Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-11 / 188. szám

1995. Augusztus 11», Péntek Kaleidoszkóp ÉSZAK-Magyarország 9 Krajina, az elesett „köztársaság” Fotó: AP Jénai toronyomlás - újabb áldozat Bonn (MTI) - Három nappal Jéna egyik történelmi nevezetessége, a Vörös Torony összeomlása után, csütörtök reggel a mentőalakulatok megtalálták a keresett 15 éves fiú, egy ipari tanuló holttestét. Ezzel a szerencsétlenség halálos áldozatai­nak száma négyre emelkedett. A mentők folytatják a kutatást, mert nem lehet kizárni, hogy a romok alatt további áldozatok lehetnek, noha több eltűntről a hatóságok nem tudnak. A torony összeomlásá­nak okát továbbra is találgatják. Kiderült, hogy szakértők már 1992- ben nem javasolták a torony helyre- állítását a műemlék állapota miatt. Egymilliárd hordó kőolaj vált füstté Kuvaitváros (MTI) - Kuvait több mint 1 milliárd hordó kőolajat, azaz nyersanyagforrásának mintegy 1 százalékát vesztette el az Öböl-há­borúban. A nagy mennyiséget ellen­súlyozza azonban az ország jelentős olajtartaléka. A veszteség ellenére Kuvait még mindig a világ egyik legnagyobb olajhatalma. A kuvait- városi amerikai nagykövetség által közzétett jelentés szerint az irakiak által felgyújtott kuvaiti olajkutak- ban hét hónap alatt 1,074 milliárd hordó kőolaj semmisült meg. Az or­szág olajtartaléka jelen állás szerint 96 milliárd hordó körüli, és ezzel nagyságát tekintve a világon a har­madik Szaúd-Arábia és Irak után. A füstté vált olajmennyiség annyi, mint Kuvait 30 évi fogyasztása. Ku­vait az irakiak által végrehajtott rombolás után a termelés helyreál­lítására 2,5 milliárd dollárt fordí­tott. Az ország most azt tervezi, hogy további 15 milliárd dollárt költ jelenlegi napi 2,5 millió hordó ter­melésének 3,5 millióra történő fel­futtatására 2005-ig. Moszkva — kolerás megbetegedések Moszkva (MTI) - Két kolerás ese­tet jegyeztek fel a napokban Moszk­vában. Mindkét beteget kórházban ápolják, állapotuk stabil - közölte a moszkvai egészségügyi hatóságok szóvivője. A két férfi feltehetően fer­tőzött gyümölcsöt evett, amelyet egy Moldovából érkezett autóbusz utasai árultak. Az orosz hatóságok feltartóztatták a már hazafelé tartó huszt, de egyetlen utasnál sem ész­lelték a betegség jeleit. Francia ígéret az atomrobbantásokról Genf (MTI) - A nemzetközi tiltako­zással szorongatott Franciaország a genfi leszerelési értekezleten csütör­tökön ismét megígérte, hogy a követ­kező fél évre tervbe vett atomrob- hantási sorozat után befejezi az ilyen jellegű kísérleteket. - Ha létrejön a kísérletek betiltásáról szóló nemzet­közi szerződés, Franciaország véget vet a kísérleteknek. Ez Chirac elnök eltökélt szándéka - jelentette be Ge- rard Errera nagykövet. Friebke ártatlannak vallja magát Buenos Aires (MTI) - Erich Prieb- ke egykori SS-tiszt ártatlannak val­lotta magát az 1944-ben Olaszor­szágban elkövetett vérontásban. A ''olt náci kapitány - megszakítva *öbb mint egyéves hallgatását - az Ufgentin rádiónak szerdán adott rö- vm nyilatkozatában azt állította: nemhogy ártatlan a gyilkosságban, de még meg js akarta akadályozni a mészárlást. A jelenleg Argentíná­ban élő, 82 éves Priebkét azzal vá­dolják, hogy a második világháború alatt - 1944. március 24-én - nagy szerepe volt 335 olasz állampolgár ^mészárlásában. Az argentin bíró- , £ elsőfokon már jóváhagyta az d*nsz hatóságok kiadatási kérelmét. ''Elleneztük az akciót, de engedel­meskednünk kellett, különben mi is S legyilkoltak közé kerültünk volna, orzasztó volt - jelentette ki Prieb- e. - Az olaszok azzal vádolnak en- sem, hogy én állítottam össze a lis- ea u Valójában Herbert Kappler “^kori Gestapo-főnök és emberei , aak azok, akik a letartóztatáso- nt és kihallgatásokat végezték - álla! dozzá Priebke, továbbra is azt nők a’ k°6y ő csupán a Gestapo-fő- j k Parancsainak engedelmeske- -k 11 nád megszállása alatt Belgrad (MTI) - A horvát hadse­regnek csak harminc órára volt szüksége ahhoz, hogy szétverje a négy évvel ezelőtt létrehozott „Krajinai Szerb Köztársaság” hadseregét, és megszálljon több ezer négyzetkilométernyi terü­letet. A horvát győzelem gyorsasága ta­lán Zágrábot is meglepte, és belgrá­di katonai elemzők szerint a szerb összeomlás egyik fő oka az volt, hogy a hadvezetés nem tanult a má­jusi, nyugat-szlavóniai kudarcból, és ismét „állva” várta a támadáso­kat. A szerbek ismét a hatalmas ak­namezőkben bíztak, ám a horvát hadsereg tüzérsége órák alatt uta­kat robbantott az aknamezőkön. A tüzérségi és rakétatámadásokat a harckocsizó alakulatok offenzívája követte, és rövid idő alatt sikerült áttörni a szerb védelmi vonalakat. A Vihar fedőnevű hadművelet első csapásai alatt szinte pillanatok alatt összeomlott a vezénylési rend­szer, és az utakat megszálló horvát erők elvágták egymástól a védekező szerb egységeket. Belgrádi értesülések szerint a múlt pénteken indított horvát offen- zíva első óráiban megsemmisült a legtöbb szerb rakétaállás, ahonnan a Frog 7-es rakétákkal lőni lehetett volna Zágrábot, és a többi horvát nagyvárost. A katonai elemzők úgy vélik, hogy a horvát sikerben jelentős ré­sze volt az északnyugat-boszniai Bi­harnál állomásozó muzulmán erők­nek is, amelyek több ezer szerb ka­tonát kötöttek le, és állandó fenye­getést jelentettek a krajinai szerbek hátországára. Az Atif Dudakovic vezette hadtest az offenzíva máso­dik napján kitört a gyűrűből, és egyes jelentések szerint nyolcezer szerb katonát zárt gyűrűbe. Belgrádi értesülések szerint a krajinai hadvezetés tudatában volt annak, hogy nem képes hosszú ide­ig ellenállni a horvát támadások­Pozsony (MTI) - Vladimír Meci- ar szlovák miniszterelnök szer­dai nyilatkozata szerint a terve­zett Hom-Oleksy-Meciar-talál- kozót „bizonyos okok miatt” ké­sőbbi időpontra halasztották. Egyidejűleg elmondta, hogy Horn Gyula magyar minisz­terelnökkel azonban találkozni szeretne. Meciar közölte, hogy a magyar kor­mányfővel még a magyar-szlovák alapszerződés szlovák parlamenti Bukarest (MTI) - Július 15-étőI a Kárpátok Bucsecs nevű hegysé­gében, a Padina menedékház közelében egy hónapig tartó legionáriustábor nyílt a háború után háborús bűnökkel vádolt és törvényen kívül helyezett ro­mániai fasisztaszervezet, a vas­gárdista légió hagyományainak felélesztésére, az ifjúsági után­pótlás nevelésére. Annak ellenére, hogy a tábort szer­vező bukaresti légionárius „fészek” június végén nem nyerte el a buka­resti törvényszék jóváhagyását a legális működéshez, a tábor bein­dult, és az ott összegyűlt mintegy félszáz fiatal tevékenységéről egy bukaresti magántelevízió mintegy fél órás riportfilmet is közvetített, kiváltva a nézők visszatetszé­sét, ám felkeltve egyesek érdeklő­dését is. Az eset kapcsán a Jumalul na­tional című bukaresti napilap ala­pos elemzést készített arról, hogy az 1989-es romániai változások után, a demokratizálódás égisze alatt mi­ként csempészték vissza a közéletbe a fasiszta legionáriuseszméket, me­lyeket annak idején a román légió vezetőinek - Comeliu Zelea Codre- anu és Horia Sima - kivégzésével, illetve a légionáriusok tömeges bör­tönbe vetésével Románia mintha már véglegesen törölt volna az em­lékezetéből. A tanulmány szerint már 1990 elején aktivizálódtak azok a külföl­dön megtelepedett román fasiszta erők, amelyek Madridba, Freiburg­Horvát diadalmámor nak, ám abban bízott, hogy sikerül részben visszaverni az első roha­mot, és ezzel mód nyílik a tárgyalá­sok megindítására. Amikor már lát­ható volt, hogy a horvát erők vala­mennyi fronton áttörtek, és Belgrád továbbra sem hajlandó beavatkozni ratifikációja előtt szeretne tárgyal­ni. Hozzátette, hogy tervezett meg­beszéléseik „nem érintenék az alap- szerződés ratifikálásával kapcsola­tos kérdéseket, mert ebben a vonat­kozásban a felek álláspontjai tisztá­zottak, ám a kétoldalú viszony ala­kítása érdekében tovább kell lépni”. A későbbre halasztott hármas miniszterelnöki találkozóról a szlo­vák miniszterelnök annyit mondott, hogy az az észak-déli autópálya és a vasúti összeköttetés kiépítésével kapcsolatos teendőket érintené. ba vagy az Amerikai Egyesült Álla­mokba szólították a légió még meg­maradt híveit, és anyagi segítség­gel, fiatalok képzésével gondolták újraéleszteni az évtizedekkel koráb­ban nyakaszegett mozgalmat. Az első sikert akkor aratták, amikor egy, a román egyetemi ifjú­ság összefogására létrehozott párt, a Mozgalom Romániáért azt a Mari­an Munteanut szemelte ki vezetőjé­nek, aki 1990 tavaszán a bukaresti Egyetem téri diákmegmozdulások ellenzéki vezére volt, és aki 1991 vé­gén úgy nyilatkozott: a légionárius Kapitány, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették a párt ideológiájá­nak kidolgozására. 1992 után, különösen az 1993-94-es években, miután Hitler Mein Kampfja is büntetlenül kerül­hetett román nyelven piacra - an­nak ellenére, hogy több nyilvános alkalommal az államelnök, Ion Ili­escu hivatalosan is elítélte a könyv romániai megjelentetését az ún, sajtószabadság nevében -, megsza­porodtak a romániai fasisztamozga­lom irodalma „klasszikus”, alapmű­veinek kiadásai, különösen egy te­mesvári kiadónál. Ezzel párhuzamosan a politikai porondra lépett a légionárius ha­gyományokat felvállaló Nemzeti Jobboldal Pártja, amely azóta, hogy a szélsőséges Funar-féle Román Nemzeti Egységpártból kiebrudalt szóvivője, Cornel Brahas a parla­mentben is felvállalta hivatalos képviseletét, gyakorlatilag „parla­menti párttá” vált. így a román tör­vénykezés ama törekvése, hogy a a harcokba, a knini vezetők úgy döntöttek, hogy mentik, ami még menthető: határoztak a polgári la­kosság kitelepítéséről, az udbinai repülőtér kiürítéséről és a még érintetlen elitalakulatok visszavo­násáról. Minderről - a cseh fél tudtával - folynak a kétoldalú tárgyalások, s a három érintett ország kormányfői­nek - két-három napra tervezett - találkozóján születne meg a végle­ges döntés. Vladimír Meciar a Horn Gyulá­val tervezett találkozónak sem a helyszínéről, sem az időpontjáról nem tett említést. Egyes értesülé­sek szerint valószínűsíthető, hogy a magyar és a szlovák kormányfő augusztus utolsó hetében a Magas- Tátrában találkozik majd. korábbi legionáriusszervezkedésre emlékeztető alakulatok visszaszi- várgását megakadályozza, nem sok eredménnyel jár. Rendkívül jellem­ző a legionarizmussal szembeni fé­lénk, kétértelmű viszonyulásra az a tény, hogy a Keresztény Légió nevű légionárius „fészek” újratörvényesí- tését megakadályozó törvényszéki döntés után annak szorgalmazója, a bucsecsi tábor fő szervezője, Serban Suru légionárius főnök minden szé­gyenkezés nélkül kijelenthette: „Ha valaki attól fél, hogy újjáéled a poli­tikai vagy etnikai gyilkosságok légi­onárius gyakorlata, akkor ehhez semmi köze nem lesz a Keresztény Légiónak, egyszerűen csak szemé­lyes tetteknek sorolhatók be, ame­lyekért mindenki saját személyes felelősséget visel”. E kijelentéssel az újfasiszta ve­zető lényegében elismerte, hogy elő­dei politikai és etnikai gyilkosságok kitervelői és végrehajtói voltak a harmincas-negyvenes években. A román fasizmus újjáéledése ellen mái’ 1990-ben fellépett Ion Iliescu elnök, később a demokratikus ro­mán ellenzék is hallatta hangját. Nyílt légióellenes állásfoglalása volt a Volt Politikai Foglyok Szervezeté­nek, a romániai zsidó közösségnek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, az ifjúságügyi mi­nisztériumnak, illetve a román hír­szerzésnek, amely bevallottan nagy apparátussal és aggodalommal fi­gyeli a legionarizmus újjáéledését Románia mintegy 16 megyéjében, mint az erdélyi Fehér, Brassó, Ko- lozs, Temes, Bihar és Arad. Meciar szeretne Hornnal találkozni Újraéledő román legionáriusmozgalom Izraeli kémper Jeruzsálem (MTI) - Irán illetve Líbia javára végzett kémkedéssel vádolt izraeli férfi pere kezdődött kedden Jeruzsálemben. A már három hónapja izraeli börtönben fogva tartott 31 éves, iráni születésű Herzl Rád, ügyvédje útján tagadja, hogy bármi tör­vényelleneset tett volna. A kémkedésért Radot 30 évig terjedhető börtön fenyegeti. Az ügyet egy Londonban, arab nyelven megjelenő hetilap hozta nyilvánosságra hét­főn, majd az izraeli rádió közölt további részle­teket. Ä rádió szerint a magánzárkában tar­tott Rád öngyilkosságot kísérelt meg. A titkosszolgálat szerint Rád Isztambulban vette fel a kapcsolatot iráni ügynökökkel, és önként Iránba ment kiképzésre. Amikor visszatért, a török hatóságok illegális határát­lépésért elfogták, majd hamarosan elenged­ték. Ekkor Izraelbe ment, ahol letartóztatták. Rád állítása szerint iráni ügynökök erő­szakkal vitték őt el Törökországból, és próbál­ták együttműködésre rávenni. Az említett lon­doni hetilap ezzel szemben azt állítja, hogy az izraeli titkosszolgálat rabolta el Törökország­ból Radot. Jair Caban izraeli bevándorlási mi­niszter nyilatkozata szerint az üggyel kor­mányülés is foglalkozott, és megállapította, hogy a vádlottat nem idegen állam területén, hanem Izraelben tartóztatták le. A hírügynökségek emlékeztetnek egy ré­gebbi ügyre, amikor a nukleáris kémkedéssel vádolt Mordehaj Vanunut az izraeli tit­kosszolgálat emberei Rómából rabolták el 1986-ban. Vanunu magánzárkában tölti 18 éves börtönbüntetését. Hídvita Szófia (MTI) - Zátonyra futottak szerdán a tárgyalások Bulgária és Románia között a Du­na felett átívelő híd helyének kijelöléséről. Egy brit tanácsadó cég javaslatot tett ugyan arra, hogy hol épüljön meg a híd, de Románia azt nem fogadta el. A kérdést immár politikai síkra kell terelni - közölte a bolgár közlekedési miniszterhe­lyettes, aki hozzátette: Szófia a maga részéről elfogadhatónak tartja a tanácsadó cégnek azt a javaslatát, hogy a híd a két ország közötti határszakasz nyugati részén épüljön meg. Románia keletebbre szeretné látni a Duna felett átívelő létesítményt, Tűnni Magurele és Nikopol között. A bolgár fél szerint viszont a hídnak vagy Lom kikötő és a román Rastu kö­zött. vagy pedig Vidin és Calafat között kelle­ne megépülnie. Őrizetbe vették Abu Marzukot New York (MTI) - Az Egyesült Államokban Izrael kérelmének eleget téve kedden letartóz­tatták a korábban őrizetbe vett Abu Marzu­kot. A Hamász szélsőséges palesztin szervezet egyik vezetőjének számító Marzukkal egyben közölték, hogy Izrael kérte kiadatását terro­rizmus és gyilkoságra való összeesküvés vád­jával. Musza Abu Marzukot július 25-én vet­ték őrizetbe a New York-i J.F. Kennedy repü­lőtéren, amikor Duhajból érkezett. Neve szere­pelt a feltételezett terroristák listáján, és azonnal eljárást indított ellene a bevándorlási hatóság. Az egyik szövetségi bíró 60 napos ha­táridőt szabott meg Izraelnek a hivatalos ki­adatási kérelem és a vonatkozó dokumentu­mok benyújtására. Az izraeli kérelem szerint Abu Marzuk az izraeli-palesztin békét ellenző Hamász politi­kai bizottságának tagja, és az ő ellenőrzése alatt áll a Hamász katonai szárnya, amelynek vezetőit is ő nevezi ki. A Hamász felelős az Iz­raelben és a megszállt területeken végrehaj­tott merényletekért, és Abu Marzuk személye­sen is részt vett olyan terrorcselekmények fi­nanszírozásában, amelyekben 1989 januárja óta 79 polgári személy vesztette életét és mint­egy százan megsebesültek. Marzuk ügyvédje, Stanley Cohen szerint az izraeli vád nélkülöz minden konkrétumot a terrorcselekményekre vonatkozóan, és szerin­te Izrael nem tudja majd bebizonyítani vádja­it az amerikai bíróságon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom