Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-11 / 240. szám

8 Ms Itt-Hon 1994. Október 11., Kedd r- MISKOLCI PORTRÉ -i Az igazgató Miskolc ('EM - VZ) - Talán csak ke­vesen tudják, hogy a Herman Ottó Múzeumban szeptember huszonkilen- cedikétól december elsejéig látható Kossuth-bankók kiállítási anyaga Do­hai Attüa tulajdonát képezi. A büsz­ke tulajdonos miskolci születésű, a Föl­des Ferenc Gimnáziumban érettségi­zett 1969-ben. A közgazdaságtudomá­nyokkal már gimnáziumi évei alatt.kö- zelebbi barátságot kötött, ám emellett más is érdekelte, nyelvi versenyeken is rendszeresen részt vett. Akkoriban úgy látszott, hogy ez utóbbinak lesz döntő szerepe a pályaválasztásban, de hát egy tizennyolc éves fiatalember any- nyi mindent szeretne még az életben fő célján kívül. Nem volt könnyű a vá­lasztás, végül a Közgazdaság Tudomá­nyi Egyetem külkereskedelmi szaká­ra jelentkezett, ahová nyomban föl is vették és végzettsége immár közgaz­dász. Iskolái befejeztével Budapesten maradt, megnősült, felesége Kender Mária a Magyar Fejlesztési és Befek­tetési bank ügyvezető igazgatója, aki jogász és külkeres. Dobai Attila kész­ségesen bevallja, hogy nagyon sokat tanult a feleségétől és őszintén remé­li, hogy ebben gyermekeik, Zsófi (17) és Sári (14) is követik. A családfő élete során bárhol dolgozott, Miskolc és Borsod sorsát mindig szí­vügyének tekintette. A Tesco-nál első dolga volt, hogy a diósgyőri kohászat, a helyi építőipar segítségére siessen. A kiállítás gondolata egy huszonöt éves érettségi találkozón fogalmazó­dott meg. Itt ugyanis a volt diákok sor­ra elmondták, mivel foglalkoznak a munkájuk mellett és így került szóba Dobai hobbija, az, hogy rendelkezik egy ilyen, igen értékes anyaggal. Kér­ték tőle, mutassa meg Miskolcnak, a miskolciaknak ezt a gyűjteményt. In­nentől már sínen volt a kiálLtás ügye, hiszen a jelentkezést a múzeum nyi­tottan fogadta.- Bennem az munkál, mindig legyünk készek, ha a szülőföld vár tőlünk va­lamit és nyomban támogassuk minden fontos törekvésében. Egyelőre titok még, hogy Dobai Atti­la milyen terveket forgat a fejében, ám az egy pillanatig sem kérdéses, lesz-e folytatása ennek a kiállításnak. Csak nézünk, mint a moziban Miskolc (ÉM - VZ) - Immár három hónapja, hogy mi, mozi­látogatók a CINE-MIS százszá­zalékos önkormányzati tulajdo­nú kft.-nél nézhetjük meg ked­venc, vagy éppen kiszemelt fil­münket. A tulajdonosváltás azonban a szemmel látható vál­tozást csak a számítógépes rendszer bevezetésével okozta. Mi látjuk rosszul? - kérdeztem Bíró Tibor ügyvezető igazgatót, aki elmondta, hogy sokat sze­retnének fordítani a mozik fej­lesztésére. A Béke mozi előcsar­nokának korszerűsítését el­kezdték, illetve azóta már be is fejezték. A Kossuth filmszínház széksorainak felújítása folya­matos, az előcsarnokot pedig rövid időn belül szeretnék rend­be hozni. Legnagyobb vállalko­zásuk, hogy a Béke moziban megvalósítsák a Dolby sztereo­hangot. Bíró úr elmondta to­vábbá azt is, hogy lényegesen megnőtt a nézőszám, ezért technikai szükségszerűség volt a számítógépes rendszer beve­zetése, amellyel a korábbi pénz­tárgép-mozijegyet egy tételben tudják kiváltam. Az egész vilá­gon ez az elterjedt a nagyobb forgalmú filmszínházakban - tette hozzá. A Béke és a Kos­suth mozi teljes körű tevékeny­ségét átfogják, a filmigénylés­től a műszaki karbantartáson át az üzemeltetésig. Nagy örö­mére szolgált, hogy a Flint­stone családnak köszönhetően ismét telt ház volt a Béke mo­ziban, és nem titkolt célja a két mozi azonos szintre hozása. A délelőtti előadásokról el­mondta, hogy nem kívánják azokat a Béke moziban visszahozni, mivel a Kossuth filmszínház bőven el tudja lát­ni ezt a feladatot. Amellett, hogy elsősorban a sikerfilmek­re koncentrálnak, nagy öröm számára, hogy a Hevesy Iván Filmklubban művészfilmeket tudnak bemutatni. Jelenleg is több mint hat filmklub-sorozat él, és ezek nagy része önszer­veződő, például az egyetemis­táknak és a Katolikus Gimná­ziumnak is van filmklub-soro­zata. Ezeknél megpróbálják a fiatalok pénztárcájához mérten kialakítani az árakat. A CINE-MIS Kft. vezetése sze­retné, hogy a Hevesy Iván Filmklub teljes mértékben a művészfilmek vetítésére álljon át, és az Art Mozi Egyesület tagjává legyen. Jelenleg a kft. a november második felében megrendezendő Francia Film­napokra készül. Nemzetközi mosoly-ABC 1. Anglia Egy Harry Kenworthy nevű yorkshire-i farmer megfenye­gette a Brit Királyi Légierőt (RAF), miszerint beszerez egy légvédelmi ágyút, és azzal fog­ja lepuffantani a felette elhúzó repülőgépeket. Kifakadása érthető, mivel a ka­tonai repülőtér a szomszédsá­gában települt, így a felette el­húzó gépek zaja vadítja az ál­latállományát. Az eddigi káro­kért 60 ezer fontot követel. A tárgyalások már előrehala­dottak, ám a RAF vonakodik fi­zetni, miután félő, hogy az összeget a farmer fegyvervásár­lásra költené... Belgium A flamand-vallon ellentmon­dás „ősi” példája az az eset, amikor tűz ütött ki a múlt szá­zad derekán Lier városka fla- mandok lakta negyedében. Nosza, a derék polgárok szalad­tak is a vállon polgármester ud­varán tárolt tűzoltó határért, ám legnagyobb megrökönyödé­sükre, víz helyett telve volt a tartály krumplival. A tűz szerencsésen elaludt. Am a flamandok nem hagyták annyiban az ügyet: bevádolták magát a polgármestert! A per során az elöljáró azzal ér­velt: miután ingyen adott he­lyet a szekérnek, jogában állt azt használatba vennie. Az esküdtek ezt méltányolva, a következő határozatot hozták: A tűzoltó batár maradjon to­vábbra is a polgármester udva­rán. Tárolhat benne bármit, ám köteles azt minden tűzeset előt­ti napon kiüríteni, és vízzel fel­tölteni! Csehország- Hrchmistek úr, maga becsa­pott engem! A világ legna- gyobbjának kikiáltott szarvas agancsát vettem meg magától, és kiderült, hogy közönséges vi­asz hamisítvány!- Csak nem hasonlította össze az eredetivel?- Honnan tudhatnám, hogy hol az eredeti?- Na látja, maga szerencsés ember! Mert ezek szerint ennek a gazdája még él valahol, és az is a magáé! (összeállította: Salamon László) Gyerekek honi rajzasztala Frédiék a kőkcrszakból Szatmári Réka 8 éves, miskolci kislány rajza. 20. Számú Általános Iskola Intézményi-kereskedelmi negyed Új épületek sorakoznak a 3-as út mentén Fotók: Farkas Maya Nagy József Egy ódon pálinkafőző, egy nem kevésbé korszerűtlen benzin­kút képviselte a szolgáltatást és a kereskedelmet Miskolc dé­li határában a legutóbbi időkig. A HCM üzemóriásától a város határáig csak gyomos elhanya­golt ugar húzódott, s mint ilyen egyáltalán nem vetett jó fényt Miskolcra, hiszen a 3-as főúton ide érkezőt ez a lehangoló kép fogadta. Az elmúlt évek alatt számot­tevő, változás állt be ezen a te­kintélyesnek mondható terüle­ten. Először a TTL tapéta- és szőnyegáruház épült fel nálunk még szokatlan gyorsasággal, és ezt követi most több kereske­delmi célú létesítmény megépí­tése. Eközben persze nem ma­radhat régi formájában a volt Áfor-kút sem, amelynek felújí­tását éppen most végzik. Ami­lyen jelen tempóban elkészül­tek a városhoz közelebb eső új kereskedőházak alapjai, falai és a lécezett tetőzet, nem lehe­tetlen, hogy mire a képek meg­jelennek, már megközelítőleg kész állapotot jeleznek az épí­tők. A helyszínen arról kap­tunk információt, hogy ebben a város déli kapuját jól díszítő épületsorban többek között au­tóeladásra rendezkednek be. A mögöttes területen pedig, csatlakozva a TTL profiljához, építőanyag-eladásra készül fel egy kft. A részletes rendezési terv szerint itt egy intézményi kereskedelmi alközpont jön lét­re. Néhány év és a tervek sze­rint beépülhet a város déli ka­puja, mégpedig a vállalkozók, a bt.-k, rt.-k ráfordításaiból, kí­mélve az önkormányzat anya­gi erejét. Vállalkozó fodrászok Cáfolják a hírt, hogy mélyponton lenne a miskolci szövetkezet (4. oldal)- A TARTALOMBÓL - A fiókpatika fiókjai A Miskolctól harminc kilométerre lé­vő Kisgyőrből a megyeszékhelyre kell utazni gyógyszerekért és ez különösen a kisnyugdíjasokat, a munkanélküli­eket, hajlott korban lévőket sújtja. Nos az önkormányzat kezdeményezte, hogy a Gamesz régi irodáját szaksze­rű átalakítás után rendezzék be gyógy­szertárnak. Ez egy miskolci patika fi­ókja lenne, ám fiókjaiban naponta né­hány órán át minden olyan gyógyszert tartanak majd, amit felír az orvos. (2. oldal) A város peremén Pereces (VII.) A városi önkormányzat, a helyi lakos­ság és a képviselő is nagy fába vágta a fejszéjét, amikor arról döntött, a pe- recesieknek még az 1994-es évben ga­rantálják két alapszolgáltatás beveze­tését, a vezetékes földgáz és a tele­fonhálózat kiépítését. (3. oldal) Kölcsönös bizalom Miközben a parlament napirendre tű­zi az expo ügyét, esetleg döntést is hoz­hat róla, addig a zsolcaiak nevében ar­ról faggattuk a képviselőt, Fedor Vil­most, ó miként vélekedik a napjaink­ban sokat vitatott témakörről. Van-e létjogosultsága egy korlátozott expó­nak, illetve kérdés az is, mi lesz a meg­kezdett építkezésekkel. Ezekre vála­szol a körzet országgyűlési képviselője. (4. oldal) Kinőtték a kereteket Felsőzsolca az elmúlt időszakban mindjobban megközelítette a városok­tól elvárható kritériumokat. Vonatko­zik ez a település fejlesztési koncepció­jának megvalósítására éppúgy, mint a szociális támogatás helyi rendszeré­re, vagy az úthálózat kiépítésére, a szolgáltatások általános és egyre átfo­góbb, megbízható jelenlétére. Mikor lesz város Felsőzsolca? A kérdésre vél­hetőleg előbb-utóbb választ kap a te­lepülés lakossága, vezetése. (5. oldal) Felújítják az elavult régi Áfor-kutat, és ezzel a nyugati érdelceltségű töltőállomásokhoz hasonlóvá lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom