Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

1997. Január 14., Kedd 8 B Itt-Hon _ Borsodi Portré A művészetek bűvöletében Tiszaújváros (ÉM - BPE) - Beszélgetésünk formabontó... A színek világával kezdődik, hi­szen aki a való­ság világában él látó szemmel, az hatványozot­tan értékesebb­nek látja a világ jobbik oldalát, ha színvilága gazdag. Ha elemezném Csaba Károlyné, Ka­tika egyéniségét, akkor felsőfokon mondanék véleményt. De nem elemzem, hiszen ez ellen elfogadá­sa azonnal tiltakozna. □ Ha élete alakulásának útvonaláról szólna, úgy mondja, a bordó, de min­denképpen a meleg színek állnának kö­zel hozzá - ha már a színekkel nyitot­tuk beszélgetésünket... Itt, Tiszaújvá- rosban, Katika otthonában. • Színek után, vagy inkább mellett a formák, a hangok és a szavak következ­nek. Látja, ott a falon Rodin: Danaida- jának fotóját? A kőkemény márványszo­bor hajlata mégis a harmónia kisugár­zó erejével hat. Mellette,a köröndi vá­za, amiért odautaztam. És ez a Miska kancsó is mesét mondani képes, ha rá­nézek. Novellisztikus költemény. Éle­tem igazi meghatározója, meghatáro­zói közé tartozik a zene is, hiszen a szín­világ formálója. Hogy milyen zene? A lé- leknyugtatóan tiszta dallam: Bach, Beethoven zsolozsmái az én imádságom­hoz tartoznak, de hasonlóképp a folk­lór muzsika, vagy akár a dzsessz. De hát soroljam föl mindazt, mi hozzám közel áll? A zene, a dallam erőforrást jelent. Éppúgy, mint a hang. A hangok, melyek itt élnek közöttünk szépszólamú, vagy fájdalmasan eltorzított valóságban. □ Kérdezhetem a mindennapi életről? • A világ legtermészetesebb módján - neveti el magát. Huszonöt éve élek Tiszaújvárosban és azóta vagyok a TVK dolgozója. Életem sorsa Borsod­hoz kötődik. Taktaharkányban szület­tem, ott élnek ma is szüleim. Az álta­lános iskolát elvégezve Sárospataki di­ák lettem. Onnan Pécsre kerültem a főiskolára. Főiskola után féijhez men­tem és 10 évi házasság után egyedül maradtam a két gyermekemmel. Ha­rag nélkül váltunk el. Még házassá­gunk ideje alatt elvégeztem a műsza­ki egyetemet Miskolcon. Okleveles gé­pészmérnök vagyok. Veszprémben me­nedzser szakmérnöki másoddiplomát szereztem. Időközben angol középfokú nyelvvizsgám is sikeres volt. Szakmai fejlődésemet és sikereimet a TVK-nak köszönhetem, ahol nagyon jól érzem magamat. Két gyermekem - lányom és fiam - egyetemista. Jó tanulók, nagyszerű gyermekek. Legnagyobb életeredményem: gyermekeim becsü­letes életvitele. A gázolaj miatt jelentették fel Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A feltehető bevétel ugrasz­tott össze két vállalkozót nemrégiben a mezőkövesdi piacon, ahol a sátorhelye­ken kapott össze a két áru­sító. Olyannyira, hogy a gö­döllői és egri kereskedők nemcsak összevesztek, de össze is verekedtek néhány négyzetméteren, s a rend­őröknek kellett szétválasz­taniuk őket. A garázdaság ügyében a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság meg­kezdte a vizsgálatot. Nem verekedtek viszont azok az autótulajdonosok, akik a mezőkeresztesi maszek ben­zinkútnál vették az üzemanya­got gépkocsijukba, holott meg­károsították őket. Mint azt a Mezőkövesdi Rendőrkapitány­ságon megtudtuk, a Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség tett náluk feljelentést a mintegy egymillió forintos károkozás miatt a benzinkút tulajdonosa ellen. Ugyanis amikor a „fogyasztóvédelmisek” ellenőr­zést tartottak a benzinkútnál, megállapították, hogy nem megfelelő minőségű üzem­anyagot árultak - konkrétan a 98-as ólmozott motorbenzin­ből -, s a tartályból eladott mennyiség alapján következ­tetve mintegy egymillió forint­ra jött ki” az autótulajdono­sok ellen okozott kár. Akadt még garázdaság, ami miatt a mezőkövesdi rendőr­ségnek vizsgálatot kellett in­dítania egy bizonyos személy ellen, aki az egyik helyi ital­boltban támadt rá két ember­re. A megtámadottak nyolc na­pon belül gyógyuló sérüléseket szereztek ezáltal. A napokban Szomolyán már nem tudni hányadszor (a rendőrök szerint ötödször) tör­tek be a Szikla sörözőbe. Fel­törték a játékautomatákat, s elvitték belőle a fémpénzeket, de még édességgel is megra­kodtak az ismeretlen látoga­tók - kaptuk a tájékoztatást a kapitányságon. A rendőrök már nyomon vannak az ügy­ben, de a részletek „kiteregetése” egyelőre sérte­né a vizsgálat érdekeit. A fém­pénz Kövesden is kapósnak bi­zonyult, ugyanis a város egyik papírboltját törték fel ismeret­lenek, ahonnan a váltópénzt „felnyalábolták”, pontosan tíz­ezer forintal megrövidítve a tulajdonost. Sályban a polgármestéri hi­vatalt látogatták meg egy munkaszüneti napon, ahol is a házasságkötő terem bizo­nyult hívogatónak az ismeret­len elkövetők szemében: mag­nót, hangfalakat és egyéb hír­adástechnikai cikkeket loptak el. Még - feltehetően - ugyan­azon az éjjelen megpróbálták az iskolát is feltörni (valószí­nűleg ugyanazok a tettesek), de vagy megzavarták őket ténykedésükben, vagy nem boldogultak a zárral, mivel az intézménybe nem jutottak be. A Mezőkövesdi Rendőrkapi­tányság folytatja az ügyben a vizsgálatot. Gyerekek honi rajzasztala Kedvenc háziállataim Rajzolta: Ferenczi Dávid az edelényi Szabó Lőrinc Ált. Iskola 3. c. osztályos tanulója AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BORSODI MELLÉKLETE • 1997. január 14. • V. évf. 2. szám Többletbevétel helyett kiesés, feketegazdaság, ráfizetés Cávai Bertalan elnök és Hajdú István ügyvezető az új székház előtt Fotó: Bujdos Tibor Mezőcsát (ÉM - NZ) - Az ipa­rosok összefogásának régi hagyományai vannak a dél­borsodi városban. Manap­ság pedig úgy érződik, hogy a korábbiaknál is nagyobb szükség van érdekeik védel­mére, közös képviseletükre. Erre hivatott az új nevén Mezőcsáti Közös Ipartestü­let. Gávai Bertalan elnökkel és Hajdú István ügyvezető­vel beszélgettünk a térség­ben működő vállalkozók helyzetéről, gondjairól és természetesen a testületi életrőL % A Mezőcsáti Közös Ipartes­tület - mint valamennyi ilyen - az iparosok, vállalkozók ér­dekképviseletét látja el. Meg kell mondanom, több helyütt csökken mostanában a testüle­tek létszáma. Nálunk ez kis­mértékű volt, mindössze 16-an mondtak le tagságukról - tá­jékoztatott Hajdú István. - Je­lenleg 336-an vagyunk, zömmel Csátiak, de vannak Tiszaújvá- rosból és a környékről is, 20 községből, lényegében a volt mezőcsáti járás területéről. Kö­zülük 241-en főfoglalkozású vállalkozók, 74 munkaviszo­nyos kisiparos, ők ahogy mon­dani szokás, a fő foglalkozású munka mellett vállalnak iparos munkát, 21-en pedig nyugdí­jasok. □ Milyen a szakmai megoszlás a tagság között? • Az építőiparosok dominálnak, de majdnem ugyanannyi a ke­reskedő. Ók azért is jöttek hoz­zánk, mert meghonosítottunk egy szolgáltatást: könyvelést vállalunk, hogy ezáltal szaksze­rű segítséget nyújtsunk azok­nak, akik ezt igénylik. Az utób­bi időben csökken az úgyneve­zett személyi szolgáltatást nyúj­tó kisiparosok száma. Ide érten­dők például a fodrászok, a koz­metikusok, a cipészek. Csökkent az igény az ilyen szolgáltatások iránt, főleg a kisebb települése­ken nem elég jövedelmezőek. □ Mostanában milyen gondok foglalkoztatják az iparos társa­dalmat? • Nyugtalanságot váltott ki a munkaviszonyos kisiparosok körében a tb-járulék megeme­lése. Úgy érzik, hogy kétszere­sen sújtják őket. Fizeti a járu­lékot a munkáltató, ahol fő ál­lásban dolgoznak és erre még megemelik a saját maguk által fizetendő járulékot is. Várható, hogy emiatt tömegesen adják vissza az iparengedélyt, ami sajnos a feketegazdaság ger­jesztője lesz. Gyakorlatilag ke­vesebb lesz az államkassza be­vétele a remélt többlet helyett. Ez egy balul sikerült intézke­dés. □ Hogyan alakulnak a térség vállalkozói körében a jövedel­mezőségi viszonyok? • Pontos adatokkal nem ren­delkezünk. Kivételt képeznek azok, akiknek mi végezzük a könyvelésüket. Az az általános tapasztalat, hogy van néhány vállalkozó, akik kiemelkedő tel­jesítmény mellett szépen halad­nak, de a többség esetében csökken a munka és ezzel együtt a bevétel is. A lakosság­nak kevés a pénze, inkább csa­ládi-baráti összefogással, kalá­kában építenek, javítanak. □ Miben tudnak segíteni a vá­rosnak, a településeknek? • Igyekszünk jó partnerei len­ni az önkormányzatoknak. Itt Csáton például részt vállaltunk az általános iskola festésében, karácsony előtt ruhát, lábbelit gyűjtöttünk a rászoruló gyere­keknek. Újabban pedjg támo­gatjuk a „Mezőcsáti Általános Iskola Ifjúságáért” alapítványt, amelyet a tehetséges gyerekek tanulmányai segítésére hozott létre az iskolaszék. Gávai Bertalan és Hajdú Ist­ván büszke arra, hogy össze­tartó, jó közösség élén dolgoz­hatnak. A családias légkört jel­képezi új székházuk is, amely­hez a területet a várostól, az építőanyagot még a KIOSZ központtól kaptak kedvezmé­nyesen, de minden iparos fel­adatot a testület tagjai végez­tek el társadalmi munkában, minden ellenszolgáltatás nél­kül. Vallják: „magunknak épí­tettük”. _A Tartalomból Sűrű garas A Dél-borsodi ÁFÉSZ vezetésének a múlt évben sikerült magasabb szint­re emelni a nagykereskedelmi tevé­kenységet. Ezzel együtt tovább erősöd­tek az áfészek által létrehozott háttér beszerző nagykereskedelmi láncolatok is. Ezek kedvezőbb beszerzési árakat, több kedvezményes akciót tesznek le­hetővé. A múlt évben 26 országos vá­sárt, akciót bonyolítottak, ezen kívül saját akciókat is szerveztek, abból a régi kereskedői megfontolásból, hogy többet ér a sűrű garas, mint a ritka fo­rint. (2. oldal) Kézen-közön Állami gondozottként kezdte, szakmát is tanult, de igazából az ecset elköte­lezettje volt Vári Zsolt fiatal festőmű­vész. A 22 éves ifjú ember sok szállal kötődik Tiszaújvároshoz, mindig sze­retettel érkezik haza. Szerencséjére ön­zetlen segítőkre akadt, akik egyenge­tik művészi pályáját. (4. oldal) Vállalkozóvá lenni Az Edelényi Ruhagyárban kezdte var­rónőként, majd csoportvezetőként, mű­vezetőként dolgozott, aztán Kazincbar­cikára került új munkahelyre, amely megszűnt. Kényszerűségből is, de szakmaszeretetből adódóan is vállal­kozásba kezdett. Jó érzéssel tölti el, hogy a kezdeti nehézségek után már sikerélményei vannak. (5. oldal) Galambászok Mezőkövesden hatvan éve működik galambász egyesület. Legutóbbi verse­nyükön a támogatók jóvoltából 17 ser­leg kerülhetett a nyertesekhez. Az egyesület bajnoka címet Murányi Már­ton nyerte el. (7. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom