Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-15 / 90. szám
Április 15., Szombat ÉM-riport ÉM-hétvége III Hófellegek borítják az eget, deresek a vetések, a gyepek, erős böjti szél tépi-szaggatja a fák csupasz koronáit. Néptelenek az utcák, zárva a bolt, a kocsma, száraz a patakmeder, fáznak a rügyek á fákon, a bokrokon, pattanni kész a jácint, a nárcisz bimbója, egy> perc fényre, kis melegre vár a tulipán is. Ebesek a méhek., bolyba gömbölyödtek, pedig itt a peterakás ideje. Lévay Györgyi- Összezavarodtak. Szólítaná őket a természet, de mostoha az időjárás. A virágok nem nyílnak, etetni kell őket. Az erdők talaja száraz, félek, úgy lesz, mint tavaly: két-há- rom napig pompáznak csak az akácok. A szomjas fa nem képes hetekig frissen tartani a virágokat, elhervadnak, elenyésznek időnap előtt - panaszolja Illés László, a lit- kai méhész. Veszik, viszik a mézet üléséket a méhek vezényelték a Cserehát csücskében lévő pici faluba. Az olvasztár munkahelye alatt, rengett a föld, a méhkaptá- rak talpalatnyi „albérletéért” pedig 50 ezer forintot kért a kapzsi újgazda a Mexikó-völgyben. — Ide menekültünk a városból. A feleségem szülőfalujába. Egykori hobbim, a méhészkedés a család fő jövedelemforrásává lépett elő. A nyolcvan méhcsalád keresi a kenyerünket. Első osztályú az akác, a napraforgó és a vegyes virágméz, helybejönnek érte a kereskedők. A család többi vállalkozása vagy kudarcba fulladt, vagy ki sem tudott bontakozni. — Kocsmárosnak mentem Csenyétére, Abaújlakra. Totális csőd. Kenyérre sincs, hogyan lenne pálinkára pénzük az embereknek? Tavaly betakarítottunk 200 mázsa lucernaszénát, úgy gondoltuk, veszünk teheneket, hiszen hely az van bőven a portánkon, időm meg tengernyi. De hogyan kaphatna kölcsönt egy ilyen ágrólszakadt család? A házat, amiben lakunk, nem fogadja el biztosítékul a bank, ezt valahogyan még uieg tudom érteni. De nem fogadja el a méhészetemet sem! A szénát a nyulak eszegetik. Katóka, a feleség a helyi bolt és italbolt bérlője.- Hetente háromszor nyitok lei, akkor érkezik a kenyér. Most, húsvét előtt, elfogy még 15 pohár tejföl, 20 margarin. Egyébként ennyi sem. No, megvettek még 15 csokinyuszit és 30 pici csokoládétojást. Az ünnepre való tekintettel két láda borsodi világost rendeltem. Inkább Encsre járnak vásárolni az emberek a falugondnoki kocsival. A kocsmát már ki sem nyitom, tavaly nyár óta senki sem kért még egy kupica pálinkát sem.- Mert milyen kocsmáros az olyan, aki haragszik az ittas emberre? - ékelődik a 'híjé. - Mindenkit leszoktatott az ivásról. A meleg konyhában, ahol beszélgetünk háromhetes kiscsibék szorongnak a ketrecben, hég az udvaron volna a helyük. Egyszer kiengedték őket, de összebújtak a hidegtől. A kis keltetőgépben kacsa- és tyúktojások. Talán rájuk már jobb idő jön. ~ Baromfi, és kert nélkül nem lehet meg egy falusi család. Sok mindent elvetemé- nyeztünk, a mák már sorjázik... De mi lesz a napokban elültetett krumplival ebben a nagy hidegben? Illésék nagyfia pályakezdő munkanélkü- h. Kereskedő a szakmája, de elhelyezkedni nem tud. Még ha kapna is munkát Encsen, olyan ritka a buszjárat, hogy nem érne be munkakezdésre. Kislányuk, Melinda VIII- os. Szeptembertől encsi gimnazista. Tehetséges kislány, majd’ minden tantárgyból tanulmányi versenyeket nyer. , - Mivel telik a tavaszi szünet? , ~ Nagytakarítottam. Két napom ment ia. Most meg elkezdjük a sütést anyával. Szünidő a nagyinál Fotók: Farkas Maya Legalább nyolcféle süteményt sütünk húsvétim. Megígérték az osztálytársaim, hogy eljönnek locsolkodni. A hét fiú közül csak bekopog valaki. Elma radt meszelés- Meszelni akartam, húsvét előtt úgy szokás, de most az egyszer elmarad. Kinek van kedve ebben a vad időben? - méltatlankodik Ruszkai Benjaminné. Akárcsak télen, a jó meleg szobában tölti a délelőttöt a család. Itt van a 81 éves nagymama és a IV. osztályos unoka is.- Régen egyszerre szokott lenni a szünet minden iskolában. A pesti unokák a múlt héten voltak itthon, Orsika pedig, aki Encsen lakik, ezen a héten szabad. így aztán nem tudtak találkozni az unokatestvérek. Ez a kislány is unatkozik, ki sem igen engedjük, nehogy megfázzon. Sütöttünk együtt egy kis süteményt, addig legalább elfoglaltsága volt.- Már húsvétim készült a sütemény?- Nem, azzal ráérünk szombaton törődni.- Mi lesz az ünnepi étel?- Töltött káposzta. No és sonka. A ház előtt Toyota mikrobusz parkol.- A Barkast már elnyúztuk. Négy év alatt 100 ezer kilométert jártam vele - mondja Ruszkai Benjamin falugondnok. Hét óra után hat óvodás és iskolás gyerekkel indul a kocsi Szalaszendre. Fajban egy, Szebenyepusztán hat gyereket vesz fel. Szalaszendről Fulókércsre viszi a köijegy- zőségi alkalmazottakat. A járat délután fordítva teszi meg ezt az utat. Hetente egyszer bevásárlójárat indul Encsre, ez a gyógyszerkiváltás napja is. Ha baj van, ha megbetegszik valaki, a falugondnok különjáratot szervez. Petró Józsefné, a 81 esztendős Erzsiké néni különös izgalommal készül a húsvétim:- Lelkésznek tanul az unokám, Petró Emőke. Húsvétkor legációba jön haza. Volt már lelkész a családban, de ennek a kislánynak nagyon örülök. Okos unokáim vannak, legyen hála érte az Istennek. A falu másik végében is az unokákról beszél egy nagymama.- Nagyon szegények vagyunk, az idei húsvétkor sódar se jut az asztalunkra. Nem baj, megleszünk anélkül. Négy unokánk közül három tanul. A legtöbb pénzbe Melinda kerül, ő jogásznak tanul. A szülei nem bírA falucska templomai Sonka, húsvétra tartogatva nák a taníttatást, ha mi nem segítenénk. Odaadogatjuk a megspórolt pénzecskénket. Csak az bánt, hogy bíró akar lenni az a lány. Féltem őt. Hátha bántják majd a gonosz emberek, akiket elítél - töröl ki egy könnycseppet a szeme sarkából Magyar Lászlóné. Itt apacsirta Frissen betonozott járdán járva nézelődünk Litkán. Történelmi pillanatnak is nevezhetjük, amit látunk. A Matáv műszaki emberei, Dévényi József és Orosz Attila életet lehelnek a falucska első crossbar telefonkészülékébe. Nemsokára a házakban is csörög a telefon. Sokan dicsérik a polgármestert, P. Kardos Józsefet. A vízvezetékért fizetni sem kellett a lakosságnak, csak az aknát kellett elkészítenie mindenkinek a portáján. Most majd a gáz következik. Pizsik Endréné gondolatai a húsvét körül forognak.- Együtt lesz a család. Anyósom már megérkezett Miskolcról, jön Mónika lányom a férjével, itthon lesz Robi fiunk is, aki a nővérétől fodrászatot tanul Abaújdevecser- ben. Gazdag ünnepi ebédet tervezek, hogy mindenki a kedvencét ellesse. Erzsikém majd segít nekem mindenben, ügyes kislány.- O a harmadik gyerek?- Igen. Nem a vér szerinti anyja vagyok, de ugyanúgy szeretjük egymást. Meghaltak a szülei és magamhoz vettem. Szellemi fogyatékos, de nagyon kedves. Olyan, mint egy doromboló kiscica. Pizsik úr a határból érkezik. Kemény, de lélekemelő munkát végzett.- Megvettem vagy 25 hektár elvadult területet. Egykor szőlőtáblák voltak itt, de régen meghaltak, vagy elköltöztek a tulajdonosok. Elhatároztam, kiirtom a buja növényzetet, és erdőt telepítek a helyére. Akácost. Évente úgy öthektárnyit tudok megtisztítani, rendbe tenni.- Találkozott a tavasszal?- Már a kertek alatt jár, pár nap múlva ideér. Itt van már a pacsirta is. Pizsikék nemrégiben két házat vásároltak meg a faluban. Az egyik a család ősi fészke volt.- Bebútorozzuk, és kiadjuk nyaralóknak. Olyan sokat hallani a falusi turizmusról, hát belevágunk. Aki a nyugodt, jó levegőjű helyet szereti, biztosan jól érzi majd itt magát. Az első vendégeinket már a nyáron szeretnénk fogadni. Fiatal postai kézbesítő halad az utcasoron. Mint jó postásnak, neki is van mindenkihez egy-egy kedves szava.- Nem igazi postás vagyok, csak helyettesítek, mert az igazi postás katona. Az én szakmám autófényező, de a rossz közlekedés miatt nem tudok eljárni dolgozni. Nem tudom, mit hoz a jövő. A legjobb barátom is hamarosan megnősül, magamra maradok - panaszolja a 30 éves Kardos Béla.- Hány húsvéti üdvözlőlapot kézbesített a faluban?- Meglesz a száz. Litkáról pedig vagy százötvenet küldtek. Mindenfelé az országba, még külföldre is. Húsvét Hajdú Imre .A. szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kimé- ne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És imé nagy földindulás lön; mert az Úrnak angyala le- szállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra. A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó. Az őrzők pedig tőle való féltőkben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak. Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadott, a mint megmondotta volt.” (Máté 28. 1-6.) Országszerte fellelhető archaikus néphagyomány húsvét napjára virradóra Jézus keresése. Székelyudvarhelyen régebben a céhek indultak Jézus keresésére. A zászlókat maguk a céhmesterek vitték. Előzetesen hajnalban Krisztus szobrát elrejtették a határban egy búzatáblában. Ezt kellett megtalálniuk a keresőknek. A büszke, boldog megtaláló jogot nyert arra, hogy lovasok (Jézus katonái jelenlétében) visszahozza a városba a szobrot. Hercegszántó sokácai Jézus keresésére húsvét hajnalán kimennek a temetőbe. Sem odafelé, sem visszafelé nem szabad beszélniük, csak imádságot mormolha tnak, illetve énekelhetnek. A temetőben mindenki a maga hozzátartozójának sírján gyertyát gyújt. Húsvét napját - mint azt Bálint Sándor írja - a székelység, az északi csöng óság és az őrségi magyarság húsvét, a szlavóniai Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, a göcsejiek hüsit, husiét alakváltozatban említik. Hollókő és más palóc falvak népe is nagyvasárnapnak nevezi húsvétot, s például a karancsaljai lányok, menyecskék ilyenkor tiszta fehérbe öltöznek. A húsvéti ételszentelés, ételáldás jeles szokása volt e napnak. A megszentelt húsvéti eledel megvédte a híveket a hosszú böjt, megtartóztatás után a mértéktelenség kísértéseitől. Göcsejben a szentelt ételek közül elsőként a tormából esznek, bizonyára azért, hogy erős íze, könny facsaró illata a gonosz lelkeket elűzze. Hangonyban, Szentsimonban a húsvéti szentelt kalácsot mór- ványnak nevezték. Hangonyban külön cipókat sütöttek a szegények, cigányok számára is, a család halottaiért való imádság fejében. Szidalmon a megszentelendő ételek közé gyolcszacskóban kukorica- és árpaszemeket is tettek. És ezt később a jószág ünnepi takarmánya közé szórták. Sőt a húsvéti abroszból vetette a gazda a búzát a nagyobb termékenység érdekében. A húsvéti eledelek közül az egyik legrégebbi a tojás. A tojásnak számos szimbolikus értelmezése is volt. Mezőkövesden például a jó termés érdekében tojást ástak el a föld végében. Az abaúji Büttösön első szántáskor az eke elé néhány tojást tettek. Ha induláskor nem tört szét, akkor az első barázdában elfóldelték. A háztetőn átdobott szentelt, piros tojást ott ásták el, ahol leesett. így ugyanis elkerüli a házat a villámcsapás. Feltámadás Fotó: Fojtán László Christine Busta (osztrák) Cirenei Simon Haladt az úton. Vállán a más keresztjét nem. önszántából vitte először; de látva a földre rogyott idegent, fel sem ötlött többé, hogy ledobja a terhét. A poroszlók, kik gaztettükhöz eszközként használták, éppoly kevésbé tudták, mint ő, hogy maguk is eszközök: egy küldetésé, melyet teljesítve, Krisztus első követői lesznek. Cseh Károly fordítása FI ú svét Korkos Jenő rajza Nagyhét Litkán
