Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-15 / 241. szám

1996« Október 15», Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 rj Konszenzusos, de nem tetszik Budapest (MTI) - Egyetlen me­gyében sem döntöttek még a kórhá­zi ágyak csökkentéséről a megyei egészségbiztosítási pénztárak - nyilatkozta hétfőn Gógl Árpád, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) el­nöke. Hat megyében viszont már jelezték az egészségpénztárak: nem értenek egyet a megyei egyeztető fórumok konszenzussal kialakított kapacitásszűkítési ajánlatával. Mint ismeretes, a kapacitáscsök­kentésről az egészségpénztárak mondják ki a végső szót. Az úgyne­vezett megyei egyeztető fórumok­nak ugyan lehetőségük volt ajánla­tot tenniük a leépítésekre, négy megyében azonban nem született konszenzus. A megegyezéssel ren­delkező megyék közül Hajdú-Bi- harban és Jász-Nagykun-Szolnok- ban az egészségpénztárak az ágy- számcsökkentés belső struktúráját kifogásolják. Szabolcs-Szatmár-Be- negben, Zalában, Nógrádban és Tolnában a leépítéssel párhuzamos járóbeteg óraszám-emeléssel nem értettek egyet. Hajdú-Bihariban - ahol egyébként egyetlen ágyat sem kellene megszüntetni - az egész­ségbiztosító ragaszkodik 300 bel­gyógyászati ágy leépítéséhez. Ok is vizsgálják a Tocsik-ügyet Budapest (MTI) - A Magyar Szo­cialista Párt országgyűlési képvise­lőcsoportja a privatizációs ügyeket vizsgáló parlamenti bizottságba Toller Lászlót, Csákabonyi Balázst és Göndör Istvánt jelöli, míg az Ál­lami Számvevőszék elnökét jelölő Parlamenti bizottságba Nyers Re­zsőt és Nagy Sándort delegálja - je­lentették be a szocialista képviselő- csoport hétfői ülését követően. A Kereszténydemokrata Néppárt Parlamenti képviselőcsoportja a Tocsik-ügyet vizsgáló parlamenti bizottságba Rubovszky Györgyöt, a számvevőszéki jelölőbizottságba Pedig Isépy Tamás frakcióvezetőt ajánlja. Vonattal ütközött egy wartburgos Sárospatak (ÉM) - Tegnap dél­után Sárospatakon, a piactér mel­letti vasúti átjáróban egy Bodrogo- laszi felől közlekedő mérővonat el­gázolt egy, a síneken a tilos jelzés ellenére áthaladó Wartburg gépko­csit. A jármű vezetőjét súlyos álla­potban szállították a sátoralajújhe- lyi Erzsébet Kórházba. Keményebb a török hódoltságnál... Pomogáts Béla a magyar írók 1956-os munkásságáról Miskolc (ÉM) - Az ’56-os írók munkássága volt a témája Po­mogáts Béla tegnapi előadásá­nak, amit a Történelmi Igazság- tételi Bizottság baráti találko­zóján tartott. A Magyar írószövetség elnöke a TIB meghívására érkezett Miskolc­ra, arra az összejövetelre, amit az 1956-os események 40. évfordulója kapcsán rendeztek a megyeháza Szász-termében. Az előadás címe „Az írók szerepe az 1956-os forra­dalomban”, előtte Csorba István, a' bizottság területi elnöke köszöntöt­te a résztvevőket. Mint mondta, a jelenlévők szerint a 40 évvel ezelőt­ti történések megítélése nyilván pozitív, de az ítéletalkotás valójá­ban a történészek dolga - rájuk is kell bízni. Az elnök ezután felvezetésként Kossuth szavait idézte - „Nem győztünk, de harcoltunk...” -, majd Pomogáts Béla áttekintése követ­kezett a háború utáni évtized iro­dalmi életéről. Az 1948 és 1954 kö­zötti időszakot úgy jellemezte, mint aminél nehezebb helyzetben még nem volt soha a magyar irodalom: még a török hódoltság is könyörüle­tesebb volt, mint Rúkosiék... - mondta. Ezután rátért a Sztálin halálát követően hamar kialakult íróellenzék bemutatására, ismer­tette az 1955-beli, művészek elleni megtorlásokat, végül elérkezett az 1956-os őszhöz. Mint elismerte, ek­kora már nem az írótársadalom lett a főszereplő, hiszen nem a köl­tők mentek le az utcára harcolni. - És következtek azok az események, amiket a jelenlévők jól ismernek - tért rá az októberi történésekre -, hiszen részt vettek bennük. A következő, 1957 utáni idő­szakból az előadásában Pomogáts Béla az írószövetség tettét emelte ki - hitet tettek a forradalom mel­lett -, majd a perekről beszélt, me­lyek után igazából csak a ’60-as évek végén tudtak folytatni az írók azt a hagyományt, ami korábban megszakadt. Végezetül az elnök szükséges­nek tartotta leszögezni: az általa tavasz óta vezetett írószövetséget ,,’56-os szervezetnek” tartja, az ak­kori eszmék ápolójának. Suchman Tamás levelét megírta Az MSZP a volt miniszter szerint másoknak engedelmeskedett Budapest (MTI) - Burány Sán­dor, az MSZP frakcióvezető-he­lyettese a képviselők ülése után az újságírók érdeklődésé­re közölte, hogy7 nem foglalkoz­tak Suchman Tamás nyílt leve­lével, e témára később vái’ható- an visszatérnek. Hasonlóképp nem ejtettek szót a koalíció helyzetét érintő hétvégi nyilat­kozatokról sem. Az MTI tudomása szerint Such­man Tamás hétoldalas levelében elemzi távozásának feltételezhető hátterét. Nem titkolja véleményét, hogy az MSZP szerinte „saját aka­ratát elveszítve, más akaratok és más forgatókönyvek parancsa sze­rint, bábuként” cselekedett, amikor menesztette őt, jóllehet nem bizo­nyosodott be a bűnössége. Éppen ezért Suchman érthetetlennek ta­lálta a tőle való elhatárolódást. Szóvá tette, hogy társai közül senki nem vizsgálta a koalíciós partner szerepét és érdekeltségét a Tocsik- ügy botránnyá nagyításában. A távozó miniszter beszámol ar­ról: 1994 őszén javasolta először, hogy a privatizációt parlamenti bi­zottság felügyelje, de indítványát elutasították. 1995 tavaszán küsz­ködött egy, a privatizációt felügyelő miniszter jogi felelősségét is mega­lapozó, de jogkört is biztosító tör­vénytervezet elkészítéséért. Javas­latait az SZDSZ 90 százalékig eluta­sította. Szerinte „csak azért nem jött létre az igazságot megközelítő jogi szabályozás, mert a vidék kistelepü­léseinek érdekeivel szembe lett állít­va az SZDSZ-es városok érdeke”. Kifejti, a „mindinkább politikai válsággá terebélyesedő jelenlegi konfliktushelyzet a demagóg politi­kai erők, s a revansra vágyó már- már professzionális ellenzéki erők segítségével ez utóbbiak józan ki­sebbségének akarata ellenére anar­chiává szélesedhet.” Felvetődhetnek koalíciós alapkérdések is SZDSZ: nem személycsere, intézményi változtatás kellene Budapest (MTI) - A Szabad De­mokraták Szövetsége parlamenti képviselőcsoportja és maga a párt sincsen abban a helyzetben, hogy véleményt mondjon a kormányfő által megnevezett ipariminiszter- jelölt személyéről. Ezért feltételez­hetően tudomásul veszik a minisz­terelnök javaslatát - jelentette ki Pető Iván pártelnök-frakcióvezető az SZDSZ-frakció hétfői ülése után. ■ Ismételten hangsúlyozta: az SZDSZ szerint a közelmúltban fel­színre került problémákat elsősor­ban nem személyek cseréjével, ha­nem intézményi változtatásokkal kell megoldani. Élesen vetődött fel az a kérdés is: szükség van-e egyál­talán a tárca nélküli miniszteri posztra, hiszen az Országgyűlés a múlt héten szavazott arról, hogy más miniszter is betöltheti a jövő­ben a tárca nélküli miniszter poszt­ját. Az SZDSZ vezetője kiemelte: miközben pártja még a véleményét sem tudta elmondani Horn Gyula személyi javaslatairól, az egyik mi­niszterjelölt parlamenti bizottsági meghallgatásának időpontját már ki is tűzték keddre. Egy, a koalíció fenntartására vo­natkozó kérdésre válaszolva úgy fo­galmazott: az SZDSZ-en belül szé­les körben az az álláspont, amennyiben a párt úgy érzi, hogy nem tud kézben tartani bizonyos helyzeteket, akkor „felvetődnek alapkérdések is.” Kuncze Gábor belügyminiszter a Suchman-levéllel kapcsolatban ugyanakkor kiemelte: az önkor­mányzatok belterületi földjeinek értékesítési folyamatában neki sem feladata, sem jogosítványa nem volt. Nem privatizálják az Aggteleki Nemzeti Parkot Ha bekövetkezne valamilyen változás, akkor is minden az állam tulaj­donában maradna. A világörökség részéről van szó. Fotó: Bujdos T. Aggtelek (ÉM, MTI) - Hogyan lehet ma Magyarországon nemzeti parkot privatizálni? - tette fel a kérdést hétfőn Bu­dapesten Illés Zoltán, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnö- ke. Válasza így hangzott: se­hogyan. A Fidesz tudomása szerint viszont kabinet magá- nosítani akarja az Aggteleki Nemzeti Parkot. Az értesülést mind a park, mind a környe­zetvédelmi minisztérium ille­tékesei cáfolták. Az ország nemzeti parkjai a nem­zeti vagyon szerves részét képe­zik, következésképpen elidegenít- hetetlenek. Ugyanakkor, mint Il­lés Zoltán elmondta, a Fidesz tu­lajdonába került egy olyan doku­mentum, amelyből kiderül, hogy á kabinet bújtatottan ugyan, de magánosítani akarja az Aggteleki Nemzeti Parkot. Egy olyan köz­hasznú társaságot kívánnak lét­rehozni, amelyet 30 százalékos arányban a környezetvédelmi mi­nisztérium, 70 százalékos arány­ban pedig az Aggteleki Nemzeti Park birtokolna. Á nemzeti park infrastruktúrájával, szállodáival, építményeivel, barlangjaival sze­repelne az új cégben. Á Fidesz po­litikusa felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen konstrukcióban a nem­zeti vagyon részét képező vagyon­tárgyak kikerülnek az állam fennhatósága alól, és tulajdon­képpen privatizálják őket. Illés Zoltán rámutatott, hogy az Aggteleki Nemzeti Park vagyo­nának felmérését, és az intéz­mény működését néhány millió forintért, megbízás alapján az Al- tus Rt. végezte. Elhangzott, hogy a nevezett céget olyan emberek nevei fémjelezték egy időben, mint Gyurcsány Ferenc, Tatai Ilona, Kiss Elemér. A Fidesz poli­tikusa szerint a felmérés egyéb­ként szakszerűtlen, és nem érde­melte meg azt az összeget, amit kifizettek érte. A Fidesz-sajtótájékoztató „vád­jaihoz” az Aggteleki Nemzeti Park igazgatójától, Baross Gábor­tól kértünk kommentárt, aki az­zal kezdte: erről még nem hallott, arról viszont igen, hogy a Magyar Hírlap hasonló értesüléseiről szá­molt be mai, csak a fővárosban megjelenő kiadásában. Az értesüléseket az igazgató „agyrémnek” minősítette. Mint mondta, érthetetlen, hogyan al­kothatott bái-ki véleményt anél­kül, hogy őket megkérdezte vol­na, vagy meghívta volna a sajtó- tájékoztatóra. Az ügy feltételez­hető hátteréről szólva elmondta, egy évvel ezelőtt kezdtek a nem­zeti parknál arról gondolkodni, hogyan lehetne bizonyos funkció­kat szétválasztani: hatósági, vál­lalkozói - nem nagyon van ilyen - és hasonló tevékenységeket. A kérdés az volt, milyen gazdasági formában lehetne az egyes felada­tokat a leghatékonyabban elvé­gezni - ezt a jövőbetekintés egy formájának nevezte Baross Gá­bor; a vizsgálódás eredménye egy tanulmány lett.- Ismétlem, nem a minisztéri­um rendelésére készült, hanem saját magunknak - folytatta a park vezetője. - Azért, hogy lás­suk: ha majd kell, milyen irány­ban mozdulhatunk el. Mindenfaj­ta továbblépési kényszer nélkül. Szó sincs tehát privatizációról, sem hasonlóról - hangsúlyozta az igazgató. Ha mégis bekövetkezne valamelyik eshetőség, amit a ta­nulmány javasol, a nemzeti park összes objektuma akkor is az ál­lam tulajdonában maradna: „Gondoljanak bele, itt a világ- örökség részéről van szó!” - érvelt Baross Gábor. Talán azzal függ­het össze - próbál a mostani „politikai támadás” apropójára következtetni Baross Gábor -, hogy néhány hete három ellenzé­ki párt közös sajtótájékoztatón nyilatkozott: szerintük a Környe­zetvédelmi Minisztériumban poli­tikai tisztogatásokra készülnek... A nemzeti park vezetése fon­tolgatja, mit tehet ebben a hely­zetben, az elképzelhető, hogy a Magyar Hírlapnak helyreigazítá- si kérelmet nyújtanak be. Kategorikusan cáfolta a köz­hasznú társaság létrehozásának tervét Szilvássy György államtit­kár is a Kossuth Rádió Ráadás cí­mű műsorában. Hozzátette: ha lenne is ilyen elképzelés, az akkor sem jelentene sem valódi sem bujtatott privatizációt. A közhasz­nú társaság ugyanis nem nyere­ségorientált, az elért hasznot a parkba kellene visszaforgatni. _Parlamenti Mozaik • A napirend előtti felszólalások többsége a Tocsik-üggyel, illetve a privatizációval foglal­koztak. Torgyan József (FKGP) a Postabank­nál vezetett számlák teljes vizsgálatát köve­telte, mert nézete szerint csak így lenne nyo­mon követhető „az MSZP es az SZDSZ párt­kasszáiba és a két párttal kapcsolatban álló magánszemélyek zsebébe folyt pénzek útja”. Torgyán több szocialista politikus nevét emlí­tette a Vektor Rt., a Vektor Bróker Rt., a Wallis csoport, valamint a Keler Rt. kapcsán. Bokros Lajos, Baja Ferenc, Csintalan Sándor, Gál Zoltánné szerepét hangsúlyozta, vala­mint arra hívta fel a honatyák figyelmét, hogy Akar László is tagja volt a Vektor Bró­ker felügyelöbizottságának. Az államtitkár a kisgazda frakcióvezető kijelentéseit rágalom­nak nevezte, amelyekért bírósági úton kíván elégtételt szerezni. Szekeres Imre úgy vélte: Torgyán összefüggéstelen felszólalása nélkü­lözte a tényeket. Szájer József (Fidesz) napi­rend előtt ismételten a privatizáció felfüg­gesztését sürgette, s kezdeményezéséhez több ellenzéki honatya csatlakozott. • Az adózás rendjéről szóló törvény módosí­tásának vitájában Akar László államtitkár el­mondta, az adózás rendjében főként apróbb módosításokat célzott meg a kormányzat, így hatékonyabbakká tehetik az adók és az egyéb közterhek beszedését. Az ellenzéki szónokok éles kritikának vetették alá az előterjesztést. Torgyán József (FKGP) és Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) azt hangsúlyozta: a toldoz- gatás-foldozgatás helyett hosszú távra szóló adórendszert kellene meghonosítani. Mind a KDNP, mind az MDNP szónoka kifogásolta azt a passzust, amely szerint az adóalapot becsléssel állapítják meg, ha nincs arányban a vagyongyarapodás és az életvitel az adóval. Tévében vitáztak a kórházról Edelény (ÉM - PT) - Nyilvános vitára került sor tegnap este fél hétkor az edelényi Koch Róbert Kórház tervezett bezárásáról a helyű városi televízióban. A vitában részt vett Var- gáné Kerékgyártó Ildikó országgyűlési képvi­selő, Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnö­ke, a Polgári Pártok képviselői: Molnár Osz­kár és Nagy Attila. Vargáné Kerékgyártó Ildi­kó elmondta, a beszélgetést azért kezdemé­nyezte, mert szükségesnek tartja, hogy az ede­lényi lakosok előtt részletesen tisztázzák az eddig történteket, és megvilágítsák a tovább­lépéshez a lehetséges utat. Molnár Oszkár le­szögezte, szívesen vállalta a szereplést, mert úgy látja, a polgármester és az önkormányzat nem tervez lépéseket tenni a kórház megmen­tésére. Nagy’ Attila a műsor elején kifejtette: mindenképp sikerként értékeli, hogy’ konszen­zus híján egyelőre megmenekült a kórház, míg Gyárfás Ildikó kudarcként vélekedett ugyanerről. A vita lapzártánkkor még tartott, holnapi bővebben is beszámolunk róla. MSZP: tiszta hivatalt, közös felelősséget Budapest (MTI) - A Magyar Szocialista Párt mindent meg kíván tenni azért, hogy megtisz­tuljanak a közhivatalok a korrupciótól, meg­szűnjön a befolyással való visszaélés és visszaálljon az emberek bizalma a politiká­ban és a politikusokban. Az MSZP elvárja minden tagjától - függetlenül attól, hogy mi­lyen tisztséget tölt be -, hogy munkájával, életvitelével és személyes magatartásával erősítse ezt a törekvést. Ezt rögzíti egyebek mellett az az állásfoglalás, amelyet hétfő esti ülésén fogadott el a Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége. Az állásfoglalás kimondja, hogy a szocialis­ták az önmaguk számára megszabott erkölcsi normák alapján visszautasítanak minden, az MSZP-t és annak tagjait ért rágalmat. A szo­cialista párt és tagsága az elmúlt két és fél év kormányzati munkájával bizonyította, hogy a párt választási érdekeit alá tudja rendelni az ország és a nemzet hosszú távú érdekeinek. Az elnökség elvarja. hogy az ÁPV Rt.-nél ki­robbant ügy a tisztulási és a rendeződési fo­lyamat felgyorsulását jelentse. A dokumentumban az MSZP Országos El­nöksége megállapítja, hogy koalíciós partnere igyekszik kibújni a közös kormányzás felelős­sége alól. Az SZDSZ egyes politikusai a fele­lősséget egyedül az MSZP-re kívánják háríta­ni, miközben a szabaddemokraták is részesei a kormányzati döntéseknek. Az MSZP Orszá­gos Elnöksége ennek alapján szükségesnek tartja, hogy a kormányzópártok egységesen vállalják a felelősséget a kormányprogram­ban megfogalmazott célok megvalósításáért és a kormányzati döntések végrehajtásáért. Az MSZP kész az új helyzet tanulságait koalí­ciós partnerével közösen elemezni. Á Magyar Szocialista Párt az elnökség, a frakció és a kormány közötti egyeztetési mechanizmus korszerűsítésével is hozzá kíván járulni a ha­tékonyabb kormányzati munkához - rögzíti az állásfoglalás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom