Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-19 / 221. szám
4 M Itthon 1995. Szeptember 19., Kedd Riasztóan növekvő energiaárak Miskolc (ÉM - NJ) - Amíg évtizedeken keresztül csak alig bővült a vezetékes gázhálózat hossza a megyében és persze az országban is, a gáz ára mondhatjuk teljesen stabilan tartotta magát. A jelentős fejlesztések úgy négy-öt esztendővel ezelőtt kezdődtek, és jóformán onnantól lehet számítani az árak felfelé kúszását is. Egyszeribe vezetékes földgázhoz jutott az ország településeinek többsége, köztük egészen kis falvak is összegyűjtötték a hálózat kiépítéséhez elegendő pénzt. Ez nagyon sok esetben csak úgy sikerülhetett, hogy a meglévőhöz sokmilliós hitelt vettek fel. Megerőltető volt a falusi családok számára a harminc-, negyvenezer forintos „beugró” is, a készülékek beszerzéséről nem is szólva. Ez utóbbi felszerelésekre a családok újabb kölcsönök felvételével tehettek csak szert, hiszen mint ismert tájegységünkön, illetve a Miskolc környéki falvakban az országos átlag fölött regisztrálják a munkanélküliséget. A falvakban élők megélhetése jószexivel mái- csak a ház körüli kert és néhány hold föld megművelésével biztosítható. A munkanélküli segély í'övid ideig tartó folyósítása, a jövedelempótló támogatásban részesülők számának emelkedése mind-mind azt mutatja, a vidéki kistelepülések lakói elenyésző jövedelemre tehetnek szert, nincs miből félretenni olyan nagyobb családi beruházásokra, mint a gáz bevezetése, a gázkészülékek, fűtő-főző berendezések megvásárlása. Most az eladósodott falvak, az ugyancsak eladósodott családok azzal szembesülhetnek, hogy az energiaárakat újra és újra módosítják. Persze a szolgáltatói logika szabályai szerint igazán most éi'demes emelni a tarifát, amikor már majd az egész oi'szág majd minden otthona bevonható a fizetők körébe. Csakhogy a beosztási gondokkal küszködő, csődárnyékban vergődő ön- kormányzatok, illetve az anyagilag lerongyolódott családok nehezen birkóztak meg az eddigi a magas számlákkal is. Ugyanígy az iskolák, óvodák, oi’vo- si rendelők, patikák fűtése is évről évre, lassan már félévenként drágul, nemsokára követhetetlenül, teljesíthetetlenül. Okkal kérdezhetik most tehetetlenségükben a kistelepülések földgázhoz jutott lakói, meddig lehet még elmenni lyukas zsebeik kiforgatásában, a kifizethetetlenül magas számlák még magasabbra emelésében? A választ sokak szerint a folyamat gerjesztői sem tudják még. A szolgáltatásokat igénybevevők pedig a teljes tanácstalanságig juthatnak, mert mit ér a faluba eljuttatott gáz, ha nem tudják megfizetni a használatát. A teljesítmény a bizalom alapja Kistokajban folyamatosan gyarapszik a lakosok száma Kistokaj (ÉM - NZ) - Miskolc közelségének köszönhető, hogy Kistokaj azon kevés falu közé tartozik, amelyben nem apad a lakosság lé- lekszáma, ellenkezőleg gyarapszik. Tizenöt évvel ezelőtt mintegy ezer ember lakott a községben. Ez a szám azóta majdnem megduplázódott. A felnőttek nagy többsége a megyeszékhelyen talált munkát. Néhány család életét itt is megke-' seríti a munkanélküliség, de szerencsére e tekintetben a megyei átlag alatt sikerült maradniuk. A fiataloknak itt is nehéz elhelyezkedniük, ugyanúgy, mint megye-, sőt, országszerte. A munkahelyhiány kényszere is hozzájárult, hogy néhányan vállalkozást kezdeményeztek, boltot nyitottak, kisipari tevékenységet folytatnak. Ennek eredményeként lényegesen javult az ellátás, kielégíti a helyiek igényeit. A lakossági összefogásnak, no és az önkormányzat leleményességének köszönhetően, mondhatni, kiváló a település infrastruktúrája. Az ivóvízhálózat már régebbiül adott, bevezették a gázt, bővítették a telefonhálózatot, elfogadható az utak minősége. Önálló iskolájú, óvodájuk, orvosi és fogorvosi rendelőjük van. A szennyvízhálózat kiépítése maradt még hátia, de az utóbbi években épült házakhoz derítőt is csináltak, így most még nem olyan égetően süi'gős a szennyvízelvezetés, és a lakosság sem kíván újabb terheket magára vállalni. Jól gazdálkodik az önkoi'mányzat. Bajor Józsefné polgármester asz- szony szerint nem szeretnének úgy járni, mint néhány önkormányzat, amelyek erejükön felük beruházásokba kezdtek, aztán anyagilag lehetetlen helyzetbe keiültek. Jól megvannak együtt az őshonos kistokajiak, és az utóbbi években idetelepült volt miskolciak. Ez visszatükröződik a helyi képviselő-testületben is. Az önkoi'mányzati képviselők, a polgármester kiválasztásánál nem a párthovatartozás volt a döntő egyik választási ciklusban sem. A személyes adottságok, a községért felmutatott teljesítmény alapján voksoltak a kistokajiak vezetőikre. E tekintetben egyfajta folyamatosság is érvényesül a bekövetkezett változásbkkal együtt. A polgármester asszony is ’90 előtt tanácselnök, még előbb, vb-titkár volt. Tekintélyes, köztiszteletnek örvendő embereket választottak a testületbe mindkét választáskor. Köztük van az iskola igazgatója, tanárok, a helyi orvos és vállalkozók. A településen nagy számban élnék értelmiségiek, és szívesen vállalnak közmegbízatásokat. A pol- gái-mester asszony elmondása szei'int a testületben nincs pártfrakciózás, mindig a település javát szolgáló döntések, az ezért való munkálkodás a jellemző. Az utóbbi években - sajnos - fokozódott a szociális szféi’a, a segélyezés jelentősége. A hosszabb távra szóló rendszeres segélyezésekről az egész testület, illetve annak bizottsága dönt. Halaszthatatlan, egyedi esetekben a polgármester jogosultsága a döntés, ugyancsak a törvény által egyébként is be- szabályzott jövedelempótló támogatások esetében. Eddig közmegelégedésre végezték ezt a munkát. Ez így tennészetes egy kétezernyi lakost számláló községben, ahol mindenki ismer mindenkit. Kistokajban négy pártnak van helyi szervezete. A könyvtárat minden korosztályból látogatják, a művelődési házat főleg a fiatalok birtokolják. Most tervezik egy kóius, vagy a lakosság elképzeléseivel egyező együttes létrehozását. A faluban sportegyesület is működik. Úgy tűnik tehát: minden lényeges tényező ahhoz, hogy jól érezzék magukat e Miskolc közeli faluközösség tagjai. Jött, győzött - a legolcsóbb gyümölcs! (ÉM - PT) Mégsem panaszkodhatunk mindenre! A dinnyére például nem! Jött, látott, győzött. Legalábbis mi, vásárolgatok nem győztük mind elfogyasztani, oly "bőséggel termett. Más kéi'dés, mit szólnak, hogyan látják a termelők, akiktől a foi'galmazók már akkor 8 forintért kérték, amikor ők 60- ért árulták. A dinnyések lakókocsijai, erősen megépített, egy idényre szánt kunyhói már a kora tavasszal most is megjelentek a szokásos helyeken, kutyákkal, tyúkokkal, kerítésekkel együtt, ha úgy adódott, az apró gyerekekkel együtt, akik aztán a közeli faluba járták az iskolát, és megkezdődött a munka. Nem jól indult pedig a tavasz. Fóliát szaggató, erős szél, hideg, fagyos hózápor keserítette a pa- lántázni akaró, ágyás készítéséhez fogó dinnyések munkáját, a Tiszán akkor tóhoz illő, jókora tarajos hullámok íuhan- gáltak össze-vissza, azt sem Szívesen, viszik Fotó: F. M. tudva, igazából merre is folyik a víz. Mondják, hogy a soványabb emberek akkor csakis téglákkal a zsebükben, vagy kövekkel a hátizsákjukban mehettek át még a szomszédba is, néhányadmagunkkal, kik akkortájt arra kujtorogtunk, dinnyéseket látogattunk, nem is igen hittük el, hogy idén megkóstolhatjuk ezt a csemegét. Most meg már ugye folyót rekeszthetnénk vele! A barack szépje most is 200 forint, a bái’- hol megtermő szilva is a százat veri, almát ma is árulnak darabonként, az ember ezt restel- li kimondam is, az árát pláne, hát ebben a gyümölcsínséges időben nagyon is jó hír, már- mint a vásárlóknak a tíz forint körüli dinnyeár. A legolcsóbb gyümölcs az idén, és igen jó ízű. Igen, túl vagyunk már Lő- rincen, darabra is kínálják a dinnyét, de azért most is jó, most is cipelgetjük jókora szatyrokban a piacokról. Lassan azért múlik az ideje. Lefut, ülő is, hogy megköszönjük ittlétét a dinnyének, a dinnyéseknek is, azt kívánva, hogy jövőre találkozzunk ugyanitt, ugyanennyiért! Miért? Mi a baj? Kívánni azért lehet, nem? Aztán, hogy mi lesz, hogy lesz... 1995. Szeptember 19., Kedd Itt-Hon M 5 A közrend és közbiztonság Miskolcon A legtöbb balesetet a gyorshajtók okozták. Figyelőállásban a traf- fipax. Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - E.GY.) - Miskolc önkormányzati közgyűlésén a megyeszékhely és vonzáskörzete (37 település) közrend-közbiztonságának helyzetéről számolt be városunk rendőrkapitányságának vezetője a képviselő-testületnek. Az alábbiakban a fontosabb tapasztalatokról - a teljesség igénye nélkül - esik szó a beszámoló alapján. A miskolci rendőrkapitányság állománya napjainkban egy fiatal és stabil szervezetet képez, amelynek korábbi bizonytalanságában, óvatosságában és talán bátorságában is kedvező változás következett be. Szemléletében, gondolkodásmódjában megújult, és mindennapos tevékenységét teljes egészében a munkára való koncentrálás vezéi'li. A közterületi rendőii jelenlét felértékelődött, mely párosult egy jobb kutató-szűrő, ellenőrző és egy aktívabb intézkedési gyakorlattal. A városban létrehozott kisebb egységek, rendőrőrsök fontos szei'epet töltenek be a közrend-közbiztonság megszilárdításában, az emberek biztonságérzetének javításában. Létjogosultságukat az élet bizonyította. A rendőrség a lakosság támogatásával - annak szolgálatában - egyre inkább a helyzet ura és területünkön kockázat nélkül nem lehet bűnözni. A rendőrállomány tud hatni a bűnözésre, s olyan mértékben képes befolyásolni azt, amely a társadalom, a lakosság tűrőképességén belül van, ami számára talán még elviselhető. Vá- i'osunkban az erőszakos, leszámolás jellegű, szervezett bűnözés, valamint a fegyvei'es elkövetés nem tudott teret nyerni. A közrend és közbiztonság elfogadható. Miskolcon és vonzáskörzetében az elmúlt években különböző okok miatt csökkent az összes ismertté vált bűncselekmény száma. Amíg 1992-ben 12 401 eset jutott a rendőrség tudomására, addig 1994-ben 9213, amivel szemben törvényesen jártak el. A számadatokhoz viszonyítva például a vagyon elleni esetek aránya 1992-ben 77, 2 százalék volt, 1994-ben pedig 75,6 százalék. Az eiűszakos-garázda jellegű bűncselekmények esetében az említett időszakokra vonatkozóan a statisztika 7,1 százalékot, illetve 6,4 százalékot mutat. Az elmúlt három évben az összes ismertté vált bűncselekményen belül csak a közrendés a honvédelmi kötelesség betartása elleni esetek száma nőtt, a többi - például közlekedési, személyi és vagyon elleni kategóriákban csökkent. Bár nőtt a közrend elleni bűn- cselekmények száma, de ezeken belül a garázdaság több mint felére mérséklődött. A közlekedési bűncselekményeket elkövetők számának csökkenése főképpen annak következménye, hogy ugyancsak több mint felével kevesebb volt az ittas vezetők száma. Továbbit is jelentős a tragikusan, súlyos vagy könnyű sérüléssel végződő közúti balesetek száma, amelyek nagy többségénél a gyorshajtás, szabálytalan kanyarodás és az elsőbbségi jog meg nem adása az előidéző ok. 1995 első felében városunkban már egy keményebbnek nevezhető bűnözés ellen kellett felvenni a hai'cot a rendőrségnek. Ez azt feltételezte volna, hogy javítsák az állomány személyi, tárgyi, illetve anyagi feltételeit, ami sajnos nem történt meg. A bűnügyi statisztika kedvezőtlen tendenciákról árulkodik, ugyanis az előző év hasonló időszakához képest 38,9 százalékra emelkedett az ismeit- té vált bűncselekmények száma. Ez év első félévében 5906 bűncselekményt derítettek fel, amelyből 5064 a város területére, 842 pedig vonzáskörzetére esett. . A kettő összege 85,7 százalékát tette ki a megyénkben ez év első felében az összes ismertté vált bűncselekményeknek. Az ismertté vált bűnelkövetők 16,5 százaléka fiatalkorú és 47,2 százaléka büntetett előéletű volt a megyeszékhelyen és a város vonzáskörzetében. Ennek kapcsán hozzá kell tenni, hogy a büntetett elő- életűek, a fiatal- és gyermekko- rúak száma jelentősen emelkedett. Ebben az évben például 8 bűnügyben 115 személlyel szemben kellett eljárást lefolytatni kábítószeres visszaélés bűntette miatt, ami növekedést jelent az előző évekhez viszonyítva. Ez a jelenség is országos tendenciát takar. Ez év első hat hónapjában Miskolcon az összes ismertté vált bűncselekmények közül a vagyon elleni esetek száma volt a legnagyobb, nevezetesen 4100. Ebből 2074 a lopások, 1062 a betöréses lopások és 36 a rablások közé tartozott. Jelentős (430) a közi'end elleni cselekmények száma, melyből 93 esetet a garázdaság tett ki. Az említetteken kívül például 234 közlekedési, 136 személy elleni, 55 gazdasági és 41 államigazgatási szolgálat, közélet tisztasága elleni bűncselekmény történt. Miskolc közrendje és közbiztonsága helyzetével kapcsolatos tapasztalatok alapján az 1995-ös év legfontosabb í'endő- ri feladatai városunkban többek között a következőek: az elért eredmények megőrzése, a rendőri munka, a bűnmegelőzési propaganda hatékonyságának javítása, a gazdasági és a szervezett bűnözéssel, a fekete- gazdasággal, a kábítószerter- jesztéssel szembeni határozott fellépés; a vagyon elleni bűnözés visszaszorítása és a közlekedési balesetek megelőzése, ennek érdekében fokozott ellenőrzések tartása, következetes propagandamunka folytatása. Az Itt-Hon konyhája Puszta-steak Hozzávalók: 4, egyenként kb. 12 dkg- os csont nélküli sertéskarajszelet, só, őrölt bors, 2 evőkanál liszt, A bundázáshoz: 2 tojás, só, 1 csokor petrezselyem, fél mokkás kanál őrölt köménymag, 3 evőkanál liszt, 1 evőkanál tejföl, 2 gerezd fokhagyma, fél fej vöröshagyma, 3 közepes nagyságú burgonya. A tetejére: 2 dl tejföl, 4 gerezd fokhagyma, fél csokor petrezselyem, a sütéshez olaj. A húst kiverjük, megsózzuk, megborsozzuk, majd lisztben meg- hempergetve félrerakjuk. A bundázáshoz a tojásokat felverjük, megsózzuk, a fölaprított petrezselyemmel és a köménymaggal fűszerezzük, majd a liszttel és a tejföllel simái'a keverjük. A zúzott fokhagymát és a finomra vágott vöröshagymát hozzáadjuk, végül a meghámozott burgonyát belereszeljük. A hússzeleteket a burgonyás masszába úgy forgatjuk, hogy az köi-ben mindenhol bevonja. Utána bő, közepesen forró olajban mindkét oldalukat megsütjük, majd lecsöpögtetjük és tepsire fektetjük. A tetejükre tejfölt locsolunk, és előmelegített sütőben megforrósít- juk. A fokhagymát vékonyan felszeleteljük, egy kevés olajon megfuttatjuk, végül lecsöpögtetve a húsra szórjuk, amit fölaprított petrezselyemzölddeí meghintünk. Miután a burgonyás bunda egyben laktató köi'etnek is szolgál, ezért ezt a fogást önmagában csak különféle salátával, savanyúsággal tálaljuk. Zöldbabfőzelék Hozzávalók: 1 kg zöldbab, só, 8 dkg Hera margarin, 7 deka liszt, 1 evőkanál vöröshagymakrém, 1 mokkás kanál fokhagymakrém, 1 csokor petrezselyem, pirospaprika, kevés ecet, 1 dl tejföl, cukor. A zöldbabot megtisztítjuk és két centis darabokra vágjuk. Lábasba töltjük, annyi vizet öntünk rá, amennyi éppen ellepi és megsózva, lefödve puhára főzzük. Közben a margarinból és a lisztből zsemleszínű rántást készítünk, amit a kétféle hagymakrémmel ízesítünk. Rövid pirítás után a tűzről levesszük, és fólapiitott petrezselyemmel és pii'ospapi'ikával fűszerezzük. Amikor kihűlt, egy kevés hideg vízzel meg a tejföllel simára keverjük, és a babot ezzel sűiátjük. A főzeléket ecettel és cukon-al is ízesítjük.
