Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-18 / 246. szám
8 ÉSZAK ^Magyarország Kultúra 1994 TELEVÍZIÓ Ezredvégi beszélgetés Horpácsi Sándor Tudom, sokan nem szeretik Hankiss Elemért. A tévé-elnökösködése miatt. Én sem értettem, hogy egy tudós ember miért vállalta el a felhő- kakukkvár irányítását, hisz - éppen, mert tudós - tudhatta volna, hogy sokkal könnyebb egy zsák bolhára vigyázni, mint a túlfizetett, önmaguk sztárolásától megszédült, megitta- sult, a pártok ingadozásait mindenkor szilárdan követő tévéseket irányítani. De amikor az uralmon lévő kormány és párt önsorsrontóan elkezdett ízléstelenkedni vele, mint értelmiségi rettenetesen szégyelltem magam. Felmérésem szerint, akik akkor dühödten szidták semmit sem olvastak Hankiss Elemértől, aki már akkor megírta diagnózisait a társadalmi csapdákról, a rendszer élve rothadásáról, amikor a párthatározatok és a vezércikkek csupa diadalról harsogtak. Ha valaki elmondhatja magáról, hogy idejében szólt, akkor az éppen Hankiss Elemér. Nem hallgattak rá, nem vették komolyan, s csúfolták, mert „raccsol’’, mert olyan „értelmiségi feje van”. De milyen legyen egy tudósnak? Végtelenül szomorú, hogy ebben az országban rendszerváltás előtt és után sem az elvtársak, sem a „nemzetes uraimék” mennyire nem szeretik az okos embert. Mint ahogyan nem szerették Adyt sem, amikor fel- jajdult, hogy nekünk mindig Mohács kell, mert csak a köldöknézésben, önsajnálatban, siránkozásban érezzük jól magunkat. Holott a legtöbbször mi magunk idézzük elő a bajt butaságunkkal, a jóra való restségünkkel, vagy mert nem vagyunk hajlandók, képesek szembenézni a valósággal: „e szűzi földön valami rág”. Vasárnap este - fél órára - újra megszólalt Hankiss. Megint nem mondott semmi szenzációsat, falrengetőt. Válság van az országban is, a világban is. Európa beteg. A Szovjetuniónak, ennek a beteg, elgennyesedett, elrohadt záp- fognak a kihullása zavart, egyfajta hiányérzetet kelt Nyugaton. Nincs többé ellenség, mumus (majd lesz), akivel riogathatják magukat, aki arra ösztönözte őket, hogy demokráciát, jólétet teremtsenek. Ez a posztmodem csapdája és nihilje. Nincs új eszme, ideál a piacon. A múlt megkérdőjeleződik, a jövő bizonytalan, mert többesélyes. Semmi sem érvényes, még az ellenkezője sem igaz. A tudós sem tudja a választ, mert még az érvényes kérdéseket is keresi. De ezt becsületesen be is vallja, s nem ígér semmit, mint a pártok, a politikusok. A tudós se nem optimista, se nem pesszimista. Nem madáijós, nem sámán. Ül egy könyvtár- szobában és gondolkodik. Teszi a dolgát, s ezt ajánlja nekünk is. Szlovákok magyarokról, magyarok szlovákokról Miskolc (ÉM - H.S.) - Ezer éve együtt él a magyar és a szlovák nép a Kárpát medencében. Közös történelmünk küzdelmes, viharos volt, de Trianonig nem volt köztünk súlyosabb, kibékíthetetlenebb konfliktus. Századunk történelmét azonban komoly, noha nem feloldhatatlan ellentétek terhelik. Mindkét népnek közös, jól felfogott érdeke, hogy ezeket feloldja, törekedjen egymás jobb megismerésére, az egymásról alkotott torz képzetek, sztereotípiák átvilágítására, feloldására. A tudomány (szociológiák, történelem, politológia) kezdeményezőként kíván fellépni, közvetíteni. A budapesti Közép-Európa Intézet, a Szlovák Kulturális Központ, a Miskolci Égyetem Művészettörténeti és Muzeológia Tanszéke, a MAB Társadalomtudományi Szakbizottsága, valamint a Dimenziók (Felső-Magyarországi Szemle) szervezésében kétnapos tanácskozás lesz Miskolcon és Budapesten. Mintegy húszharminc magyar és szlovák kutatót várnak október 20-án, csütörtökön a Miskolci Akadémiai Bizottság székházban (Miskolc, Erzsébet tér 3.) A téma: magyarok a szlovákokról - szlovákok a magyarokról. A délelőtt 10 órakor kezdődő tanácskozáson két-két előadás és referátum, majd délután fél háromtól öt referátum hangzik el. Ezt vita. követi, majd este 6 órától (nyilvános) kerekasztal-beszélge- tés lesz a szlovák és magyar résztvevőkkel. Másnap, október 21-én, pénteken délelőtt fél tíztől öt referátum (és vita) hangzik el, majd a résztvevők vonatra ülnek és este hattól a budapesti Szlovák Kulturális Intézetben tartanak kerekasztal-beszélgetést a konferencia eredményeiről. A tanácskozás anyagát a Közép-Európa Intézet, az esti vitáét pedig a Dimenziók folyóirat jelenteti meg. Ünnep a kastélyban — verses, zenés műsor Girincs (ÉM) - Október 20-án, csütörtökön ünnepelik meg az 1956-os forradalom évfordulóját a girinesi Nevelőotthonban. A közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyerekek zenés-verses műsorát Vrazaláné Czövek Ilona állította össze. Ó az a tanítónő, aki minden jeles ünnepkor rockoperával, zenés-táncos darabokkal, bábjátékokkal, egyházi tárgyú jelenetekkel örvendezteti meg girincs lakosságát. Conny Janssen és a testbeszéd Conny Janssen, aki 1982-ben megalapította a Conny Janssen Danst Miskolc (EM - FG) - Dél-HoUan- dia Tartomány és a Borsod-Aba- íjj-Zemplén Megyei Önkormányzat együttműködésének köszönhetően október 18-tól 23- ig Miskolcon vendégszerepei a rotterdami Conny Janssen Danst. A táncegyüttes az elmúlt héten pénteken a budapesti Petőfi Csarnokban már bemutatta - nagy sikerrel - a Miskolci Nemzeti Színházban október 21-én és 22-én látható műsorát. A tegnap délelőtti sajtótájékoztatón a Miskolci Nemzeti Színház nevében Kovács Kristóf rendező-dramaturg köszöntötte a táncosokat. Mint mondta, a színház számára is nagyon fontos, hogy ilyen nagyszerű művészeket láthatnak vendégül, hiszen a művészi élményen túl a színház táncosai is segítséget kaphatnak további munkájukhoz. Ma délután 3 órakor kezdődik a Miskolci Nemzeti Színházban az a háromnapos szeminárium, melyen az ország különböző részeiből érkező táncművészeken kívül részt vesznek a miskolci társulat táncosai is. A Csarnokban rendezendő „workshop” első részében Conny Janssen bemelegítő tréninget tart, majd a koreografálás folyamatát elemzi, és mindezt az előadásból kiragadott részletekkel szemlélteti. A szeminárium résztvevőin kívül a délután 3 órakor kezdődő foglalkozásokon szívesen látják az érdeklődő nézőket is. Conny Janssen az együttes rövid bemutatása után beszélt a pénteken és szombaton este 8 órakor kezdődő gálaműsor programjáról is. Az első részben az Eloi, Eloi című előadásukat láthatja a közönség. Ebben a 25 perces balettben mindazt az érzést, gondolatot kívánta elmondani a koreográfus, mely az AIDS kapcsán jutott eszébe. Ugyancsak lírai tartalmat közöl a második, A megválaszolhatatlan kérdés című balett. Az 1993-ban született, a zene és az élet kérdéseivel foglalkozó előadásuk mind ez idáig a legsikeresebbnek mondható. A szünet után látható Mozgó célpont című előadás már jóval absztraktabb, elsősorban a zene irányította a koreográfiát. Az igénytelenség igényessége Húszéves a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár Zenemű- és Hangtára Miskolc (ÉM - DK) - AII. Rakó- czi Ferenc Megyei Könyvtár Zenemű- és Hangtára 1974 októberében, éppen húsz évvel ezelőtt nyűt meg. Ebből az alkalomból ünnepi szakmai összejövetelt tartottak a könyvtárban. Több mint száz eredeti Haydn-kéz- irat jelentős Liszt-kéziratanyag, a 16. századból a bártfai Szent Égyed- templom karzatáról előkerült nyomtatott vagy kéziratos énekeskönyvek, Berlioz Rákóczi indulójának kéziratos partitúrája, az Erkel-ha- gyaték... Nem, ez még nem Miskolc. De bizonyára nem is gondolja azt senki, hogy ezek az értékes dokumentumok a miskolci zeneműtárban találhatóak. A. tanácskozáson először Kelemen Éva, az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárának vezetője beszélt munkájukról. Skaliczki Judit, a KMK osztályvezetőjének előadásában elmondta, hogy a könyvtárak jövője azon múlik, tudnak-e alkalmazkodni a változásokhoz, az igényekhez. Ha nem, akkor eltűnnek. A könyvtárak jövőjét a használók fogják eldönteni. A pénz nagyobb része a privát szférában van, nem bízhatnak abban, hogy az állam mindig gondoskodni fog ezekről az intézményekről. Ezért fontos a pontos igényfelmérés. Annak idején úgy indult a „készlet”, hogy mintegy nyolcvan százaléka komolyzene, a többi irodalmi, népzenei, könnyűzenei anyag. A könnyűzenei kérdést úgy rendezték el, hogy ha igény van rá, hát legyen, de nem ez a fő profil. Most viszont egyre inkább a közép- szerűség önt el mindent, az igénytelen, értéktelen dokumentumok felé megy el a világ. Ha így van, ehhez a közművelődési könyvtáraknak is alkalmazkodni kell. Felmérni az igényeket, mit használnak a könyvtárlátogatók, s mit használnának, akik még nem jönnek. S ha az igény úgy kívánja, meg kell változtatni a komolyzene és a könnyűzene arányát. De azért van határa annak, mi kerülhet be a könyvtárba. Kömyey Lászlóné, a megyei könyvtár igazgatója is azt erősítette, hogy a húszéves miskolci zeneműtár létével, működésével, mindennapjaival már bizonyította fontosságát: segítséget nyújt a zenét tanuló fiataloknak, az őket tanító tanároknak, illetve a zeneszerető közönségnek. Megalakulása óta folyamatosan gyarapodik. Jelenleg 6000 lemez, közel 1000 CD lemez, nagyszámú hangszalag és kazetta alkotja a hangzóállományt. Az írott zenei anyag 64 féle magyar és külföldi zenei szakfolyóiratból, gazdag szakkönyv és kézikönyv állományból, kottatárból áll. Bemutatjuk a bukaresti Mihai Horeát Gyöngyösi Gábor Miskolc (ÉM) - Minden olyan kérdésre, amely művészi pályájának alakulására vonatkozik, Mihai Horea előszeretettel hivatkozik Mattis Teutsch Jánosra, aki valóban nagy befolyást gyakorolt művésszé válására. S ebben a pillanatban a magyar- országi közönségnek már két embert kellene bemutatni, hiszen az erdélyi magyar avantgárd jeles képviselője éppen olyan ismeretlen a műélvezői köztudatban, mint az a tanítványa, aki most képeivel Miskolcon mutatkozik be. Az ismeretlen, de megjegyzésre érdemes nevű brassói székely-magyar származású, viszont szász iparos által nevelt művészről, Mattis Jánosról elegendő annyit megjegyezni, hogy az egyik legetikusabb, legtörhetetlenebb gerincű erdélyi művésznek számított, aki élete folyamán az erdélyi magyar képzőművészet jelentős bástyájává alakította Brassót, s amint a Mihai Horea példája bizonyítja, nem kizáró, hanem befogadó jelleggel, amelyben a magyar környezetben a román, szász és más nációkhoz tartozó fiatal alkotók is jól érezték magukat. Mihai Horea, aki a Marosvásárhely melletti Mezópetelén született 1926-ban 1952-53-ban került Mattis környezetébe, amikor a bukaresti főiskola elhagyása után mint hegyivadász szolgált, s kereste a vele hasonló módon gondolkodó képzőMihai Horea Fotó: Fojtán László művészek társaságát. Mihai Horea mögött akkor már négy évnyi akadémiai felkészülés állt, amelyet azért szakított félbe, mert a szocialista realizmust erőltető akkori akadémiai felfogással konfliktusba került. Választani tulajdonképpen az önkéntes eltávozás, vagy az erőszakos eltávolítás között lehetett. Mihai Horea tehát az első lehetőséget választotta. (Sovány vigasz volt számára, hogy később az a tanára is kikerült az akadémiáról, aki miatt ő távozni kényszerült.) Brassóban tíz évet élt Mihai Horea. Ezalatt, ahogy most felidézi azokat az éveket, családot alapított, két gyermeket nevelt, s ellopta gyerekei szájától az ennivalót, hogy magának vásznat, festéket vásárolhasson. Közben Mattis ajánlásával felvették a Román Képzőművészek Szövetségébe, majd miután megjárta Konstancát, ahol a szövetség ot- tani fiókjának elnöke lett, 1965-ban Ion Jalea hívására Bukarestbe költözött, ahol ma is él. Miskolci, első magyarországi kiállítása kapcsán Mihai Horea pályaívéből ízelítőnek elég is lenne ennyi, ha a hatvannyolcadik életévében járó művész nem nevezne meg még egy nagy mestert a reá hatást gyakorló piktorok közül. Az pedig Alecsandru Ciucurencu, a román avantgárd évtizedekig teljesen elhallgatott mestere. Ezt pedig azért kell szóba hozni, mert a két mester, Mattis Teutsch és Ciucurencu egyformán az úgynevezett nonfiguratív festői kifejezés- mód megszállottjai voltak, akiknek a nyomdokain Mihai Horea mind etikailag, mind művészi önkifejezését tekintve egyenes úton jutott el odáig, hogy teljes mértékben a színek emocionális, lélekbefolyásoló hatására bízza művészi mondanivalóját. Mihai Horea festészete e tekintetben leírhatatlan, mint ahogy megfogalmazhatatlanok a képeken kifejezésre szánt gondolatok. Az a szemlélő viszont, aki elfogadja Leonardo véleményét, aki szerint a művészet elsősorban mentális tevékenység, s aki elfogadja a színek elsődlegességéből származó dominanciáját a formák és a tér fölött, az bizonyára örömét találja majd Mihai Horea az absztraktól is elvonatkoz- tatottabb képeiben, amelyek a Mission-Art Galéria jóvoltából kerültek a miskolci Mini Galéria kiállítótermeibe. Október 18, Kedd Irodalmi délután Miskolc (ÉM) - Czigány Lóránt Londonban élő irodalomtörténész tart előadást október 19-én, szerdán délután 3 órától a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetében (B/2 épület, 3. emelet 108. terem). Az irodalom államosítása 1949-től 1951-ig című előadássorozat első részének címe: ÍRÓK: „Hát népét a Hadúr is szétszórja...” Delfti dallamok Miskolc (ÉM) - A Zenepalota Ifjú Zenészeiért Alapítvány szervezésében október 19-én, szerdán délután 5 órától énekkari hangverseny lesz a Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola Bartók-termében. A koncerten fellép a Hollandiából érkezett Delfti Ifjúsági Énekkar (vezényel Thijs Sikking), és a házigazda Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Leánykara (vezényel: Sándomé Papp Edit). A belépés díjtalan, de az alapítvány javára felajánlott adományokat köszönettel fogadják. Tankönyvbemutató Keszthely (MTI) - Egységes, átfogó képet adni a felhasználóknak a hazai tankönyvpiacról, mintegy igazolván azt is, hogy végképp megszűnt a tanintézeteknek, egyéni tanulóknak szánt oktatási művek kiadásának monopóliuma - ezzel a céllal nyitották meg az egy hónapig tartó több száz művet felvonultató tankönyvbemutatót és vásárt hétfőn Keszthelyen, a Festetics-kas- télyban. Húsz kiadóvállalat - közöttük három külföldi - vonultatja fel legfrissebb és többnyire igen jó színvonalú munkáit, amelyeket már az első napon több mint 150 pedagógus forgatott vagy jegyeztetett elő. Különösen bő a választék a német és angol nyelvtanulást, a történelem- tanítást megalapozó, valamint a korszerű matematikai és számítás- technikai tankönyvekből. A bemutató — amelyhez további kiadók csatlakoznak november közepéig - egyben jól illusztrálja, hogy az elmúlt három év alatt valamennyi általános iskolai tárgy oktatásához széles tankönyvválaszték jött létre. Nyitott kapuk Győr (ÉM) - A Széchenyi István Közlekedési, Hírközlési és Közlekedésépítési Főiskola (9026 Győr, Hé- dervári u. 3.) Nyitott kapuk címmel nyílt napot rendez. Céljuk, hogy az érettségi előtt álló fiatalok minél több előzetes információ birtokában jelentkezzenek a felsőoktatási intézményekbe, így a győri főiskolára is. Az október 21-én, pénteken 10 órakor kezdődő rendezvényen az érdeklődők betekinthetnek a főiskola életébe, tájékozódhatnak a felvételi követelményekről, a választható szakokról, amelyek száma az utóbbi időben bővült. Annak, aki a nyűt napon nem tud részt venni, felvételivel kapcsolatos információkat telefonon keresztül is ad a főiskola tanulmányi osztálya (96/426-320). Férfinap Miskolc (ÉM) - Tizedik alkalommal rendeznek férfinapot Miskolcon, a nagy érdeklődésre való tekintettel az idén a Városi Sportcsarnokban. Az október 21-én, pénteken este 7 órától hajnali 2-ig tartó rendezvényen neves művészek működnek közre, de a látványos, szórakoztató show-műsorból nem hiányoznak majd a szép lányok sem. Jegyek a Sportcsarnok pénztárában, a színház jegyirodájában, illetve a Gar- mond-X Bt. irodájában (Miskolc, Toronyalja u. 17., I. emelet) kaphatók. Várady Júlia díja Berlin (MTI) - „A berlini kamaraénekes” kitüntető címet adományozták a hét végén a magyar származású Julia Varadynak (Várady Júlia), René Kollónak, Karan Armst- rongnak és Ivan Sardinak, a berlini Deutsche Oper kiváló művészeinek. Az oklevelek átadásakor Ulrich Ro- loff-Momin kulturális szenátor elismerő szavakkal méltatta a négy kitüntetett hűségét Berlin városa iránt. Rámutatott, jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a berlini opera a vüág operaházainak első sn^áVio lwí7dntte fel magát.
