Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-06 / 210. szám
8 ÉvSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1994- Szeptember 6., Kedd Táncos követek Hollandiából érkező világhírű művészek közreműködésével október közepén nagyszabású táncfesztivált rendez a Miskolci Nemzeti Színház. A rotterdami Conny Janssen Danst október 18-án, 19-én és 20-án worshop keretében műhelyleckéket ad az ország különböző városaiból érkező, valamint a miskolci táncművészek számára. A nagyközönség október 21-én és 22-én a nagyszínházban rendezett gálaműsoron láthatja majd a holland együttest.. Fotó: Peter Budwilowitz Bambi és az írója Budapest (MTI) - Felix Salten nevét mára már teljesen elfelejtették volna, ha egyik regényét meg nem filmesítik. Ez a regény 1923- ban jelent meg. Címe: Bambi, egy életrajz az erdőből. Ebből a regényből Walt Disney 1942- ben filmet csinált, s ez a film egy csapásra meghódította a gyermekek szívét világszerte. Felix Salten 125 évvel ezelőtt 1869. szeptember 6-án született Budapesten. Már 18 éves korában újságíróként tevékenykedett Becsben. Néhány azóta elfelejtett könyvet is írt, de elérte, hogy 1925-ben az osztrák PEN klub elnökévé választották. Ezt a tisztséget 1934-ig viselte. Későbbi regényei már Svájcban jelentek meg, ahová Salten 1939-ben a nácik elől menekült. Saltennak még egy regénye vált híressé a maga idejében. 1906-ban magánkiadásban jelent meg a Josefine Mutzen- bacher, ezzel az alcímmel: Egy bécsi prostituált regénye. Ez a regény később számos kiadásban megjelent, s vitát váltott ki, vajon az erotikus irodalomba, vagy a pornográfiába sorolandó-e. „TELEVÍZIÓ Mi történt itt? Horpácsi Sándor A kérdés - egyre távolodva az időben - még sokáig érvényes marad. A történelem paradoxo- na ugyanis éppen az, hogy akkor kezdjük megérteni, amikor a dolgok befejezetté, visszafordíthatatlanná válnak. Életemben kétszer legyintett meg a „történelem szele”. Először 1956 őszén (érettségi előtt álltunk), amikor GB barátom a kamaszokra jellemző patetiz- mussal mondta, hogy „történelmi idők ezek, fiú”. Hogy mennyire, az 1989 nyarán, Nagy Imréék temetésén derült ki. Ez volt a második történelmi pillanat. Dermedtem majd egyre felindultabban, megrendültebben ültem a képernyő előtt. Petőfivel szólva „fenséges” kezdett lenni a nép. S most bemutatta a Fekete Doboz a folytatást, ami már nagyon nem volt fenséges. Hanem milyen? Sokszor bohózatba illő, noha a nagy szavakkal, gesztusokkal ágáló szónokok teátrálisnak érezték, szánták azokat. Hirtelen kiderült - mármint a politikában -, hogy világunk tarkább, színesebb, mint azt sokáig a vörös zászló árnyékában hittük, tudtuk. Indulatok szabadultak fel és kavarogtak, keresték a szókincsüket, formájukat. Voltak közben temetések is, de ezek messze nem voltak olyan megrendítőek, mint ama ’89-es, ahol valóban egy nemzet állt a koporsók mellett. Furcsa, erősen anachronisztikus, s éppen ezért már- már komikus öltözetek, jelvények, gesztusok tűntek fel, mintha a létező szocializmus után a feudalizmust kívánnánk rekonstruálni. Azért nem mondok restaurálást, mert ezt a fogalmat egy azóta szintén történelemmé avult pártra, eszmekörre sajátították ki - riogatásként. Láttunk erről - az utód - pártról is képeket. Ez is dadogva beszél. Keresi a formáját, legitimitását. Itt tartunk most. A múltat bizony nem lebet— „végkép eltörölni”, s ami egyszer megtörténik, egyszer történelem lesz feltartóztathatatlanul, visszafordíthatatlanul. Díszpolgár lett az angolkisasszony T. Nagy József Taktaharkány (ÉM) - „Szeretettel csináltam, amit tettem itt Taktaharkányban. A férfiak is tudták nagyon jól, kettőn áll a vásár: én jó anyagot szerkesszek és tanítsak be, ők pedig azt gyönyörűen elénekeljék. Ennyi történt itt tizenhét év alatt a férfi népdalkörben. Még szeretném elmondani: nem vagyok bizonyos benne, hogy van még egy falu; egy község Magyarországon, ahol ilyen megtiszteltetés ér egy egyszerű nővért, mint én vagyok.” Megha- tottan mondta ezt Szántó Erzsébet Taktaharkányban, amikor a nagyközségtől megkapta a „díszpolgár” címet. De pillantsunk most az ünnepet megelőző évek hétköznapokjaira. • Nyíregyházán születtem, tizenhat éves koromban beléptem az Angolkisasszonyok rendjébe, mert úgy éreztem, ezt a hivatást tudnám és szeretném vállalni az életemben. A Pázmány Péter Tudományegyetemen elvégeztem a történelem-latin szakot 1948-ban, de akkorra már jött az államosítás, nem taníthattam. így kerültem Tolcsvára az egyházközségbe kántornak, itt huszonegy évig szolgáltam; majd ugyanezt tettem Taktaszadán huszonkét esztendőn át; természetesen nemcsak mint kántor, hanem a plébánia mindenese. □ Hogy került kapcsolatba a páwakon mozgalommal, a népdalos világgal? •> Taktaszadán a háború előtt nagyon jó egyházi énekkarok működtek. Amikor 1969 őszén megkeresett a dalosok képviselője, hogy kellene valamit kezdeni a sok jóhangú emberrel, eleinte hadakoztam; őszintén megmondtam, hogy csak egyházi énekeket ismerek, népdalokat nem. Azt felelte, nem baj, fog az menni... És valóban, ezektől a bácsiktól tanultam meg énekelni a népdalokat. Azért volt annyira jó az a pávakör, mert én nem nyúltam bele abba, amit csináltak, csak összefogtam és irányítottam a csoportot. Aztán egy tanfolyamon találkoztam Lajos Árpád gyűjtésével. Kottáztam belőle, és amikor hazamentem, megkérdeztem: ki tud ebben a faluban nekem szépen elénekelni régi dalokat? Pásztor Gyuri bácsit ajánlotta mindenki. Idős em-. bér volt, nem akart kötélnek állni, de amikor elénekeltem neki Lajos Árpád gyűjtéséből a Kiszáradt a tóból... kezdetű dalt, megszólalt: „hát, én nem így tudom”. És elénekelte, ahogyan ő megismerte. Ekkor lepődtem meg igazán. Elmesélte, hogy nyáron mindig kinn voltak a Tisza-parton, egyik gulya az egyik oldalon, a másik a másikon és a gulyások átfurulyáztak, áténekeltek egymásnak. Ezeréves dallamok, amiket Gyuri bácsi is énekelt, szájról szájra maradtak meg. Akkor nagyon erősen éreztem, hogy ezeket meg kell menteni, össze kell gyűjteni. Megcsináltam az anyagot, jelenleg is a Zenetudományi Intézetben van mint a népdalkincsünk része. □ A taktaszadai pávakört nagyon sokszor hallhattuk a, megye településein, rádióban, televízióban, s valóban lelkűkből szólt a dal. Talán sikereiket vették kihívásnak a szomszédok, a taktaharkányiak? Velük hogyan találkozott? • A taktaharkányi művelődési ház vezetője megkeresett, menjek át hozzájuk, van ott egy baráti társaság, nagyon szépen énekelnek a férfiak Ezt még el kellett mondania néhányszor, mert semmiképpen nem akartam újabb feladatot magamra venni. Végül mégis ráálltam, hogy elmegyek egy este. Meghallgattam az összegyűlt férfiakat, és egyszerűen nem tudtam nemet mondani. Ennek tizenhét éve. Tulajdonképpen taktaszadai gyűjtésből való dalokat énekeltettem velük, ezeket a kórus nagyon szépen megtanulta, hajói emlékszem, mér negyedszer kaptak aranydiplomát. Külföldre is eljutottak, legutóbb Dániában jártak népdalainkkal. UEgy dolgot „nyugodt szívvel” meg lehet mondani, a nyilvánosság előtt: szégyelleni való tiszteletdíjét csinálta mindezt Szántó Erzsébet. Mi hajtotta? • Amikor összegyűjtöttem a környék népdalkincsét, egyszerűen sajnáltam, hogy ez a kultúra feledésbe merül. Ez is hajtott, biztos; meg én nagyon szeretem az embereket! Olyan jó kapcsolatom volt mindkét csoporttal, annyira kölcsönösen tiszteltük egymást... Időközben én is tanfolyamokat végeztem, kiképeztem magam, és biztos a Jóisten is ilyen tehetséggel áldott meg, hogy zeneileg meg tudtam szerkeszteni a műsorokat, ők pedig gyönyörűen elénekelték Látták, hogy mindent megteszek értük, - és ők sikereket értek el. Ennyi az egész. Ilyen egyszerű. □ Most azonban úgy tűnik, Erzsiké néni végleg búcsút vett mindkét csoporttól. Eljött az ideje, hogy minden erejével hivatását szolgálja. • Egerben az Angolkisasszonyok Santa Maria Gimnáziumában 1990-ben újraindult az oktatás, hívtak és egy évig éneket tanítottam. Még Taktaszadán laktam, ám a következő tanévben az intézményhez költöztem. Idén a tartományfőnököm azt kérte, menjek Kecskemétre igazgatónak a Vad Mária nevét viselő gimnáziumba. Ez a jelenlegi szolgálatom. Amíg Egerben voltam, kéthetente visszajártam a két csoportomhoz próbákra. Ezt Kecskemétről képtelenség lenne megtenni. Szomorú szívvel vettem búcsút a dalosaimtól, de azzal a megnyugvással, hogy a szadaiaknál a református lelkésznő; a harkányiaknál a tállyai kórus vezetője folytatja a munkámat. Amikor Taktaharkány- ban átvettem a „díszpolgár” címet, azt kértem, mondjanak el értem egy fohászt: hogy megfeleljek új helyemen a hivatásomnak. Természetesen én sem akarom elfelejteni az együtt töltött éveket, a sok kedvességet, amit kaptam. Egy meg nem halt múzeum feltamadasa Miskolc (ÉM - DK) - A cégbíróság ugyan még nem jegyezte be az alapítványt, mégis leírható: garantáltan Miskolcon marad az ortodox egyházi gyűjtemény. Sőt, nem csak, hogy itt marad, de ahogy az elvárható egy kiállítástól, a hónap közepétől (pontos dátum még nincs) minden nap várja majd a látogatókat. Nem volt tehát- hiábavaló a sok megemelt vagy elcsukló hang, hogy képtelenség, egy ilyen kincset nem szabad elveszíteni, ám — mert marad - hál’Istennek hiábavaló volt az „elsiratás”, a vendégkönyv kesergő bejegyzései, az újságcikkek bizakodónak tűnő, de már-már lemondó hangvétele. ,Az nem lehet, hogy ennyi szeretet és tudás lakat alá kerüljön! Miskolc büszke lehetne arra, hogy az egyházművészet és az ötvösművészet csodálatosan értékes alkotásai itt egyben láthatók.” „Eljöttünk elköszönni Miskolc egyik legértékesebb, legcsodálatosabb kiállításától. Reméljük, mégsem kerül sor arra, hogy Miskolc város átadja értékét növelő kiállítási anyagot esetleg egy másik városnak” - olvashattuk néhány hónapja a vendégkönyvben. Most majd az öröm szavaival kell hogy teljenek a lapok... Ez már a múlt... A miskolci egyházközséget a görögök alapították 1686-ban, s 1785- .ben épült fel az Európa-szerte elismert ikonosztázionnak helyet adó templom. 1952-ben államosították a parochiális épületeket, sőt még a kertet is, nem volt törvényes bejárat Ismét látogatható lesz az ortodox múzeum Fotó: Dobos Klára az utcáról a templomba... Az épületek állaga egyre romlott. Hogy az épületet hasznosítsák, és a megmaradt kincsek méltó helyet kapjanak, a Magyar Ortodox Adminisztratura és a Herman Ottó Múzeum összefogásával 1986 decemberében megnyílt a Magyar Ortodox Egyházi Múzeum. Érmek sok előnye volt, hiszen értő gondozója akadt a műkincseknek, megmaradt az épület egyházi jellege, és felújításra is jutott. Aztán, mikor már lehetőség nyílt rá, az ortodox egyház visszaigényelte az egykor tulajdonában lévő épületet. Visszakapták, azzal a megkötéssel, hogy az épület funkcióját is átvállalják. Itt volt a lehetőség a jogos tulajdon visszaszerzésére, bát vállalták, nem lehettek tekintettel arra, hogy a múzeum nyitva van-e vagy sem. Az egyháznak nem volt pénze a fenntartásra, s mert a város és a megye nemigen szaladt a segítségükre, a Magyar Ortodox Adminisztratura tervezte az elszállítását más városba, s addig ideiglenesen bezárt a múzeum. Nem csak a múzeum... Sokan voltak azonban, akik féltették az anyagot, de nem csak sírtak, hanem gondolkodtak is. Azt a formát keresték, amely biztos megoldása lehet a múzeum fenntartásának. Létrehozták ezért a Miskolci Ortodox Múzeum Alapítványt. Szeretnék a megyét és a várost is megnyerni támogatóik sorába. Jelenleg a szükséges felújítási munkák folynak az épületben, a villanyszereléstől a nagytakarításig. A múzeum nyitásán kívül van még egy nagy és szép terv: a múzeumi anyag ugyanis több részből áll. A tárgyi gyűjteményt az ikonok, a liturgikus ötvösművek, textíliák adják, ehhez jön a miskolci görög iskola emlékanyaga, illetve Magyarország legnagyobb görög könyvgyűjteménye. Ennek kétharmad része görög nyelvű könyv, a többi pedig régi teológiai szakirodalom. Van ható vankötetes kéziratos könyvgyűjtemény. Ez az anyag azonban nincs Miskolcon. Annak idején szerettek volna kialakítani a városban egy kutatóközpontot, az akkori vezetés azonban nem adott ennek helyet. Nyíregyházán örömmel fogadták az értékeket. De talán - ha a másik épület tervezett felújítása megtörté- nik -, ha nem is örömmel, de visszaadják, ami idevaló, s így megkésve bár, de megvalósulhat egy régi terv. Nyelvvizsga Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem Idegennyelvi Oktatási Központja tájékoztatása szerint Miskolcon angol, francia, német és orosz nyelvből lehet alap-, közép- és felsőfokon A, B és C típusú általános nyelvvizsgát tenni. A következő nyelvvizsga időpontja: 1994. október 22-november 5. Jelentkezési határidő: szeptember 15. Nyelvvizsgával kapcsolatos felvilágosítást a 46/360-155-ös telefonszámon kaphatnak az érdeklődök Előkészítők Miskolc (ÉM) - A Herman Ottó Gimnázium az 1994/95-ös tanév első félévében előkészítő tanfolyamokat hirdet matematikából, számítástechnikából, biológiából, történelemből, franciából, latinból valamint haladó szinten német és angol nyelvből. Érdeklődni lehet személyesen az iskola titkárságán vagy a 349-888-as telefonszámon. Mihály-napi vásár Alsózsolca (ÉM)—Harmadszor rendeznek Mihály-napi vásárt szeptember 24-én, szombaton az alsózsolcai 1. Sz. Óvodában. Ilyenkor a gyerekek megismerkedhetnek régi mesterségek fogásaival, készíthetnek egy-egy munkadarabot is. Az idén nyílttá szeretnék tenni ezt a napot, hogy ne csak a helyi óvodásoknak, hanem más érdeklődő gyerekeknek is részük lehessen az élményben Várják azoknak is a jelentkezését, akik valamilyen hagyományőrző tevékenységet folytatnak. Központi-sokk Kazincbarcika (ÉM) - Központisokk rímmel a kazincbarcikai Központi Általános Iskola felsős tanulóinak alkotásaiból nyílik kiállítás ma, kedden délután három árától a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban (Győri kapu 27.). A tárlatot Rézmű- vesné Nagy Ildikó nyitja meg. Orgonaverseny Párizs (MTI) - A franciaországi Chartres-ban megrendezett 14. nemzetközi orgonyaversenyen, az előadásmód (interpretáció) kategóriában Deák László magyar orgonaművésznek ítélték oda a tízezer frankos második díjat. Deák László huszonnyolc éves, jelenleg a budapesti Zeneakadémia zongoratanára. A vasárnap este véget ért versenyen az interpretáció katagóriá- ban, amelyben 11 ország 25 orgonistája indult az első díjat egy fiatal francia orgonaművész, Bruno Morin kapta. Rocky café Miskolc (ÉM) - Az egyetemi Rockwell klub hosszú évek óta szinte folyamatosan működik. Kezdetben még neves zenekarokat hívhattak meg a szervezők, s a klasszikus zenekari gázsi egy láda sör volt. Aztán „kocsmásodott.” a helyzet, ám a mostani próbálkozás megint a diákklub felé szeretné elvinni a Rocky-t. Csütörtökönként este nyolctól kezdődik majd a Rocky café, ahol meghívott zenekarok lépnek fel (szeptember 8-án a Poén zenekar), negyven perces szereplésük után pedig hangfelvételeket hallgathatnak „blokko- sítva” a beszélgetés mellett az érdeklődők. Az első blokk címe: Petróleum lámpa, aztán a Boney M. következik, később a hazai és a külföldi rockzene mellett, nosztalgiázhatnak, akik itt töltik idejüket. Elsősorban a környékbeli zenekarok számára biztosít fellépési lehetőséget a Rocky café. Vájják az együttesek jelentkezését a pf. 459 (3501) postafiókszámon vagy a 46/361-593-as telefonszámon. Zenei fesztivál Brassó (MTI) - Az amerikai Worthy Davis nyerte a hétfőre virradóra Ray Cliarles koncertjével véget ért brassói Aranyszarvas könnyűzenei fesztivál 10 ezer dolláros nagydíját. A 4 ezer dolláros első díjat az ének kategóriában a román Mona Roso- ga, a videoklipek versenyében a lett Linga, és a legjobb első lemezek vetélkedésében az olasz Antoanella Arcano nyerte el. ' '+■ Szántó Erzsébet, a taktaharkányi díszpolgár Fotó: Spisák András
