Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-13 / 11. szám

1995, Tanuár 13., Lengyel adósságok Varsó (MTI) - Lengyelország kül­földi adóssága 41,9 milliárd dollár volt 1994-ben. A lengyel pénzügy­minisztérium adatai szerint a kül­földdel szembeni tartozások össze­ge 1993-ban 47,2 milliárd dollárt tett ki. Az adósság tavalyi teljes csökkenése a kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klubbal illetve a kereskedelmi bankokat tömörítő Londoni Klubbal történt megállapo­dások eredménye. A csökkentések dacára az adósságállomány az árfo­lyamingadozások következtében 3,7 milliárd dollárral nőtt 1994-ben. Lengyelország külső adósságának 66 százaléka a Párizsi Klubbal, 19 százaléka a Londoni Klubbal, és 5,75 százaléka a volt KGST-orszá- gokkal szemben áll fenn. F—16-osok Izraelnek Kairó (MTI) - Izrael e hónap végé­ig 50 F-16-os harci repülőgépet kap az Egyesült Államoktól. A gépek többsége már megérkezett, és Izrael a fedélzeten lévő elektronikus be­rendezések beállítását végzi. A har­ci eszközöket az év végéig egy új re- pülóraj keretében állítják hadrend­be - közölte Amnon Harari tábor­nok, a légierő logisztikai parancsno­ka. Elmondta, hogy a harci gépeket 1979-80-ban gyártották, de igen ke­vés harci vagy kiképző feladatban vettek részt. - E kivételes manőve­rező képességgel rendelkező gépe­ket a légtér védelmére fogjuk hasz­nálni - mondta a tábornok, aki je­lezte: az ezredfordulóig a légierőnek további 660 millió dollárra lesz szüksége, hogy fejlesztési terveit maradéktalanul végrehajtsa. A gé­pek szállítására az Egyesült Álla­mok az Öböl-háború után vállalt kö­telezettséget. Longuet vád alatt Párizs (MTI) - A francia közéletet behálózó korrupciós ügyek újabb fej­leményeként az illetékes vizsgálóbí­ró vádat emelt Gérard Longuet volt ipari miniszter, a francia kormány- koalíció második legnagyobb pártjá­nak, a Köztársasági Pártnak elnöke ellen. A vád: vállalati pénzalapokkal való visszaélés. Longuet-t részben azzal gyanúsítják, hogy a híres dél­franciaországi üdülőhelyen, Saint- Tropez-ban építtetett villájáért jóval kevesebbet fizetett, núnt amennyi­be az a vállalkozónak került, és a maradványt - befolyásával élve - különböző közületi megrendelések­kel törlesztette; a másik vádpont szerint pedig - és „a vállalati pénza­lapokkal való visszaélés” erre vonat­kozik - magát a kifizetett, 2,8 millió frankos összeget is különböző cégek szabálytalan átutalásai révén fedez­te. A politikus - aki az ügy miatt ta- vály ősszel kénytelen volt lemonda­ni miniszteri posztjáról, de megtar­totta pártelnökségét - mindezt ta­gadja, és szakértői becslésekre hi­vatkozva azt állítja: azt az árat fizet­te házáért, amibe a környék hasonló alapterületű épületei kerülnek. Kínai metróbiztosítás Peking (MTI) - Pekingben az el­múlt napokban sokszorosára szö­kött az utasbiztosítást kötők száma, miután néhány hét alatt négy halá­los és igen sok szerencsésebb kime­netelű baleset történt a kínai fővá­ros agyonzsúfolt metróvonalain. A két pekingi metróvonalon naponta 1,46 millióan utaznak: ez másfél- szerese a földalatti befogadóképes­ségének. A 42 kilométernyi metró- hálózat utasainak száma az 1971-es indulás óta 60-szorosára, évi 530 millióra ugrott. Csúcsidőben min­den egyes metróállomáson hatal­mas tömeg zsúfolódik össze, 'S tör­vényszerű, hogy jelentős százalé­kuk a biztonsági vonalon kívülre kényszerül, növelve a balesetve­szélyt. A pekingi városvezetés két módszerrel próbálja csillapítani a lassan pánikhangulatba kerülő la­kosságot: egyrészt bejelentette, hogy az évtized végére 120 kilomé­teresre bővítik a metróhálózatot, másrészt pedig azzal, hogy bevezet­ték a biztosításokat. Egy biztosítás egy jüanba (12 cent­be) kerül, és 30 ezer jüanos (3530 dolláros) maximális kártérítést ga­rantál. Szépséghibája, hogy csak a havijeggyel utazók válthatják ki, így akik biztonságban akarnak metrózni, azoknak az egyjüanos biztosítás mellé egy 18 jüanos bérle­tet is vásárolniuk kell. PÉNTEK Világpolitika ÉSZAK-Magyarország 9 Markó Béla az autonómiaprogramról Bukarest (MTI) - A Romániai Magyar Szó szerdán teljes ter­jedelmében közzétette azt az előadást, amelyet szombaton Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség megalakulásának 5. évfordulója alkalmából tartott Kolozsvárott az autonómia té­maköréről rendezett nemzetkö­zi találkozón. Az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy meg kellett vizsgálni, mi az, ami a székely és a szász autonómia egyko­ri rendszeréből ma felhasználható. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a saját koncepció kidolgozásához be kellett kapcsolódni az erről a kér­désről folyó európai gondolkodás áramába, bár mindaz, ami általá­nos érvényű szabályozás, végül is jóval alatta marad annak a mércé­nek, amely egy több mint kétmilli­ós, fejlett anyanyelvű kultúrával, hagyománnyal és nemzeti öntudat­tal rendelkező magyar közösségnek megfelelő lehetne. Az is tény vi­szont, hogy a dél-tiroli, finnországi vagy spanyol modellek példaértékű­ek - hangsúlyozta Markó Béla. Kifejtette: ,A túlélő, sőt felerősö­dő román nemzetállami elképzelés­sel - az egy állam, egy nemzet, egy nyelv elavult koncepciójával - a számunkra megfelelő megoldás szö­ges ellentétben áll... Számolnunk kell azzal is, hogy a nekünk termé­szetes és szükséges fogalmakat, mint önrendelkezés, kollektív jogok vagy autonómia, a vártnál nagyobb értetlenség fogadja Nyugaton.” „Az RMDSZ 1992 októberi Ko­lozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használva, nem egy feloldhatatlan ellentmon­dást fogalmazott meg, valamiféle korlátozott szabadság statuálásá- val, hanem egy józan és érett politi­kai ajánlatot tett több mint kétmil­lió ember sorsának rendezésére.” A Kolozsvári Nyilatkozat után az RMDSZ a brassói kongresszusán a többféle autonómia gondolatát fo­galmazta meg, a helyi és regionális önigazgatás, a kulturális és szemé­lyi autonómia formáiban. Az RMDSZ kisebbségi törvényterveze­tében mái- az „autonóm közösség” meghatározást fogadta el, három­szintű elképzelést körvonalazva: személyi elvű autonómia, ami nem kizárólag, de elsősorban a kulturá­lis autonómia gyakorlatának eszkö­ze, másrészt a sajátos státusú helyi önkormányzatok elve, harmadrészt pedig a regionális autonómia elve alapján. Markó Béla hangsúlyozta: „Egy nemzeti közösségnek a megfe­lelő jogi keretek hiányában is keres­nie kell az utat autonómiája kifeje­zéséhez és érvényesítéséhez. Ennek az igénynek tudatosítása vezetett oda, hogy a brassói kongresszus után magát az RMDSZ-t, tehát léte­ző érdekképviseleti szervezetünket kívántuk úgy átalakítani, hogy fo­kozatosan egy önkormányzati szervvé váljék. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy az RMDSZ máris alkalmas bizonyos személyi elvű autonómia érvényesítésére.” Hazatelepülnek a „német” vietnamiak Bonn (MTI) - Az utóbbi időben rendkívül feszült német-vietna­mi viszonyban bekövetkezett áttörésként értékelte szerdán a bonni kormány a hanoi vezetés­sel minap létrejött megállapo­dást. A délkelet-ázsiai ország, amely eddig nem volt hajlandó visszafogadni állampolgárait, most beleegyezett, hogy 2000-ig visszatérhet az országba az a mintegy 40 ezer vietnami, aki évek óta hivatalos engedély nél­kül tartózkodik Németor­szágban. Bonn a korábbi vietnami elutasító álláspont megtorlásaként tavaly ősszel leállította az ázsiai ország se­gélyezését, most azonban közölte, hogy kész évi 100 millió márkás se­gítséget nyújtani, amelynek egy ré­szét a vietnami hatóságok a hazaté­rők beilleszkedésének segítésére fordítják. A Németországban jelenleg tör­vénytelenül tartózkodó vietnamiak egy része a volt NDK üzemeiben dolgozott, de a szerződésük lejárta után nem kívántak visszatérni ha­zájukba. Kevesebb mint egy száza­lékuk kapott engedélyt a letelepe­désre. Emellett embercsempész­bandák segítségével évente mint­egy 3-4 ezer vietnami jutott illegáli­A vietnamiak a német nagyvárosokban az elmúlt években egyre nagyobb szerepet játszottak a csempészárukkal - főleg cigarettával - folytatott ke­reskedelemben Fotó: AP san német területre. A német ható­ságok hazatoloncolni nem tudták őket, mert Vietnam a szomszéd or­szágokból hazatérők nagy számára hivatkozva nem volt hajlandó visszafogadni őket. A német gazda­sági érdekvédelmi szervezetek nagy örömmel üdvözölték a megállapo­dást, amelynek egyik pontja szerint a bonni kormány megnöveli a viet­nami német beruházásokhoz nyúj­tott fedezet összegét. „ HÁ iT LR: Orosz jelenlét a Kaukázusban Budapest (MTI) - A kaukázusi orosz jelenlét főbb állomásai a XVI. századtól napjainkig: 1559 - Az első orosz „tá­maszpont” Csecsenföldön. 1707 - A csecsen törzsek első lá­zadása az oroszok ellen. 1784 - Felépül Vlagyikavkaz erődje. 1803-1811 - A nyugat-grúziai fe­jedelemségek orosz protektorátus alá kerülnek. 1818 - Jermolov tábornok felépít­teti Groznij erődjét, a lázadó hegylakók elleni büntetóexpedíci- ók támaszpontját. 1829 - A kaukázusi háború kez­dete. A felkelő törzsek elűzése az orosz politika egyik eszköze. 1834-1859 - Oroszellenes felke­lés Samil (1797-1871) vezetésé­vel, aki egy imámok vezette teok- ratikus állam megalapítója volt. A felkelés. Samil letartóztatásá­val ér véget. 1864 - Oroszország bejelenti: a Kaukázus „védelem alatt áll”. 1917. november - A „Transz­kaukázusi Biztosság” Tifliszben (a mai Tbiliszi) proklamálja az el­szakadást Oroszországtól. 1917. december - Sztálin felhí­vása az iszlám lakossághoz és a Kaukázus hegyi népeihez: „Sza­badon és függetlenül bontakoz­tassátok ki nemzeti léteteket.” 1918. március - Szovjethatalom Csecsenföldön. 1922 és 1924 - A csecsének és az ingusok autonóm területet kap­nak, amelyet 1934—36-ban Cse­csen-Ingus Autonóm Szovjet Köztársasággá egyesítenek. 1929-1930 - Az észak-kaukázusi népek partizánharca a Vörös Hadsereg ellen. 1937 - A szovjet titkosszolgálat által irányított letartóztatási hul­lám Észak-Kaukázusban. 1943-1944 - Több mint egymillió karacsáj, csecsen, ingus, balkár deportálása Szovjet-Közép-Ázsiá- ba. A Csecsen-Ingus Köztársa­ság feloszlatása. 1957. január-A csecsének és in­gusok rehabilitálása, köztársasá­guk helyreállítása. Az elűzöttek visszatérnek hazájukba. 1988. február 28. - Több mint 30 halálos áldozatot követelő ör­ményellenes pogrom az azerbaj- dzsáni Szumgájtban. A Karabahi Hegyi Enklávéért folytatott ör- mény-azerbajdzsáni háború kez­dete. 1989. április 9. - Szovjet csapa­tok harci gázt vetnek be Tbiliszi­ben békés tüntetők ellen. Az ak­ció 19 halálos áldozatot követel. 1990. január - Gorbacsov paran­csára szovjet csapatok vonulnak be Bakuba, a helyi szovjet-hata­lom védelmében (160 halott). 1990-1992 - A grúziai dél-oszé- tok az Orosz Föderációhoz való csatlakozásért küzdenek. 1992 augusztusában Grúzia és Orosz­ország fegyverszüneti megállapo­dást ír alá. 1991. szeptember 6. - Groznij­ban Doku Zavgajev parlamenti elnök a Dzsohar Dudajev vezette és az Oroszországtól való elsza­kadást támogató tömegmegmoz­dulás hatására átadja a hatal­mat. 1991. október 27. - Parlamenti és elnökválasztást tartottak az önálló Csecsen Köztársaság létre­hozása céljából. Az elnökválasz­tást a szavazatok 85 százalékával Dzsohar Dudajev nyerte meg. 1991. november 1. - Dudajev kinyilvánítja Csecscnföld függet­lenségét, amit Oroszország más­nap törvénytelennek nyilvánít. 1991. november 7. - A csecsen parlament államosítja az összes szovjet vagy oroszországi bejegy­zésű vállalatot és intézményt a köztársaság területén. 1991. november 8-9. - Borisz Jelcin orosz elnök rendkívüli ál­lapotot rendel el a Csecsen-Ingus Köztársaság területére. Tízezrek tiltakoznak Groznij utcáin. A cse­csen parlament 9-én beiktatja Dzsohar Dudajevet, a Csecsen Köztársaság megválasztott elnö­két, aki Jelcin intézkedésére ha­diállapotot hirdet ki november 21-ig. 1991. november 11. - Az orosz parlament a válság békés megol­dását sürgeti és elveti a Jelcin ál­tal elrendelt rendkívüli állapotot. 1992. november - Határvillon­gások az ingusok és az észak- oszétok között. 1992-1993 - Abházia véres hábo­rúban orosz segítséggel elszakad Grúziától. 1994. november - A csecsen el­lenzék sikertelenül támadja Groznijt. 1994. december 9. - Jelcin orosz elnök ultimátumban szólítja fel a csecsen fegyveres csoportokat fegyvereik beszolgáltatására. 1994. december 11. - Az orosz csapatok bevonulnak Csecsen- földre. 1994. december 12. - Béketár­gyalások kezdődnek Vlagyikav- kazban. 1994. december 13. - Az orosz légierő egész nap bombázza Groz­nijt, a csecsen vezetés másnap megszakítja a megbeszéléseket. 1994. december 22. - Az első nappali légitámadás Groznij el­len, Dudajev iszlám szent hábo­rút hirdet. 1995. január 10. - Az orosz kor­mány kétnapos ultimátumot, il­letve tűzszünetet hirdet, de az ut­cai harcok nem csitulnak. Még egy vádpont Carlos ellen Párizs (MTI) - A francia hatóságok újabb vádpontban is vizsgálatot indítottak Carlos, a nemzetközi húú terrorista ellen. Carlost azzal is vádolják, hogy szerepet játszott egy párizsi üzlet előtt elkövetett, 1974-es kézigránátos merényletben, amely két ember halálát és 35 ember sebesülését okozta. Az ügyben a tények elég egyértelműek (Carlos egy arab újságnak adott 1979-es inter­jújában maga is eldicsekedett „hőstettével”), a vádemelés azonban mégis meglepetést keltett: ebben az ügyben ugyanis az eljárást már 1983-ban lezárták, és a 10 éves elévülési idő is letelt. A hatóságok a mostani lépést azzal in­dokolják, hogy a kézigránátos akció összefüg­gésbe hozható a terrorista után nyomozó két francia kémelhárító tiszt 1975-ös meggyilkolá­sával, illetve az 1982-es Marbeuf utcai pokol­gépes merénylettel: márpedig ez utóbbi ügy az egyik legfőbb vádpont a tavaly augusztus óta francia börtönben lévő Carlos ellen. Az egykori áldozatok, illetve hozzátartozóik természetesen örömmel fogadták a hírt, a jo­gásztársadalom egy része viszont az alapvető szabályok kijátszásának tekinti az ügyészség határozatát. Carlos védőügyvédje pedig közöl­te: a Legfőbb Bíróság elé viszi az ügyet, mert „itt provokációról van szó”. Új amerikai rakétaelhárító rendszer Washington (MTI) - Az amerikai kormány­zat értesítette Moszkvát, hogy februárban hozzákezd egy új harcászati rakétaelhárító rendszer (THÄAD) kipróbálásához, függetle­nül attól, hogy még nem fejeződtek be a két or­szág közötti tárgyalások arra vonatkozóan, va­jon a THAAD nem sérti-e meg az 1972-ben kö­tött szerződést a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról (ABM). A kormányzat a kong­resszust is tájékoztatta a tervbe vett kísérle­tekről. A nyolc és fél milliárd dolláros új harcásza­ti rakétaelhárító rendszert a Lockheed társa­ság fejlesztette ki. Telepítése az amerikai kor­mányzat egyik legfontosabb katonai célkitűzé­se és kulcsfontosságú fejlesztési programja. A védelmi minisztérium illetékesei a rendszer kezdeményezésekor abból indultak ki, hogy az Egyesült Államokat többé már nem az inter­kontinentális szovjet atomrakéták fenyegetik, hanem a Washingtonnal szemben ellensége­sen viselkedő országok - például Irak - birto­kában lévő rövid hatótávolságú rakéták. A THAAD az utóbbiak ellen nyújtana védelmet, a szakértők szerint sokkal hatékonyabbat, mint a Patriot rakéták: az új rendszer akár hetven-nyolcvan kilométeres magasságban is képes befogni és megsemmisíteni a támadó eszközöket. A legutóbbi washingtoni csúcstalálkozón, szeptemberben Bili Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök megállapodott abban, hogy szakértőik tárgyalásokat kezdenek arról: mi­lyen paraméterű rakétaelhárító rendszerek telepítése illeszthető be az ABM-szerzódésbe. Washington azonban a jelek szerint a próbák elvégzésével nem várja meg a tárgyalások be­fejezését. Ami a kongresszust illeti, a THAAD-nak mindkét pártban vannak ellenzői. A demokra­ták attól tartanak, hogy az új rendszer telepí­tése megsértené a fegyverzetcsökkentési és le­szerelési erőfeszítések egyik sarokkövét jelen­tő ABM-szerződést. A republikánusok viszont pontosan az ellenkezőjétől félnek - attól, hogy az oroszokkal folytatandó egyeztető tárgyalá­sok korlátozásokhoz vezethetnek a jövőbeli korszerű rendszerek kifejlesztését és telepíté­sét illetően is. Hivatalos források közlése szerint a kor­mányzat a kísérletek megkezdésétől függetle­nül márciusban folytatni kívánja a tárgyaláso­kat az oroszokkal, és bízik benne, hogy a meg­beszélések eredményesek lesznek, és a THAAD-rakéták letelepíthetik. Teng egészségi állapota Peking (MTI) - Sen Kuo-fang, a kínai külügy­minisztérium szóvivője egészségesnek mondta Teng Hsziao-pinget, de nem válaszolt arra a kérdésre csütörtöki sajtóértekezletén, hogy a kilencvenesztendós kínai vezető megjelenik-e a nyilvánosság előtt a január végén kezdődő holdújévi ünnepen. Az utóbbi években hagyománnyá vált, hogy Teng erre a családi ünnepre időzíti rövid és rit­ka nyilvános szerepléseit, így állapotának sú­lyosbodására vallana, ha ezúttal nem bukkan­na fel. A kínai reformpolitika kezdeményezője ta­valy februárban lépett utoljára a nyilvánosság elé. Akkor néhány pillanatig látható volt a kí­nai televízió képernyőjén, és mozdulatai azt sugallták, hogy nehezére esik a járás és a be­széd. Egy sanghaji lap fényképet közölt róla csütörtökön. Állítólag tavaly októberben ké­szült a fotó, és egy tűzijáték szemlélése közben mutatja Tenget. Ä képpel nyúlván azt a hivata­los verziót akarták megerősíteni, amely sze­rint az idős vezető jó egészségnek örvend.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom