Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-25 / 70. szám

y Kertbarátok borversenye Mályiban A Bor-lovag­rend egyik tagja köszöntötte a részt­vevőket Mályi (ÉM - FL) - A Bükkvidé­ki Hegyközség Tanácsa és a Má­lyi Kertbarátok és Kistermelők Köre rendezte meg az idei II. Kertbarát Borversenyt Mályiban, a Móra Ferenc Általános Iskolában. A március 14-i bormustrára 144 mintát neveztek be a kistermelők, akik kö­zül sokan személyesen is végig kísérték a zsűri munkáját. Amint azt Far­kas Attila elnök értékelésében kifejtette, a borok minősége évről évre ja­vul, ami nagy részben a helyes kezelésnek köszönhető. A benyújtott 144 minta pedig azt igazolja, nő az érdeklődés az ilyen jellegű megméretteté­sek iránt, a szőlősgazdák mindinkább igényük a hivatalos visszajelzést bo­raik milyenségéről. A zsűri összesen 61 arany, 54 ezüst és 17 bronz mi­nősítést ítélt oda, 12 mintát pedig oklevéllel ismert el. Különdíjban 23-an részesültek. Az alábbiakban a legjobbak eredményeit közöljük: 144 mintával neveztek be a megyei bormustrára a kistermelők ARANYÉRMESEK ÉVJÁRAT BORFAJTA LAKCÍM LAKCÍM BORFAJTA EVJARAT . : GH' . . •:! G Leányka 3 p. aszú Édes szamorodni Lakhegyi mézédes 3 p. aszú Furmint-hárslevelű , Cserszegi fűszeres Vegyes fehér 4 p. muskotályos aszú 6 p. aszú 5 p. aszú Kalinszky Károly Cintner József Gintner József Sipos Károly / yécsei István Árvái Attila Mályi Miskolc Miskolc Miskolc Mályi Mályi' Miskolc Miskolc Tállya 1987 1994 1994 1995 1995 1996 1996 1996 1991 1991 1988 1993 1990 1985 1983 1978 1996 1996 1996- 1996 1996 1996 1995 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 1996 Nagy Bertalan Nagy Bertalan Hollókői József Hollókői József Hollókői József Tállya Tállya Tállya Furmint Tállya ' - 3 p. aszó Tállya 5 p. aszú Tállya 1 6 p. aszó ______ Miskolc Sárga muskotály 2 Gál István Tibolddaróc Olaszrizling Fügedi József Mezőkövesd Olaszrizling fügedi József Mezőkövesd Chardonnay .Galuska László Nyékládháza Pinot Blanc Rusznyák Bertalan Miskolc Pőlöskei muskot Rusznyák Bertalan Miskolc Ó-furmint Szilágyi László Mályi ' - Kékfrankos JlSzilágyi László Mályi Meggybor Ducsai György - Miskolc Kékfrankos !f Nagy Bertalan Miskolc Zweigelt Csengeri Pál Mályi Merlot Szúnyog Tibor Miskolc ...... Kékfrankos........ A ntal Imre Mályi Éles Gabriella Mályi V ' /'" 'es-vörös Kóstolgató- minősítő munkában a zsűri Különdíjban részesültek Fotó: lármy Loretta Nagy Bertalan Miskolc Éles Gabriella Mályi Ráski László Miskolc Fügedi József Mezőkövesd Siklósi János Bogács Tibolddaróc Gál István Szúnyog Tibor Miskolc-G Galuska László Nyékládháza Szilágyi László Mályi Kalinszky Károly Mályi □ HÚSVÉTI BÁRÁNYOK EXPORTRA. Az utazó ha elhalad egy-egy, az útszélen legelésző birkanyáj mellett, csak a botjára kényelmesen rátámaszkodó juhászt meg a jószágokat szor­galmasan terelgető kutyákat látja. Pedig - mint azt a tiszabábolnai mezőgazdasági szövetkezet juhállományát gondozó Vaszilkó János és test­vére, Vaszilkó Lászó is bizonyítja - a jószágok télen-nyáron egyaránt megkövetelik a magu­két. Nincs mellettük sem szombat, sem vasár­nap. Jelenleg a szövetkezet 536 főt számláló juhállományáról gondoskodnak. Januárban az elletés volt a legnagyobb munkájuk, a napok­ban pedig a húsvéti bárányok száüítása volt a feladatuk. Azt már Lakatos Elek, a szövetke­zet elnökhelyettese mondta el, hogy két éve /el­futott” a piac, van kereslet a fiatal bárányok iránt. Tiszabábolnáról Mezőcsátra, a gyapjúfor­galmihoz szállítják a bárányokat, onnan pedig külföldre kerülnek. Nem jár nagy haszonnal a juhászat - mondta az elnökhelyettes -, de azért is foglalkoznak vele, hogy az embereknek le­gyen munkájuk. Téli szezonban 3 embernek, nyáron viszont, amikor kaszálni kell, amikor a széna betakarítása következik, további 4-5 em­bert foglalkoztathatnak az ágazatban. □ GYŰJTIK A HÚSVÉTI TOJÁST. A piacokon is tapasztalható: emelkedik a to­jás ára. Tiszabábolnán, Szomolyán, Bogá­cson, de Ózdon és Borsodnádasdon is már csak a saját szükségleten felül fölösleges­nek gondolt mennyiséget értékesítik a há­ziasszonyok. Mert kell a tojás a húsvéti ko­sárba, kell a füstölt sonka mellé, de szük­ség van rá a finomabbnál finomabb süte­mények készítéséhez is. Hiszen vendége­ket várnak -várunk - minden háznál. Meg is nő a forgalom a boltokban, hiszen fel kell öltöztetni a lányokat, a locsolkodó fiúkat és az asztalt is meg kell teríteni minden föl­di jóval. Amiről viszont majd a pénztárcánk „beszél” Húsvét harmadnapján, az nem lesz áprilisi tréfa. □ ELLENŐRZIK A KÖZVILÁGÍTÁST. Az ÉMÁSZ Rt. mezőkövesdi kirendeltségének munkatársai folyamatosan és rendszeresen ellenőrzik a közvilágítást Mezőkövesden és a hozzájuk tartozó dél-borsodi telepü­léseken egyarát. Homonyik László villanyszerelő (képünkön) éppen a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő előtt lévő lámpatesten ellenőrzi - jó né­hány méter maga­san, kollégánkkal együtt -, hogy es­tére működni fog- e a közvilágítás, amire nagy szük­ség van, hiszen lassan indul az idegenforgalmi szezon az üdülóte­leDen. ____________________________________________ A kereszténység nagy ünne­pe, a húsvét eredetéről, Jé­zus feltámadásáról a négy evangéliumból tájékozód­hatunk. Mind a négyben ol­vashatjuk, hogy az ünnep után a hét első napján kora hajnalban asszonyok men­tek Jézus sírjához. Máté és János szerint csupán kegye­letből, Márk és Lukács sze­rint azért, hogy megkenjék a testet. Ám a sír bejáratá­nál elhengerítve találták az azt elzáró követ és nem volt ott Krisztus teste. Márk evangéliumában az asszo­nyok ijedten távoztak és senkinek sem mertek szól­ni. Máté leírásában a tanít­ványokhoz siető asszonyok az úton találkoztak a Meg­váltóval, leborultak előtte, aki azt üzente tanítványai­nak: térjenek vissza Calile- ába, ott viszont láthatják őt. Máté szerint a sír őrzésére kirendelt őrök a főpapoknak jelentették a történteket, akik pénzzel rávették őket, terjesszék azt, miszerint el­lopták jézus testét. Egy népi monda tudni véli, hogy a híreket zajosan tár­Nagy Zoltán Enyhén szólva elég draszti­kusnak tűnik, ahogy néhány évtizeddel ezelőtt locsolták a lányokat Dél-Borsodban, avagy a gömöri falvakban. „A legények összeölelkez­megelégedtek a fiúk, ha a pitvarban bögréből locsol­hatták a lányokat, amiért az­tán piros tojásban, szíves vendéglátásban volt részük. Reggel nyolcig a nagy le­Locsolkodunk gyaló asszonyokat Pilátus háza elől víz rájuk zúdítá- sával igyekeztek elterelni a szolgák. Innen eredne-e a locsolkodás hagyománya, avagy más forrásokból is? Tény, hogy máig ható nép­szokás a húsvéti locsolko­dás és a tojásfestés. A mai fiatalság, a kis legénykék már csak a nagyapa, a déd­apa emlékezéséből, elbe­széléséből ismerheti a lo­csolkodás régi szokását. ve, énekelve, csoportosan mennek a lányos házakhoz és már hajnali hét órakor felverik a házat. A lány fel­öltözve várja őket. Régeb­ben kihúzták a lányt a kút­hoz, két legény lefogta és vödörszám öntötték rá a jéghideg vizet. Többen megfáztak a hideg hajnalon átnedvesedett ruhájukban és bele is haltak". - olvashat­juk Dala Erdélyi Matyóföld című könyvében. Később gényeknek illett befejezni a látogatást átadván a terepet a kisebb fiúcskáknak, akiket egy nagyobb fiútestvér kí­sért, nagy fehér vászon ken­dőbe gyújtván az ajándéko­kat, a piros tojást, a süte­ményt, kolbászt, ki mit ka­pott. Napjainkra megszelídült, átalakult formában, de meg­maradt e népszokás. A kút­hoz nemigen viszik a lányo­kat, bögrével sem locsol­kodnak, a rózsavíz is kiment a divatból, maradt a kölni. A rokonok, jó barátok ma is meglátogatják egymás há­zát, no meg az udvarlókról se feledkezzünk meg és kel­lemes ünnepet kívánva né­hány csepp kölnivel emlé­keztetnek a régi népszokás­ra. A piros tojás sem marad el, legfeljebb átalakul csoki nyuszivá. Apropó nyuszi: újabban gyakrabban látni a miskolci Búza téren, amint nagyapák kis nyulat vásárol­nak húsvétra az unokának, bár a városokban több he­lyütt csak az erkélyekre te­hetik a ládikáját. Húsvét előtt az idén bo- rongósba váltott a tavasz, reméljük napsütéses húsvét hétfő várja a locsolkodó- kat. Addig is kellemes ün­nepeket kívánunk minden borsodi, miskolci család­nak és sok piros tojást a fi­úknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom