Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-27 / 124. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995« Máíus 27., Szombat Fazekas-nap, agyaggal Nyolcadik alkalommal rendezték meg a mis­kolci Fazekas Utcai Általános Iskolában a Fa­zekas-napot. A programsorozatot a néptánco­sok nyitották, majd délelőtt a Martin János Dolgozók Általános Iskolája tanárai és növen­dékei mesterségbemutatókat tartottak. Töb­bek között kosárfonást, agyagozás, csipkeve­rést, bó'rözést tanulhattak az érdeklődők. De voltak sportversenyek, tanár-diák meccsek is. Délután a Rónai Művelődési Központban megrendezett gálán az iskola művészeti cso­portjai mutatkoztak be. Fotó: Fojtán László Takács István emléke Takács István munka közben ÉM-repró Mezőkövesd (ÉM - P.J.) — Mezőkövesden született, Mezőkövesden élt a tíz éve elhunyd: Takács István, de az egész ország ismerte. Ki­emelkedő művészi teljesítménye elválasztha­tatlan a matyó világ évszázados hagyománya­itól. Gari Margit elmesélte, Kisjankó Bori megrajzolta, Takács István az alkotóművész tehetségével megfestette azt a szomorú, fáj­dalmas és káprázatosán színes világot, amely­ben a matyó ember élt. De hogyan tette mind­ezt Takács István? Végvári Lajos művészet- történész megfogalmazásával: ,Áz élet szépsé­geinek felfedezése: ez az ő legnagyobb maga vállalta feladata.” A művész „summás” életét tette rá, de meg­valósította. írókról is mondjuk néha, hogy ha csak azt az egy művét alkotta volna meg... Ta­kács Istvánról a „Téli táj” jut eszembe. Ez a festmény a teljes matyó múltat fejezi ki. Nem tudom mély meghatódottság, nosztalgia nél­kül nézni ezt a munkáját. így mentem én is hajnali hóesésben anyámmal, hólepellel, desz- kakerítéses utcácskákon, tiszta lélekkel, bol­dogan. A természet közelségét a kipirult ar­comra hulló hópihe jelentette. Visszagondolva néhány találkozásunkra, nem csak művészi, de emberi nagysága is mély nyomokat hagyott. Mindenkit teljes kitá­rulkozással, egyszerűséggel, barátsággal foga­dott. Hálás volt, ha sorsa után érdeklődtünk, de az örökös mellőzöttség érzését sem titkolta. Mégis rendkívüli magabiztosság sugárzott lé­nyéből, hiszen tudta, hogy pótolhatatlan az al­kotói munkássága, tudta, hogy értéket alkot. Sajnos, csak a jövőnek. Mint ahogyan Bartók és Kodály alkotása­it a népzene termékenyítette meg, úgy Ta­kács Istvánét a népművészet. A szentistváni, a tardi és a kövesdi népviselet egyaránt meg­jelenik vallásos témájú freskóin, festménye­in. A mezőkövesdi Jézus Szíve-templom fa­lán látható „Matyó Madonna” örökbecsű al­kotás. Temetésén - tíz évvel ezelőtt - sokan ott voltunk. Nem számítanak a formaságok, de hogy a város részéről senki nem köszönt el nagy fiától, még ma is szégyenérzéssel tölt el. Azóta sokat változott a világ. Egyházi teme­tésre is bárki elmehet engedély, bejelentés nél­kül... Bayer István vette a bátorságot, hogy az öregdiákok nevében az egyházi búcsúztató mellett elismerje a nagy művész értékeit. Ma már vannak szorgos munkások, akik hagyaté­kán dolgoznak, de hogy a ma és a jövő ifjúsága megismerhesse, tanulhasson példájából, igen sok még a tennivalónk. „Tíz évet késett a karrierem” Beszélgetés Erich Bergellel, a világhírű karmesterrel Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Erich Bergel karmester és orgonaművész rit­ka vendég Miskolcon. A világhí­rű dirigens a közelmúltban a te­levízió karmesterversenyének középdöntőjén a nemzetközi zsűri tagjaként három napot töltött a városban. Az önkormányzat vendégházában a beszélgetésre várva gyorsan átfut az agyamon néhány „háttérinfor­máció”: Bergelt nem mindegyik ma­gyar karmester szereti a kérlelhe­tetlen következetessége és a szóki­mondása miatt. Bergelt mindegyik magyar zenekar szereti kérlelhetet­len következetessége és szókimon­dása miatt. Erich Bergel a közel­múltban öt éven át kétlaki életet élt, a Budapesti Filharmóniai Tár­saság elnök-karmestereként ingá­zott Budapest és Berlin között. A to­vábbi információátfuttatást Erich Bergel szakítja félbe: az étteremben megköszöni a reggelit és a ká­vét, majd megjelenik és üdvözöl. Mindezt akcentus nélküli tökéletes magyarsággal. □ Hol tanult meg ilyen kiválóan ma­gyarul? • Magyar feleségem van, és otthon csak magyarul beszélgetünk. Bár ő is szorgalmasan tanul németül, de egyelőre én még jobban tudok ma­gyarul, mint ő németül. □ Ez még nem igazán magyarázza az akcentusmentességét, hiszen egy született német hiába tanul meg tö­kéletesen magyarul, a németes kiej­tését soha nem tudja levetkőzni. • Egy született német nem, de én Brassóban születtem, erdélyi szász vagyok. Az erdélyi szászok néme­tek. Illetve csak voltak igazi néme­tek, mert az évszázadok során vál­tozott a temperamentumuk, és eb­ben a tekintetben ma már inkább magyarok, mint németek. Édes­anyám részéről két magyar déd­nagymamám volt, mind a ketten grófhők, de van egy spanyol déd- nagyapám is. A kívülállók szerint az ő spanyolos temperamentumát örököltem. Brassóban állandó kap­csolatban voltam a magyarokkal, de nem köztük tanultam meg a nyel­vet, hanem Kolozsváron, a főisko­lán, ahol nagyon sok magyar évfo­lyamtársam volt. A főiskolai évek alatt udvaroltam egy magyar lány­nak, ő volt az első nyelvtanárom. □ Legendák keringenek arról, hogy Herbert von Karajan járt közben a román kormánynál, hogy kienged­jék hozzá Németországba. • Ez egy elég hosszú történet. Ro­mániában a hatvanas években több koncertet is dirigáltam és orgona­koncerteket is adtam. Nem is ezzel volt a baj, hanem a helyszínnel, mert ezek a koncertek templomok­Erich Bergel ban voltak. A hatóságok pedig kita­lálták, hogy ezzel politikai szervez­kedést folytatok a kommunizmus ellen, és elítéltek hét évre. Három és fél év után amnesztiával szaba­dultam a börtönből, de még a kisza­badulásom után négy évig nem en­gedtek vezényelni. Nem volt más választásom, beültem abba a zene­karba - a Kolozsvári Filharmoni­kus Zenekarba trombitálni -, amit nem is olyan régen még én dirigál­tam. Hogy ebbe a mellőzöttségbe bele ne bolonduljak, ez alatt a négy év alatt Bach fúgaművészetével kezdtem foglalkozni. Az elméleti kutatások mellett végigkomponál­tam Bach utolsó, legnagyobb fúgá­ját, amit befejezetlenül hagyott. A hangfelvételt elküldtem Karajan- nak, akiről tudtam, hogy szintén Bach fúgaművészetével foglalkozik. Karajan szinte postafordultával írt egy levelet az akkori román kultúr- miniszternek, hogy engedjenek ki hozzá, mert találkozni szeretne ve­lem. Több mint egy évig húzták, ha­lasztották az ügyet, mert a romá­nok tudták, ha egyszer kiteszem a lábam az országból, többé nem me­gyek vissza. Végül mégis engedniük kellett, mert egy Herbert von Kara­jan kérését nem lehetett visszau­tasítani. Rengeteget dolgoztunk együtt Karajannal, aki azzal indí­totta el igazán a karrieremet, hogy meghívott a berlini filharmonikuso­kat vezényelni, akiket összesen ti­zenhat alkalommal dirigáltam. Saj­nos, túl későn, negyvenkét éves ko­romban jutottam ehhez a lehetőség­hez. Körülbelül tíz évet késett a karrierem. □ Úgy hírlik, hogy nincs igazán jó viszonyban a magyar karmesterek­kel. • Persze hogy nem vagyok jóban ve­lük, de csak a rossz karmesterek­kel, és azért, mert ezt meg is mon­dom. Öt évig voltam a Budapesti Filharmóniai Társaság elnök-kar­Fotó: Lippay Ágnes mestere. Az öt év alatt ahányszor vezényeltem őket, mindig újra és új­ra neki kellett látnom, hogy kijavít­sam, amit más karmesterek tönkre­tettek. Főleg az operakarmesterek egy részére gondolok, akik össze­vissza dirigálnak, és megzavaiják a zenészeket. A mindennapi operai munka egyébként egy zenekarnak sem használ. Az operai zenekarnál is azzal kezdtem a munkámat, hogy a szimfonikus repertoárt sulykol­tam beléjük, amitől rohamosan ja­vulni kezdett a zenekari hangzás, és ez az operai munkában is érvé­nyesült. Az öt év alatt azonban bele­untam abba, hogy folyton suszter­munkát kellett végeznem, folyton csak foltozgatni, javítgatni kelljen a cipőt, ahelyett, hogy szép új lábbeli­ket gyártanék. Persze, vannak Ma­gyarországon jó karmesterek, de egyikük sem olyan nagy egyéniség, mint Ferencsik János. Az ő halála hatalmas űrt hagyott maga után, az ő helyét talán csak a mostani kar­mesterversenyen feltűnt Hamar Zsolt tudja majd betölteni. A legna­gyobb tehetség Ferencsik óta. Bor­zasztó precíz jobb keze van, az egész lénye muzsikál és rendkívül sze­rény. Egy napon belőle nagy kar­mester lesz, de addig legalább tíz-ti­zenöt évnek kejl eltelnie. □ A tavalyi és az idei koncertszezon­ban nem vezényelte a Miskolci Szimfonikus Zenekart. Mikor üdvö­zölhetik ismét a miskolci koncertlá­togatók? • Ha minden igaz, akkor nem egé­szen egy év múlva, április elején. A karmesterverseny alatt megkere­sett a miskolci zenekar két vezetője, Sir László igazgató és Kovács Lász­ló, a zenekar karmestere. Ez rendkí­vül szép gesztus volt tőlük, de nem csak ezért mondtam igent a felkéré­sükre, hanem azért is, mert a mis­kolci zenekar kiváló muzsikusokból áll. Ennek a társulatnak van stílu­sa, fogékonyak, öröm őket dirigálni. Dán kórus zempléni templomokban Szerdán délelőtt érkezett Tállyára Dániából a több mint százéves múltra visszatekintő Nestved Kórus. Délelőtt a helyi Orbán Balázs Citerazenekar kirándulást szervezett a vendégeknek, akik ezt délután a katolikus templom­ban egyházi énekekből összeállított műsorukkal „hálálták meg". Kalina Ferencné, a Tállyai Népdalkor és a Tak- taharkányi Férfikórus vezetője mesélte el a meghívás történetét: 1993-ban a taktaharkányiak meghívást kaptak Dániába, de mivel nem volt zenei kíséretük, felvették a kapcsolatot a tállyai citerás gyerekekkel. A két népi együttes kellemes napokat töltött Dániában, ezt a vendéglátást viszonozták most. Csütörtökön délután, Taktahar- kány katolikus templomában adtak elő egyházi kórusműveket, majd este a népdalokat kedvelőket szórakoztat­ták. Erhard Bruvn a dán kórus vezetője elmondta, hogy nagyon elégedettek a települések vendégszeretetével, a szervezéssel, a szép tájjal. Reményét fejezte ki, hogy nem utoljára járt vidékünkön. Fotók: Dobos Klára Irodalmi fórum Tiszaújváros (ÉM) - Mit ér az al­kotó, ha vidéki címmel irodalmi fó­rum lesz május 28-án, vasárnap dél­után 5 órától a tiszaújvárosi Városi Kiállítóteremben. A beszélgetés ve­zetője, Kabdebó Lóránt irodalom- történész, a Miskolci Egyetem Böl­csészettudományi Intézetének igaz­gatója. A fórum meghívott vendé­gei: Csorba Piroska, Dobos Marian­ne, Finta Éva, Kalász László, Serfő- ző Simon. Közreműködnek: Kulcsár Imre színművész, Dragon Anikó, Nemes Ildikó és Nyíri Zsuzsanna, a Vándor Sándor Zeneiskola tanárai. Ex libris Tiszaújváros (ÉM) - Ex libris kiál­lítás nyílik Tiszaújvárosban a Váro­si Kiállítóteremben május 28-án, vasárnap délután 4 órakor. A kiállí­tást Arató Antal, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyv­tár igazgatója nyitja meg. Közremű­ködik az Énekszó Baráti Kör. Hobo kenyere java Miskolc (ÉM) - A fél évszázados Hobo „Kenyerem java” című lemez- bemutató turnéjának egyik állomá­sa Miskolc. Itt, a Vasas Művelődési Központban május 30-án, kedden este 7 órakor kezdődik koncert. A közreműködők: Ferenczy György, Füchs László és a HBB. A koncertre jegyek elővételben a Vasas Művelő­dési Központban kaphatók. Jön Hernádi Judit Hernádi Judit színművésszel talál­kozhatnak az érdeklődők május 29- én, hétfőn este 7 órától M. Kiss Csa­ba Csúcstalálkozó című műsorának vendégeként. Az Nemzetközi Keres­kedelmi Központ (Mindszent tér 1-) színháztermében rendezendő esten a beszélgetést követően rövid mű­sorral kedveskedik a közönségnek a művésznő, lesz játék, értékes jutal­mat nyerhet a legszerencsésebb né­ző. Jegyek válthatók a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájában és az előadás helyszínén. Ásványok Szikszón Szikszó (ÉM) - Ásványkiállítás látható június 3-ig a szikszói Petőn Sándor Művelődési Házban. Ennek keretében ma, szombaton délután 3 órától börzét tartanak, ahol gazdát cserélhetnek a szebbnél szebb ásvá­nyok, az érdekes csigák és kagylók­Katolikustábor Miskolc (ÉM) - A miskolci Szent Anna-templomhoz tartozó Kolping" család katolikus nyári napközis tá­bort szervez 7—12 éves gyermekek számára a kiliáni Eötvös József Szakmunkásképző és Szakközépis­kolában. A gyerekek választhatnak az angol, a német nyelvi, valamint a számítástechnikai foglalkozások és a tenisziskola között.Áz első turnus június 12-től június 23-ig tart, a má­sodik pedig június 26-tól július 7-ig- Bővebb felvilágosítást a Szent Anna Plébániahivatalban (Eszperantó tér 1., telefon: 357-401) adnak, és ugyanitt lehet jelentkezni is. Borsodi költők Miskolc (ÉM) - Az újjáalakult Lé- vay József Közművelődési Egyesü­let Borsodi költőkre emlékezünk címmel verses, zenés irodalmi meg­emlékezésre várja az érdeklődőket. A rendezvényt május 30-án, kedden délután 5 órától tartják á Reformá­tus Egyházkerület Székhazában (Miskolc, Kossuth u. 17.). Előadó: Horváth Barna református esperes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom