Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

1996. Július 16., Kedd 4 B Itt-Hon _Könyvatánló Tiszaújváros (ÉM - PE) - Lelket gyö­nyörködtető, szép életpályát választott a tiszaújvárosi Bagó Zoltánná, Marika, a Bíbor Könyvesbolt vezetője. Mint egy szépséges virágoskert, olyan a példásan rendszerezett bolt, amelyben az otthon melegségét, meghitt hangulatát Mari­ka mosolya adja. □ Azt hiszem, itt gyakori a visszatérő vásárló - gondolkodom hangosan. 9 Igen, és azok igényét legtöbb eset­ben ismerem, de ha még sincs a kere­sett könyvből raktáron, ékkor miha­marabb igyekszem beszerezni, ha kap­ható a kereskedelemben. Vannak per­sze olyan vevők, áld több évtizeddel ko­rábbi kiadású könyvet keresnek. Ak­kor azt javaslom, hogy antikvárium­ban nézzék meg. A visszajelzések sze­rint sokan szerencsével járnak. O Mióta van ezen a szép pályán? 9 Ötödik éve dolgozom itt, de a város­ban már huszonegyedik éve vagyok könyvkereskedő. Nem is tudnék meg­lenni nélkülük - néz körbe szeretettel a könyvállványokon soijázó kedvence­ken. - Ha egyedül vagyok, nincs vevő, akkor tájékozódom a könyvsorok kö­zött, mert bizony elég sokan „rákérdez­nek” a tartalomra. □ Milyen könyveket keresnek legin­kább? 9 Iskolai időszakban az egyes tantár­gyak segédanyagai a keresettek, de az ismeretterjesztő könyvek iránt is nagy az érdeklődés. Az ifjúsági és a mese­könyvek sem porosodnak sokáig a pol­cokon, mert azoknak is egyhamar akad gazdája. □ A megnövekedett könyvárakat ho­gyan fogadják a vevők? •Ez attól is függ, mennyire szüksé­ges a kiválasztott könyv. De főként a pénztárca tartalma határozza meg a vásárlást. Általában zúgolódnak a ma­gas árak ellen, hiszen sok vevő a szá­jától vonja meg a falatot, hogy meg tud­ja venni a keresett könyvet. □ Fogynak-e a szótárak, szakkönyvek? • Különösen az angol és német szótá­rakat veszik, de van, aki francia, olasz, spanyol nyelvkönyvet keres. Lényege­sen keresettebbek a szótárak, mint 4-5 évvel ezelőtt. A városban augusz­tus 7. és 11. között nemzetközi ipari vásár lesz, Tranzit Expo ’96 címmel, és erre észrevehetően készül a város la­kossága is. Egyre többen keresik ugyanis a szakkönyveket. Nagyobb ünnepek, névnapok előtt szemlátomást is megnő a forgalom. Például a karácsonyi ünnepeket meg­előzően, szinte se éjjelem, se nappalom - hála Istennek. És ennek nemcsak ke­reskedőként örülök, de azért is, mert a jó könyv nemesíti a lelket, sokszoroz­za a tudást. □ Milyen könyveket ajánlana? 9 Mindenkinek az igénye szerint kell eldönteni, mit is szeretne, de azért most mégis az értékes olvasmányok kö­zött a legújabban érkezett műszaki könyvek bő választékára hívom fel a figyelmet - a sok más jó olvasmány mellett. „...Tovább él a népművészet...” Fotók: ÉM-repró ki az egyének alkotásaiban. A kiállítás színvonalát csak emel­te, hogy a rendezők Kovács Szabolcs népi iparművész régi matyó bútorait is bemutatták. Áz asszonyi, sőt férfikezek alkotásait néprajzkutatókból, iparművészekből álló zsűri rangsorolta, s a kiállításra százötvenhat munkát javasol­tak, ebből negyvenöt hímzés ki­emelt minősítést kapott. Her- kely György polgármester adta át a díjakat. A Kis Jankó Bori díjat Marton Sándorné /Hódmező­vásárhely/ kapta a hódmező­vásárhelyi gyapjúhímzéses és bársony térítőjéért. Kivitele­zői: Hegedűs Sándorné, Bar­na Istvánná, Setényi László- né. I. díj: Szuper Miklósné /Budapest/ tardi főkötőmintás szobabelsőjéért. Kivitelező: Párniczky Miklósné /Székes- fehérvár/. II. díj: Gupcsóné Papp Katalin /Debrecen/ ára- pataki keresztszémes munká­ival. Kivitelező Budai József- né. Turbóné Ivánkovics Anna /Győr/ höveji hímzések. Kivi­telező: Szendrei Mária. Bár­dos Sándorné /Recsk/ subrin- kával hímzett öltözetegyütte­séért. III. díj: Török Andrásné /Zalaegerszeg/ székelyudvar­helyi gyapjúhímzéses párnái­ért és függönyeiért. Kivitele­zői: Horváth Margit, Jandl Ol­ga. Kocsisné Koszorús Anikó /Zeg/ zoboraljai függönyért és falvédőért. Kivitelezői: Hor­váth Margit, Tóth Istvánná. Orbán Zita /Celldömölk/ férfi­ingmintás vászon és nyarga- lásos kékfestői női ruháiért. Matyó hímzések Kovács Szabolcs népi iparművész bútoraival Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Nemrégiben rendezték meg Mezőkövesden igen nagy érdeklődés közepette a XXI. Országos Népi Iparművé­szeti Hímzéskiállítást Kis Jankó Bori emlékére, és megvolt a hímzéspályázat eredményhirdetése is. Az idén valamivel kevesebb volt a pályázó, de csodála­tos munkák születtek. Földiák András, a Magyar Mű­velődési Intézet igazgatója megnyitó beszédében utalt rá, hogy óriási jelentősége van a mai életben a népművészetnek, s hogy a hímzés tulajdonkép­pen egy szépségteremtő, művé­szi alkotás. Pontosan nyolcvan­két alkotó küldött be kettőszáz- negyvenhárom pályamunkát, s a kiállítás színvonalát az is mu­tatja, hogy milyen sok népmű­vész mester és népi iparművész vett részt a pályázaton. Fügedi Márta etnográfus ér­tékelésében elmondta, hogy az elmúlt években teljesen új mo­tívumok kerültek napvilágra. A nehezedő életkö­rülmények ellené­re is tovább él or­szágunkban a népművészet, s ez az alkotó tevé­kenység segít át­menteni a jövő nemzedék számá­ra a szépet. Külön kiemelte a tardi főkötőmintás hím­zés archaikus és mégis egysze­rű motívumait. A Közösségi Ház nagytermében a hímzések­ből összeállított „virágcsokor” A Kis Jankó Bori díjas terítő méltán keltette fel a szépszá­mú nézősereg érdeklődését. Hi­szen az egyszeni színektől, mo­tívumoktól kezdve a legbonyo­lultabb hímzésfor­máig, a mező virá­gainak színvilágát teljes pompájában felsorakoztató ma­tyó hímzésig min­den jelen volt. Több tájegység népművé­szetét csodálhatta meg a közönség kezdve a Felvidék­től, Erdélyen át Észak-Magyarországig, s az adott tájegység legenda- és mondavilágában gyökerező gazdag népi fantázia fejeződött Emberi kéz - ámulatba ejtő ügyessége 1996. Július 16., Kedd m B 5 ItT'Hon Gömör legnagyobb költője otthonában Keleméren élt Tompa Mihály költő és református lelkész Kelemér (ÉM - FL) - A Putnoktól Aggtelek felé vezető úton találjuk az alig hatszáz lel­ket számláló községet. Különleges termé­szeti értékét a Mohos-tavak jelentik, iroda­lomtörténeti jelentőségét pedig az adja, hogy a szabadságharc bukása után, 1949 tavaszától 1851-ig itt élt Tompa Mihály, Gömör legnagyobb költője 1817-ben született Ri­maszombaton és 1868-ban helyezték örök nyu­galomba a Gömör megyei (ma Szlovákiához tar­tozó) Hamván. Igriciben nagyszülei nevelték, in­nen indult el a híres pataki iskolába, ahol 1840­ig tanult és szolgadiákként tanított. Papi vizs­gát Miskolcon tett 1846-ban. 1848-ban megvá­lasztották a miskolci avasi egyházközség lelké­szének, de ő Gömör nemzetőreivel együtt a pá- kozdi csatamezőre vonult. 1849 tavaszán Kele- mérre költözött, ahol elvállalta a református lel- készi állást, és elvette feleségül Soldos Emíliát, a szép virágregék ihletűjét. Ebben az időben már meleg barátság fűzte Petőfi Sándorhoz és Arany Jánoshoz. A három költő rendszeresen levele­zett. Egy Petőfivel való összeszólalkozás után Tompa összetépte a hozzá írt leveleket, de ezt később nagyon megbánta. Keleméren szolgált 1851-ig. Innen írta a sza­badságharc bukása után a település visszafelé olvasott nevéből alkotott álnéven, Rém Elekként verseit. Úgy úja, hogy Keleméren „Egy istentelen faluba el­dugva...” él, de szerette környezetét, amelyet feleségével virágerdővé és ár­nyas cserjéssé változtatott. A fájda­lom is Kelemérre kötötte, mert itt szü­letett és halt meg két hónapos korá­ban első fia. A Tompa Mihály Emlékház a Tom­pa Mihály út 93. sz. alatt található, Kelemér XIV. századi eredetű refor­mátus temploma szomszédságában. A templomkertben áll a kisméretű két- osztatú lakóház, amely Tompa Mi­hálynak adott otthont. A Népregék, népmondák és a Regék, beszélyek cí­mű kötetében több kisebb-nagyobb, megyénkre vonatkozó alkotás jelent meg (Csörsz árka, A karcsai temp­lom). A Tompa Mihály Emlékház - belülről Fotó: Farkas M. keresztrejtvénye Az Itt-Hon Vízszintes: 1. Tanít. 5. Sene­ca gondolata, első rész (zárt betűk: E, 0, B, L). 12. Cipőtal­pat elkoptató. 13. Messzebbre. 14. Keleti szőnyeg. 16. Alávaló. 17. Fiútestvér. 18. Francia ze­neszerző (Ambroise). 20. Juh szelet! 21. Tonhal közepe! 22. Jeremiás szülőhelye. 23. Paran- csolója. 24. Lármás felfordulás. 25. Közteher fizetésére kötelez. 27. Kártyalap. 30. Nagyközség a Cserhátalján. 31. Kiskorúról való hivatalos gondoskodás. 34. Nitrogén, kalcium. 35. Veszp­rém megyei helység. 36. Dar­vas József színműve. 38. La- osz része! 39. Indulatszó. 40. Hosszú nyakú vízimadár. 41. Zavaros nem! 42. Félreeső hely. 43. Összetorlódva szorong. 45. Tárul. 48. Kozmetikai márka. Függőleges: 1. Kutrica. 2. Vi­torláshajó fajta. 3. Régi harcos. 4. Szájat nagyra nyit. 5. Gabo­nát kaszáim. 6. Lassú mozgá­sú. 7. Némán ugat! 8. Ösztöké­lő. 9. Miskolc hegye. 10. Lég­nemű anyag. 11. Itterbium vegyjele. 15. Az i görög neve. 17. A gondolat befejező része (zárt betűk: M, K, A, N). 19. Szokás. 20. Arisztokratikus. 22. Vörösmarty eposza. 23. Városi közterület. 24. A zacskó báty­ja! .26. Zálogház. 28 ....Károly (1 869-1965) festőművész. 29. Politikai szervezet. 32. Duhaj istenség a görög mitológiában. 33. Képlékeny tömítőanyag. 34. Tapadva folyó. 37. 7+1. 38. Sű­rű szövésű pamutvászon. 40. Hawaii eredetű erotikus tánc. 41. A hangosfilm egyik feltalá­lója. 42. Orgona része. 44. Dá­niai sziget. 46. Páros gyök! 47. -ke párja. 49. Tojás, németül. Itt-Hon-Konyha Kardos Imréné tiszaújvárosi olvasónk most a reformételek kedvelőinek ajánl recepteket Gombával töltött vöröshagyma Hozzávalók: 8 db közepes fej vörös­hagyma (kb. 40 dkg), 25 dkg gomba, féldeci napraforgóolaj, só, gyömbérpor, 1 zsemle, 1 csomó petrezselyem, 2 to­jás, 3 dkg vaj vagy margarin, 1 evőka­nál liszt, 2 deci tejszín. A megtisztított vöröshagymák közepét kivágjuk. A hulladékból 5 dekányit ap­róra vagdalunk, a többit tegyük félre más étel készítéséhez. A gombát meg­tisztítjuk, megmossuk, apróra vagdal­juk vagy lereszeljük, és hozzáadjuk a kevés olajon megpirított, apróra vágott vöröshagymához. Sóval, gyömbérpor­ral ízesítjük, és addig pároljuk, amíg a gombából ki nem oldódik a nedves­ség. Ekkor leszűrjük, és levét félre tesz- szük. A gombához vízben áztatott, ki­csavart, apróra vagdalt zsemlét, finom­ra vágott petrezselymet, egy nyers és egy keményre főtt, felkockázott tojást keverünk. Szükség szerint sózzuk, majd a hagymákba töltjük. Kivajazott serpenyőben, előmelegített sütőben (180-200 fok) 30 percig sütjük. Sütés közben ne öntsünk alá vizet! Ezután a hagymákat tálra rakjuk, a serpenyő­ben maradt vajban kevés lisztet pirí­tunk, felengedjük a tejszínnel és a gom­ba félretett levével, és mártás sűrűsé­gűre forraljuk. A töltött hagymák mel­lett külön edényben kínáljuk. Burgonyaropogós Hozzávalók: 60 dkg burgonya, só, 15 dkg liszt, reszelt szerecsendió, 1 csomó petrezselyem, 2 tojás, 10 dkg zsemle- morzsa, 4 dl olaj a sütéshez. A burgonyát megmossuk, sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, meghámoz­zuk, burgonyanyomón áttörjük. Ha már kézmelegre lehűlt, összegyúrjuk 12 dkg liszttel, reszelt szerecsendió­val és apróra vagdalt petrezselyemmel, szükség szerint sózzuk. Gyúrótáblán 30-40 cm hosszú, ujjnyi vastag hen­gert formázunk belőle, késsel 4-5 ern­es darabokra szabdaljuk. Lisztben, fel­vert tojásban, morzsában megforgat­juk, és közepesen forró olajban meg­sütjük. Minden egyéb, burgonyából ké­szült körítés helyett adhatjuk marha, sertés-, vad-, illetve szárnyas pecse­nyékhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom