Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-07 / 32. szám
LI. évfolyam, 32. szám 1995. február 7-, kedd Ara: 17,90 Ft / BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA a Volán A bahcsiszer4íS szökőkút A Miskolci rvemzeu balett-társulata a Diótörő és a Coopelia után az idén A bahcsiszeráji szökőkút című tánckölteményt mutatja be március 3-án. (9. oldal) Akár életfogytig is adható a támogatás Az emelt szintű családi pótlék korlátlan ideig jár az állandó ápolásra, felügyeletre szorulóknak. A betegség tényét azonban időről időre igazolni kell. (4. oldal) A Volán tárgyalni akar, de válaszlépést is fontolgat a barci- kai tömegközlekedésről gon- skodó cég, mert az általuk ivasoltnál kisebb mértékben emelték a viteldíjat. (5. oldal) Jelentős aktívum az idegenforgalomban Budapest (MTI) - Tavaly november végéig csaknem 100 millió dollárral több aktívum keletkezett az idegenforgalomban, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. Hétfőn a Magyar Nemzeti Bankban elmondták, hogy a bevétel 11 hónap alatt 1 milliárd 336,8 millió dollár volt, a kiadás pedig 801,1 millió dollár. Mindkét tétel 22 százalékos növekedést mutat 1993 azonos időszakához képest. Az aktívum pedig 535,7 millió dollár, míg a megelőző év 11 hónapjában ez 440,4 millió dollár volt. Forintban számolva a bevétel 140,4 milliárd, a kiadás pedig 83,7 milliárd volt. Ez esetben a növekedés mindkét oldalon 38-39 százalékos. Koreai adomány menekülteknek Bicske (MTI) - Hatvanezer csomag, mintegy 3 milüó forint értékű gyorsan elkészíthető tésztaételt adományozott a bicskei menekült- tábor lakóinak a koreai érdekeltségű, Kecskeméten működő HANWHA Élelmiszerek Magyarország Kft. A Pótkocsis teherautónyi adományt nétfőn a Menekültügyi és Migrációs Hivatal bicskei befogadóállomásán Cső Szong Hong, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete adta át a tábor vezetőinek. Az ENSZ nienekültügyekkel foglalkozó bizottsága már több alkalommal kapott Koreától támogatást. A jövőben más magyarországi befogadó táboroknak is segítséget kívánnak nyújtani. A legkorszerűbb hulladéktároló Marcali (MTI) - Az ország egyik legkorszerűbb regionális hulladék- tárolóját adták át hétfőn Marcalikan Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter jelenlétében. A tároló első kazettája mintegy 88 millió forintos költséggel a múlt év végére készült el, és összesen 600 ezer köbméter szilárd hulladék tárolására alkalmas. A tároló medencéjét 2 milliméter vastag szigetelőlemezzel látták el, és a csurgalék vizek elvezetését és kezelését is zárt rendszerben oldják meg. Marcaliban fél éven belül bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést, akkorra ehhez minden feltételt megteremtenek a lerakóhelyen is. Baja Ferenc azt is elmondta: a környezetvédelmi törvényt szeretné mielőbb a parlament elé vinni. t Kísérletek az ENSZ- embargó kijátszására Budapest (MTI) - A jugoszláv Polgárháború folytán bevezetett ENSZ-embargó kijátszására tett kísérlet miatt a magyar határszakaszokon lévő vámhivatalok a múlt héten összesen öt esetben indítottak eljárást. A tompái, hercegszántói és vámosszabadi határátkelőhelyeken elkövetett szabálysértésekért öszszesen mintegy 20 millió forint bírságot szabtak ki az illetékes határ-vámhivatalok. A három legjelentősebb bűncselekményt a tompái határátkelőhelyen, kilépéskor követték el. A legnagyobb volumenű bűncselekmény elkövetője egy holland állampolgár volt, aki nagy értékű proteinkészítményt - főként gyógyszereket - kísérelt meg BNSZ-engedély és árubejelentés nélkül az országból kivinni. Új Hunsiet vagy használt Tátra Március végéig eldől, hogy vásárolhat-e Miskolc új villamosokat Tetszett a Ganz-Hunslet villamos a miskolciaknak. Lehet, hogy először és utoljára láttuk? Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - MSZ) - Ha pénz híján nem vásárolhat Ganz- Hunslet villamosokat a város, akkor meg kell elégednünk újabb használt Tátrákkal - nyilatkozta lapunknak az MVK Rt. igazgatója. A napokban látott napvilágot a hír, hogy az egyetlen hazai vasúti járműgyár, a Ganz-Hunslet dolgozóinak egyharmadát elbocsátotta - megrendelés híján. Mint arról annak idején beszámoltunk, Miskolc éppen ettől a cégtől szeretne 12, egyenként 121 millió forint értékű villamost vásárolni. Azt jelenti-e az Ganz-beli elbocsátás, hogy csak álom marad a járműpark fejlesztése? Kérdésünkre Szilágyi István, a Miskolci Városi Közlekedési Rt. igazgatója azt válaszolta, valóban veszélybe került a miskolci villamosok cseréje. Nem elsősorban a Ganz-Hunslet nehéz helyzete miatt, bár az is nagyon sajnálatos. Az MVK Rt. tavaly beadta a pályázatát a központi környezetvédelmi alaphoz, kérvén, a villamosok árának 30 százalékát az alap fedezze, adjon továbbá újabb 30 százalékot kamatmentes hitelként a városnak, a fennmaradó 40 százalékot pedig Miskolc állja. A pályázattal tavaly decemberben nem foglalkoztak az elbírálói, a hasonló kéréssel hozzájuk forduló Szegedet pedig pénzhiányra hivatkozva elutasították. A tervek szerint Miskolc ez év második felében kapta volna az első négy Hunslet-villamost, jövőre a többi nyolcat. Mivel a város idei büdzséjében nincs fedezet a saját részre, és túl nagy teher lenne két év alatt fizetni, az MVK Rt. módosította a pályázatot. Később kezdjék és tovább húzzák el a villamosok szállítását - ez nemcsak a város, hanem az alap pénzét is kímélné. így is előfordulhat azonban, hogy Miskolc- nak már nem jut a környezetvédelmi alapból. Az igazgató szerint a régi sárga, FW-típusú villamosokat mindenképp le kell cserélni, még mielőtt tönkre tennék a nemrég felújított síneket. Mivel az új Tátra villamosok ugyanannyiba kerülnek - ráadásul dollárért - mint a Hunsietek, pénz híján marad a második változat, újabb használt Tátra villamosok beszerzése. Arányváltozás a beruházások javára Horn Gyula és vezető közgazdászok háromórás megbeszélése Budapest (MTI) - A több mint háromórás, neves közgazdászokkal tartott hétfői megbeszélése után Horn Gyula kijelentette: a találkozón nem volt szó személyi kérdésekről. A jelenlévők egyenként vázolták értékelésüket a múlt év gazdasági folyamatairól és az idei legszükségesebb feladatokról. Horn Gyula javasolta, hogy a hétfői megbeszélés résztvevői még a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó február 23-ai kormányülés előtt üljenek ösz- sze újra. A megbeszélésen részt vett Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Békési László pénzügyminiszter, Dunai Imre ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár. Ott volt az eszmecserén Nagy Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő, az MSZOSZ elnöke, Gaál Gyula, az SZDSZ frakcióvezetésének tagja, Nyers Rezső MSZP-s képviselő, közgazdász, Kádár Béla, az Országgyűlés költség- vetési bizottságának MDF-es elnöke, valamint több neves pénzügyi szakértő: Simányi György, Szapáry György, Kemenes Ernő, Tarafás Imre, Medgyessy Péter, Király Péter, Pulai Miklós, Vissi Ferenc és Inotai András. Kuncze Gábor azt emelte ki, hogy a helyzet megítélésében alapvetően egyetértés volt, és a megteendő intézkedéseket illetően is sokan vallottak azonos nézetet - például hogy megoldást kell találni az egyensúly-problémákra, ám emellett fenn kell tartani a növekedés valóban pozitív elemeit, illetve hogy ösztönözni kell az exportot. Kuncze Gábor a konzultációt követően sem lát indokot a kormányprogram alapvető megváltoztatására, ám úgy véli: a megvalósítás érdekében valóban határozott intézkedésekre van szükség. A modernizációs program alapvető vitaanyagáról - a Pénzügyminisztérium műhelyében elkészült hároméves gazdaság- politikai programról - hamarosan megkezdődik a vita a koalíciós partnerek között, illetve a kormányon belül. Békési László pénzügyminiszter megerősítette, hogy haladéktalanul szükség van egyensúlyjavító intézkedésekre, amelyeket össze kell kapcsolni a gazdaság modernizálásával. A találkozó eredményét abban a szerinte nagyon fontos tényben jelölte meg, hogy a beszélgetés egységesebb nézetet segít kikovácsolni a gazdaságpolitikát formálók, alakítók, és a tanácsadók körében.- Amíg nincs átfogó hároméves program, addig nincs értelme „keményítésről” beszélni, de számba kell venni a teendőket és ez a vita most azt szolgálta, hogy legalább címszavakban és vázlatpontokban körvonalazódjon az a probléma- és feladathalmaz, amelyet a kormányzatnak és az Országgyűlésnek végig kell gondolnia az elkövetkező hetekben - mondta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. Gaál Gyula, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának szabaddemokrata alelnöke szerint a tanácskozás résztvevői támogatásukról biztosították a Békési-programot, amelynek az elhangzottak alapján nem látszott alternatívája. A jelenlévők amellett foglaltak állást, hogy az anyagi források elosztásában jelentős aránymódosulásra van szükség a beruházások javára és a fogyasztás terhére. Eltérőek voltak a vélemények arról, hogy szükség van-e pótköltségvetés készítésére az 1995-ös állami büdzséhez. Gaál Gyula szerint nincs szükség pótköltségvetésre, ehelyett a kamatszint csökkentésére kellene koncentrálni, hiszen ez önmagában nagy megtakarításokat eredményezne. Kádár Béla, az Országgyűlés költségvetési bizottságának MDF- es elnöke kiemelte, hogy a résztvevők a helyzetértékelésen túl új terápiát is javasoltak a megbeszélésen. ■KOMMENTÁR Konzílium Marczin Eszter A miniszterelnöki tanácsadó testület más formában történő újjáélesztése? Egyfajta válságstáb „konzíliuma" a beteg magyar gazdaság felett? Vagy a megüresedett miniszteri, bankelnöki pozíciók betöltésénél számításba vehető pénzügyi, közgazdasági szakemberek feltérképezése? Nagyjából ezek a lehetőségek juthattak az ember eszébe, amikor elgondolkodott azon, milyen apropóból hívta össze Horn Gyula tegnapra az ország neves közgazdászainak egy csoportját. Aztán a megbeszélésről kiadott jelentések szűkítették a lehetőségek körét, hiszen a miniszterelnök kijelentette, nem volt szó személyi kérdésekről. így a latolgatás utolsóként említett variációját máris félretehetjük. Marad tehát az első kettő, annál is inkább, mert a tudósítás beszámol arról, hogy a kormányfő a jövőben is konzultálni kíván neves pénzügyi szakemberekkel. Ez arra enged következtetni, hogy az elkövetkezendőkben végleges véleménye kialakításánál Horn Gyula figyelembe veszi az ezeken a megbeszélésen hallottakat. Ezt látszik erősíteni az a tény is, hogy ezúttal meglehetősen vegyes volt a meghívottak köre, és a vegyes itt nem szakmai minősítés. A nézetek különbözőségéről van szó, hiszen a miniszterelnök által összeállított listán kormánypárti és ellenzéki gazdasági szakértők neve egyaránt szerepelt. Ami a konzíliumot illeti, ez a feltételezés egyértelműen megállja a helyét, hiszen a jelenlevők egyenként vázolták értékelésüket a múlt év gazdasági folyamatairól és az idei legszükségesebb feladatokról. A tanácskozáson résztvevők a nyilatkozatok szerint határozottan támogatták a Békési- programot, amelynek-itt is megerősödött- nincs alternatívája. Az egyetértés és a szakértők demonstratív összehívása kétségtelenül hasznos, ameny- nyiben ez egy világos és deklarált stabilizációs-gazdasági program kialakításának szándékával történt és történik a későbbiekben. Másrészt viszont az is benne van a pakliban, hogy a kormány tapogatózik, talán mégis keresi az (ex)pénzügyminisz- ter programjának alternatíváját, és természetesen nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy esetleg éppen így akarja bizonyítani a közvélemény számára: ezt és csakis ezt a programot lehet, érdemes, kell- Békésivel vagy nélküle - végrehajtani. Bármelyik lehetőség az igaz, az első lépés mindenképpen a pénzügyi tárca első emberének kinevezése kell hogy legyen. Csak így garantálható, hogy a sok - egyébként sikeres - szakértő között ne vesszen el a magyar gazdaság ügye. Változik a minimálbér Budapest (MTI) - Február elejétől a múlt évhez képest mintegy 16 százalékkal emelkedik a núnimálbér összege. Abban az esetben, ha a munkavállaló havibérért dolgozik, a törvényben meghatározott legkisebb kötelező munkabér a tavalyi 10 500 forint helyett - 12 200 forint. A változás ugyanilyen mértékű órabér alkalmazása esetén is. A minimális órabér összege 1994-ben 60,50 forint volt, idén 71 forint. A teljesítménybérezésnél a garantált bér kötelező, legkisebb összege a havibérhez hasonlóan 12 200 forint. A rendelet a költségvetési szervekre és a közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban állókra egyaránt vonatkozik. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és a halászat területén tevékenykedő munkáltatók és munkavállalók esetében 1995. szeptember 1-ig még a múlt évben megállapított minimálbéreket kell alkalmazni.
