Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-09 / 7. szám

1996. Január 9., Kedd 4 Ms Itt-Hon ^PROGRAMAJÁNLÓ __ I fjúsági és Szabadidő Ház Miskolc, Győri kapu 27. Január 11. 19 óra: Miskolci Dixieland Klub Január 16.15 óra: Gyermekgaléria, ki­állítás a Képzőművészeti Csoportok munkáiból. Január 18. 17 óra: Horgászeszközök fejlődése, korszerű horgászeszközök. Előadó: Békési János. Január 20. 16 óra: A mai ír „kocsma­zene”. Kisvái’konyi Csaba előadása. 15 óra: Nyitott Ház - játszóházak, far­sangi ötletbörze, jelmezkészítés, far­sangi fánk sütése, bemutató, csere-be- re. Január 26. 16 óra: Kisállatok Baráti Köre - akvarisztikai ismeretek kicsik­nek és nagyoknak. 20 óra: Müttő Klub Január 27. 10.00 Síbörze Kiállítások: A hónap második felében „ÉLŐ” Legó-kiállítás; Az űrhajózás tör­ténete és a Vikingek élete címmel. Fotógaléria: január 5-től február 8-ig: Fiatalok fotóművészeti stúdiója fotóki­állítása. Mozgásművészeti egység ajánlata: Callanetics testformáló torna (hétfő 19.00, szombat 9.001; Szülő-gyermek torna (péntek 16.00 és 17.00); Jóga (hétfő 18.00 és 20.00); Aerobic (hétfő 18.00, péntek 19.00); Tini-tánc (péntek 17.00). íjc Kazinczy Értelmiségi Klub programja Január 9. 17.00: Miskolc híres-neves emberei. Előadó: Veres László Január 11. 17.00: B.-A.-Z. megye je­lenlegi gazdasági helyzete és jövőbeli elképzelések című fórum. Beszélgetés Gyárfás Ildikóval, a Megyei Közgyűlés elnökével Január 16. 17.00: Miskolc ősrégészeti múltja. Előadó: Ringer Árpád Január 17.17.00: Utazók Klubja. A 100 tornyú Prága. Előadó: Farkas Gyula Január 18. 17.00: Nem ismer meg a saját anyám. Karinthy-est. Előadó: Kiss Zoltán es Petendi György Állatorvosi ügyelet Január 13-14-ig Lupkovics Zoltán Miskolc, Bertalan u. 25. 46-372-148 Istók László Ernőd, Kazinczy u. 4. 46- 476-212 Gyulai László Felsőzsolca, Balassi u. 13. 46-383-168 Zemlényi István Szerencs, Mikszáth u. 4. 47-362-339 Mi otthonában is ITT-HON vagyunk A megyeszékhely múltja, jelene (14) Miskolc ipari területei, ipara (II. rész) A 60-70-es években létrejött üzemek sorában található a Miskolci Hűtőház Fotó: Vajda János Horváth Béla Miskolc (ÉM) - A miskolci iparosság már az 1884. évi XVII. törvény alapján meg­kezdte a szerveződését ipar­testület kialakítására. A mozgalom élére Kulcsár Ká­roly rézműves mester állt. Ennek ellenére csak 27 iparos volt hajlandó aláírni a megala- kulási kérelmet. Mi több, til­takozók sora ellenezte a szer­veződést, így 18 asztalos, 209 csizmadia, 11 cipész, 9 fazekas, 14 gubás, 10 kalapos, 21 laka­tos, 21 magyarszabó, 7 szűcs, 42 tímár, 31 vegyes, összesen 394-en. Ézekhez járult az ál­talános izraelita ipartársulat 47 aláírója. Soltész Nagy Kál­mán polgármester diplomáciai érzéke és magyarázatai segítet­ték a megalakulást 1884. de­cember 4-én. 1885. május 14- én választották meg az elöljá­róságot, amelybe a kor iparos társadalmának megbecsült sze­mélyiségei kerültek. A két vi­lágháború közötti időben az ipartestület és iparoskor a mai Kossuth utca 11. sz. alatt mű­ködött. Az épületet az akkori elnök, Stimm Lajos építészmér­nök tervezte és a tagság ado­mányaiból hozták tető alá. Ké­sőbb államosították és szak- szervezeti székház, majd nép­frontirodák kaptak benne he­lyet. Miskolc iparos társadal­mának egykori tagjai követke­zetesen és joggal sérelmezték ezeket az intézkedéseket. Miskolc 1918-ban állította fel a hatósági munkaközvetítőt. E szervezet 1928-34 között kényszerűségből igen sokolda­lú munkásságot fejtett ki, amit a munkanélküliség nagysága - 1742-4392 fő - is indokolt. 1932-ben a városnak már az ín­ségmunkások foglalkoztatásá­ra sem futotta a költségveté­séből. 1933-ban 3734 munka- nélkülire 1819 közvetítés jutott. 1934-től az ínségakciók helyett indult meg a szükséglakások építése és általában az építési munkák különböző kedvezmé­nyes támogatása. Számos ta­pasztalat is bizonyítja, hogy napjainkban is ez hozhat meg­oldást a foglalkoztatás rende­zésére, kiegészítve a város ar­culatát és környezetét javító környezetrendezési, fásítási, szeméttelep rendezési, a patak­medrek ápoltságát javító mun­kálatok elvégzésével. A II. világháborút követően sorra épültek új üzemek és gyá­rak és a városrekonstrukció ke­retében a 60-as, 70-es években a lakóterületi kisüzemek egy része megszűnt. Utóbbiak foko­zatosan a családi házas öveze­tek alagsorába, vagy udvarára települtek át. Létrejött a Ce­mentgyár és Mészüzem a déli iparterületen, a fonoda, a MÉH-telep, a közlekedési vál­lalatok telephelyei a keleti ipar­területen a húskombináttal és hűtőházzal, kifejlődött az északkeleti iparterület, amely a korábbi drótgyári és malom­raktár telephelyek után az épí­tőipari és szállító vállalatok, feldolgozó üzemeknek is ott­hont nyújtott. Még az 50-es évek elején megindult a város határán kívül északon a BÉM létesítése, majd 1954-ben leállt és sajnos a megkezdett helyen teljesen megvalósult az ötve­nes-hatvanas évek végén. A 70- es években kiépültek környe­zetvédelmi berendezései és vé- dősáyjai is. A város iparterületeinek többsége közművel jól ellátott, úthálózata felújításra és kar­bantartásra szoruló, környeze­te kevés kivételtől eltekintve el­hanyagolt, rekonstrukcióra érett és érdemes nagy értékek hordozója. 1972-78 között az iparban foglalkoztatott létszám meghaladta az 52 ezer főt. A város iparáról átfogó felmérés 1980-ban készült. Akkor 20 milliárd forint volt. Utóbbiból 18 milliárdot a nehézipar nyúj­tott. Az iparszerkezet egyoldalú­ságának felszámolása a 70-es évek eleje óta napirenden lé­vő, nehezen megvalósítható fo­lyamatnak bizonyul. Ebben ér­demi előrelépésre csak a valós adottságokból kiindulva, a fo­gadókészséget növelve, a meg­lévő iparterületek ésszerű hasz­nosítása révén nyílhat kilátás. Az új „zöldmezős” megoldások csak növelik a közösség és a te­lephely-üzemeltetők önköltsé­gét. Jó és célszerű gondolat te­hát az ipari parkban való gon­dolkodás, mert ehhez nagy ér­tékű szellemi bázis az egyetem és az ipar területén is rendel­kezésre áll. Telepítését azon­ban a meglévő, egyre pusztu­ló, nagy értékű területeken és a telephelyek ésszerű felhasz­nálásával célszerű megoldani. 1996. Január 9., Kedd Itt-Hon Ms 5 A székelyek szépséges hazája Balázs József A Hargita bérce, a délkeleti Kárpátok koszorúja, a Maros, az Olt felső folyása a hazája a székelységnek, amelyre mindig könnyes szemmel gondol vissza a székely, bárhová is viszi gö­röngyös útja. A Székelyföld négy vármegyét foglal magába: • Udvarhely vármegyét a szék­hely anyaszéket, Keresztúr és Bardocz fiúszékekkel, Három­szék vármegyét Sepsi, Kézdi és Orbó székekkel, Marostorda vármegyét és Csík vármegyét Csík, Gyergyó és Kászon szé­kekkel. De a Székelyföldhöz számítjuk Brassó vármegyében a hétfalusi járást; a Csángóföl- det is, meg Aranyosszéket. így a székelyföld területe 15 874 négyzetkilométer 462 község­gel. Aranya az erdőrengeteg fá­ja. Ebből építi tornácos házát, galambdúcos tündéri székely­kapuját. Ékességei a Gyilkos­tó, a Békási-szoros, a Gyergyói- havasok, a Csíki-havasok, a Hargitán az 1801 méteres Ma- darasi-tető, a szovátai Medve­tó és a legendás Szent Anna-tó. Kincsei a több mint kétezer borvíz forrás, a köröndi arago- nit, a szovátai és parajdi sóhe­gyek, a kaolin, a márvány, az alabástrom, az opál, a réz, a pi­rít, a barnaszén, a vasbányák, a több mint 2000 térképezett ásványforrás. Erdeiben a hiúz, vadmacska, vaddisznó, róka, borz, farkas és medve. Á hava­sok jellemzője a juhnyáj, amit kutyák védenek a farkasoktól. Bivalyokat is tartanak Kápol- násfalun. Rendkívül magas zsírtartalma van tejének, amit ott ismertem meg, amikor ka­tonaként a Hargitán táboroz­tunk. Ott fenn az időjárás szin­te óránként változik. A Székelyföld nagy részét erdők borítják. Ezer méter alatt a tölgy, amit a székely csere­fának nevez, amikből a híres székelykaput is faragja. Ezer méteren felül a lúcfenyő. Ezt a székely veresfenyőnek nevezi, de ez nem a vörösfenyő. Ajege- nyefenyőt pedig fehérfenyőnek mondja. A magas elnyúló hava­sokon csak fenyő és fenyő lát­ható, ami nyáron illatával, szél­ben susogásával, télen pedig amikor hó borítja ágait és szik­rázik rajta a napsugár, akkor szépségével, végtelen csendjé­vel az örök karácsony varázsát adja. Csipkelődő stílusban, képen Kádár János Miklós kiállításáról Lillafüred (ÉM - N.Z.) - Szépszámú érdeklődő jelen­létében nyitotta meg az év vége előtt Kabdebó Lóránt egyetemi tanár Kádár Já­nos Miklós képzőművész ki­állítását a Palotaszálló ga­lériájában. A megnyitót kö­vetően egy beszélgetésre kértük a művészt. • Többszöri véletlennek kö­szönhető e kiállítás - mondta. - A lányom a Miskolci Egyete­men politológia szakán tanul. Innen származik ismeretségem Kovács Bertalannal, aki sokat szorgoskodik az itteni progra­mokért. Konkrétan ő hívott meg a kiállításra. Kabdebó pro­fesszorral is régebbi a kapcso­latunk. Intézeti szobájának fa­lát az én gobelinem is díszíti. Ez a nyolcvanas éveke elején készült egy pályázatra, egy tényállást rögzít, miszerint Ma­gyarország egy kis szigetszerű­en jelentkezik a gobelin alján, és ezen ronda panelépületek láthatók. Ez utalás Hierony­mus Boschra, aki ugyancsak borzalmakat festett, de nagyon magas művészi színvonalon. Nota bene, nyomorékokat, ször­nyűségeket örökített meg alko­tásain. Ennek az analógiájára készült az én panelházam is. Az egész terpeszkedik egy eb­be a kis Magyarországba bele- döfott zászlószerűségen. UMég egy példa a művészettör­ténetből, Goya Látomások kor­szaka, melynek mottója az volt: „Ahol az értelem alszik, ször­nyek születnek”. • Igen ezek tárgyszerűen ré­A művész képei előtt mesek, viszont esztétikailag csodálatosak. E két vonulat kö­zötti összefüggés nagyon érde­kes módon végigvonul az egész művészettörténeten. □ Tehát Kádár János Miklós alkotásait úgy értelmezhetjük, hogy egyfajta groteszk látással építi a harmóniát? • Valójában sokszor vagyok szarkasztikus, egyesek szerint cinikus, de ezt nem vállalom. Van azonban egy csomó dolog az életben, amit csak humorral - ha úgy tetszik - ilyen csip­kelődő stílusban lehet feldol­gozni, elviselni. Az összes en­Fotó: Kovács Bertalan gém ért benyomást én ilyen szűrőn engedem át. Élmény­anyagon sosem direkt módon jelenik meg a vásznon, inkább több réteg mögött érezhető ez. Igaz ez törekvés a harmóniára, miközben figyelek a visszás­ságokra. □ Egy-egy képe tehát amolyan fricska a valóság arcába? • Sok esetben igen. Ha az óri­ási zaj, zivatar, harsogás, ve­szekedések és csatározások között néha nem hangzik el egy kemény dobütés, megszo­kottá válhat az emberek szá­mára. ^ITTHON KONYHA Különösen télen nehezen kerülhető el, hogy a burgonya vagy mint főétel, vagy mint körítés, ne kerüljön igen gyakran az asztalra. Unalmas mindig burgo­nyát enni? Igen, de csak akkor, ha nem tudjuk, hogy a gumónak több mint százféle elkészítési módja van! Recept­jeinkben általában négytagú családot vettünk számításba. Hajdúleves 25 dkg füstölt vagy főzőkolbászt na­gyobb darabokra vágunk, kevés vízben puhára főzzük, 6 szép burgonyát meg­tisztítva apró kockákra vágunk, diónyi vöröshagymát vékony karikákra sze­lünk. A hagymát 4 dkg zsíron sárgá­ra pirítjuk, meghintjük késhegynyi fi­nomra vagdalt petrezselyem zöldjével, beleforgatjuk a burgonyát, enyhén sóz­zuk, feleresztjük, beleteszünk egy zsemlét s addig főzzük, míg a burgo­nya megfő. Leszűrjük, levét a kolbász­hoz öntjük, a burgonyát áttörjük, a kol- bászos lébe tesszük, felforraljuk s tá­laljuk. Savanyú burgonyafőzelék 1 kg burgonyát karikára vágva sós víz­ben egy babérlevéllel puhára főzünk, 4 dkg zsírból, 6 dkg lisztből diónyi re­szelt hagymával világos rántást ké­szítünk, meghintjük egy csapott kávés­kanálnyi pirospaprikával, feleresztjük, berántjuk vele a burgonyát, egy kanál­nyi ecettel, 1 dl tejfellel ízesítjük. Túróval rakott burgonya 1 kg héjában főtt, tisztított burgonyát karikára vágunk. 30 dkg tehéntúrót szitán áttörünk. Kizsírozott tűzálló tál­ba béletesszük a burgonya felét, meg­sózzuk, ráhintjük a túró felét, leöntjük 1 dl tejfellel, diónyi zsírt dobunk bele. Rátesszük a többi burgonyát, megsóz­zuk, befedjük a megmaradt túróval, le­öntjük 1 dl tejfellel, újabb diónyi zsír­darabkát dobunk rá. Éorró sütőben 12 percig sütjük. Burgonya labdacs 70 dkg burgonyát hámozva, kockára vágva sós vízben megfőzünk, leszűr­jük, áttörjük. Ha kihűlt, összedolgozz­uk 2 tojással, 3 dkg vajjal és 12 dkg liszttel, szükség szerint kis sóval. Fán­kokat formálunk belőle, forró zsírban kisütjük. Bármilyen főzelékre adhat­juk feltétnek, de cukorral hintve édes­tésztának is. Sült burgonya 1 kg burgonyát meghámozunk, felébe vágjuk, zsírozott zománcos tepsibe rak­juk, pirosra sütjük, meleg tálon tálal­juk, ki-ki a tányérján sózza. Önálló ételnek is adhatjuk, ez esetben vajjal fogyasztjuk. * Továbbra is várjuk olvasóink recept­jeit. Ezeket az ételeket ajánlók fotójá­val kívánjuk közreadni. Címünk: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. A bo­rítékra kérjük írják rá: Itt-Hon, Miskolc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom