Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-28 / 123. szám

4 B Itt-Hon 1996. Május 28., Kedd Programatámó Edelény (ÉM - FL) - Diczházi Lajos­áé - a könyvtár látogatóinak Julika, Julika néni - népművelő-könyvtár sza­kon szerzett diplomát. Huszonhat éve dolgozik az Edelény járási, majd vá­rosivá lett könyvtárban. Jelenlegi be­osztása szerint könyvtárvezető-helyet­tes, de ezt megelőzően volt olvasószol­gálatos, körzeti és zenei könyvtáros, ve­zetett ifjúsági, kismama, lányok-asszo- nyok és nyugdíjas könyvbarátköröket is. Ezek révén az olvasók minden ko­rosztályával, rétegével megismerkedett. Kedvenc időtöltése az olvasás, zenehall­gatás, kirándulás, főzés, kertészkedés. Gazdag tapasztalatai, emberismerete alapján ajánl olvasnivalót.- A könyv számomra kapcsolatot jelent embertársaimmal, a múlttal, jövővel, távoleső kultúrával, messzi tájakkal. A tanév vége felé közeledvén, a nyári szünidő, a jól megérdemelt pihenés, ki- kapcsolódás időszakára tekintettel ol­vasmányos, könnyű műfajú, színes, hu­moros, lírai hangulatú könyveket aján­lok, de figyelemmel vagyok a barká­csolni, főzni, sütni vágyókra is. Kamaszkorú olvasóknak ajánlom a könnyed, friss humorú „Szamárfüles könyvek” sorozat köteteit: Gálik Péter: Diák Murphy..., Nagy Lajos: Képtelen természetrajz, Romhányi József: Sza­márfül, Gerald Durell: Szamártolvajok. Ezek közül a kamaszkorúak kiskátéja Gálik Péter: Diák Murphy című köny­ve. A felelet, dolgozat, vizsga, taná­rok, szülök, disco... mind-mind a diák­évek meghatározó momentuma. Ezért jó, ha előre ismerik a kamaszkorra vo­natkozó törvényeket, hiszen minden probléma innen eredeztethető. Az író jó tempóérzékkel talált rá erre az űr­re, friss humorral fűszerezett, kissé iro­nikus hangvételű könyvével. A szerelmes, kalandos, romantikus történeteket kedvelőknek nyújt él­ményt Woodiwiss, Kathleen E.: A far­kas és a galamb című könyve - a 11. századi háború dúlta Angliában játszó­dó regény középpontjában bonyolult szerelmi kapcsolat áll. Bradfoi-d, Bar­bara Taylor: Kezdd velem újra az éle­ted - szép romantikus elemekkel át­szőtt történet, főként nő olvasóknak. Rosamunde Pilcher: Kisded játékok - Oliver Dobbs sikeres fiatal író és kis­fia története. Ha kezdeném, megint tanár lennék Az iskolának fix pontnak kell lenni, ahol a gyerek védelmet talál Első dolog a gyerekszeretet. Feltétlenül! - mondja Nagyné Vályi Mária Fotó: Bujdos Tibor Hejőpapi (ÉM-FL) - Gárdo­nyi Géza lámpásnak nevez­te a pedagógust. Azt a meg­szállott embert, aki évtize­dek munkálkodása után sem fárad bele hivatása gyakorlásába, és embersé­get sugárzó fénye az iskola falain túl is világít. Még az anyagi gondok, a családi problémák ellenére is. Mert aki ide szegődött, az hiva­tást választott, az a nemzet napszámosának ráeső ter­hét vállalta magára. Felelős­séggel, mint Nagyné Vályi Mária. O Már nagyszülő tanítványai is vannak. • Tényleg, mert harminchat éve, hogy tanítok. Ebből négy évet Igriciben, a többit Papiban. Nyugdíjas vagyok, de óraadó­ként dolgozom és ez nekem na­gyon jó. Életelemem, hogy a gye­rekek között legyek. Kedvenc tárgyamat taníthatom, a ma­gyart, mert hogy magyar - orosz szakos vagyok. Magyarórákon különösen sok siker ért, hiszen minden osztályban vannak ér­deklődőbb gyerekek, akikkel na­gyon jó együtt dolgozni. □ A Vályi család több pedagó­gussal dicsekedhet. • Édesapám Tiszabábolnáról, a tehetséges gyerekeket felka­roló egyház révén jutott el a jászberényi tanítóképzőbe. Az­tán a húga is tanító lett, az édes­anyám is az volt. Az öcsém is pedagógus lett, majd a két lá­nya, sőt a veje is. A két fiam közül az egyik, az idősebb, And­rás történelem-szakos tanár­nak készül, most utolsó éves Debrecenben. A kisebb, Gábor már egy kicsit elpártolt, mert elméleti fizikusnak tanul. □ Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a pedagógusnak? • Első dolog a gyerekszeret, feltétlenül. Meg az, hogy nem ügy kell a gyereket nézni, mint egy kis elesett, tehetetlen em­berkét, hanem egy önálló gon­dolkodással rendelkező szemé­lyiségnek. Mindegyikben az ér­téket, a tehetséget, a pozitívu­mot kell meglátni. Ha én újra kezdeném, biztosan megint csak tanár lennék, mert na­gyon szeretem a gyerekeket. Mindegy, hogy milyenek. Sok­szor rosszak. Sokszor hálátla­nok is, de azután egy szóval meg tudnak fogni és ezt néha ki is használják. Készen kell lenni minden nap a munkára, hogy lehetőleg olyan kérdést a gyerek ne tegyen fel, amire nem tudok válaszolni. Viszont ámítani sem szabad, hogy én vagyok a tökéletes. A nevelő is ember, a tanár néni is téved­het, őneki is van olyan napja, amikor éppen „nincs formá­ban”. És nyitott kérdéseket nem szabad hagyni. Ha nem válaszolunk minden kérdésük­re, akkor csalódottságot okoz, és az nem jó. Ebben a mai, ro­hanó világban az iskolának egy olyan fix pontnak kell lenni, ahol a gyerek védelmet talál a környezet negatív hatásaival szemben. Kinek mondja el a gondját-baját, ha nem a tanító­jának? Sokszor otthon nem is tudnak olyan dolgokról, amiket mi itt egy-egy elkeseredett gye­rektől hallunk. □ Eközben családi problémái­val is meg kell küzdenie. • Hát végülis tíz éve egyedül nevelem a két fiút. Kicsit nehéz volt. Kezdetben úgy éreztem, egyedül is minden megy és én- bennem van annyi erő, hogy ezt végig tudom csinálni. Végig is csináltam, csak a gyerekeimnek bármenyire is akartam én pó­tolni az apai szigort, nem sike­rült. Nem volt előttük olyan pél­dakép, akire szüksége van egy fiúgyereknek. Ez volt nehéz. Vi­szont a kartársak nagyon sokat segítettek és a falu is. □ Tanítványai közül többen kö­vették a példáját. • Az igrici tanítványim közül szeretném megemlítem Kovács- né Engi Margitkát. Nem azért, mert egyetemet végzett és nem azért, mert ötödikben én kezd­tem képesítés nélkül velük és sikerült úgy felkészíteni, hogy az akkor induló sárospataki an­goltagozatos osztályba felvették és ma magyar-angol szakosként Tiszaújvárosban dolgozik. 0 olyan nekem, mintha lányom lenne. A fiaim sokszor elfeled­keznek arról, hogy anyunak névnapja vagy születésnapja van. Inkább arról tudják meg, hogy Margitkától mindig jön nekem a lap vagy a levél, mind a mai napig. Aztán itt Papiban két olyan kartársam van - az egyik az igazgatónő -, aki tanít­ványom volt. Ez érdekes vi­szony, mert általában úgy szo­kott lenni, hogy súrlódások van­nak ilyen esetben. Az idősebb egy kicsit úgy gondolja, hogy nahát én tanítottalak téged és nem te engem. Nálunk ilyen nem volt és most sincs. A má­sik pedig, hogy a hosszú évti­zedek során talán akkor volt ilyen kiegyensúlyozott a tantes­tületben a légkör, amikor még az a „régi gárda” volt itt - a hat­vanas években. Amikor úgy dol­gozott a tantestület, hogy csak a gyerek volt a középpontban. És most olyan kartársak kerül­tek ide, akik szintén ezt képvi­selik és csináljál is. □ Mit jelent ma pedagógusnak, lámpásnak lenni? • Az anyagi gondok ellenére, mert ugye általában erről hal­lunk, énszerintem még mindig az egyik legszebb hivatás. Mindannyiunknak az a felada­ta, hogy ébren tartsuk azt az örökséget, amit az elődeinktől kaptunk, másrészt ezt beoltsuk a gyerekbe. Nem azért, mert magyarkodni akarunk, de ta­nítsuk: ne szégyelld azt, hogy magyar vagy, hanem te is te­gyél azért, hogy ez az ország ebből a mostani nehéz körül­ményből kilábaljon és majd a te gyerekeid jövője már bizto­sabb legyen! És nagyon szeret­ném, hogyha újra olvasnának a gyerekek, minél többet! 1996. MÁ]us 28., Kedd Itt-Hon B 5 A Jókai emlékszoba és a tajház Tardona (EM - NZ) - Keresve sem találhat­tak volna megfelelőbb gondnokot az emlékszo­bába és tájházba Kulcsár Miklósnénál. Egész életében a szépség, a kultúra bűvöle­tében élt. Szerette a verset, a szép dalt - éne­kelt is szívesen - a Jókai emlékekről, a tájház­ról pedig lebilincselően elragadtatással beszél. Előbb azonban nézzük az egykori tanári lakás, a mai Jókai emlékszoba és tájház homlokzatá­ra helyezett emléktáblát. „Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdos­tam ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalom­nak... Tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok: senki sem árult el. A falut Tardonának hívták Jókai Mór. A megye üzemeinek ajándéka Tardona dol­gozóinak Jókai Mór halálának 50. évfordulója E kis házban talált menedéket Jókai Mór a 48-as szabadságharc bukása után Fotó: Farkas Maya alkalmából 1954.” Es most hallgassuk Kulcsár- nét: -16 éve létesült ez az emlékszoba és a táj­ház. Abban az időben három kastélyszerűség ál­lott a mai Jókai úton, közöttük húzódott meg az a parasztházacska, ahol Jókai menedéket ta­lált 1849-ben. Az emlékszobában Jókai könyvei, kéziratai - fénymásolatokban - relikviák. Egy eredeti kéziratát is őrizték itt, de egyelőre el­vitték múzeumba, remélhetőleg átmenetileg.- Egy év múltán hozta számára a felszaba­dító levelet felesége, Laborfalvi Róza. (A levél németül ma is olvasható az emlékszobában). Hintóval vitte a barcikai állomásra, onnan men­tek Pestre. Tardona nagyon büszke a nagy író itt tar­tózkodására, gyakran idézik mondását: Tardo- nára gyertek emberséget tanulni. A Jókai emlékszobából tovább megyünk a mellette lévő két szobában berendezett tájház­ba, ahol a század elő és a múlt század vége tár­gyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók.- Ez itt egy menyecske kendő. Eljegyzéskor adta a vőlegény mennyasszonyának, egy jegy­kendővel együtt, amin azt olvashatta:,Amióta megláttalak nincsen nyugta szívemnek, egyet­len egy vágyam az, hogy feleségül vegyelek.” A szoba berendezésével a századforduló han­gulatát idézi.- Az én nagyanyám idejében ilyen volt, sifon, komód, tulipános nyoszolya, lóca, bölcső, kora­beli állóka... A következő szoba szövőszék és a fonás kel­lékei, gereben, guzsaly, motolla, kendők, a szö­vés termékei. Érdekes a lámpaalkalmatosság, amivel a fonóházba járt még Kulcsár néni is lány korában. Az Itt Hon Keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Valószínűtlen el­beszélés. 5. Bob Dylan szava­it idézzük (zárt betűk: É, B, Z.) 12. Női keresztnév. 13. Mo- liére Férjek iskolája c. művé­nek szereplője. 14. Lyuk készí­tése. 16. Kapatos. 17. Ritka fér­finév. 19. Lettország, Ausztria autójelzése. 21. Skálahang. 22. Esetleg. 24. Előtag: föld-. 26. Vas megyei helység. 27. Tisz­telt cím röviden. 28. -tlan pár­ja. 30. Növényt ritkít. 32. Be- piszkol. 34. Jogosnak tekintett követelés. 35. A zsidó nép nyel­ve az ókorban. 36. 13 húros ci- tera. 37. Tórium vegyjele. 39. Martini csepp! 40. De mennyi­re! 42. Óriáskígyó. 43. Futball Club röv. 44. Idős férfi. 46. Fi­zetőeszköz. 47. Hermész és Aphrodité fia. 50. Ókori. 52. Naprendszerünk bolygója. 54. Szélvihar. 56. Hideg szín. Függőleges: 1. Telt alakú. 2. Betű közepe! 3. Fehérnemű ké­szítésére használt pamutszövet. 4. Számára érdektelenné válik. 5. Idegen levegő. 6. ... László (1846-1879) festő. 7. Nátrium.. 8. Hangos veszekedés. 9. A le­vegő egyik alkotóeleme. 10. Napszállta. 11. Magyar Tudo­mányos Akadémia röv. 15. Ked­velt komikus volt. 18. Hím ka­csa. 20. Karcag része! 23. Ta­vasz istennő. 25. Falun mesél. 26. Macbeth szereplője. 28. Vé­kony szövetből készült bő sza­bású átmeneti kabát. 29. Közei­re mutató szó. 31. Ittrium, nit­rogén vegyjele. 33. Kábeldarab! 34. Finis vége! 35. Az idézet második, befejező része (zárt betűk: N, K, O). 36. Tengeri ra­gadozó. 38. Szülőföld. 41. Du­na szakasz! 42. Arisztophanész színműve. 43. Bugyog a víz. 45. Borsodi község. 46. A francia kártya egyik színe. 48. Tetejé­re. 49. Részben szummáz! 51. Orosz három. 53. Macskafark vége! 55. Asszonyi jelző. CSÉPLŐ FERENCNÉ Szendrőládon 80. születésnapján Sok szeretettel köszönti. Két lánya: Ica, Katalin, két vője: István, Károly, unokája: Éva, Zsuzsa, dédunokái: P Milán, Gabika. NAGY JÓZSEF és felesége Nagy Margit Borsodgeszt 50 éves házassági évfordulójuk alkalmából sok szeretettel köszönti sógornőjük: Nagy Károlyné. „Nagy ünnep ez! Messze tájon söpör a szél, elviszi a Jelleget. Messze került gyermeketek, itt vannak most veletek. Isten lenéz odajontről és megpillant titeket. Kik 50 évvel ezelőtt mondtatok boldog igent. Had köszöntsünk benneteket évforduló ünnepén. És boldogan éljetek még itt ezen a földiekén. Minden bánatot feledve, legyen derűs arcotok, Legyetek olyan boldogok, mint 50 éve voltatok."

Next

/
Oldalképek
Tartalom