Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-17 / 245. szám

4 M Itt-Hon 1995. Október 17., Kedd Betegkártya lesz majd a bőrünk alatt Budapest (MTI) - A heidelbergi Rák­kutató Központ informatikusa, Claus Köhler szerint a hagyományos beteg- lapokat tíz év múlva chipkártya vált­ja fel, amely az összes adatot tartal­mazza majd a páciens korábbi beteg­ségeiről. Az elektronikus betegkártyák további előnye, hogy kis méretük mi­att az emberek mindig maguknál hord­hatják azokat. „A chipkártya a jöven­dő egészségügyi rendszer része lesz, ami alapvetően más képet mutat majd, mint a mostani” - mondta Köhler a Nürnbergben rendezett első, újítások­kal foglalkozó orvoskongresszuson. Az egyes betegségek lefolyását is­mertető, különböző helyeken készített és tárolt számos beteglap helyett a jö­vőben minden polgárt egy „betegtörténeti” kártyával látnak el, amely szükség esetén mindenütt hoz­záférhető lesz. Köhler ugyanakkor óva intett attól, hogy ezeket a számítógép­pel leolvasható chipkártyákat beültes­sék az emberi testbe. „A páciensnek rendelkeznie kell a döntés jogával, hogy kinek mutatja meg kártyáját, és milyen adatokat szolgáltat ki az ille­tőnek” - vélte a szakértő. A chipkártyák segítségével lehető­vé válik a betegek különböző egészség- ügyi intézményekben történő orvosi el­látása. A kártyák révén jelentősen rö­vidülhet a páciensek kórházi tartózko­dása, mivel az otthoni gondozáshoz és ápoláshoz is mindig, minden adat ren­delkezésre áll majd. A bostoni Egész­ségügyi Nyilvántartási Intézet mun­katársa, Peter Waegemann elmond­ta, hogy egy átlagos műtét során akár 128 személy is hozzáférhet a beteg adataihoz. Az elektronikus betegak­ták kifejlesztése ezért is feltétlenül szükséges. A dpa jelentése szerint a nürnber­gi orvoskongresszus másik nagy érdek­lődést kiváltott újdonsága a távorvos­lás volt, amely akár a világűrben tar­tózkodó beteg esetében is képes felál­lítani a diagnózist. A távgyógyítás ma mái- több ezer ki­lométeres távolságból is lehetővé teszi bonyolult vizsgálatok elvégzését. Tho­mas Reiter német űrhajós az orosz Mir űrállomáson a kameráknak bemutat­ta, hogyan végezhető légzéselemzés és EKG-ellenőrzés a világűrben, s a vizs­gálatok eredményeit azonnal kiértékel­ték az orvosok - a Földön. Az egészségügyi szakemberek ab­ban reménykednek, hogy az űrorvos­lás nagy lökést ad a földi orvosi ellá­tásnak is. ,A német D-2 űrmisszió szá­mára kifejlesztett diagnosztizáló rend­szert például alvó csecsemők megfigye­lésére használják, hogy megakadályoz­zák a hirtelen csecsemőhalált” - mond­ta Rupert Gerzer, a kölni repülés- és világűrorvosi intézet igazgatója. A súly­talanság állapotában bekövetkező csontritkulás tanulmányozásával szin­tén újabb ismeretek szerezhetők, ame­lyek segítenek e súlyos betegség leküz­désében. Látogatóban az avasi nagypostán Az avasi nagyposta Fotók: Végh Csaba Horváth Dezső Miskolc (ÉM) - Az avasi „nagyposta” hivatalos neve: Mis­kolc 23. sz. postahivatal. A rö­vid kis látogatás Nagy László hivatalvezető távollétében tör­tént, és az informátoraink: a hi­vatalvezető-helyettes, valamint az egyes szolgáltatási ágak kép­viselői voltak. Az egyes kérdé­sekre adott válaszok alkalmá­val - hogy úgy mondjam (kissé vulgárisán) - egymás szájából vették ki a szót. A hivatal létszáma 120 dol­gozó. Működési területe Mis­kolc avasi városrész, Hejőcsa- ba, Görömböly és Tapolca. Az e területen lévő, mintegy 25 ezer lakásba 30 állandó, illetőleg 7 helyettes kézbesítő juttatja el a naponta kiviendő küldeménye­ket. A kézbesítőknek sok bajuk van a kutyákkal, gyakori a ku­tyaharapás, holott ez - jó ha tudja a lakosság - büntetendő cselekménynek számít, ha a la­kás tulajdonosa, illetőleg bérlő­je által tartott kutya veszélyez­teti a kézbesítő testi épségét. Egyébként sajnálatos mó­don az is előfordult, hogy egy ismeretlen egyén a kézbesítőt megtámadta, és el akarta ra­bolni tőle a pénzt tartalmazó kézbesítőtáskát. Szerencsére közbelépett egy járókelő, és a támadó elmenekült. A lakosság ilyetén segítségét köszönik a kézbesítők és hasonló esetben kérik, igénylik is a segítséget. Ugyancsak nehezíti a kézbesí­tést, hogy - tisztelet a kivétel­nek - a levélszekrényeket nem tartják rendben. Itt egyikük megjegyezte, igen megkönnyítené a kézbe­sítést, ha a levélszekrények - lehetőség szerint - a lakások el­helyezésének megfelelő logikai sorrendben lennének (emelet, ajtó szerint) kialakítva. A felvételi helyiségj forgalma sajnos nem egyenletesen oszlik meg. Mivel a felvételi szolgál­tatásokat nem nagyüzemek, különböző nagy intézmények veszik elsősorban igénybe, mint például a belvárosi főpostának nevezett Miskolc 1 sz. postahi­vatalt. Az avasi posta felvételi szolgáltatásait elsősorban az itt élők igényeire építették ki. A felvételi terem forgalma napközben nem oszlik meg egyenletesen. Napközben - mi­vel a lakosság nagy része 9-16 óra között általában munkahe­lyén tartózkodik - a felvételi helyiség forgalma általában lanyhának mondható. Munka­idő (9-16 óra között) előtt és után viszont szinte megroha­mozzák a felvételi munkahelye­ket, és néha, sőt legtöbbször az említett időszakokban torlódás van a felvételi munkahelyen, mert - úgy látszik ez már csak így alakult ki nálunk - általá­ban majd mindenki szinte az utolsó napon igyekszik a határ­idős befizetési kötelezettségei­nek eleget tenni. Ilyenkor az­tán - az egyébként megfelelő­en méretezett - felvételi helyi­ségben olyan zsúfoltság kelet­kezik szinte napról-napra, hogy majdnem szűkösnek tűnik ez a „csarnok”, mintha kinőtte vol­na önmagát. Ezért lenne fon­tos, hogy a lakosság ne hagyja az utolsó napra a befizetési kö­telezettségeit. Viszont azt is fi­gyelembe kell venni, hogy ép­pen a családok sokaságánál ta­pasztalható pénzszűke miatt legtöbben csak akkor fizetnek, ha már nagyon muszáj, vagy még akkor sem. Fokozza a torlódást az is, hogy a rendszeres juttatások kifizetéséért (nyugdíj, rendsze­res segély stb.) a hivatalba jön­nek, és többször az esedékesség előtt való kifizetéseket sürge­tik, sőt nem egy esetben szitko- zódásokkal illetik a postát, hol­ott az ilyen kéréseknek, illető­leg követeléseknek a posta — a fennálló szabályok értelmében - nem tud eleget tenni, a sok­sok érdeklődő csupán a torló­dást és a sorban állók türelmet­lenségét növeli. De hát ez is ugyanoda csatolható vissza, mint a befizetések halogatása. Csakhogy itt válik aztán ketté a posta és a közönség érdeke. A munkahelyek, postás nyel­ven: salterek mögötti postás dolgozó sérelmesnek tartja - a felelősségteljes, gyors munkája mellett - az őt ért sértő, türel­metlen megjegyzéseket, A „salter” mögött sorban állók pe­dig türelmetlenek a kényszerű várakozás miatt. így ünnepeltek a honfoglalás ezredik, jeles évfordulóján 1995. Október 17., Kedd ... Itt-Hon ....... Ba lázs József Diósgyőr (ÉM) - A magyar honfoglalás ezredik évforduló­ján, ' 1896-ban Diósgyőr már nem koronái mezőváros, ha­nem nagyközség. Hozzátarto­zott a területén kialakult Pere­ces-bányatelep és a Vasgyár. (Újgyőr még nem létezett.) Gyarapodó lakosainak száma túlhaladta az 1890-es népszám­lálásét, a 6537 főt. A közigaz­gatás központja a mai Bartók Béla utca 29-es számú földszin­tes, verandás épület. Papírgyá­ra, fűrész, köles, két kendertö­rő, négy őrlőmalma, 2 templo­ma, több imaháza, öt egyházi és három állami iskolája volt. A lakosság a villanyt még nem ismerte. Polgári ünnepeken - az is­kolákban is - énekelni kellett a „néphimnuszt”, amire a bu­dapesti Császári és Királyi Helytartóság 1855. augusztus 28-án kelt 18.452 számú ren­deletével intézkedett. Annak utolsó sora: „Tartsd meg Isten királyunkat, Ferencz József urunkat.” A király név- és szü­letésnapján pedig négy versszakból álló dalt énekeltek. Az első versszak vége: „Ausztriával Habsburg Trónját egyesít égi kéz”, a harmadiké: „Boldog béke napsugára tündö­köljön Ausztrián.” Ezeket a református iskola tanítója kötelezően bemásolta a naplóba és alá ezt írta: „Sicc. Abroncs.” A hazához kötődő ér­zés és nevelés tehát - ahogy le­hetett - magyar maradt. Diósgyőr lakossága 1896- ban a maga módján ünnepelt. Június 28-án, vasárnap 11 óra­kor közgyűlés az ipartestület székházában. (1995-ben Vár út 5. sz.) Jelen voltak a nagyköz­ség vezetői, a tanítók, a lelki- pásztorok, az ipartestület tag­jai és a vendégek. Zenei kísé­rettel énekelték a magyar him­nuszt. A főjegyző hazafias ér­zelmekkel átszőtt ünnepi be­szédet mondott, amit emlék­könyvben örökítettek meg. Se­gélyalapot létesítettek az „agg iparosok számára”. Megtár­gyalták az ipartestület zászló­avató ünnepélyének részleteit. Délután pedig a pecérvölgyi pincéknél poharazgattak, majd felcsendültek a hazafias és ba­rátságot erősítő dalok. Felje­gyezték, hogy a szemerkélő eső sem zavarta a jó hangulatot. Augusztus 19-én - szerdán - este az ipartestület tagjai lampionokkal járták végig az Az ipartestület székháza utcákat, Másnap reggel négy órakor 12 taracklövés jelezte az ébresztőt és a legények számá­ra a figyelmeztetőt: készüljetek, nyergesetek! Hat órakor lova­sok száguldozták be az utcákat, pattogtatva karikás-ostorukkal és kurjongattak. Hét órakor gyülekező a székháznál. Megérkezett a me­zőkereszti iparosok képvisele­te. Nyolckor indult a menet. Elöl a bandérium, a lovak sza­lagokkal felpántlikázva, gazdá­ikon fekete kalap, rajta szalag és árvalányhaj. Ruházatuk fe­hér ing, fekete vagy piros laj- bi, fehér bő gatya, sarkantyús csizma. Utánuk az ipartestület új zászlóját vitték, majd a ve­zetők és a közönség. A temp­lomhoz vonultak, és ott a zász­lót a lelkipásztorok megáldot­ták. Azután irány, fel a vár ud­varára. Antal Károly tímár, az ipar­testület elnöke felkapaszkodott a vár északkeleti bástyájának romos, omladozó tetejére, és ki­tűzte a magyar zászlót, Éljen, éljen, hangzott az ünneplők ki­törő öröme, majd énekelni kezdték a himnuszt. Az ünne­pi beszéd kiemelte, hogy a zász­lóavatás a honfoglalás ezredik évfordulóján és nevezetes he­lyen történik. Diósgyőrben a század első felében minden ipa­ros egy céhbe tartozott. Tevé­kenykedett például 1847-ben 37 mester, 20 „mesterlegény” és 11 inas, amikor a lakosság száma 2886 fő volt. Kontár nem létezett. A céh megszün­tetését és szabadipar bevezeté­sét az 1872. évi VIII. te. mond­Fotó: Fojtán László ta ki. A mester szó mindenkor szakmai tudást, megbízhatósá­got és megbecsülést jelentett. Diósgyőrben 1890-ben alakult meg az ipartestület 98 taggal. Itt tartották a III. ipartestüle­ti országos kongresszust 1893- ban. A következő évben, 1894- ben rendkívüli közgyűlés volt, mert hírül vették Kossuth La­jos halálát és részvét táviratot küldtek a „gyászba borult fi­ákhoz.” Következett a zászlószöveg beverése a zászlórúdba. Egyéb­ként szólították azokat, akiket rangjuk, érdemeik, kiemelt megbecsülésük miatt tiszteltek meg a zászlószöggel, akiktől ezért a lehetőségért önkéntes pénzbeli támogatást vártak. A zászlószög lapocskáján az ille­tő neve volt bevésve. A várbeli ünnepély után közebéd Tapolcán, a fából épí­tett tágas, verandás vendégfo­gadóban. Ebéd közben több bi­zakodó pohárköszöntő hangzott el, majd összecsendültek a po­harak. Este ugyanott táncmu­latság és vigadozás a családta­gokkal. A múltba tekintő ünneplés után az utcákat történelmi sze­mélyekről kezdték elnevezni. A Fő utca Árpád nevet kapott, a Malom utcából Szent István, a Kendersorból Nagy Lajos ki­rály, a Tópartból Zsigmond ki­rály, a Kőkertesiből Mátyás ki­rály, a Papsorból Bethlen Gá­bor, míg a Nagy utcából Kos­suth Lajos utca lett. Ezek az új elnevezések a közhasználatban 1904 után váltak megszokott gyakorlattá. M 5 Az Itt-Hon konyhája Ezúttal olyan ételek receptjeit adjuk közre, amelyek kivétel nélkül botjúhús- ból készíthetők. Sajnos az elmúlt évti­zedekben a hazai fogyasztás átalakult, jobbára a sertéshúsra épült. Pedig aza­latt Nyugat-Európában éppen a bor­júhús volt a legkelendőbb hús alap­anyag, mint ahogy sokfelé ma is az. Nos próbáljuk megismerni, megszeret­tetni nálunk is. Zöldborsós borjúszelet Hozzávalók: 60 dkg borjúhús, 6 dkg liszt, 0,5 dl olaj, 5 dkg vaj, 30 dkg fej­tett zöldborsó, 3 dkg cukor, kis csokor petrezselyem, 1 dl tejszín, törött bors, só. A kiveregetett borjúszeleteket meg­sózzuk, lisztbe mártjuk, és kevés olaj­ban elősütjük. Vajon megpároljuk a zöldborsót, erre rakjuk rá a hússzele­teket. A hús sütéséből visszamaradt olajban a lisztet világosra pirítjuk és kb. 3 dl vízzel felengedjük. Felforral­juk, a szeletekre szűrjük és a húst a zöldborsóval együtt, fedő alatt puhára pároljuk. Törött borssal, cukorral, vá­gott petrezselyemmel, sóval ízesítjük. Hozzáöntjük a tejszínt és felforraljuk. Vajas, vagy petrezselymes burgonyá­val tálaljuk. Borjúhús rizottó ­Hozzávalók: 50 dkg borjúhús, 1 dl olaj, 5 dkg vöröshagyma, 10 dkg gomba, 10 dkg zöldborsó, fél csokor petrezselyem, 25 dkg rizs, 12 dkg sajt, törött bors, só. A borjúhúst kis kockákra vágjuk. Olaj­ban finomra vágott vöröshagymát pi­rítunk, beletesszük a borjúhúst, meg­szórjuk borssal és sóval. Fedővel leta­karva, mindig csak egy kevés vizet alá­öntve pároljuk. Amikor a hús félig pu­ha, hozzáadjuk a szeletelt gombát, a vágott petrezselymet és a zöldborsót. Amikor készre párolódott, összekever­jük az elkészített párolt rizzsel és a fele mennyiségű reszelt sajttal. A sajt másik felét a kész étel tetejére szóljuk. Paradicsommártás kínálhatunk mellé. Borjúszelet karfiollal Hozzávalók: 50 dkg borjúcomb, 50 dkg karfiolrózsa, 0,5 dl olaj, 5 dkg vaj, 2 dl tej, 1 tojássárgája, 5 dkg liszt, 10 dkg reszelt sajt, törött bors, só. Á borjú­combból négy szeletet vágunk, kivere­getjük és megsózzuk. Lisztbe mártva, kevés forró olajban megsütjük. A kar­fiolrózsákat enyhén sós vízben puhá­ra főzzük és leszűrjük. A hússzelete­ket olajozott sütőtepsibe tesszük, tete­jükre rakjuk a főtt karfiolt. Egy edény­ben vajat hevítünk, beletesszük a lisz­tet, habzásig forrósítjuk, majd felenged­jük a forró tejjel és si­mára keverjük. Őrölt fehér borssal és sóval ízesítjük. A tűzről levé­ve hozzákeverjük a to­jássárgáját és a reszelt sajt felét. Ezzel a már­tással bevonjuk a kar­fiolt, megszórjuk a megmaradt sajttal és sütőben pirosra sütjük. Változó a forgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom