Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-28 / 280. szám
-Hon 1995. November 28., Kedd id. Béres András Kesznyéten Sok boldogságot, jó egészséget, hosszú életet kíván: felesége, 5 gyermeke, 2 veje, menye és 8 unokája Sértem rfncOuká, aCáalnuz&dl úfyéfcet, önömet, üóletöCf&zytó fondoffitot tettesed. vidám,, dentU ötystmodna, élet. S$t áiodutjáJé netéed: 4$üéetd éd tedtvénecd 20. születésnapod alkalmából soha el nem múló szeretettel köszöntünk. Göröngyös útjaidat jó Isten vezérelje, amihez sok sikert, erőt, egészséget kívánunk: szüleid, Nándor, Bandi, Liviké, Bandika és a nagypapa ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradtságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Tiszaújváros, Bartók Béla út 7.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes vagy apró) illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 3 050 Ft+áfa 1/8" 6 100 Ft+áfa 1/4" 12 100 Ft+áfa 1/2" 23 950 Ft+áfa 1/1" 47 900 Ft+áfa 2/2" 48 600 Ft+áfa 2/1" 97 200 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás-áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 06/49/343-316 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. Kérésükre felkeressük Önöket! HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! 1995. November 28., Kedd Itt-Hon B 3 Történelmünk relikviái a múzeumban Putnok (ÉM - K.M.) - A helyi múzeum kiállítása az egykori Gömör déli részének, a huszonegy település történetének, néprajzának bemutatásával indul, felidézve a régmúlt emlékeit. A régészeti leletek tanúsága szerint a dél-gömöri táj, Putnok és környéke már az újkőkorban (i.e. 4000-2500) is lakott volt, amint ezt a Keleméiről, Aggtelekről és Jósvafőről előkerült újkőkori tárgyak is bizonyítják. A kora középkorban nagyon jelentős volt a vidék vastermelése, amit többek között Imola és Trizs környékén előkerült X-XII. századi olvasztóműhelyek bizonyítanak. A fejlődés időszaka Putnokot először IV. László 1283-ban kelt oklevele említi, amelyben a Rátolth-nemzeti- ségbeliket erősítette meg Putnok birtokában az uralkodó. E nemzetiségből származott a Putnoky család, amely a XV. században várat építtetett. A későbbiekben, főként a törökellenes harcokban betöltött szerepe miatt, ez a vár a dél-gömöri táj életében fontos szerepet játszott. A vár történetének és e korszak katonáinak, a környék politikai, köztörténeti eseményeinek vázlatos bemutatását követően a kiállítás nagyobb egysége 1848-49, majd pedig a dualizmus időszakának felelevenítése. A felelős magyar minisztérium felállítása után Putno- kon is megalakították a „rendre és csendre ügyelő bizottság”- ot, valamint a nemzetőrséget, amely 1848 decemberében részt vett a budamér-kassai csatában. 1849. február közepén Dembinszky mintegy 10 ezer főnyi serege vonult át a városon, nyomában Schlickkel, aki itt ütötte fel táborát. Csapatai élén Görgey is megfordult itt, majd 1849 júliusa végén orosz csapatok állomásoztak a város mellett. A Gömör déli részén dúló harcokról érzékletes képet nyújt az a napló, amelyet egy gömöri huszár írt és a kiállításon is látható. Említésre érdemes az is, hogy a legendás Lenkey tábornok Dél-Gömör szülötte volt. A dualizmus időszakának viszonyai serkentően hatottak Putnok és környéke gazdasági életének fejlődésére. Virágzott a malomipar, sorra alakultak a fontos társadalmi egyesületek, s az I. világháborúig tartó gyors fejlődés a városkép megváltozásában is éreztette hatását. A Horthy-korszakban a megváltozott történelmi körülmények hatására Putnok és a környező települések gazdasági kapcsolata szorosabbá vált. A lakosság zöme mezőgazdaságból élt. Putnokon viszont számos iparos, nagy- és kiskereskedő tevékenykedett, megindult a bányászat. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. a királdi bánya korlátozott terjeszkedési lehetőségei miatt Putnokon új bánya nyitását határozta el még az I. világháború előtt. De az első kutatóaknát csak 1921-ben kezdték el mélyíteni. Rendszeres termelés 1943-tól folyik a bányában. Élénk volt az árucsere A táj történetének bemutatásával párhuzamosan halad a népélet jelentősebb területeinek megelevenítése. A szövés-fonás eszközei, a textilek, viseleti darabok utalnak arra, hogy a XIX. században e tájon is a házilag szőtt vászonból készültek a lakosság viseleti darabjai. A fehér ing, a több szélből varrott bő gatya, a kötény vagy más néven a sure elmaradhatatlan kellékei voltak a kor férfiviseletének. A korán polgárosodó nagyobb településeken és vonzáskörzeteikben századunkra megszűnt a háziipar önellátó jellege. Az ünnepi viselet - főleg a Gömörben sűrűn előforduló kisnemesi falvak hatására - korán városi jelleget öltött, de a hétköznapi öltözködésben sokáig megmaradtak a kékfestőből készült szoknyák és más ruhadarabok. A történeti Gö- mörből már századokkal ezelőtt élénk migrációs folyamat alakult ki az Alföld irányába. Az északi szlovák és magyar lakosságú falvakból főként fa- és vaseszköz, cserépedény került a dél-gömöri háztartásokba is. Élénk árucsere folyt nemcsak a városok, hanem a házaló kereskedők révén is, akik áruikat gabonára, élelemre, borra cserélték. Az Alföldre vezető kereskedelmi út a Sajó-völgyben Putnokon át haladt; s így e település vásárai különösen a marha- és gabonakereskedelem révén igen jelentőssé váltak. A kiállítás teret szentel az állattartás, a pásztorművészet bemutatásának is. Gömör természetföldrajzi adottságai kedveztek az állattenyésztésnek. Míg északon és a Sajó völgyében nagyarányú juhtenyésztés folyt, Dél-Gömör a marhatenyésztésről volt nevezetes. A makkolta- tó sertéstartás e vidék erdeiben maradt fenn legtovább; századunk első évtizedéig. A fában gazdag területen magas színvonalú fafaragás és az állati nyersanyagokat is feldolgozó pásztorművészet alakult ki. Fazekasközpont is A vidéket a XIX század közepéig a faépítkezés jellemezte. A gerendavázas rovásolt faház még 2-3 helyiséges volt, míg az ezt felváltó vertfalú, paticsfalu vagy kőfalú házak már inkább három, sokszor négyhelyiségesek. A ház (szoba) pitvar, kamra beosztású lakóépületek elé az 1890-es évektől épültek oszlopos tornácok, amelyeket gyakran szépen faragott vagy fűrészelt díszítményekkel láttak el. A kiállításon bemutatott enteriőr a házban lakó ember mindennapos használati tárgyainak felvonultatásán túl arra is utal, hogy a dél-gömöri belső fűtésű kemencével ellátott szobák sarkos elrendezésűek voltak, amit később a kemence kikerülésekor az úgynevezett párhuzamos elrendezés váltott fel, s a pitvar belső konyhává alakult. Gömör a Felvidék legfontosabb fazekasközpontja volt. Híres a gömöri ácsolt láda, ám még ezt is túlszárnyalja a gömöri tűzálló edények hírneve. A gömöri fazekasság kezdetei a középkorba nyúlnak vissza. Mivel az Alföldön tűzálló anyag nem volt, a Murány- és Turóc-völgyi fazekasfalvak és az Alföld között évszázados múltra visszatekintő kereskedelmi kapcsolat alakult ki. Ezek a gömöri fazekak országszerte rimaszombati fazék vagy tót fazék néven váltak ismertté. „Rozsnyó, Tamásfalva, Szuha, Süvete, De- resk, Kövi, Periasz, Osgyán, Mellété, Sánkfalva, Licze, Gi- cze, Mikolcsány, Pongyelok és Zsaluzsány szorgalmas és takarékos földmívelő népe ráér arra is, hogy a fazekasmesterséget űzve évenként jelentékeny mennyiségű, különböző alakú fazekat, tányért, kancsót, bögrét stb. formáljon, égessen” - olvashatjuk egy régi leírásban. Akár kínál akár cserél, az m-HONni mindent elér! HETI TEGY/FT j Árkok Fekete Béla Több mint öt éve annak, hogy a földgáz bevezetésével a megye valamennyi részében új korszak kezdődött. S ezzel egy időben soha nem tapasztalt pénzgyűjtési, kölcsönfelvételi akció is beindult - amely egyesek szerint - az „idők végezetéig" tart majd. Mert ahogyan egyre feljebb és folyamatosan szöknek az árak, úgy húzzák maguk után a kamatokat is - aminek felső határa - a csillagos ég lehet. A közelmúlt kommentátorai egyre azt bizonygatták: van egy passzusa a kamattörvénynek, ami kimondja: emelni márpedig lehet - s ezt a hétköznapokon meg is tapasztaljuk. Ez is egyfajta árok a hitelező és a hitelt felvevő között, mert az utóbbi szívszorongva lesi hóvégeken a postást, hogy milyen fondorlattal húz ki zsebéből újabb piros, netán zöld színű bankókat kamatemelés címén valamelyik pénzintézet. Egyszóval miképpen mélyülnek a csővezetékrendszerek számára a földbe ásott árkok, olyan mértékben apasztják a polgárok, önkormányzatok bugyellá- risát a felvett összegek. Az áldott gázt pedig egyre-másra lobbantják fel a falvakban, tort ülnek érkezése tiszteletére, magvas beszédek méltatják jelentőségét, fontosságát, s a meghívott vendégsereget elhalmozzák minden földi jóval, ezen közben a kulisszák mögött keményhangú levelek, telefonbeszélgetések váltják egymást, valamiféle tisztes megegyezés reményében. Az árkok pedig egyre hosszabbodnak és kerengenék dombok, szántóföldek, utcák és porták között, a kulturáltabb és az egészségesebb élet hírhozójaként, tovább erősítve az otthon melegét kékeszöld láng alakjában. A feltúrt utcák, porták, a megásott árkok, szimbólummá nőtték ki magukat, hálával, szitkokkal körítve. Sok szomszédos település elöljáróságát ugrasztottá össze a gáz bevezetése, mert csakhamar kiderült: egyikük-másikuk a másik kárára igyekezett-igyekszik előnyhöz jutni árokásás közben. Gyakorta került-kerül az igazságszolgáltatás színe elé az árkok ügye, főként annak költségmegosztásait illetően. Mindezek ellenére - a mai napig - tovább tart a kilincselés az illetékes fő- és alhatóságoknál engedélyekért, támogatásokért, kölcsönökért. Tudva, de nem okulva a megtörtént esetekből folyik a kétes kimenetelű pályáztatás, hogy azokra a településekre ahová még nem ért el a szürkés-fekete csőkígyó, igenlést nyerjen a gáz birtoklása. Sok esetben hallom a megalapozott igények furcsa históriáit, s arra gondolok, meg kellene változtatni ama népies szólásunkat is, miszerint: aki vermet (árkot) ás, maga esik bele, méghozzá teljesen lekopaszítva.
