Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-04 / 182. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Augusztus 4», Csütörtök---------------MOZI---------------A nagy menekülés (ÉM - FG) - A jövő nem ismer kegyelmet - így hirdetik a hét egyik bemutatóját, a Menekülés Absolomból című amerikai filmet. Ehhez mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a filmkészítők sem ismernek kegyelmet. Sőt, számtalan formáját mutatják be a kegyetlenségnek. Filmünk hőse John Robbins (Ray Liotta) már a főcímlista alatt lelövi parancsnokát. (Majd másfél órával később megtudjuk indítékát is, ettől persze a gyilkosság gyilkosság marad.) A tettest elítélik, börtönbe vetik. Végül olyan helyre viszik, ahol a legveszedelmesebb bűnözőket tartják, ahonnan nincs visszaút. Itt egy hírhedt börtönparancsnok karmai közé kerül, akivel szintén szembeszegül az egykori katona. Kiderül, hogy a szuperbiztos börtönnél létezik még kegyetlenebb zárka. Ott már nincsenek határok, nincsenek falak, de túlélők sincsenek. Egy ismeretlen szigetre száműzve élnek a társadalom kivetettjei. Még romantikus is lehetne, ha jövőbeni Robinsonokként szerveznék mindennapjaikat. De itt bizony két tábor van: az egyszerűség kedvéért a filmben „Kintiek” és „Bentiek” néven szerepelnek. De nevezhetjük őket vezeklőknek és emberevőknek. Nem elég, hogy ember embernek farkasa, ráadásul ezen a távoli szigeten is a kegyetlen börtönőr játékszerei. Hatalmas technikát vetnek be azért, hogy szemmel tartsák, „távirányítsák” a rabokat. A filmről kiadott tájékoztató azt írja, hogy ez az elképzelt jövőben működő fegyenctelep jövedelmező üzletág lenne, valamint ilyen módon kívánják megoldani a túlnépesedést. No, mindezekről szó nin.cs a filmben. Még csak halvány utalást sem találni arra, hogy ugyan miért lenne gazdaságos ekkora apparátust, haditechnikát, radarokat, helikoptereket, hajókat, meg mit tudom miféle szerkenytyűket működtetni azért, hogy a társadalomtól elszigeteljék a veszélyes bűnözőket. Szólhatna viszont a film a bűnről és a bűnhődésről, a rabságról és a szabadságról, az emberségről és az elállatiasodásról, válamint a dolgok viszonylagosságáról. Valahol talán ezek is benne vannak. De kinek jut eszébe ennyi vér és mocsok láttán holmi filozófiai kérdésekről gondolkodni?! Ray Liotta mint veszedelmes bűnöző---------------TÉKA---------------M agyar Szemle ’94/7. Miskolc (ÉM - HS) - Keressük az új nyelvet címmel, Kodolányi Gyula, a lap főszerkesztője írt vezércikket a Magyar Szemle legújabb számában. Meg kell szoknunk, hogy 4 évenként új'kormányok jönnek, meg kell tanulnunk ezeket (a váltással járó) változásokat kulturáltan feldolgozni, hiszen a más, a másság állandóan, s immár legitimen jelen van. A demokrácia ismérve, feltétele a másság elismerése, igenlése. Érdekesen világít rá erre a kérdésre Hamvas Béla 1939-ben írott, s most másodszor közölt tanulmánya (Bizánc), amely kicsit vitára is ingerel. Hamvas azt állítja, hogy a bizánci császárok azért „találták ki” a humanizmust, hogy legitimálják a mindenkor gyenge lábon álló hatalmukat. Ez a hatalom (a császároké) már születésekor (a Római Birodalom szétválásakor) erkölcstelen volt, korrupt és cinikus. Mindig igazolni akarta magát. Azt állította magáról, hogy humanista, azaz a polgárainak javát szolgálja. Ismerős gondolat a „gondoskodó államé”. Holott az államnak nem az a dolga - állítja Hamvas -, hogy gondoskodjon, hanem az, hogy „történelmet csináljon”. Ezt nem teljesen értem, azt viszont nagyon is, hogy ahol egy idea-ideológia uralomra kerül, ott rögtön ki is sajátítják, elferdítik, meghamisítják azt. Ott, ahol „legfőbb érték az ember”, minden megtörténhet az emberrel, még a Gulag is... Mégsem lehet teljesen elfogadni Hamvas gondolatmenetét. A humanizmus nagyon is európai gondolat, az európai polgáré, aki szembefordult a feudális gőggel, értékrenddel. Európa beteg embere (ismét) Oroszország. Sokáig meghatározta sorsunkat, de a jövőnk alakulása is függhet tőle. F. Stephen Larrabee írása (Oroszország, Ukrajna és Kelet-Európa) ezt a kérdéskört jálja körül. Gorbacsov (1985) óta heves viták vannak az orosz politikai eliten belül is erről. Engedni, tudomásul venni a birodalom felbomlását? Őrizni, visszaszerezni a pozíciókat? Európai ország Oroszország vagy ázsiai? Is-is, de melyik énjét vállalja, erősítse? Nagyon nem mindegy nekünk sem hogyan alakulnak a dolgok. Meleg helyzet a múzeumokban Még sok nemzedéknek kell felnőni a Miskolci Képtárban látható alkotásokon Fotó: Dobos Klára Miskolc, Sátoraljaújhely (ÉM - DK) - Nekünk élőlényeknek elég nehéz elviselni ezt a hosszantartó kánikulát. Hogy csak bennünket érint-e kellemetlenül ez az időjárás, vagy pedig hatással van a (mű)tárgyakra is, arról kérdeztünk muzeológusokat. Persze könnyű a lillafüredi Központi Kohászati Múzeumban, ahol a kiállítási anyag nagyrésze fémtárgy, s a kohóban egyébként is mindig meleg van... De hogy bírják vajon a hőséget a kitömött állatok a Herman Ottó Emlékházban? A látszat szerint egészen jól. Am itt Lillafüreden azt is figyelembe kell venni, hogy azért valamivel csak hűvösebb van errefelé, mint a városban. Viszont rengeteg a látogató, köztük sok a gyerek, s ők a „rongálásnak” egy másik formáját választják. Mindenáron szeretnék megsimogatni kedvenceiket, a kitömött állatokat. Olykor sikerül is ez, amivel mégsem az állatnak, sokkal inkább maguknak okoznak kárt - már ha kárnak lehet nevezni, hogy utána nem árt kezet mosni, hiszen ezeket a jószágokat - éppen azért, hogy sokan, sokáig láthassák - nemrégiben vegyszerrel kezelték... Furcsa lehet a visszalátogatónak, hogy az uhubagoly és társai, azok a preparátumok, melyeket évtizedekkel ezelőtt már látott ott, most úgyanúgy „figyelik”, mint régen. De egyáltalán nem furcsa ez egy szakembernek. Mint az újhelyi múzeum biológus-muzeológusa, Hegyessy Gábor elmondta, jelentős része a gyűjteménynek a ’30-as évekből való. Ha jó helyen tárolják, akár kétszáz évig is elállhat egy ilyen tárgy. A Természettudományi Múzeum rovarpreparátumai például az 1860-as évekből valók, de ismertek ennél még régebbiek is. A meleg csak egy dolog, az önmagában nem teszi tönkre a tárgyakat. A páratartalom és a hőmérséklet együtt okozhat gondot, leginkább azzal, hogy kedvez egyes kártevők, penészek elszaporodásának. Ezért is kell a kitömött állatokat újra és újra vegyszeresen kezelni. A legfontosabb azonban az, hogy a fény közvetlenül nem érheti őket, mert az kiveszi a színüket. Pontosan ez lehet a legnagyobb gond a képtárakban is. - Ha egy festmény a színét vesztette, azzal már nem lehet mit tenni - mondja Kárpáti László művészettörténész, a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársa. - Ezért fényvédő fólia kellene az ablakokra, és szükséges volna a párologtatás is. De sajnos minden anyag nagyon drága. Volt ugyan párologtatónk, de az sem bírja a végtelenségig. Az ideális páratartalom 60-65 százalék lenne, s akkor a bútorok sem száradnának szét. Persze, hogy jó lenne a légkondicionálás, de a múzeumok általában nincsenek túl jó anyagi helyzetben. Viszont szerencsére túlzottan mégsem veszélyezteti a kánikula a műtárgyakat, és az is egyfajta védekezés, ha behúzzuk a firhangot... Zarándoklat a templomépítőért Miskolc (ÉM) - A minorita templom Szent Ferenc kórusa és 42 fős zarándok csoportja dr. Kartal Ernő plébános vezetésével hatnapos zarándoklaton vett részt Erdélyben, a Székelyföldön. A zarándoklat végcélja Kézdialmás-Baksafalva volt, ahol P. Kelemen Didák minorita atya a miskolci minorita templom építője született 1687-ben. A zarándoklaton résztvevő Móré József így számolt be útjukról.- Megható ünnepség keretében megkoszorúztuk Kelemen Didák atya bronzszobrát és a falu népével együtt a község fölötti dombon lévő, XVI. századbeli Szent Mihály- templomban - ahol Kelemen Didá- kot megkeresztelték - ünnepélyes szentmisén imádkoztunk a szentéletű templomépítő szerzetes boldoggá avatásáért és egymás lelkiüdvéért. A több mint kétezer kilométeres út során felkerestük a nagyváradi, a gyulafehérvári püspöki székes- egyházat, a kolozsvári Szent Mi- hály-templomot, Nagyenyeden a szépen felújított minorita templomot. Szentmisén énekeltünk a má- riaradnai, a csíksomlyói búcsújáró helyen, s az aradi, a marosvásárhelyi minorita templomokban. Megkoszorúztuk az aradi vértanúk emlékművét, Segesvár-Fehéregyházán pedig Petőfi-emlékművét. Es mindezek mellett persze gyönyörködhettünk Erdély történelmi emlékeikben (Vajdahunyad vára, Mátyásszobor, Teleki Téka stb.), népművészeti értékeiben is (Korond, Kalota- szeg-kőrösfő), és csodálatos természeti szépségeiben is. A népfőiskolákról Budapest (ÉM) - A Magyar Népfőiskolái Társaság kiadásában a közelmúltban jelent meg a Népfőiskola és önkormányzat című kiadvány. A Társaság 1992-ben rendezett ezzel a címmel országos tanácskozás- sorozatot, megfogalmazva a két intézményrendszer együttműködésének alapelveit. A könyv megjelentetésének az a célja, hogy rávilágítson: az önkormányzatok és a népfőiskolák együttműködése mindkét fél és az általuk szolgált lakosság közös érdeke. A kötet szerkesztője, a társaság elnökségi tagja, Jagasics Béla a kiadvány előszavában így jellemzi az önkormányzatok és népfőiskolák jelenlegi kapcsolatát: ,A skála sokszínű: a tanfolyam jellegű polgárképzőktől a hátrányos helyzetű rétegek esélyjavító felkészítéséig, a térségfejlesztő, településközi együttműködést elősegítő tréningektől a mentálhigiénés tanfolyamokig, a képviselő-testületi fejlesztő alkalmaktól a munkanélküliek speciális átképzéséig terjed. (...) Még sok helyen gátolja az egymásra találást az információhiány, a téví- télet, a személyi torzsalkodás, a túldimenzionált politikai megosztottság. Mindezek fóloldásához segítséget adhat összeállításunk.” A kötetben a konferenciákon elhangzott előadásokat követően tudományos elemzés olvasható a ’90- ben kialakult önkormányzati rendszerről. Polgármesterek és népfőiskolaszervezők számolnak be a népfőiskolák településükön betöltött szerepéről, majd a két intézményrendszer kapcsolatépítésének eljárásaival, módszereivel ismerkedhetünk meg. A könyv tanulmányozását egyaránt ajánljuk az államigazgatási-önkormányzati tisztségviselőknek, polgármestereknek és képviselő-testületi tagoknak, a népfőiskolaszervezőknek és tanároknak, köz- művelődési szakembereknek. A kötet korlátozott példányszámban a Magyar Népfőiskolái Társaság Népfőiskola Intézete címén ingyenesen megrendelhető (Budapest, 1011, Corvin tér 8., telefon: 06 1 201-49-28). ERZSEBET Díj 1994. SÄÄSS Ezúttal is - az alapszabálynak megfelelően - az elmúlt sziniévad kiemelkedő művészi teljesítményeiből válogattak a zsűritagok, ki-ki a saját kategóriájában ötöt. Közülük mindegyik díjat érdemelne, de nyertes kategóriánként csak egy lehet. A közönség - vagyis most Ön - dönti el: a legjobbak között ki legyen az első azzal, hogy az ő neve elé tesz (minden kategóriában) egy X jelet. 1994. október 8-ig küldheti be a következő címre: ERZSEBET-DÍJ, BP. 116. PF. 21.1306. Az 1994-es Erzsébet Díjkiosztó Gálaestet a Szolnoki Szigligeti Színházban rendezzük. TV-közvetités november 18-án. Ön is nyerhet, nemcsak a művészek! A szavazatok számítógépes, hiteles feldolgozása után a szavazók között 23 db 5000 forintos váráslási utalványt sorsolunk ki. SZÍNHÁZ (Tarján Tamás ajánlatai) A SZÍNÉSZNŐ B SZÍNÉSZ □ 1 BÉRES ILONA (Görög) □ I. GÁLFFI LÁSZLÓ (II Edward) □ 2. BOZSIK YVEFÉ túrriö) G 2 GORÖG LÁSZLÓ (Görög) „ □ 3. CSÁKÁNYI ESZTER (Teicett) □ 3. KEZDY GYÖRGY (Uvegdpö) □ 4 MÁTHE ERZSI (Ma este improvizalunN) G 4, KULKA JÁNOS (Görög) □ 5. TAKÁCS KATAIN (Görög) □ 5 SZARVAS JÓZSEF (Oidipus) FILMMŰVÉSZET (Dr. Veress József ajánlatai) C SZÍNÉSZNŐ D SZÍNÉSZ □ l ALMASI ALBERT ÉVA (Sátántangó) □ 1. DERZSI JÁNOS iSátantangó) C 2 BASTI JULI (Az álommenedzser) □ 2. FUNTEK FRIGYES (Balkan1 Balkán1) G 3 BORCSOK ENIKŐ (A turné) □ 3 KOVÁCS LAJOS iWoyczek) □ 4 K0VÁTS ADÉL (Ködl □ 4 SZAKÁCSI SÁNDOR (Az álommenedzser) □ 5.0ZSDA ERIKA (Fényérzékeny lödénél) □ 5 SZŐKE ANDRAS (Kiss Vakond) RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ (Dalos László ajánlatai) F SZÍNÉSZ E SZÍNÉSZNŐ □ 1 ALMASi ÉVA (A nöstényfarkas- Rádió) □ 2 CSÁSZÁR ANGÉLA (István király-TV| □ 3. CS0M0SMARI iVérnasz - Raoiol [j] 4. PARTOS ERZSI (A Te szoigá'oo - Rádiói □ 5. TEMESSY HÉDI (Oregöereny - TV) □ 1 GERA ZOLTÁN (A pápa öccse - Rádió) □ 2. HORVATH SÁNDOR (Öregberény - TV) □ 3 HUSZTI PÉTER (Szerep. Alibi - TVI □ 4. SINKÓ LÁSZLÓ (Oroszország-Rádió) fj ö. SZABÓ SÁNDOR (Hars Ernő versei - Rádiói G ÉNEKESNŐ G 1 BALATONI EVA IA Kékszakállú herceg vara) □ 2. MIKLÓSA ERIKA (Varázsfuvola) □ 3 MISURA ZSUZSA (Don Carlos) □ 4 PANCZÉL ÉVA (Carmen) □ 5 SZILFAI MARTHA (Aida) I SZÍNMŰÍRÓ (Czine Mihály ajánlatai) ! _I I ESTERHAZY PÉTER (Egy nehéz nap éjszakája) □ 2 F0RGACH ANDRÁS iTerceltl ÍZ! 3. GÖRGEY GABOR IKomámasszony. hol a slukker?) ÍZ: 4 NÁDAS PETER iTemeléS) i_, : SZABÓ MAGDA íRegwódi tödénél) O PERA (Ütő Endre ajánlatai) H ENEKES □ 1 BANDI JÁNOS (Dózsa György . □ 2 BERCZELLY ISTVÁN (Don Carlos) □ 3 KÁLMANDI MIHÁLY IRajna kincse) □ 4 KELEN PÉTER (Don Carlos) □ 5 MOLNÁR ANDRAS iBank ban) J RENDEZŐ (Kállai Ferenc ajánlatai) O 1 ASCHER TAMÁS (Jelenetek egv kivégzésből) □ 2 BENEDEK MIKLÓS (lllalszédár) D 3. ESZENYI ENIKŐ (Heilbronm Katica) □ 4. KERENYI IMRE (Amadeus: Sluad Mána) □ 5. RUSZT JÓZSEF III. Edward) K HUMORISTA (Antal Imre ajánlatai) □ 1 ELES ISTVÁN □ 2 IH0SJÓZSEF □ 3 MAKSAZOLTÁN □ 4 SELMECZI TIBOR □ 5 TRUNK0 BARNABAS A BEKÜLDŐ NEVE ÉS CÍME: A tér zenéje Miskolc (ÉM) - Kalmár Péter karmester vezetésével nyolcadik térzenét adja idén a MÁV koncertfúvószenekar. Műsorukban népszerű dallamokból, szólaltatnak meg részleteket, így a Macskák, a Volt egyszer egy vadnyugat, a La Mancha lovagja dallamait ismerheti fel a közönség. Természetesen - ahogy az a fúvószenekaroknál szokás - indulókat is megszólaltatnak a vasárnap délután öt órakor kezdődő tapolcai koncertjükön. Műszaki múzeum Lillafüred (ÉM) - Majdnem valószínű, hogy az Országos Műszaki Múzeum lesz a tulajdonosa a lillafüredi Kohászati Múzeumnak és az Ómassai Őskohónak is. A Dímag Rt. ugyanis pályázatot írt ki, hogy értékesítse a tulajdonában lévő múzeumokat: a már említett két intézményt és a Budapesti Öntödei Múzeumot. Tavaly decemberben még olcsón adták volna, egyetlen forintot kértek a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól, ám az üzlet nem jött össze, mert közben a gazdasági vezető úgy gondolta, többet is lehetne kapni. Június végén bontották fel a pályázati borítékokat, ahol két pályázó azonnal kiesett, maradt az Országos Műszaki Múzeum illetve a Bányászati Központ, akik csak az öntödei múzeumot pályázták meg. Jelenleg a Művelődési Minisztérium engedélyét várja a Bányászati Központ, de úgy néz ki, nem kapja meg, s akkor mindhárom intézményt az Országos Műszaki Múzeum veheti át. Hogy milyen összegért, azt még nem tudni. Döntés augusztus végén születik majd. Alapítványi iskola Székesfehérvár (MTI) - Többszörös a túljelentkezés a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolára. Az 1992-ben alapítványi főiskolaként - a megyei jogú város önkormányzata és a Comenius Tanulmányi Társaság kezdeményezésére - létrehozott intézményben az ősszel már ezerkétszáznál több ifjú hallgatót oktatnak. A német és az angol nyelvtanári, valamint a közgazda, szállodás és idegenforgalmi szakemberképzés mellett az idén megkezdik a francia szakos nyelvtanárok, valamint a kommunikátorok - magyarán újságírók - oktatását is. A nyelvtanárképzésre háromszoros volt a túljelentkezés, s 104-105 felvételi pontot szerzett fiatalok között válogattak. A vártnál is nagyobb volt az érdeklődés a kommunikáció szak iránt: az újságírókat, tv- és rádióriportereket képező szakra - amely Győrfíy Miklós szakmai irányításával működik majd - a tervezett 80 helyett 92 fiatalt vettek feljelentkező ennél jóval több volt, de a főiskolának nincs oktatótenne, kollégiumi helye ennél több haliga' tó számára. Már most „kinőtte” ugyanis azt az épületet, amely annak idején MSZMP oktatási igazgatóságként szolgált. A meglevő 300 fős előadóterem mellé tavaly már építettek egy másikat, s bővítették a kollégiumot is. Egy Woodstock New York (MTI) - Csak egy emlékkoncertre kerül sor a legendás wo- odstocki fesztivál 25. évfordulója alkalmából, ugyanis a csekély érdeklődésre való tekintettel a szervezők lemondták a „Bethel 94” rendezvényt, amelyet Woodstock közelében, az eredeti helyszínen tartottak volna meg. A New York Times keddi számának egyik tudósítása szerint a „Bethel 94”-et szervező Shea Entertainment Inc. közölte: a várt 50 ezerrel szemben csupán ezerhatszázötven belépőjegyet adtak el, így nincs e- sély a vállalkozás anyagi fedezetének biztosítására. Sid Bernstein, akinek éveken át dédelgetett terve volt az ünnepi rendezvény megtartása, már a hét végén kivált a rendező testületből. Az immár vetélytárs nélkül maradt, Saugertiesben megtartandó „Wood- stock 94” fesztiválra is kapható még néhány tízezer jegy, az augusztus 13-14-i koncert rendezői azonban mégis elégedettek az eladással. Ok egyelőre négy százharmincöt dolláros jegyből álló csomag-belépőket értékesítettek, hogy lehetőleg minél több rajongó érkezzen egy autóval és ezáltal parkolóhelyet takarítsanak meg.
