Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13 / 87. szám
Másodikkén a Holdon 0. R. Scott és 0 Rover holdautó, y 1971. augusztus Vili ÉM-tiéflvége Színes Világ Április 13., Szombat 35 éve Farkas Bertalan, 1980. máj.-jún. 1961. február 12. - elindítják a Vénusz felé az első bolygószondát, a Venyera-l-et. április 12. - a Vosztok-1 űrhajón J. A. Gagarin végrehajtja az első űrrepülést, május-július - A. B. Shepard és V. I. Grissom, Mercury típusú űrkabinokkal végez űrugrást (nem érik el a Föld körüli pályához szükséges első kozmikus sebességet), augusztus 6-7. - a Vosz- tok-2-vel G. Sz. Tyitov egész napos űrrepülést tesz. Az év során a két tudományos nagyhatalom további 5 (SZU), illetve 28 (USA) űreszközt, többnyire műholdat juttat a világűrbe. 1996. - eddig január 15. - hat és fél órás űrsétát tesz a kozmoszban az Endeavour űrrepülőgép legénységének két tagja: Leroy Chiao és Daniel Barry, január 17. - Winston Scott egy órát tölt az Endeavour árnyékában, -75 C fokban, január 28. - az egész világ a Challenger tíz évvel korábbi balesetére emlékezik, február 19. - az oroszországi Pleszeck űrrepülőteréről felbocsátják a 3000. szovjet, illetve orosz gyártmányú műholdat, március 15. - hatórás űrsétát tesz a Mir űrállomás körül Jurij Onufrijenko és Jurij Uszacsov. március 24. - összekapcsolódik a 100 tonnás amerikai Atlantisz űrrepülőgép és a 380 kilométer magasan keringő, 120 tonnás Mir - immár harmadszor. Az űrállomásra költözik át Shannon Lucid űrhajósnő, aki, második amerikaiként, öt hónapot tölt az orosz állomáson. Ez a program is része a nemzetközi Alpha űrkomplexum építési tervének, április 8. - egy Proton-K típusú orosz hordozórakétával geostaeionárius pályára állítják az Astra-1F jelzésű távközlési műholdat. A műhold felbocsátása az első közös vállalkozása a két tudományos nagyhatalomnak az ILS amerikai-orosz űrkutatási konzorcium révén. április 12. - 15 éve annak, hogy J. W. Younggal és R. L. Crippennel felbocsátották az első űrrepülőgépet, a Columbiát - és 35 éve repül t ki a kozmoszba Gagarin, azóta ez a nap az Űrhajózás Napja. Fotók: ÉM-archív és Németh Csaba archívumából Gagarin Jurij A. Gagarin, az elsó' űrhajós Jurij Alekszejevics Gagarin (1934-1968), szovjet űrhajós. 1957-ben repülőtisztté avatták, 1960-tól űrhajós-kiképzésben vett részt. 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóval egyszer megkerülte a Földet; ő az első ember, aki űrrepülést hajtott végre. 1968-ban fejezte be tanulmányait a Zsukovszkij akadémián. Nem sokkal később, 1968. március 27-én repülőszerencsétlenség áldozata lett V. Sz. Szeijoginnal: 18-as oldalszámú MiG-15 UTi típusú vadászgépük kiképzőrepülés során 4200 méteres magasságban dugóhúzóba esett és lezuhant, mindketten életüket vesztették. Lajka, az elsó, világűrbe jutott élőlény Armstrong „Kis lépés A Columbia strartja 1981. április 12 Lajka kutya Az 1957. 11. hó 3-án fellőtt Szputnyik-2 volt az első űrbiológiai mesterséges hold. A hermetikus kabinjában szállított Lajka nevű kis eszkimókutya a fellövés során meghalt, így a tervezett kísérleteket nem tudták elvégezni. A Szputnyik-2 pedig 162 napi keringés után, 1958. április 14-én elégett a légkörben. 1969. július 20. egy embernek, John H. Clenn, az első amerikai űrhajós V. Ny.-Tyereskova, az első nő az űrben Edwin E. Aldtin de hatalmas ugrás A Vosztok-1 A világ első embert szállító űrhajója, gömb alakú űrkabinjának tömege 2,4 tonna, átmérője 2,3 méter. 1961. április 12-én indították Föld körüli pályára, közép-európai idő szerint 7.07- kor startolt. 7.21-kor az űrhajó megkezdte a Föld körüli keringését 181 327 km magasságban. 8.25 -kor bekapcsolódott a fékező-hajtómű, és 108 perc repülési idő után az űrkabinból katapultált Gagarin Szaratov közelében földet ért. Rukavisnyikov és Slayton az első szovjetamerikai űrrepülésen (Szojuz-Apollo) Az oldalt összeállította Balogh Attila, tervezte Szabados Tamás ** M * m • űrbéli ut|a
