Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-04 / 29. szám
Itt-Hón Interjú Hajdú Zsuzsanna Hejőpapi (ÉM) - Az 1250 lelket számláló dél-borsodi kisközség különösen hátrányos helyzetű település. A munkaképes korú lakosságnak mindössze 40 százaléka rendelkezik munkahellyel, a többség a faluban hagyományos kertészkedésből próbálja megteremteni, avagy kiegészíteni jövedelmét. Az önkormányzat elsősorban pályázatok révén jut pénzhez, ebből építkezhet - nyilatkozta Kopcsó László polgármester. • Hejőpapi XX. századi történelmének legnagyobb jelentőségű eseménye a Nyékládháza- Mezőcsát közötti vasút megépítése volt - kezdi ismertetését Kopcsó László. - Az emberek nagy részének a vasút, illetve a miskolci üzemek adtak munkát egészen a rendszerváltásig. Helyben az ipari tevékenységet mindössze egy szövődé jelentette a 70-es, 80-as években, de csak rövid ideig működött. Napjainkban szóba került már a vasút megszüntetés is, ezért építettünk a Mezőcsát-Miskolc útvonalon közlekedő buszjárat számára a település másik végén egy buszfordulót. □ Miből? Van a falunak pénze? • Hejőpapi a különösen hátrányos helyzetűek közé tartozik. Ennek megfelelően tudunk pályázni pluszpénzekre, 1995-ben 2,9 millió forintot nyertünk. A buszforduló építésekor is pályázat útján jutottunk közel 800 ezer forinthoz. Van egy egészségügyi központ létrehozására alkalmas épületünk, amelyben a háziorvosi szolgálat, illetve a gyógyszertár működik. Kapcsolatunk van a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, ahonnan a rendelő üzemeltetéséhez nagyon sok segítséget kapunk. A PHARE-pá- lyázaton nyert 1,4 millió forint 40 százalékából ultrahangos és elektromos berendezéseket szándékozunk venni. Szakemberek segítségével az óvodásoknak zenés gyógytornát, a kismamáknak terhestornát kívánunk biztosítani. Ebből az összegből szeretnénk megoldani az iskolások úszásoktatását és elvégeztetjük a lakosság mozgásszervi szűrését is. □ Mi a legnagyobb gondjuk? • A munkanélküliség. A falu lakossága 1250 fő, ebből 480 a 18 év alattiak száma, 260-an nyugdíjasok, a kisebbség 300 főre tehető. A munkaképes lakosságnak körülbelül 40 százaléka dolgozik. Sokan kezdtek el foglalkozni Beszélgetés Kopcsó Lászlóval, Hejőpapi polgármesterével Hátrányos helyzetben - építkezve kertészkedéssel, melynek hagyománya a régmúltra nyúlik vissza. Az iparban dolgozók száma elenyésző. Legtöbben munkanélküli járadékból élnek. Közhasznú munkán először 34- en, majd 15-en vettek részt. Az ő közreműködésükkel hoztuk rendbe például az egész temetőt, ahonnan több mint 300 köbméter szemetet kellett eltávolítani. □ Tervezték a rendőrség, illetve a polgárőrség felállítását. • A faluban egy év óta működik körzeti megbízotti csoport, mely öt rendőrből és egy adminisztrátorból áll. Megalakításához hat község- Hejőkeresztúr, Hejőszalonta, Szakáid, Nemes- bikk, Hejőbába és Hejőpapi - járult hozzá anyagiakkal is. A polgárőrség 1995. április 28-án jött létre. A kezdeti 50-60 főből jelenleg 23-an vannak, akik igazolvánnyal rendelkeznek. □ Van a faluban kulturális élet? Itt-Hon gtag; Riport • Tudni kell, hogy Hejőpapi 1969-től Hejőbába társközsége volt. Ez azt jelentette, hogy többnyire ott tartották összevontan a nagyobb rendezvényeket, ünnepélyeket. A tagközség, Hejőpapi lakói elszoktak a részvételtől. 1990- től ismét önállóak vagyunk, de tagközségi múltunk következményeit még ma is érezzük. Többek között az ünnepségeken résztvevők kívánatostól kisebb számában. Kultúrházunk- ban a Nyugdíjas Szövetség Klubja működik. Ok járnak időnként szerepelni, ők öregbítik Hejőpapi jóhírét. Testületünk rendeletet alkotott a díszpolgárságról. A megtisztelő címmel tavaly Szikszai Kálmán doktor úr munkálkodását ismertük el, aki 50 éven keresztül folytatott áldásos tevékenységet. Ebben az évben Várallyay Józsefné nyugdíjas tanítónő nevelő-oktató és közművelődési munkáját köszöntük meg. □ Milyen terveket dédelgetnek? • Először a falu közvilágítását szeretnénk korszerűsíteni, aztán intézményeikben kellene megoldani a gázzal való fűtést. Ezután következne a tornaterem építése. Sajnos az utak javítására jelenleg nincs pénzünk. Kányádi Sándor romániai magyar költőt is vendégül látta az egyesület Fotók: Káló Béla A „Mártinké” - Szuhogyról Hétéves a település és a régió kultúrájáért dolgozó egyesület Adalék Káló Béla Szuhogy (ÉM) - A községben egy intézmény és egy szervezet viseli Mártinké Andrásnak, a község országos hírű irodalomtudós szülöttének a nevét. Előbbi az általános iskola, utóbbi pedig a rendszerváltás évében alakult közművelődési egyesület, amely nemcsak a falu, de a környék, a szűkén vett régió kultúráját is próbálja koordinálni, immáron hetedik- Civil társulásként néhány szu- hogyi értelmiségi - elsősorban pedagógus - kezdeményezésére jött létre annak idején a Mártinké András Kulturális Egyesület- mondja Balázsfalvi István, a szervezet elnöke. - Ma már országosan is számon tartott kulturális körről beszélhetünk, ami elsősorban az egyesület népfőiskolájának köszönhető. Ez utóbbi intézmény a közművelődési társulás egyik fő profilja, változatos tematikájú programokat nyújtott az elmúlt években is, s most egyfajta Bódva-völgyi népfőiskolái hálózat kiépítésében gondolkodik a vezetőség. Nagy sikerű rendezvény az évenként megrendezett szüreti felvonulás Mártinké András díjat alapított a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. A díjjal az 1989- ben elhunyt Martinkó Andrásnak, egy életében sokat mellőzött, de etikus magatartásával és egész életművével példaadó tudósnak állítottak emléket. A díj odaítélése nem életmű és nem könyv értékelését jelenti, hanem az előző év legjobb, a XIX. századi irodalommal foglalkozó tanulmányát jutalmazza. Idén Imre László, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem professzora kapta, a díjat Műfaji differenciálódás és nemzeti identifikáció (A magyar regény a múlt század derekán) című tanulmányáért. A Martinkó Andrást ábrázoló érmet Gulácsy-Horváth Zsolt szobrászművész készítette. A díjat ezentúl minden év február elsején, Martinkó András halálának napján adják át. Az idei díjkiosztó ünnepségen részt vett a szuhogyi Martinkó András Kulturális Egyesület képviselője is.- Milyen programokkal „csábítják” a közönséget?- Az egyesület legsikeresebb, több száz embert megmozgató programjai - a rendezvények jellegéből adódóan - az évenként megrendezett juniálisok, s a fólújí- tott szüreti felvonulások, mulatságok voltak. Utóbbiak a néphagyományokra, etnográfiai kutatómunkára támaszkodnak, s osztatlan sikert arattak a falu és környéke körében is. Az egyesület az iskolával közösen működtet időszakos képzőművészeti galériát, amely például elsőként mutatta be Szalay Lajos világhírű grafikusművész rajzait Amerikából való hazatelepülése után. Kiépített kapcsolatrendszerrel bírnak: egyik aktivistájuk, Varga Attila dániai tanulmányúton szerzett barátokat, rendszeres kontaktusban állunk a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Körrel, több neves környezetvédő csoporttal, a Csereháti Településszövetséggel, a Magyar Népfőiskolái Társasággal.- Miből tartják fenn magukat?- A kulturális szervezet önkormányzati segítséggel, pályázatokból, szponzori támogatással működik, viszonylag nem kevés összeggel gazdálkozik. Az iskolával közösen létrehozott Gyermekek Képességfejlesztéséért Alapítvány immáron félmillió forintos alaptőke kamatait osztja szét minden évben. Neves vendégek gazdagították az elmúlt évek rendezvényeit, említhetjük Kányádi Sándor romániai magyar költőt, Alfóldy Boruss Csilla zeneművészt, a Borsod megyében élő alkotókat vagy fővárosi oktatási-közművelődési szakembereket. Külön megemlítendő az egyesület környezetvédelmi akciósorozata, melyet nívós előadások, „zöld”- programok segítettek. A társulás havonta saját periodikát is megjelentet Szuhogyi Hírmondó címmel, amely az egyesületi híreken túl a község ügyes-bajos dolgairól, problémáiról is hírt ad. A tömegeket mozgató rendezvények (kirándulások, vacsorával egybekötött színházlátogatások, történelmi turistautak) a legnépszerűbbek, egyben komolyabb bevételt is jelentenek az egyesületnek, hiszen a vezetőség ebekből tudja finanszírozni a bensőségesebb, kevesebb érdeklődőt vonzó előadásokat, illetve a közművelődési szervezet karitatív tevékenységét. (Karácsonyi ruhaakciók, mosószer vásár, stb.) Fontosnak tartjuk a közvélemény formálását is, illetve munkájuk propagálását, ezért a környéken már önállósult „fiók-szervezetet” hoztunk létre.- Mindez már az előre lépést is jelzi?- Igen! A tervek a fenntartható folyamatosságot jelzik. Az idei népfőiskolái rendezvénysorozatot például a vállalkozásfejlesztés jegyében szerveztük, hiszen ennek a térségnek leginkább olyan ismeretekre van szüksége, amellyel kilábalhat valamelyest a múltból örökölt elmaradottságból. Emellett természetesen folytatjuk a már bevált programokat, a sikeresnek vélt demonstratív, falut megmozgató tömegrendezvényeket. A „Martinkó” gondoskodik Szuhogyról. A továbbtanuló Mezőcsát (ÉM - BG) - Március elsejéig a középiskolásoknak is le kell adniuk a jelentkezési lapokat a továbbtanulásról. Vannak, akik régóta kialakult álmaikat igyekeznek megvalósítani, de a pályaválasztók többsége határozatlan. A mezócsáti gimnázium végzősei is ezzel a problémával küzdenek. Katona Szabolcs hajdanán az igrici általános iskola diákja volt. Nyolcadik osztályban nem tudta, melyik iskolát válassza, a lapok kitöltésének utolsó napján döntötte el, hogy a csáti gimnáziumba jelentkezik. Édesanyja rokkantnyugdíjas, így mint minden családban, nekik is nehéz a megélhetés. 1993-tól három évig foglalkozott a kempo-fu fitsuval, ahol nyolc kempóövet szerzett. A megismerésére egy kellemetlen eset ösztönözte, azóta viszont nem kell félnie a sötét utcákon. Emellett érdekli minden olyan dolog, ami keletről ered, és rendszeresen meditál. Három éve tagja a Szántaktus diákszínpadnak, ahol drámapedagógiai játékokkal foglalkoznak, és az éppen aktuális ünnepekre állítanak össze műsort. Nem szeret veszíteni, ezért eltökélt szándéka bejutni a rendőrtiszti főiskolára. Ha mégsem sikerül, a nyíregyházi tanárképző főiskolára jelentkezik, majd a diploma megszerzése után újra próbálkozik. Közel hat éve születtek első versei. Akkoriban ejjelente nem tudott aludni, és versírással töltötte az időt. Többségük a szerelemről szólt. Mivel mindig szerelmes, a téma azóta is meghatározó, de egyre inkább rátalál igazi hangjára. Ahogy mások mondják: szerelmes a szerelembe. De később majd szeretne családot alapítani. A lannyal szemben, akit majd feleségül választ, a következő elvárásai vannak: ne dohányozzon, ne igyon, de a külső mellett fontosak számára a belső tulajdonságok is. A község címerét tavaly fogadták el Kopcsó László polgármester Fotók: Farkas Maya
