Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

========= Itt-Hon -----------------------­-- = 1996. Október 1., Kedd M iskolc történelmének kis tükre XIV. 4 Ms ^Nekünk Írták Gőzvasút Miskolcról a Vasgyárba „Közel száz éve, 1897-ben készült el és került átadásra Miskolcon az első vil- lamosvasút-hálózat. Nyugati irányban, a diósgyőri Vasgyár felé azonban csak a Szent Anna templomig - korabeli ne­vén a verestemplomig - futottak a sí­nek, Miután a gyár munkásainak a lét­száma ezekben az esztendőkben már meghaladta a hatezret, a városban la­kók jelentős hányada naponta kétszer tette meg gyalogosan a közel hat kilo­méteres távolságot a munkahelyéig. A MÁV miskolci üzletvezetősége, a mis­kolci járás főszolgabírói hivatala, a pol­gármesteri hivatal, Diósgyőr község elöljárósága, a diósgyőri Vasgyár igaz­gatósága és a miskolc-diósgyőri helyi­érdekű vasút igazgatósága összefogá­sával 1906 októberében közel került egymáshoz Miskolc és Diósgyőr-Vas- gyár. Nagy előrelátással párhuzamos -gőz- vontatású és villamosított - pálya ké­szült. Október 10-én történt meg az ún. „műtanrendőri” bejárás. Kilenc órakor indult el az első, három kocsiból álló vonat. Megállapították a megállóhelye­ket és az ellenirányú forgalom biztosí­tása érdekében a kitérőket is. ,A hét kilométer hosszú pálya maga kü­lönben igen szép és jó is. Á pálya tud­valévőén kettős - villamos és gőzmoto­ros - berendezésű, ami talán az ország­ban egyetlen mű” - írta a korabeli új­ság. A budapesti Ganz-gyár készítette a há­rom gőzmotort, a három villamosmo­tort, négy darab személykocsit és két te­hervagont. A villamosmotort Mallinger József, a gőzmotort Király Andor Ganz- gyári mérnökök vezették „pompásan és szakavatott biztos kézzel”. „Szóval a vasút immár pompásan jár összekötvén Diósgyőrt, a Vasgyárat és Miskolcot a - nagyvilággal! Bizony nagy, szinte rendkívüli fontosságú do­log ez. Bár ha már Hámort, sőt Göröm- böly-Tapolcát is összekötve látnok Mis- kolccal, illetve a nagy világgal...”- állt a korabeli beszámolókban. A közlekedés meggyorsítása Miskolc és a Vasgyár között elősegítette, hogy a di­ósgyőri munkások minél többen és rendszeresebben kapcsolódjanak be a városban és a Vasgyárban is egyre job­ban erősödő művelődési életbe.” Kováts György Miskolc Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Szerkesztő: Bodnár Ildikó. A miskolci melléklet címe: Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Telefon/fax: 46/341-866 Miskolc (ÉM - Gy G) - Az úgynevezett ta­tárjárás és a Sajó menti, azaz a Muhi csa­ta az egyik legtisztázatlanabb pontja a ma­gyar történelemnek. A feltartóztathatatlan tatár hordákról szóló értékelések - különö­sen az osztályharcos szemléletű történet- írásban - azt igyekeznek bizonyítani, hogy a magyar vereség oka jószerével vagy leg­főképpen a magyar főurak, főnemesség vo­nakodásában keresendő, akik nem tartot­ták elég nagy veszélynek a tatárok köze­ledtét, az erről szóló híradásokat, s nem is igyekeztek a király zászlaja alá. Holott, a tatár támadás koránt sem volt egyirányú, s nem is tűnt annyira veszedelmesnek, mint amilyennek később bizonyult. Regérius szerint például csak 1240 karácsony táján érkezett híre annak, hogy az orosz föld szé­leit a tatár pusztítja. Ellenük Béla már a nyár folyamán „bevágatta” a Kárpátok hágóit, s a vé­delmet a palatínusra bízta. Ő maga IX. Ger­gellyel levelezett, egyrészt a lateráni zsinaton va­ló magyar részvételről, amikor is emlegetnek bizonyos veszélyeket a magyar püspök, prelátu- sok részvételével kapcsolatban, de a tatárokat sem a király, sem a pápa nem hozza szóba. Sok szó esik viszont ezekben a levelekben bizonyos magyar támadásról Konstantinápoly ellen, amelynek hírére a görög császár megígérte, hogy „görög népével egyetemben a római eklézsiához visszatér”. Ezt a, pápa egy 1241 februári levelé­ben meg is köszöni a magyar királynak, sőt feb­ruár* végén így ír: „utolsó leveledben (...) igen em­legettél némely nehézségeket és úti veszedel­meket (...) már isten kegyelméből az utak bá- torságosak; nem is kell ellenséges földeken jár­mok.” Holott, ebben az időben már befogadta a király Kuthen (Köttöny) kun vezért népével egye­temben, „aki sok esztendeig harcolt vala velek” - mármint a tatárokkal, ami azt mutatja, hogy azok nem is voltak legyőzhetetlenek. Másrészt viszont - írja Rogérius, „az ország előtt gyűlöl- ségben vala a kbály”. Sokan azért neheztelnek rá, mert „vagy ritkán, vagy nem is eresztettek panaszaikban hozzája”, másokban a „vagy tőlök, vagy atyjokfiaiktól elvett jószágok emlékezete bosszúállást forralt”. Megint mások a Kuno be­fogadásáért nehezteltek. Tamás spalátumi espe­res viszont nagyon furcsa dolgokat ír. „Hosszas békességben elszokván a katona kemény élettől henyélésre és testi kecsegtetésekre adták mago­kat. Mert Magyarország termékenysége és bő­sége okot adott nekik a mértéktelen gyönyörű­ségekre. Az ifjúságnak minden dolga hajcsinos- gatás és pipere vala, a férfiúi öltözetet asszo- nyira változtatták. Jól ettek, ittak, vendégesked­tek, sokáig aluttak. Verőfényes erdőkben, és ki­es réteken, asszonyaikkal egyetemben, élvén minden napjaikat, nem gondolhattak a hadi zör­gésekről, kik szüntelen mulatságokban, nem nyo­mós dolgokban forgottak”. Persze nem minden korabeli krónikásnak volt ilyen lesújtó vélemé­nye a magyarokról, de abban mindnyájan meg­egyeznek, hogy „Veszedelmes a hadra termett nemzetnek elszokni a fegyver gyakorlástól”. Nem is szokott el mindenki. Ugrin kalocsai érsek például 1241 márciusában két ízben is rá­csap Pest alatt a tatár seregekre, s bár végül csatát veszít, Pest elfoglalását még megakadá­lyozza. Ezalatt Béla „Buda nevű faluban, mely a Duna partján van, - írja ugyanaz a Tamás esperes - szokása szerint nagybőjti ájtatossá- gában vala” és segítséget sem küld Ugrin érsek­nek. Ellenkezőleg, még az általa befogadott Kut- hent is őrizet alá vétette. De nem mozdul a ki­rály akkor sem, amikor a palatínus seregét el­veszítve jelenik meg előtte, vagy amikor fekete vasárnap a tatárok Vácot rohanják le és pusz­títják el. Ehelyett a kunok ellenségei Kuthenre támadnak és meggyilkolják, a tatárok oldalára állítván ezzel a már letelepített kunokat. Ennek ellenére sem vesztettek minden csatában és összecsapásban a magyarok, ahogyan Rogérius- nál olvasható. A király viszont még mindig ke­resztes segítséget vár a pápától, amit termé­szetesen nem kap meg. „Nagy szerencsétlensé­gér vala hazánknak, hogy senki nem tudta élesz­teni a nemzeti lelket - írják a krónikások. (Folytatjuk) A gyógyszertár épülete a századelő utcaképében Fotó: ÉM-repro 1996. Október 1., Kedd Itt-Hon Ms 5 _Nekünk Írták Megértő támogatásban bíznak „Kevesen tudják, hogy Diós­győrben, a Fülep József ut­cában volt az idősek otthona. Több évtizeddel ezelőtt lakóit Tokajba költöztették, majd a létesítmény némi átalakítás után gyermekvédő intézetként működött tovább, 1991-től „Lakásotthon” elnevezéssel. Jelenleg is 65 iskoláskorú gyermeket gondoznak itt, aki­ket a sátai kastélyból költöz­tettek át, annak kiváltása mi­att. Ismerve az intézmények jelenlegi szűkös anyagi támo­A Lakásotthon udvarán gatását, igen nagy nehézség­be ütközik a gyermekek ellá­tása és az otthon fenntartása. A rendelkezésre álló anyagi támogatásból a gyermekét­keztetést is alig tudják bizto­sítani. Voltak már olyan hely­zetben is, hogy a húsipar a tartozásuk miatt megszüntet­te a szállítást. A gyermekek ruházatának pótlása szinte megoldhatatlan. Saját ere­jükből próbálkoztak támoga­tókat keresni, de ez eddig ke­vés sikerrel járt. Nehéz helyzetüket ismerve - s mert egy időben én is a gyer­mekintézetben dolgoztam - fogtam tollat, hogy mint a Di­ósgyőri Városvédők elnöke fel­hívással forduljak az együtt­érző intézményekhez, csalá­dokhoz, állampolgárokhoz, diákokhoz, hogy ki-ki a ma­ga módján támogassa és nyújtson segítséget az intéz­ménynek. Ennek érdekében köszönettel fogadnak minden­féle élelmiszert, anyagi támo­gatást, a családoknál kinőtt gyermekruhákat, cipőket, ka­bátokat, gyermekjátékokat is hiszen egy szülő nélkül ne­velkedő gyermek mindennek tud örülni. Felhívásunk nem tévesztendő össze a koldulás­sal, mert minden támogatás hivatalos nyilvántartásba ke­rül, anyagi és erkölcsi felelős­ség mellett, melybe minden érdeklődő betekinthet. Az intézet keretén belül mű­ködő Gyermekszív Alapítvány címe: Miskolc, Fülep József u. 11. Számlaszáma: B.-A.-Z. megyei OTP. Szemere u. 11734004-20412544. Balogh Sándor Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Dante gondo­latának első része (zárt be­tűk: E, G, P). 12. Éles eszköz­zel rovó. 13. Augustus császár felesége (ie. 55-29). 14. Társas­tánc. 15. Osztott. 16. Hangzó­pár. 17. Fűrészes levelű gyom­növény. 19. Európai nép. 20. Derbi résztvevője. 22. Búzát be­takarít. 23. Lekötelezettség. 24. Létezni. 26. Telesport. 27. Ra­gadozómadár. 28. Ételízesítő. 29. Zala megyei helység. 32. Zé­ró hangzói. 33. Veszprém pa­takja. 34. Id est, röviden. 35. Hajcsomó. 37. Spanyol női név. 39. USA állam. 41. Tajvani au­tók jele. 42. Shakespeare A windsori víg nők c. művének hőse. 43. Kémiai szakszó. 45. Ceremóniamester, ang. 47. A kemoterápia feltalálója. 49. Skribális. 51. A Helénával ro­kon név. 52. A Légy jó mindha­lálig szereplője. 53. Odaüt. Függőleges: 1. Ügyirat. 2. Öt­vözetjelző lehet. 3. Kalamajka. 4. Európai Szén- és Acélközös­ség, angol r. 5. Tüskés szárú vi­rág. 6. Megélhetést nyújtó. 7. Duplán sportfogadás. 8. Fosz­tóképző, -tlen páija. 9. Repülő­gép típus. 10. Kisdedóvóba jár. 11. Kuszái. 15. Szájat nagyra nyit. 18. Folyamatot fékező. 21. Cin. 23. Fedezet a fociban. 24. A gondolat befejező része (zárt betűk: M, N, L). 25. Citál. 27. Csák centruma! 30. Római 499. 31. G. ...XVII. szd-i ír író. 32. Kohászati előkészítő beren­dezés. 33. Érvénytelen. 36. Bolygóközi tér. 38. Nekem mindegy! 39. Részben húzkod! 40. Bort tartunk benne. 43. Te­lepülés Somogy megyében. 44. Politikai szervezet. 46. Pintyfé­le kis madár. 48. Női becenév. 50. Vízinövény. 52. Azonos be­tűk. Iit-Hon-Konyha Távoli speciaHtások Hússal töltött tészta (Kanada) — Hozzávalók (6-8 személyre): 25 dkg zel­ler, egy fej hagyma, 2 evőkanál olaj, 75 dkg darált marhahús, 50 dkg darált sertéshús, 2 kávéskanál őrölt szegfű­szeg, fél kávéskanál őrölt szerecsendió, egy csomag mélyhűtött levelestészta (45-50 dkg), liszt a munkalap beszó- rásához, egy csokor petrezselyem, egy tojás, egy evőkanál tejszín. A zellert kockákra, a hagymát apróra vágjuk. A felhevített olajban a darált húst lepirítjuk. Hozzáadjuk a hagymát, és még rövid ideig együtt pároljuk. Sóval, borssal, fahéjjal, szegfűszeggel és szerecsendióval fűszerezzük. Kö­rülbelül fél liter forró vizet öntünk hozzá, és hozzákeveijük a zellert. Fe­dő alatt, gyenge tűzön körülbelül 30 percig pároljuk. Közben a felengedett levelestésztát belisztezett munkala­pon két, kb. 30 cm átmérőjű körré nyújtjuk. Egy 25 cm átmérőjű torta­sütő formát kizsírozunk, beletesszük az egyik tésztát, és a szélét felhajt­juk. A darált húst hagyjuk kicsit ki­hűlni, és az apróra vágott petrezsely­met hozzáadjuk. Ezt a masszát rátesz- szük a tésztára. A tojásfehérjével be­kenjük a darálthús tetejét, majd a másik tésztával lefedjük. A tészta kö­zepén egy lyukat vágunk ki. A tojás sárgáját és a tejszínt összekeverjük, és ezzel bekenjük a tészta tetejét. Előmelegített sütőben 200 fokon 30- 40 percig sütjük. Melegen tálaljuk. Egzotikus aprópecsenye (Karib-szigetek) Hozzávalók (4 személyre): 20 dkg kó­kuszreszelék, egy kg sertéshús, 3 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 2 cse­resznyepaprika, 3 evőkanál olaj, só, 2 evőkanál curry-por, 2 cukkini, 2 pa- paja, egy nagy mangó, 2-3 evőkanál cit­romlé, citromkarikák, petrezselyem­levél a díszítéshez. A kókuszreszeléket leöntjük három ne-, gyed liter forrásban lévő vízzel, és tíz percig állni hagyjuk. Turmixgépben pürét készítünk belőle, majd rongyon keresztül leszűrjük, és jól átnyomkod­juk. A húst kockákra, a hagymát csí­kokra, a fokhagymát és a cseresznye­paprikákat nagyon apróra vágjuk. A húst forró olajban lepirítjuk, hozzáad­juk a hagymát, a fokhagymát és a cse­resznyepaprikát, sóval, borssal és curryvel fűszerezzük. Tűzálló edénybe tesszük és előmelegített sütőben 200 fokon kb. 50 percig pároljuk. Közben a cukkinit szeletekre vágjuk. A pápáját és a mangót lehámozzuk, félbevágjuk, eltávolítjuk a magját, és a gyümölcs húsát apró kockákra vágjuk. Az így előkészített gyümölcsöket, zöldségeket és fel liter vizet a sütés utolsó 15 per­cében a húshoz adjuk. Sóval és citrom­lével ízesítjük. Petrezselyem levelek­kel és citromkarikákkal díszítve tá­laljuk. Körítésként főtt rizst adunk hozzá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom