Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

1996, November 14»« Csütörtök Kultúra ÉSZAK-Magyarország 9 01 Portrék hús-vér színekből Mezey István grafikusművésszel a kék szemek nyomában Rejtélyes Biblia Mád (ÉM) - Ismerd meg a Bibliát! címmel készített rejtvényújságot Darvas László esperes, a mádi ró­mai katolikus egyházközség plébá­nosa. A kiadvány azt a célt szolgál­ja, hogy minél több fiatal ismerje meg a Szentírást. A füzet persze nemcsak a hívő embereknek lehet érdekes, hiszen - mint kultúrkincs - a Biblia mindenld érdeklődésére számot tarthat. A lapban kereszt- rejtvények, találós kérdések, lóug­rásos betűkirakók feladványai ve­zetik el az olvasót a szent szövegek megismeréséhez. Az első szám a Bibliával kapcsolatos általános tudnivalókkal és a Teremtés köny­vével foglalkozik, majd a követke­zők folyamatosan haladva feldol­gozzák az egész 0- és Újszövet- séget.A rejtvényújság hamarosan az ország valamennyi római katoli­kus templomában, parókiákon és kegytárgyboltokban kapható lesz. Borókás táncház Miskolc (ÉM) - Táncházba várja az érdeklődőket a Borókás együttes november 15-én, pénteken este 8 órára Diósgyőrbe, a Vár büfé kü­löntermébe (Miskolc, Nagy Lajos király u. 36.). A résztvevők dél-du­nántúli, szatmári, széki, mezőségi, vajdaszentiványi, keménytelki, ka­lotaszegi és zempléni táncok lépé­seit sajátíthatják el Farkas Attila vezetésével. Cigány dalok Nyíregyháza (ÉM) - A Sóstói Mú­zeumfalu Baráti Köre a Magyaror­szági Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gekért Alapítvány támogatásával megjelentette a Maijaki Luludi ci­gány népzenei együttes Dindonale bare című audiokazettáját, amely ci­gány népdal- és népzenei felvétele­ket tartalmaz. A kazetta anyagát ci­gány- és magyar nyelvű kottás­könyv egészíti ki. A két kiadványt írásbeli kérésre a fenti alapítvány támogatásával ingyenesen juttatjuk el azoknak az általános iskoláknak, ahol cigány nyelvű oktatás is folyik. A kéréseket november 15-ig lehet eljuttatni a következő címre: Sóstói Múzeumfalu, 4431 Sóstófürdő, Töl­gyes u. 1. Tel./fax: 41/479-704. Kazincbarcika (ÉM - DK) - A kép körül álldogáló lányok nem tud­ták, hogy ő a festő. Dicsérték az alkotást, s nagyot néztek, mikor kiderült: a nekik Jókairól ma­gyarázó férfi azonos az iskola névadójának színes portréját megfestő Mezey Istvánnal...- Tavaly Kazinczy-portrét kértek tő­lem, most egy újabb barcikai iskola- néwáltoztatás kapcsán keitek fel a Jókai-portré elkészítésére - kezdte Mezey István grafikusművész. - Örömmel vállaltam, hiszen kihívás volt számomra. Három hétig „han­golódtam”, olvasgattam, ismerked­tem Jókaival, aztán három hét alatt megfestettem. Izgatott is a feladat, meg élveztem is a munkát. Voltak közben nehézségei, nem tudta például, milyen színű volt Jó­kai Mór szeme. Hogy hiteles tájé­koztatást kapjon, felhívta a Petőfi Irodalmi Múzeumot, onnan tudta meg: kék... Amikor összeállt benne az íróról a kép, akkor el kellett dön­tenie, hogy ifjúkori vagy idősebb kori vonásokat tesz a vászonra.- Szeretném, ha a gyerekek ma­radandó Jókai-portrét vinnének magukkal, ha elhagyják az iskolát. Ezért az idősebb, bölcsebb, nyugod- tabb írót próbáltam „megfogni”. Amikor elkészült a kép, meghív­ta a műtermébe az iskola vezetőit, kérve, hogy mondjanak véleményt. Nekik tetszett. Aztán jött a még iz­galmasabb pillanat: a gyerekek vé­leményének kipuhatolása. Mezey István „álruhában” kikérte néhány diák véleményét, s miután szívbéli dicséretet kapott, csak akkor lep­lezte le magát. * Domborművek tömkelegét leplez­Miskolc (ÉM - FG) - A MÁV Kon­cert Fúvószenekar térzenéi nél­kül nincs Miskolci Nyár. Viszont hangversenyteremben ritkán lép fel az együttes. De most - csatlakozva a Kossuth Klaudia műtétjét és gyógyulását támoga­tókhoz -, november 17-én, va­sárnap délután 5 órától a Bar- tók-teremben adnak koncertet. • Valóban a térzenéknek köszön­hetjük ismertségünket, de máskor is szerepeltünk már hangverseny- teremben, és adtunk jótékonysági koncertet is - mondja Kalmár Pé­ter karmester, az együttes művé­szeti vezetője. - Igaz, belépődíjat nem szedtünk, de talán zenénkkel segítettük a csanyiki Lélegzet Ala­pítványt, illetve a csanyiki szanató­riumban gyógyuló betegeket. Most, hogy hallottunk Kossuth Klaudiá­ról, azonnal jelentkeztünk mi is. A magunk módján megpróbáljuk se­gíteni a kislány gyógyulását. Jelké­pes belépődíjat szedünk, de a to­vábbi felajánlásokat is szívesen fo­gadjuk. Persze, remélem, sokan el­Alkotó és alkotás ték le az utóbbi években a különbö­ző névadókon. Vannak köztük egy­szerűbbek, szebbek, mívesebbek. A paletta nagyon színes. De talán nemcsak színessége miatt tűnik sokkal színesebbnek ez a nyolcvan­szor százas festmény...- Egy dombormű, egy szobor is lehet emberléptékű. Viszont ezek méltó módon való elkészítése sokkal több pénzbe kend. Annak meg nem vagyok nagy híve, hogy egy rossz fe­kete-fehér fotót kiakasszanak a fal­ra. A köztes megoldás a festmény. jönnek a koncertre, hiszen az évek során kialakult az állandó közönsé­günk. Évről évre ismerős arcokkal találkozunk az Erzsébet téri és a tapolcai térzenéinken. □ Mennyire „vasutas” még a zenekar1? • Amikor 1923-ban megalakult az együttes, akkor még valóban vasu­tasokból verbuválódott a tagság. Most is sokan vannak közöttünk, akik a MÁV kötelékében dolgoz­Kalmár Péter Fotó: Farkas Maya Fotók: Dobos Klára Az én esetemben az iskola megvette a vásznat és bekereteztette a képet. Árat nem mondtam egyiknél sem, rájuk bíztam, mennyit fizetnek. Úgyhogy nem azért propagálom az ügyet, hogy ezen meggazdagodjak. Persze, portrét is lehet rosszul festeni. De ez a Jókai-kép ember- központú, a mesternek emberi ki­nézete, emberi színe van. Nem hi­deg gránit vagy bronz. Olyan, mint a régi portréfestők képei a múzeu­mokban: hús-vér színekből rakta össze a festő... nak, vagy onnan mentek nyugdíj­ba, de nem mondanám, hogy csak a vasutasoké a zenekar. Igaz, a fenn­tartónk továbbra is a Vasutasok Vörösmarty Művelődési Háza, illet­ve a MÁV-igazgatóság épületében gyakorlunk. És persze, ha valami ünnepi esemény történik a vasút­nál, akkor ott vagyunk. De a mos­tani koncert védnökségét is vállajta Dudás József, a MÁV Miskolci Üz­letigazgatóságának igazgatója. □ Mennyire lesz „vasutas” a vasár­napi koncert? • Heiner Vasutas indulójával kezd­jük a műsort, de utána a tőlünk megszokott népszerű indulókból, musical- és operettrészletekből összeállított műsort hallhatja a kö­zönség. Van egy nagyon kedvelt blokkunk a West Side Storyból, az Operettvarázs című részben a legis­mertebb slágereket játsszuk, de elő­adunk Kálmán Imre-foxtrottokat, részletet az István, a király című rockoperából, magyarországi ősbe­mutatónak számít a Vidám holland induló, a La Paloma pedig már a jö­vő évi műsor előzeteséből van. A tér zenéje a Bartók-teremben Derékig játékok, fölötte írások Vendégtárlat a martonvásári Óvodamúzeum anyagából Miskolc (ÉM - Hl) - A martonvá­sári Ovodamúzeum anyagából állították össze a miskolci Ifjú­sági és Szabadidő Ház Gyer­mekgalériájában látható, régi óvodákat bemutató kiállítást. Az összeállítás nemcsak a gyer­mekeknek lehet érdekes, de azoknak is, akik többet akar­nak tudni a magyarországi óvo­datörténetről. A tárlatot Harcsa Tibomé, a martonvásári Óvoda­múzeum vezetője mutatta be. A Miskolcra utaztatott vendégtár­lat része a martonvásári Brunsz- vik Teréz Óvoda 100 éves fennál­lásának megünneplésére 1983- ban - az ország egyetlen Óvoda- múzeumában - rendezett kiállí­tásnak. Igyekeztek olyan anyagot összegyűjteni és elhozni Miskolc­ra, amelyből pontos képet kapha­tunk a hazai kisdedóvók történe­téről, a korabeli felszerelésekről egészen napjainkig - hallottuk Harcsa Tibornétól. Mint mondta, az ország első óvodája több mint 165 évvel ezelőtt, 1828. június 1- jén alakult Budán, a Mikó utcá­ban. Az intézmény létrehozását Brunszvik Teréz kezdeményezte, hogy lehetőséget biztosítson a sze­gény gyermekeknek az erkölcsi és szellemi felemelkedésre. Meleg ételt kaptak, és hetenként láto­gatta őket orvos. Az első óvodape­dagógusok férfiak voltak, akik a játékos foglalkozások mellett be­tűtant, számtant, és úgynevezett tüneménytant oktattak. Az utób­bi a természeti jelenségek ismer­tetését jelentette. Ezen kívül ver­seket, meséket, erkölcsös mondá­sokat is tanítottak a kicsiknek. A Brunszvik Teréz munkássá­gát és az ország első óvodáját be­mutató fotók és dokumentumok mellett többek között az 1842-ben alapított első miskolci óvodáról, a Tolnán 1837-ben létrehozott kis­dedóvókat képző intézetről, az óvodaügy támogatóiról, közöttük Fáy Andrásról, Wesselényi Mik­lósról, Kossuth Lajosról, valamint a kreatív oktatás és nevelés kidol­gozójáról, Montessori Máriáról szerezhetünk információkat a tablókon elhelyezett dokumentu­mok segítségével. A paravánok alatti rész pedig a gyermekeké. Megcsodálhatják a régi óvodák berendezési tárgyait, a játékokat, háncs- és rongybabákat, festett fakockákat. Látható itt babaszoba az 1950-es évekből, századfordu­lós gyermekjátékok, színes mese­illusztrációk, alumínium teríté­kek, de a Waldorf-óvoda termé­szetes anyagokból készült felsze­relései sem hiányoznak. István a Kamarában Miskolc (ÉM) - Sík Sándor: István király cí­mű drámáját láthatta a miskolci közönség kedden este az Evangélium Színház társula­tának vendégjátékaként a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A főbb szere­pekben Bitskey Tibort, Sunyovszky Szilviát, Bölöni Rékát, Sárosi Gábort, Antal Anettet, Várfi Sándort láthattuk. Az előadást Udvaros Béla rendezte. A színház tagjai a millecentenárium alkal­mából mutatták be a Sík Sándor-drámát. Olyan művet kerestek az ünnepi év alkalmá­ból, amely hűen fejezi ki gondolataikat a ma­gyarságunkról, történelmi küldetésünkről, a keresztyén vallásról. A darab 1933-ban szüle­tett, akkor volt a premierje a Nemzeti Szín­házban. Budapesten azóta sem került szín­padra. Ezért is vette elő a társulat, s mutatja be a művet a vidéki közönségnek is. István király (Bitskey Tibor) és Gyöngy, Vazul asszonya (Antal Anetta) Zenés felfedezés Hannover (MTI) - Az a dal, amelyet a zsi­dók a világ minden részében istentiszteletük végén elénekelnek, feltehetően az alsó-szász- országi Braunschweigben született. Leg­alábbis ezt látszanak alátámasztani azok a dokumentumok, amelyeket „a zsidó zene eu­rópai központjának” vezetője, Izsák Andor ta­lált egy philadelphiai levéltár pincéjében. A gyermekkora óta a zsidó zenéhez kötődő Izsák Andor, a müncheni Richard Strauss- konzervatórium tanára, feleségével, Lux Eri­ka zongoraművésznővel Augsburg közelében él, és az ó kezdeményezésére nyílt meg az augsburgi egyetemen a zsidó zene európai központja. Izsók Andor neve jól ismert a né­met zenebarátok körében: ő komponálta azt a nagy sikerű balettzenét, amely azóta is alap­jául szolgál Augsburg legnagyobb idegenfor­galmi látványosságának, a városalapító ró­mai császárra emlékeztető Augustus című, jelképekben bővelkedő éjféli kútzenének. Táriat Pánti Erika képei Terjánné Pánti Erika (édesapja után: csabai Pánti Erika) alkotásaiból látható kiállítás no­vember 27-ig a miskolci Montázs Galériá­ban. (Széchenyi u. 36. 1/1.) A festőművész - alkotó beállítottságú, a művészetet szerető, értő és gyakorló - szüleitől kapta az indítta­tást. Ennek ellenére édesapja küzdelmes mű­vészsorsa más pályára terelte. Eredeti vég­zettsége szerint mérnök, viszont hivatása a festészet. Tanítómesterének édesapját és Gebhárt István festőművészt mondja. Nem­csak hazai, de külföldi kiállításokon is bemu­tatta már alkotásait, képei közül néhány ja­pánban lelt otthonra. Műhelyéből kerültek ki portrék, csendéletek, de a legszívesebben a hazai tájat festi: a gyönyörű Vértest, a vad Bakonyt, a párás dunai ágakat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom