Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-15 / 244. szám
IB ÉM-Síétvége msmmzmmmmmmmm®. ÉM’ha^yomány aamm385«®®? Október 15., Sx®mbd A háziurak alkonya KOPÁTSt SÁNDOR Ausztráliában tapasztaltam, hogy az újságok közel felét a, lakáshirdetések teszik ki. Tele van az újság bungalók, családi házak fényképekkel illusztrált hirdetéseivel és a telekajánlatokkal. Először furcsának találtam ezt, de ahogy utána néztem, kiderült, hogy nekik van igazuk. Minden fejlett tőkés országban a családi tulajdonú lakóházak értéke nő a szellemi tőke után a leggyorsabban. Nem csak a lakásvagyon gyarapodik hamarabb, mint a tőke, hanem azon belül is teret hódít a családi tulajdonban lévők aránya. Az élet azt bizonyítja, hogy a legjobb befektetés az olyan lakóház, amiben maga a tulajdonos lakik. A bérlakások száma a fejlett tőkés országokban ennek megfelelően csökken, ma már nem éri el a század elején kialakult szint harmadát sem. A múlt századi irodalomból is ismert tőkés figura a bérháztulajdonos volt. Mára mások léptek a helyébe. Mi ennek az okai Mindenek előtt az, hogy az emberek lakásigénye gyorsabban nő, mint az életszínvonaluk. Minél gazdagabb valaki, annál inkább jó helyen és jó lakásban akar lakni. Márpedig a jó hely nagyon drága. Ha kíváncsi valaki egy idegen ország életszínvonalára, elég, ha megkérdezi, hogy mennyiszer többe kerül egy ilyen lakás az átlagoshoz képest. Minél gazdagabb egy ország, annál nagyobb ez az arány. A jövedelemnél jobban nő a lakás nagysága és különösen nő a felszereltsége is. Minél felszereltebb egy lakás, annál kevésbé érdemes bérbe venni, mert ez a saját lakásnál aránytalanul drágább. A lakbérek nagyságát elsősorban ugyanis az idegen lakó által okozott elhasználódás és a lakbérek után fizetett jövedelemadó nagysága határozza meg. A századforduló bérkaszárnyáiban nem volt mit elrontania a. lakásra kevésbé vigyázó lakóknak, hiszen azokban nemcsak lift és fürdőszoba, de még víz is legfeljebb a folyosó végén volt. A nagyon igényes házakra a tulajdonosnak nagyon kell vigyáznia! Ez olyan fontos, hogy azokat nem is érdemes bérbe adni, illetve bérleti díjuk olyan magas, hogy már nincs is arányban a lakhatási értékkel. Köztudott az is, hogy amíg a múltban olcsó kisiparosok végezték a javítási munkákat, ma ez drága, mert egyrészt alig nőtt a javítási m unka termelékenysége, másrészt megnövekedtek a kisiparosok adói. A bérleti díjakat emeli az is, hogy mindenütt adóköteles a bérbeadó jövedelme. Az igényes bérlakások többségében ma már csak olyanok laknak, akiknek a lakbérét részben vagy egészben a kiküldő, kirendelő, áthelyező vállalat fizeti. Ezzel szemben a saját lakásban nincs a lakhatás mint jövedelem számbavéve. Minél nagyobb tehát valakinek a lakásigénye, annál inkább érdemes azt megvenni, illetve felépíteni. E század második felében a tulajdonos által lakott lakás volt a legjobb befektetés. Az ilyen lakások ára Nyugat-Eurapában évente 3-6 százalékkal gyorsabban nőtt, mint az infláció. Japánban és Angliában ennél is jobban. Ha ehhez mint jövedelmet hozzászámítjuk a megtakarított lakbért, akkor a reáljövedelem meghaladta a 8-10 százalékot. Ilyen átlagos hozama nemcsak a betéteknek, de a részvényeknek sem volt. Nem találtam arra vonatkozó adatokat, hogy mennyi karbantartási megtakarítást jelent az, hogy a tulajdonos lakik a házak nagy többségében. Egyedi információim szerint a lakó után legalább még egyszer akkora a karbantartási költség, mint a tulajdonos után. Ha ez igaz, akkor a tulajdonosok csak azzal, hogy vigyáznak a lakásukra, többet takarítanak meg, mint amennyi a demokratikus országok oktatási kiadása! Ehhez még azt tegyük hozzá, hogy a karbantartás legalább felét a tulajdonos maga, a szakiparosnál sokkal olcsóbban végzi el, tehát ez számára még plusz megtakarítás. A szocialista lakáspolitika nagy hibája volt az állami, illetve tanácsi házak erőltetése. Az az ideológia, amely a tőkés magántulajdont akarta felszámolni, így eltüntette, illetve bénította azt a családi tulajdont is, amely a leghatékonyabbnak bizonyult. Ezt a hibát Nyugat-Európában is elkövették, de ott a szociáldemokrata kormányok újabban igyekeznek jóvá tenni, és olcsón eladják a drágán felépített lakásokat. Ez az anyagi veszteség ugyanis eltörpül a bérkaszárnyák okozta társadalmi károk mögött. Ezek a bűnözés, az alkoholizmus, a munkanélküliség fészkeivé váltak. Ez pedig a lakásoknál sokkal többe kerül. A fentiek fényében tartom a korábbi kormányzat egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági hibájának a lakáshitelek újrarendezését és a lakástámogatások megkurtítását. Ezzel a sajáterős lakásépítkezések és az ilyen célú megtakarítások volumenét a korábbinak tört részére csökkentették. Korábban nemcsak évente 60 ezer ilyen lakás épült, hanem mai áron mintegy 200 milliárd forintnyi új nemzeti vagyon jött létre ennek fele költségén. Az ilyen házak ugyanis családi összefogással épültek! legfeljebb felébe kerültek, mintáz idegen kivitelezés. De ez a közös munka egyúttal az utóbbi évtizedek legjobb társadalmi szerveződése is volt. Minden propagandánál és prédikációnál jobban összekovácsolta a családokat, a rokonságot, ösztönözte a takarékosságot, csökkentette az alkoholizmust. Nem utolsó sorban lényegesen emelte a lakáskultúrát. Az igényes lakás a jövő szellemi tőkéjének, vagyis a jövő gazdasági eredményeinek is a bölcsője. Ma már tudom, hogy tanulnunk kellene az ausztrál újságoktól. Sok távoli külpolitikai eseménynél, sok belpolitikai pletykánál és sok bűnügyi riportnál nagyobb volna a társadalmi haszna a lakáspiaci információknak. Talán üzletnek sem volna rossz. Dessewfíyre emlékeztek Szlovákiában Margonya (ÉM) - 1988 óta emlékezik meg Kelet-Szlovákia magyarsága Dessewffy Arisztidről, az aradi tizenhárom egyikéről, aki a Bártfához közeli Margonyán nyugszik. Amint már évek óta, az évfordulóhoz közeli szombaton tartják az ünnepséget, így idén október 8-án került sor a kegyeletteljes megemlékezésre Havasi Béla, a budapesti Külügyminisztérium főosztályvezetője, Boros Jenő, Magyarország szlovákiai nagykövete, a Dessewffy-család képviselői, a Páneurópai Unió B.-A.-Z. megyei küldöttsége, a Csemadok, a Kassai Magyarok Baráti Társasága, jelenlétében. Két nyelven mondott beszédet Balassa Zoltán, majd Boros Jenő nagykövet, s végül Orbán Endre, a Páneurópai Unió szervezete nevében. Mint minden évben, ezután a résztvevők szalonnasütést rendeztek a domboldalon, és baráti beszélgetéssel ért véget a gyönyörű időben zajló megemlékezés. A hiteles népművészet tárgyai Dombrovszky Adám Pénteken nyílt Budapesten a Néprajzi Múzeumban az Elő népművészet 1994 kiállítás. A sokéves gyűjtőmunka után az autentikus tárgyalkotó népművészet tárgyait feldolgozó, továbbéltető tevékenység során 1973-ra halmozódott fel olyan mennyiségű és minőségű anyag, amelyet már országos kiállításra alkalmasnak találtak. Altkor - s még utána nyolc alkalommal - Nyíregyháza adott otthont ennek a kiállításnak. Budapesten most másodszor mutatják be az országos népművészeti kiállítás teljes anyagát, a tárgyformáló, kézműves mozgalom eredményeit, szándékait. Több mint tízezer pályázati mű készült el, s az országos kiállítás zsűribizottsága elé 3605 pályamű került. Ebből 2365 érte el azt a szintet, hogy bemutatásra kerülhetett. évek során így ismerkedhettem meg a különféle anyagokkal, manuális dolgokkal: szövéssel, hímzéssel, csipketechnikával... Rengeteg tehetséges emberrel találkoztam, akik azóta barátaim is lettek, így már érzelmi szálak is kötnek ehhez a munkához. Sokat tanultam emberségből, hagyománytiszteletből, tartalmas, szép életviteleket látva sok olyan dologhoz kerülhettem közel, ami egy muzeológus munkájában nem adódik. □ Létezik ma élő népművészet? * Arra a kézműves tevékenységre, népművészeti mozgalomra, ami itt folyik, igazán találó kifejezést nehéz lenne találni. Népi iparművészet, kézművesség - ezek vannak használatban, s egy ideje van szó az élő népművészetről. Igazában egyik kifejezés sem jó, s ez mutatja is, hogy ez a kézművesség annyira nem tudta szervesen megtalálni a helyét ebben a kultúrában és társadalomban, mint például a skandináv kézművesség vagy design. □ S miért nem találjál 9 Azért rögtön hozzátenném, hogy ez egy olyan mozgalom, ami mögött ma már százezrek is vannak. De sajnos látni kell, hogy ugyanakkor az a lélektelen, külsődleges, látványos, tehát idegenforgalmi, kereskedelAz északkelet-magyarországi térséget érintő díjazottak Bútor Arany plakett díj: Császi Ferenc (Hajdúszoboszló). Történeti hímzések Gránátalma: Déri Lászlóné (Miskolc) - tervezésért. Arany: Radácsi Piroska (Hajdúszoboszló). Vászonhímzés Gránátalma: Gubcsóné Papp Katalin (Debrecen) - tervezésért. Kölcsey Ferenc Művelődési Központ Díszítő-művészeti szakköre (Budai Józsefné, Csegezi Béláné, Gubcsóné Papp Katalin, Nagy Imréné, lelesz Pálné, Pásztor Lászlóné) - kivitelezésért. Vászonszőttes Gránátalma: Oláh Mihályné (Pocsaj). Arany: Papp Lászlóné (Debrecen). Iparművészet jellegű textilek Gránátalma: Galánfiné Schmidt Teréz (Hajdúszoboszló). Ifjúsági szőttes Gránátalma: Szőnyegszövő szaktanfolyam (Nyíregyháza). Szaktanár: Papp Lászlóné. Tervező-kivitelező: Fábián Judit, Márton Anikó, Ilkovics Katalin, Szabó Csilla. Arany: Népi Kismesterségek Szakiskolája. Tervező-szaktanár: Galánfiné Schmidt Teréz (Nádudvar). Kivitelező: Balogh Ildikó, Deák Csilla, Kujbus Anikó, Szűcs Lajos. Fazekasság Bronz: Terdik Angéla (Debrecen). Ifjúsági fazekasság Bronz: Népművészeti Speciális Szakiskola (Nyíregyháza). Szaktanár-tervező: Dorogi Józsefné. Kivitelező: Beleznai Rita, Csatióz Tímea, Gerliczki Józsefné. Bőrművesség Ezüst: Balogh Ágota (Hajdúszoboszló). Vessző, szalma, gyékény, csuhé Arany: Máté Sándorné (Bihamagybajom). Egyéb Bronz: Kovács Béláné (Nyíregyháza) - grillás. E kiállítás megnyitása alkalmából jelentették be, hogy a szerencsi Szepesváry Lászlónknak, a Népművészet mesterének közel négy évtizedes hímző-munkájáért Király Zsiga-díjat adományoztak. Egy bensőségesebb, kultúra Fügedi Márta 1973-ban a debreceni egyetemen magyar-német-néprajz szakon végzett, s ma a miskolci Herman Ottó Múzeumban dolgozik. A népművészet illetve a nemzeti kultúra és a nemzeti tudat kapcsolata a tudományos szakterülete. Húsz éve ő rendezi az Elő népművészet kiállításokat. □ Hogyan csöppent ebbe a munkába - kérdeztük tőle először. • Hogy annak idején miért éppen engem kértek fel a rendezésre, már nem tudom. Tény, hogy néprajzosként is sokat foglalkoztam a népművészettel. Szakmai érdeklődésemet is kiegészítette ez a tevékenység. Az a népi kultúra szemlélete és az erre épülő érzékelési képességünk egyre több tevékeny alkotóember részvételével, a mai környezetünkben éljen tovább. Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója:- A népművészet évszázadok alatt csiszolódott. Az a közösségi erő, mely éltette, napjainkra mindinkább háttérbe szorult. A mi kötelességünk, hogy átvegyük a szakmai csiszolás feladatát. Minden amatőr tevékenység fölött ott lebeg a dilettantizmus veszélye. Ettől kell megóvnunk ezt a mozgalmat. Hálásak lehetünk Nyíregyházának azért, hogy 1973-ban, s azt követően majd húsz éven át lehetőséget teremtett az e mozgalom keretében született legjobb alkotások bemutatására. Budapesti ősz Események a Néprajzi Múzeumban. Október 21-én Az építész és a néprajzkutató Vargha László címmel nyílik kiállítás a Kossuth tér 12. alatt lévő épületben. Már most érdemes feljegyezni, hogy december 10-én olyan karácsonyi vásárra kerül sor a Néprajzi Múzeumban, ahol a népi iparművészet leghitelesebb alkotásait árulják. Addig is az Élő népművészet kiállításhoz kapcsolódva táncház, kézműves és mesterségbemutatók lesznek több alkalommal. A zenés vasárnap délelőttök sorozatban október 16-án a hajdúszováti Kodály Énekkar, november 27-én pedig a Nyú- acsádi Általános Iskola kórusa lép fel. mi célból jól eladható souvenir népművészet mennyivel inkább az előtérbe tolakszik, s talán erősebb is maradt. Sajnos a nagyvilágban a magyarság-képünket jószerivel mindig ezzel azonosítják. Tavaly az Egyesült Államokban jártam, s az ENSZ-székházban, ahol a különböző nemzetek souvenir-boltjait is megnéztem, nagyon fájt a szívem, mert „orrvérzésig” azokkal a vérszegény és lélektelen tárgyakkal találkoztam. □ E -e a szó klasszikus értelmében a magyar népművészet? • Kalotaszegen, erdélyi magyar népcsoportoknál végül is él a népművészet. Ennek megvannak a politikai, identitástudat-történeti okai, hiszen ez náluk egy önvédelem. Ezzel erősítik magukat. □ A kalotaszegi asszonyok a budapesti Váci utcában mégsem azt árulják. • Nem. Annak a hígított változatát. Aminek piaca van. □ Mitől értékes a, hiteles népművészet? ® Nem esztétikai szempontból közelítenék. Az az értékesebb, amit saját szükségletre készítettek, s a hagyományos igényeket szolgálja ki. U A Néprajzi Múzeumban most kiállított tárgyaknak mi az értékel Mit lát Ön ezekben a tárgyakban? • Az egyént, az alkotó embert látom. Miközben arról szól az életünk, hogy eldobható tárgyaink vannak, mindig változik a divat. Az ember és tárgy közötti kapcsolat egyre lazábbá, esetlegesebbé válik. Egy ilyen fajta kultúra egy bensőségesebb, emberszabásúbb világot rejt magában. Másrészt kompozíciók, motívumok, formák mélyebb megismerésével hitelesebb adatokat, érveket kap valahol az ember arra vonatkozóan, hogy a magyar kultúra mennyire európai. A művelődéstörténeti szálak Európához vezetnek. Ez a kicsi nép keresi a helyét Európában. Keresi magát: mi az, hogy magyar. Ennek a helyretételében is igen sok fogódzót ad a népművészetünk. Népművészet és modernség Hofer Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatója:- A szó szoros értelmében élő, tehát kialakított és művelt népművészet ma Magyar- országon legfeljebb elszigetelt területeken létezik. A hagyományos paraszti világ elsüllyedése miatt tudatosan - akár magas képzettséggel - kell megőriznünk a technikát, a formakincset, a színvilágot. S meg kell tanulnunk a hagyományok szellemében saját örömünkre, környezetünk gazdagodására alkotni. Bánszky Pál, a Népművészeti Egyesület elnöke:- Hagyomány és korszerűség, népművészet és modem művészet nem feltétlenül ellentétpár, feltételezheti és jól kiegészítheti egymást. Meg kell találnunk a módot, hogy elfelejtett ősi, vagy a már nagyon kevesek által ismert technikai és mesterségbeli tudásunk, Az élő népművészet Fotók: Nagy Gábor (ISB) A Mátyás-templomban a Mátyás-templomért. A júliusi robbantást követően megrongálódott templom helyrehozatalához járulhatnak hozzá, akik október 15-ére jegyet váltanak a Mátyás-templomban sorra kerülő koncertre. A gazdag orgonahangverseny- választékból emeljük még ki a Mátyástemplom október 21-i eseményét, amikor Karasszon Dezső lép fel Zádori Mária (ének) közreműködésével. Gavazzoni, Palestrina, Grandi, Frescobaldi, Bach és Mendelssohn művek szerepelnek a programban. Mozi és opera. Október 14-én indul és november 4-én zárul a Francia Intézet nyolc estén át tartó sorozata. A Duna-parti épületben a Őszi fesztiválhoz kapcsolódva a filmvásznon láthatók olyan mozidarabok, amelyeket az utóbbi húsz év legkiemelkedőbb operafilmjeiként tartanak számon. Lo- sey: Don Giovanni, Zeffirelli: Traviata, Bergman: Varázsfuvola, Rosi: Carmen szerepel például a programban, de levetítik Szabó István Találkozás Vénusszal című - szintén az operához kapcsolódó filmjét is. Rajzok a Praun-gyűjteményből. Október 21- től december 31-ig a Szépművészeti Múzeumban látható az a kiállítás, amelyet a XVI. századi nürnbergi kereskedő, Paulus Praun gyűjteményéből válogattak. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő rajzanyag többszáz lapból áll. A rajzok jórészt XVI. századi német, olasz mesterek művei. A kollekció értéke, hogy nem szóródott szét, s így olyan alkotók művei láthatók együtt, mint Dürer, Grien, Altdorfer, Huber, Cranach, Burgkmair, Hirschvogel, Lautensack, Breu, Leu vagy Stimmer. Ünnepi hangverseny. Nemzeti ünnepünk előestéjén s egyben Liszt Ferenc születésének 183. évfordulóján Cziffra György emlékére tart koncertet a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Október 22-én a Zeneakadémián Liszt művek mellett előadják Brahms-Cziffra 5. magyar táncát. A Nemzeti Filharmónia másik programjára október 26-án ugyancsak a Zeneakadémián kerül sor. A Miskolci Szimfonikus Zenekar a koreai Park Young Ja közreműködésével ad koncertet. A műsoron két Beethoven mű is szerepel: a G-dúr zongoraverseny és az Eroica szimfónia.
