifjúsági kórus vezetője szerint csak ükkor lehet igazán ünnep az ünnep, ha jut >dő az elcsendesedésre, a nagyheti szertartásokon való részvételre. ~ Öt éve vezetem az ifjúsági kórust, azóta élem ét igazán az egyházi év eseményeit, de előtte is természetes volt számomra, hogy templomba megyünk. Korábban én is - mint a legtöbben, ®kik nagycsaládban nőttek fel - a karácsonyt tartottam a legnagyobb ünnepnek. Nem is értettem, miért mondják az egyházi emberek, hogy a húsvét hitünk mélyebb megélésére ad lehetőséget. Számomra a feltámadás fényessége olyan tiszta öröm, ami talán csak a szüléshez hasonlítható. Előtte időnként szörnyű fájdalmakat, kínokat él át az ember, de mindez semmivé lesz. Végig kell járni a keresztutat, újra és újra elgondolkodni a szenvedéstörténeten, elmélyülni, elcsendesedni a virrasztáson, hogy aztán valóban szívből énekelhessük az alleluját... Sokan az ünnepre való készülődés miatt maradnak el a templomból, pedig éppen így veszítik el az ünnepet. Magamról tudom, hogy sokkal összeszedettebb vagyok, jobban figyelek a családra, az itthoni munkára. Persze, ehhez szükség van a férjem és a gyerekek segítségére is. így most sem marad el a hagyományos, nagy családi ebéd, most is közösen festjük a hímes tojásokat, most is elmennek a fiúk locsolkodni... Mi tiszteljük a tradíciókat, igyekszünk megőrizni hagyományúikat. Húsvét — az egyházban a feltámadás legfőbb ünnepe. A naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. A néphit úgy tartja, az ilyenkor szokásos locsolás a megtisztulást szolgálja. Ha a pogány hagyomány kapcsolódik is az egyházi szertartáshoz, ha meg is szentelik a mágikus erejű húsvéti tojást, ha vannak is hasonlatosságok, mindenkinek mást jelent az ünnep. Új hagyományok, saját tradíciók Dévai Magdolna és Orosz Szabina diákok ÁJiúsvét minden családnál egy kicsit más. Van, ahol Jézusul szól, másutt a természet újjászületését látják benne. A két gimnazista lány, Magdolna és, Szabina otthonában üzonban családi ünneppé alakult. Ok saját tradíciók szerint „húsvétolnak”. pévai Magdolna és Orosz Szabina padtársak. Mindketten a miskolci Matura Gimnázium harmadik osztályos tanulói. ~ Amikor kicsi voltam, emlékszem, nagymamám sokat mesélt a falusi húsvétról. A fiúk kimentek reggel a kútra, és a jéghideg víz- zel nyakon öntötték a lányokat. Máskor meg szódásszifonnal érkeztek a lányos házhoz - mondja nevetve Magdolna. " Régen persze engem is meglocsoltak, de nem vízzel, hanem kőiével. Az utóbbi években azonban felkerekedik a család, és közösen elutazunk valahová. Magdiéknái a húsvétnak nincs vallásos jellege, a régi tradíciókat sem tartják. ~ Sonka, tojás azért mindig van, de nem ajándékozzuk meg egymást. Szüleim ugyan vallásosak, én is voltam első áldozó, de mi a húsvét vallásos tartalmának nem tulajdonítunk különösebb jelenséget. Nem tudom, miért alakult így... Nálunk a közös utazás és az együtt töltött idő teszi széppé az ünnepet. ~ Mi is hasonlóan töltjük a húsvétot - kapcsolódik a beszélgetésbe Szabina. - A szülők és a közeli rokonok meelocsolnak, de nem kézzel festett tojást kapnak érte cserébe. Nem hangsúlyozzuk az ünnep vallásos jellegét sem. Szabináék is, mint barátnőjéék, szintén közös programot szerveznek húsvétra.- Csak épp’ mi nem utazunk el, hanem kirándulni megyünk a Bükkbe. Éz a mi saját hagyományunk. Az erdőben egy rétre érve a szüleim elrejtik az ajándékaimat, és nekem meg kell keresnem azokat. Már kiskoromban is tudtam, hogy a meglepetéseket nem a nyuszi toija, de a játék, a keresgélés izgalma ma is megmaradt. Aki látja Jézust Földi László színművész A Mária evangéliuma című rockopera előadásain estéről estéré megjelenik János evangélistának a feltámadt Krisztus. De Földi László, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze nem érzi úgy, hogy ez megerősítené hitét. Sőt, Lucifer szelleme- a Kamaraszínházban látható Az ember tragédiája című előadásban is szerepel - talán közelebb áll hozzá. De akit legjobban szeret, az Jaques, Shakespeare hőse - nem csak azért, mert most az Ahogy tetszik bemutatójára készülnek.- Luciferre nem számítottam, János is meglepett, hiszen már régen nem énekeltem, de Jaques-ról tudtam, csak én lehetek. Most viszont már ezek a szerepek valami különös harmóniában egészítik ki egymást.- A Mária evangéliuma előadásain újra és újra láthatja a kereszthalált, a feltámadást. Nem segíti-e mindez abban, hogy jobban megélje a húsvétot, megértse a feltámadást?- Ahogy elkezdtük próbálni a Mária evangéliumát, a második héten meghalt az apám. Soha ilyen közelről nem érintett meg a halál. Azok a mondatok, amelyek az előadásban a halálról, a feltámadásról szólnak, átértékelődtek, új tartalommal telítődtek. Sok minden átélhe- tőbb lett. És - igaz, hogy csak metaforikusán - megfogalmaztam magam számára az apám feltámadását. Halála után elhatároztam, megpróbálom továbbvinni mindazt, ami jó volt benne. Eldöntöttem, én viselem tovább ezeket a tulajdonságokat. Megfogadtam, másképpen fogok élni. Szükségem is van az apám jóságára. Talán ha egyszer meghalok, utánam is jön majd valaki...- Nem volt könnyebb elviselni, elfogadni az édesapja halálát, hogy látta a feltámadást?- Biztos, hogy hatott rám az előadás, de ettől nem lett erősebb a hitem. Most éppen kapóra jön Lucifer, aki azt mondja: „Nagy kényelem a megnyugvás hitünkben. Nemes, de terhes önlábunkon állni...” Kényelmesebb, jobb lenne arra gondolni: eljön az örök boldogság. Sokkal nehezebb szembenézni azzal, hogy a szöveteim a vízzel kioldódnak, és nem leszek többé... Ezzel most szépen elárultam magam, hogy én igazán nem vagyok vallásos. A magam módján hiszek. De erről nem szeretek beszélni.- És a húsvétról?- Mi nem nagyon tartjuk az ünnepeket. Még a születésnapokat, névnapokat sem... Otthon leszek a családommal. Van egy aranyos kislányunk. Örülök, ha velük lehetek. De még nem is néztem meg a próbatáblát, lehet hogy ugyanúgy színpadon leszek, núnt máskor. Gondolatban otthon ünnepel Judy Mosley McAffe, a DKSK-BC centere A diósgyőri női kosárlabda- csapat amerikai játékosa immár harmadik éve játszik Magyarországon, a DKSK csapatában. A színesbőrű, 188 centiméter magas centernek a Kárpát-medencében eltöltött időszaka alatt nem sok „húsvétolás” jutott. Tavalyelőtt a bronzéremért, egy esztendeje az aranyéremért játszott bajnoki mérkőzést az ünnepek alatt, az idén húsvétvasárnap lép pályára.- Hogy mit jelent számomra a húsvét, a feltámadás ünnepe? Vallásos vagyok, így természetesen tisztában vagyok azzal, hogy mit ünnepelünk húsvét- kor, ám a mi otthoni baptista szokásaink eltérnek az itteni hagyományoktól. A hitünk megélésén túl nálunk ez a húsvét nagy családi ünnep. Ilyenkor a családból, aki csak teheti már pénteken elmegy a szülői házba, és az egész hétvégét ott tölti. Mi tizenegyen vagyunk testvérek - én a kilencedik vagyok a sorban -, úgyhogy el lehet képzelni, hogy micsoda felfordulással jár nálunk egy ilyen családi összejövetel. A magyar- országi szokásokhoz hasonlóan nálunk is van tojásfestés, ezzel kezdődik az otthoni közös „szertartás”, ám a házilag díszített húsvéti tojásokat nem elajándékozzuk, hanem elrejtjük, eldugjuk a házban, és a kisgyerekeknek kell megkeresniük. A mi otthoni húsvéti asztalunkon nincsenek speciális ételek, nincs nyuszi sem, nem ismerjük ezt a szimbólumot. Persze vasárnap délelőtt mi is templomba megyünk. Ilyenkor az egész család felkerekedik, kicsik és nagyok együtt indulnak a misére. Sajnos, én ebben az évben sem lehetek ott, hiszen a szerződésem ideköt, és nekem húsvétkor is játszanom kell. Ilyenkor - két edzés között - legfeljebb arra van időm, hogy „hazagondoljak” vagy hazatelefonáljak, hogy legalább halljam a szeretteim hangját. Az összeállítást készítette: Berecz Csaba (Judy Mosley McAffe), Dobos Klára (Hell Judit), Filip Gabriella (Földi László, H. Velkey Klára), Halmos Ildikó (Dévai Magdolna és Orosz Szabina), Fotók: Dobos Klára, Farkas Maya, Strassburger Alexandra, Vajda János □
