Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-06 / 5. szám

JeaEMéfr 6., tanseeíkall ««. MMMMMBMIWIIlBirillillllIflllTli íllirilllillTlifriT^VPiriiri'iilisaaagssaKafflaasagaamgagfi^Ea ÉM-rsporl ——— ÉM-hétvége III I lii MM—I ZSIDAI PÉTER Néhány éve történt. Friss hó esett. Január elején barátom már délelőtt fülembe csör­gette a kölcsön kapott Trabant kulcsát, ’ menjünk csúszkálni a megyei könyvtár par­kírozójába. Nem voltam képes ellenállni. Tudtam, életem megismételhetetlen pilla­natai következnek. Váltogattuk az örömök forrását, egymás kezébe adtuk a kormányt meg a kéziféket. Úgy éreztük, élvezettel fi­cánkol alattunk a batár, nem beszélve a jo­gosítvány nélküli vezetés lázadó élményé­ről. Az öröm később alábbhagyott. Egy mel­lékúti kanyarban gyakorlati tudás híján padkántúli betontömbre repítettem a hat- százegyest. A nem várt fordulat totálba tör­te a gyönge jánnű testét-lelkét - nem külön­ben a következő napokat. Barátom szemé­ben a kétségbeesés könnyei, bennem pedig mielőbbi pénzkereseti lehetőségek ötletei gyűltek. A hasonló történetek elkerülhetők, amennyiben nem vezetjük sem saját, sem mások autóját a téli utakon. Ha mégsem csillapítható az aktivitás, célszerű ehhez megfelelő környezetet keresni. Miskolcta­polcán néhány éve szokássá vált, hogy a Park Motel melletti üres parkírozóban te­lente fiatal sofőrök teszik próbára autóveze­tői tudásukat. Minél ügyesebb mutatvá­nyokkal szórakoztatják egymást és magu­kat, ide-oda csúszkálnak, pördülnek a ha­vas-jeges aszfalton. Jobb, ha itt tanulunk meg vezetni Köd és latyak. Három kocsi köröz a nagy te­rületen, egy Honda, egy Polski Fiat és egy Peugeot. Amikor átküzdöm magam a hóta­karón, a kék Peugeot már leállt, gazdája ci­garettára gyújt, nézi a másik kettőt. R. kö­zépiskolás, idén érettségizik. Nem szeretne nevén neveztetni, valószínűleg érzi, van eb­ben a mókában valami tiltott cselekedet. Talán annak a tíz évnek az emléke, amelyet jogosítvány nélkül vezetett le.- Senki nem szólhat bele, mit csinálok itt, az én autóm, az én benzinem, szerintem nem büntethetik. Különben pedig jobb, ha itt tanulunk meg vezetni, mint kint a forga­lomban. Néha persze szoktak erre rendőrök járni, de ugyanezt mondják ők is. Egyéb­ként tavaly télen ketten is kipróbálták ma­gukat itt nem messze, az ABC közelében, össze is törték a Golfokat. Elkerülni a villanyoszlopot A kispolszki és a Honda közben elhajt, de érkezik egy Lada kombi. Hárman ülnek benne, néhány körönként váltják egymást.- Én senkinek se adnám kölcsön a kocsi­mat - veti közbe R.-, mások mellett is félek. Az egyik ívben túlpördül a kocsi.- Na, ez a gyerek nem is tud vezetni. Túl sok gázt adott a kanyarban - kommentál R.- Mi a jó ebben? - kérdezem.- Élvezem, ha ide-oda csúszik az autó és még időben vissza tudom hozni egyenesbe. A legfontosabb, hogy elkerüljük a betonosz­lopot. Tavaly nem mindenkinek sikerült, volt néhány baleset. Egy Skoda úgy össze­tört, hogy ott is hagyták a villanyoszlop mel­lett. Szerencsére nekem még nem volt prob­lémám.- A szülei tudják, hogy mit csinál itt?- Tudják, egy kicsit aggódnak, de tisztá­ban vannak vele, hogy nem szoktam felelőt­lenül vezetni. Veszélyek persze vannak. Előfordult, hogy egyszerre tizenöt-húsz au­tó is volt itt. Ilyenkor sokkal jobban kell fi­gyelni, mert ha az egyik rosszul csúszik meg, az utána jövők belemehetnek. Szerin­tem egyszerre csak egy-két kocsi tud bizton­ságosan körözni. Kétkezes játék, kettes sebességben Az efféle amatőr ralizáshoz nélkülözhetet­len a kellően síkos, latyakos, vagy havas burkolat, viszont jeges pályán már nem le­het irányítani a kocsit. Olyan időben nem érdemes kijönni. Csúszkáim bármilyen au­tóval lehet, azonban legélvezetesebb szóra­kozást a hátsókerék-meghajtásúak nyújt­ják. Az autóknak sem az értékük, sem az alakjuk nem lehet akadály. R. látott már itt mikrobuszt, Ford Mondeot, huszonkétmilli- ós Mercedest, rozzant Trabantot. Nem apadó érdeklődésemen felbuzdulva néhány körre invitál. Nem tudok ellenállni. Az ajtót belülről is bezárja, nehogy menet közben kinyíljon. A Peugeot felpörgő kere­kekkel indul, R. már nyúl is a kézifékért, bal kezével a kormányra szerelt fogást mar­kolja. Kétkezes játék, kettes sebességben haladva, nehogy túlgyorsuljon az autó. A kanyarban jókorát lendülünk a hirtelen fé­kezéstől, kilencven fokot írunk le a hólében, hátulról úgy tűnik, szinte súroljuk az oszlo­pot, elöl pedig az oldalra borulás eksztati­kus élményétől rettegni. De nem. A kocsit mesteri mozdulattal tereli vissza egyenesbe R. Lehet egy pillanatra szusszanni, amíg nem jön a következő kanyar. A hullámvas­úton éreztem hasonló tehetetlenséget, ott is nyomtam a nemlétező fékpedált. Menet közben nincs kiszállás, a félelmet megeszi a fene, és a mellettem ülő igen tehetséges so­főr. Aki sohasem állítaná magáról, hogy jó vezető, mert aki ilyet mond, az nagyképű, és előbb-utóbb karambolozni fog - vélekedik R. Az utolsó kanyarban már-már átfordulna a kocsi, de R. ezt a helyzetet is megoldja. Az élvezet le nem tagadható, nem is értem, a barátnőjét miért nem tudta eddig rávenni egy kis csúszkálásra. A profik a Blikkbe járnak A hondás visszatér és megpihen. Az ala­csony, baseballsapkás srác autójának dől - nincs fecsegős kedvében, még az életkorát sem árulja el. 0 is a közelben lakik és csak akkor jön ide, ha van rá elég benzine. Több­nyire a barátjával osztja meg a csúszkálás örömeit, de most magányosan álldogál, nézi a ladásokat.- Jól mennek? - kérdezem.- Engem nem érdekelnek, felőlem fel is borulhatnak. Csak nézegetem őket, bár sze­rintem túl gyorsan hajtanak.- Csak fiatalok járnak ide?- A kilencvenöt százalékuk fiatal, főleg olyan, aki nemigen ért a vezetéshez és itt szeretné megtanulni. A profik a Bükkbejár­nak ralizni esténként. Ezt a ladás srácok is megerősítik, akik nem tudták legyőzni kíváncsiságukat és csatlakoznak hozzánk.- Mi is szoktunk odajárni. Alig váijuk, hogy leessen az első hó, mert amikor még nincs, kénytelenek vagyunk Nyéken a ka­vicsban vagy a homokban ralizni. Nincs en­nél jobb szórakozás.- Nem volt balesetük?- Egyszer a Bükkben majdnem belefor­dultunk egy árokba, de megúsztak.- Kié a kocsi?- Az én apámé - mondja egyikük, aki momentán katona. - Kölcsönvettük ma es­tére, bár ő nem tudja, csak sejti, hogy mit csinálhatunk ezzel ilyen időben. Alighogy, befejezi mondatát, visszatér a kispolszki. Úgy látszik, aki egyszer belekós­tolt, többé nem tudja megunni. _____________________________ ■ H arc a feketegazdaság, a piramisjáték ellen Budapest (ISB) - A kormány első félévi törvényalkotási programjában fontos törvé­nyek egész sorával találkoz­hatunk. Természetesen a teljesség igénye nélkül íme közülük néhány. Februári ütemezéssel (hiszen a Parlament akkor kezd majd dolgozni) tervezik a termőföld­ről szóló 1994. évi LV. törvény módosítását. A szabályozás le­hetővé tenné a mezőgazdasági szövetkezetek számára a termő­föld-tulajdonszerzést, valamint módosítaná a haszonbérlet sza­bályait. Ugyancsak februárban várhatóan felemelik a kiszabha­tó szabálysértési bírság általá­nos felső határát 200 000 forint­ra. A helyi önkormányzatokról szóló törvény és a gyógyszertá­rak létesítéséről és működteté­séről szóló törvények közötti el­lentmondás kiküszöbölésére is sor kerülhet még februárban, miként a vérellátás megszerve­zésének állami feladattá válá­sát is törvénybe kívánják addig foglalni. Márciusban a gazdasági bűncselekmények felülvizsgála­ta következik, részben annak érdekében, hogy büntethető le­gyen a piramisjáték szervezése, a jogosulatlan biztosítási tevé­kenység; és újraszabályozzák a környezetvédelmi bűncselek­ményt. Döntés születik a személy­azonosító-jel helyébe lépő azo­nosító kódokról és az azonosítók használatáról. Erre már csak az Alkotmánybíróság döntése kö­vetkeztében is szükség van. Szintén márciusban tárgyalják azt a szociális ellátásra vonat­kozó törvényt, amely a munka- nélküliek jövedelempótló támo­gatásával kapcsolatos. Áprilisban az államháztar­tás tárgykörében kerül sor sza­bályozásra, melynek célja a tár­sadalombiztosítási önkormány­zatok költségvetésének előké­szítésével összefüggő eljárási hatáskörök tisztázása. Módosí­tani kell a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt is, hi­szen a kincstár létrejötte új helyzetet teremt. Áprilisban nyújtják be a Parlament elé a postatörvényt. A szabályozás célja az európai jogharmonizá­ció, illetve a postai hatósági szervek hatáskörének megvál­tozása. Ugyancsak sor kerül a nemzetközi bűnügyi együttmű­ködésre vonatkozó szabályok ki­egészítésére. Májusban várhatóan meg­születik a gyermekek védelmé­ben hozandó törvény, hiszen a kormány már februárban be­nyújtja a Parlament elé. A tör­vény többek között gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettsé­gének megelőzéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, a fiatal felnőttek társadalmi beil­leszkedéséről. A munkaügyi el­lenőrzésről szóló törvény előse­gíti majd a feketegazdaság, il­letve a fekete foglalkoztatás el­leni hatékonyabb fellépést. Vél­hetően még májusban megszü­letik a polgári szolgálatról szóló törvény is, amely a polgári szol­gálatot teljesíteni akarók, illet­ve az őket foglalkoztatók jogait és kötelességeit tisztázza. Júniusban átfogóan módosít­ják a társadalombiztosításról szóló törvényt a nagy ellátó rendszerek reformjával össz­hangban. Ugyancsak még az el­ső félévben tervezik a földméré­si és térképészeti tevékenység­ről szóló törvényjavaslat elfoga­dását. Utazás

Next

/
Oldalképek
Tartalom