Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-17 / 245. szám

1994- Október 17-, Hétfő Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 „Ugye mi jó barátok vagyunk?” Léc vagy lehetőség - romák a kisebbségi önkormányzatról Horváth Aladár és Murzsa Attila a sajtótájékoztatón Fotó: Dobos Klára Zsidó közösségi házat avattak Budapest (MTI) - Áldott legyen, aki e házba jön, áldott legyen, aki e házból kilép - e szavakkal avatta fel Schweitzer József országos főrabbi vasárnap Budapesten a magyaror­szági zsidóság új közösségi házát. Az Angliában élő, magyar szárma­zású Bálint családról elnevezett zsi­dó kulturális központ nyitóünnep­ségén beszédet mondott Kovács Pál népjóléti miniszter. Felszólalásában emlékeztetett: olyan kormány tagjaként szól a megjelentekhez, amelynek vezetője többször is meghajtotta fejét a ma­gyarországi holocaust áldozatainak emléke előtt. A nyitóünnepségen el­hangzott: a Bálint közösségi ház az első ilyen jellegű intézmény Kelet- Európában. Gyutacs robbant egy turista kezében Eger (MTI) - A 21 éves nyíregyházi Gyureskó Tamás kezében egy orosz eredetű gyutacs robbant pénteken éjszaka 11 órakor a felsőtárkányi Táltos Hotelben. A nyíregyházi ki­rándulók a szabolcsi megyeszék­hely lengyel-piacán vásároltak egy gránátot a hozzá tartozó gyu­taccsal együtt. A robbanószerkezetet a kirándulás­ra is magukkal vitték, a tömeg- közlekedési eszközök több száz uta­sa között. A fiatalok Egerbe érkezve a gráná­tot a vasútállomás közelében lévő Ford autószalon mellett dobták el, tisztázatlan okból. Városnézés után este az Egerhez közeli felsőtárkányi Táltos Hotelben szálltak meg és ott vették szemügyre a gyutacsot, amely működőképesnek bizonyult és felrobbant a szabolcsi turista ke­zében. A szálloda épületében nem keletkezett kár, viszont a sérült a megyei kórház ügyeletén hossza­dalmas műtéten esett át. Dr. Molnár István ügyeletvezető el­mondta: a fiatalember az intenzív osztályon fekszik, s még további műtéteken kell átesnie, hogy ismét használni tudja mindkét kezét. Megtörtént az elszámolás Belgrad (MTI) - A Vox Humana emberbaráti szolgálat ellenőrző bi­zottsága szombati ülésén megálla­pította, hogy a szervezet vajdasági központja teljes egészében elszá­molt a részére érkezett természet beni és pénzbeli segélyekkel. A bizottság MTI-hez is eljuttatott közleménye szerint 36 körzeti szer­vezet és tagozat a központ írásbeü felszólítása ellenére sem számolt el az általa átvett segélyek felhasz­nálásáról. „Az ebből adódó konzekvenciákat a körzeti szervezetek és tagozatok fe­lelős vezetőinek kell levonniuk” - áll a közleményben, amely arra is emlékeztetett, hogy a vajdasági központot a szerb hatóságok febru­árban már felelősségre vonták az el­számolások hiányosságai miatt. Bálint Antal az ellenőrző bizottság elnöke az MTI-nek elmondta, hogy 28 szervezet tett eleget az elszámo­lási kötelezettségnek. Az elszámolást megtagadó szerve­zetek ellen valószínűleg bírósági eljárás indul. A Vox Humana által kapott segé­lyek felhasználása körüli bizonyta­lanságok kivizsgálásra a magyar parlament is különbizottságot hozott létre. Éremgyűjtők országos találkozója Tata (MTI) - Tata 600 éve város; a Magyar Éremgyújtók Egyesülete pedig negyedszázaddal ezelőtt ala­kult meg. A kettős jubileum alkalmából kez­dődött szombaton délelőtt országos éremgyűjtő találkozó a tatai Hely­őrségi Művelődési Otthonban. A MEE helyi csoportja meghívását több száz gyűjtő, illetve érdeklődő fogadta el az ország minden részé­ből, de érkeztek vendégek Szlová­kiából és a Vajdaságból is. A részt­vevők a cserén kívül több kiállítást, illetve bemutatót is megtekinthet­nek. Egyebek mellett az egyesület 25 éves történetét ismertető tárla­tot, valamint tata-tóvárosi érmeket és plaketteket, bányászati érmeket, egyházi és kegyérmeket, valamint a nemrégiben Tatabányán talált Ár­pád-kori éremleletet. Sárospatak (ÉM - DK) - Egy sző­ke kislány és egy roma kislány átölelik egymást a képen. A feli­rat: „Ugye, mi jó barátok va­gyunk?” A plakát a romákat és a magyarokat szeretné egymás­hoz közelebb hozni, végső soron megértetni a többségi és a ki­sebbségi választókkal egyaránt, hogy fontosak, hasznosak lehet­nek a kisebbségi önkormányza­tok. Az elmúlt hétvégén hallot­tunk erről a témáról a Roma ki­sebbségi önkormányzatok cí­mű szeminárium sajtótájékoz­tatóján. Murzsa Attila, a Roma Ifjúsági Szervezet (RÍSZ) elnöke foglalta össze a szeminárium lényegét. Meg­tudtuk tőle, hogy itt beszélték meg a kampánystratégiát, felkészítették az embereket a választásokra, ta­lálkoztak a régió polgármestereivel, érdeklődtek a lehetőség fogadtatá­sáról. Elhangzott, hogy közel 25 te­lepülésen már biztos jelöltjeik van­nak, jó eséllyel néznek a választá­sok elé. Azt is elmondta az elnök, hogy kicsit nehéz a dolguk, hiszen az eddigi kampányokban a pártok kiszolgálói voltak. De most is a leg­egyszerűbb módszert választják az emberek megnyerésére: kimennek közéjük. És - hangsúlyozta Murzsa Attila - ez nem azt jelenti, hogy a ci­gányok át akaiják venni a hatal­mat! Szeretnék elérni, hogy egy községben a kisebbségi önkormány­zat léte ne váltson ki ellenérzést, hi­szen ők főként saját ügyeiket ven­nék kezükbe. Horváth Aladár képviselő a RÍSZ szakértőjeként volt jelen a rendezvényen. Ó elsősorban a ki­sebbségi önkormányzat létrehozá­sának alapvető problémáiról be­szélt. Nem tartja jónak, hogy a sza­Kiskunfélegyháza (MTI) - Most van az a történelmi pillanat, amikor meg kell vizsgálni, mi­ként lehetne Közép-Európát há­borús és ökológiai katasztrófá­kat elkerülő társadalomba in­tegrálni - hangzott el szomba­ton a Bács-Kiskun megyei Kis­kunfélegyházán, a Közép-Euró­pa, mint perspektíva című kon­ferencián. A neves hazai tudó­sok, szaktekintélyek részvételé­vel zajló kétnapos összejöve­telnek a városi önkormányzat adott helyet. Kelemen József kiskunfélegyházi tanár, a helyi Hungarosprint Rt. el­nöke kezdeményezésére és szerve­zésében az idén tavaszai került sor először a küldetést felvállaló konfe­renciára, s ennek folytatása a mos­tam őszi találkozó. A tanácskozás szükségességét, aktualitását a ha­zai és nemzetközi körülmények, il­Budapest (MTI) - Hamarosan - 30 nappal a törvény Magyar Közlönyben történő közzététele után - már beadhatók az igé­nyek a Bérgarancia Alaphoz. A támogatás igénybevételének gyakorlati kérdéseiről Popper László, a Munkaügyi Miniszté­rium főosztályvezetője tájékoz­tatta az MTI-t, A segítség csak abban az esetben kérhető, ha az adott gazdasági egy­ség felszámolási eljárás alá került. A hitelt nem a felszámolandó, ha­nem a felszámoló cég igényelheti. A törvény kihirdetésétől számí­tott 15. napon lép hatályba, és az el­ső igényeket újabb 15 nap után fo­gadják a megyei munkaügyi köz­pontok. Az igényeket az ott beszerezhető nyomtatványokon lehet bejelenteni. A gyorsabb pénzátutalás érdekében az igényeket csak személyesen ad­hatják be a felszámolók. Ez azért gyorsítja az eljárást, mert így javít­hatók a nyomtatvány kitöltésénél elkövetett hibák. A helyesen kitöltött igénylőlapo­kat iktatják, és az iktatási időpont sorrendjében teljesítik a kiutaláso­kat. A kívánalmaknak megfelelő igénybeadást követő két héten belül vazásban a „többség” is részt vesz, hiszen így fennáll a veszélye annak, hogy nem a kisebbséghez tartozók döntik el, kik képviselik a kisebbség sorsát. Fél attól is, hogy a települési önkormányzatok korlátozzák a ki­sebbségi önkormányzatok jogait, anyagi függőség is kialakulhat, il­letve utasítási jogköre is van az ön­kormányzatoknak, könnyedén „megfojthatják” a kisebbségit. Igen, ez is előítélet, ami sajnos megvan mindkét félben. Pedig egy olyan tár­sadalomban, ahol nagy terheket ró a lakosságra a gazdasági válság, és amely morálisan is válságba került, az embereknek sokkal inkább egy­más mellé kellene állniuk. Nem akarnak semmiféle háborút sehol, minden településnek magának kell eldöntenie, létrehoznak-e kisebbsé­gi önkormányzatot. Ennek csak ott van értelme, ahol erős a kisebbség, letve események is igazolják. Hi­szen - mint ahogyan Gidai Erzsé­bet, a Társadalomkutató Intézet igazgatója elmondta - Európa tér­képe éppen most rajzolódik át is­mét. Több regionális térség kialaku­lása várható. Erre éppúgy figyelni kell, mint Németország erősödő szerepének kisugárzására, valamint Németor­szág és Oroszország viszonyának alakulására. Gidai Erzsébet sze­rint, ha megindulna az óhajtott in­tegráció, abban Magyarország fő­szerepet vállalhatna, s így az euró­pai megújulás lépcsőfoka lehetne. Ebben akadályozza Magyarorszá­got a jelenlegi gazdaságpolitika, az eladósodás és az Európai Unióhoz tartozás erőltetése. A határon kívüli akadályok más jellegűek. Ahogyan Kelemen József megfogalmazta: jelenleg a nemze­tek prioritásai darabolják szét az összefogás lehetőségét. Ä saját érde­utalja ki a pénzt a hivatal. A felszá­moló az aktuális és nem teljesíthető bérkifizetéseket követően nyolc nappal adhatja be a támogatási igényt. Ez a nyolc nap arra szolgál, hogy az időközbeni esetleges bevé­telekből teljesítse a bérkifizetéseket vagy azok egy részét. Az alaptól a fennmaradó munkabér és végkielé­gítés-tartozások teljes összegéig kérhető támogatás, de annak mér­téke munkavállalónként nem ha­ladhatja meg a minimálbér négy­szeresét, ami jelenleg 42 ezer forint. A végkielégítésnél a Munka tör­vénykönyvben meghatározott mini­mum vehető csak figyelembe. A fel­számolónak a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie az alapnak. Ä csődtörvény módosításával a bevételek felhasználási sorrendjé­nél első helyen a munkabér-tartozá­sok teljesítése szerepel, ezt követi a Bérgarancia Alap felé fennálló tar­tozás visszafizetése. Újabb támoga­tást csak az előző visszafizetését kö­vetően igényelhet a felszámoló. Popper László elmondta: idén eddig 1,4 milliárd forintot fizettek be a munkaadók járulékként az alap részére. Éves szinten körülbe­lül 2 milliárd forint ilyen jellegű be­fizetésre számíthat az alap. kialakultak a normális emberi kap­csolatok, van kommunikáció a cigá­nyok és nem cigányok között. De a legbiztosabb mindenesetre az, ha a települési önkormányzatba kerül­nek be a romák, s úgy szólhatnak bele az ottaniak életébe. Hiszen a kisebbségi önkormányzat igazából nem egy lehetőség, hanem egy léc, amit a cigányság nem lesz képes átugrani - mondta a képviselő. A többiek azonban sokkal biza­kodóbbak. Mondják, az egész vilá­gon ez az első ország, ahol a cigány­ság nemzetiségnek nyilváníttatott, ez példaértékű lehet. A kisebbségi önkormányzatok létrehozása pedig egy lépcsőfok számukra az igazi de­mokráciához, amit meg kell lépni­ük. Mondják, azért, hogy ne mond­hassa a társadalom: kaptak egy le­hetőséget, azzal sem tudtak élni, akkor mit akarnak még?! kékén felülemelkedve az azonos tör­ténelmi gyökerű, azonos szerepbe került népeknek együtt kell az összetartozás lehetőségeit megke­resni. A szellemi műhely feladatát betöltő konferencia céljai megvaló­sítása érdekében szervező erővé is kíván válni, s munkájába a civil tár­sadalmat is be szeretnék vonni. A szombaton kezdődött kétnapos összejövetel programjában több ne­ves társadalomtudós előadása is szerepel. Ormos Mária akadémi­kus, egyetemi tanár előadásának cí­me: Trianon előtt és Trianon után. Közép-Európa földrajzi igazságáról Rétvári László, az MTA földrajztu­dományi Kutató Intézet tudomá­nyos tanácsadója, a Kelet-közép-eu- rópai modernizációról Kapolyi László akadémikus, a Római Klub tagja, az Európai probléma és ha­zánk helyzetének összefüggéseiről Körösi Mária, egyetemi adjunk­tus beszélt. Lerótták kegyeletüket Rimajános (ÉM - P.L.) - Kedves kis ünnepség zajlott minap a rima- jánosi temetőben. A rimaszombati 4. számü Hatvani István Cserkész- csapat mintegy harminc tagja za­rándokolt ide, hogy Kálmán László kerületi cserkészparancsnok fel­ügyelete és irányítása mellett leró­ják kegyeletüket az 1848-as szabad­ságharc egyik ismert egyénisége, Lenkey István honvédszázados sír­jánál. A cserkészek kis csapata Vö­rös Attila csapatparancsnok vezeté­sével természetesen gyalog érkezett a Rimaszombattól mintegy hat kilo­méterre lévő temetőbe. A sírnál elő­ször egy szavalat hangzott el, majd Kálmán László mondott rövid em­lékbeszédet. Ezt követően Kossuth- nóták zendültek a diákajkakon és elhelyezték a hála és kegyelet virá­gait a síron. A jelenlévők szemmel láthatóan örültek annak a csekély, de gondolatébresztő ajándéknak is, amit ezután kaptak: minden cser­kész megkapta az aradi vértanúk nagyított képmását. Lenkey István sírját egyébként már négy éve, hogy hosszas kutatás után fellelték a Gömöri Múzeum dolgozói. A Hatvani István cser­készcsapat tagjai védnökséget vál­laltak a sírhely rendbentartása fö­lött, s minden évben több ízben is el­látogatnak ide. Közép-Európa, mint perspektíva Az igények már beadhatók Wachsler kontra Áder Budapest (MTI) - A Fidesz Országos Választ­mánya (OV) két ellenszavazattal leszavazta Wachsler Tamás alelnök írásban készült érté­kelését a párt gazdálkodását illetően és elfo­gadta Áder János alelnök írásos válaszát a fel­vetésekkel kapcsolatban - jelentette be a párt szombati választmányi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón Várhegyi Attila, a testület elnöke. A sajtótájékoztatón kiosztot­ták Áder János írásos válaszát, azt a levelet azonban, amire a válasz született, nem. Wachsler Tamás sem kívánta az újságírók megkeresésére észrevételeit a közvélemény elé tárni. A kiosztott anyagból, melyet az OV- ülés elfogadott, következtetni lehet arra, hogy Wachsler eredeti levelében mit kifogásolt a Fi­desz gazdálkodásában. Wachsler Tamás felve­tette, hogy szabályozatlan a párt gazdálkodá­sának rendje, nincs gazdálkodási szabályzata, és a pártalkalmazottak munkaköri leírások nélkül dolgoznak. Az Áder-levél cáfolta, hogy a Fidesz túllépte volna éves előirányzatait, és a párt kampányköltségeit felhatalmazás nélkül fizették volna ki. Ugyancsak nem ért egyet Áder János Wachler azon kifogásával: össze­férhetetlen Simicska Lajos gazdasági igazga­tói pozíciója a pártban a Mahir Rt. igazgatóta­nácsában betöltött posztjával. Az Ader-levél- ból ugyanis kiderül: Simicska megbízási díj nélkül látja el a gazdasági igazgatói teendő­ket. Áder végül azt is leszögezte, hogy a Fidesz gazdálkodása az alapszabály és a megfelelő testületi döntések szerint történik. A sajtótájékoztatón az önkormányzati vá­lasztások költségeiről elhangzott: az Országos Választmány körülbelül 10 miihó forintot ha­gyottjóvá ezekre a célokra, így a párt jelöltjei­nek jórészt saját zsebükből kell finanszírozni­uk kampányaik költségeit. Az OV megerősí­tette Zupkó Gábort, mint a Fidesz főpolgár­mester-jelöltjét. Egység és elhatárolódás Miskolc (ÉM) - A Munkáspárt B.-A.-Z. me­gyei koordinációs bizottsága a múlt hét szom­baton - Mikita Ferenc megyei alelnök előter­jesztésében - kibővített ülésen foglalkozott a helyhatósági választásokkal kapcsolatos fela­datokkal, melyet a választásokig a tagság szá­mára legfontosabb feladatként jelölt meg. A je­lenlévők - a küldöttcsoportvezető előterjeszté­sében - tájékoztatót hallgattak meg a XVI. Pártkongresszus második szakaszáról. A ko­ordinációs bizottság - mint a megye munkás­párti tagságának legfőbb választott szerve, egységesen támogatja a kongresszus nagy többséggel elfogadott dokumentumait és fela­datának tekinti annak végrehajtásában való részvételt. A választott testület a leghatározottabban elutasít minden egységbontó törekvést, és el­határolja magát a kongresszusról - bárki által adott - valótlanságokat tartalmazó, rágalma­zó nyilatkozatoktól. A koordinációs bizottság ülésének munkájában részt vett Vajnai Attila 31 éves villamosmérnök, a Munkáspárt egyik újonnan megválasztott alelnöke. Balassira emlékeztek Kékkő (MTI) - Balassi Bálint emléknapot tartottak vasárnap a költő egykori birtokán, a Szlovákiában, Nagykürtös közelében találha­tó kékkői várban. A Palóc Társaság, a Csema- dok és a Kékkői Honismereti Múzeum rende­zésében megtartott emléknap ünnepi szónoka Czine Mihály irodalomtörténész és Vojtech Kondrót szlovák költő, műfordító volt. Megőrizni és ápolni Budapest (MTI) - Az Anyanyelvi Konferen­cia továbbra is együttműködik minden szak­mai szervezettel és intézménnyel - Magyaror­szág határain belül és azokon túl - a világ ma­gyarsága kultúrájának, anyanyelvének meg­őrzése és ápolása érdekében. Erről a konferen­cia választmánya szombaton állásfoglalást ha­gyott jóvá, melyet az ülést követően juttatott el az MTI-hez. A választmány ellenzi a kisebbségben élő magyarság kulturális támogatásának költség- vetési csökkentését, mely a pótköltségvetés tervezete szerint messze meghaladja az egyéb területeken tervezett csökkentés mértékét. Ez a költségvetési politika veszélyezteti a határo­kon túli magyar művelődési intézmények lé­tét. A szervezet véleménye szerint a Duna Te­levízió a magyarság szellemi egysége megőrzé­sének egyik legjelentősebb vállalkozása, ezért a választmány rendkívül fontosnak tartja a Duna Televízió független intézményként való megőrzését és fejlesztését. A választmány csatlakozik a héten meg­rendezett regionális PEN-találkozó felhívásá­hoz a magyar irodalmi folyóiratok és könyvter­jesztés ügyében. Eszerint meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy ezek a kiadványok az ország- és vámhatárok ellenére szabadon és megfizethető áron juthassanak el mind a ki­sebbségi, mind a többségi magyarsághoz. A választmány kezdeményezi és támogatja egy kisebbségi koordinációs tanács felállítását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom