Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Túlius 5m Kedd-----------APROPÓ----------­K öltői tömeg Fecske Csaba Szép kis csomagocskát hoz a postás, után­véttel. Egy Adyt kell leperkálnom érte. A csomag könyvet rejt magában. Értéket te­hát. Kagyló a gyöngyöt. Egy testes versan­tológia búvik meg a dobozban. Borsod és Szabolcs költőinek versgyűjteménye. Affé­le regionális szellemi erőmű ez, meglátjuk, hány kilowattos. A két legelmaradottabb, leginkább leépült megye szellemi produk­tuma ez a könyv, a szellem napvilága, amely íme, ragyog - föltehetően - minden ház ablakán Borsodban és Szabolcsban, falun és városon egyaránt. Mert kérem ez már a XX. század, és nem a Petőfték elma­radott XIX. százada. Lapozgatom a vaskos könyvet, vigyáznom kell, nehogy a lábamra ejtsem, nem úsz­nám meg nyolc napon belül, de lehet, hogy így sem úszom meg. 196, írd és mondd: százkilencvenhat költő több mint kétszáz versét olvashatom a csaknem félezer olda­las kötetben. Magasságos egek! Te, az üz­letszerű kéjelgés bűnébe esett, festett életű múzsa! Hát született ennyi költő Homérosz óta a világon ?! Ha csalt két megyében százkilencvenhat, akkor mennyi tizenkilencben?! TÁRLAT Aranyo s ap átiak Réti János: Öreg galambdúc Miskolc (ÉM) - Természetesen azok, akik részt vesznek az Aranyosapát,i Alkotótelep mostani, a miskolci Mini Galériában tegnap megnyílt kiállításán, nem mind aranyosapáti­ak, sőt talán nincs is senki köztük, aki ebbe a kis szabolcsi faluba való. Mégis, jogos a címbe­li meghatározás, hiszen - ahogy az alkotótelep létrehozója, Tiszai Nagy Menyhért úja - „tün­tetőleg ebben a fényesnek semmilyen szem­pontból sem nevezhető faluban nevezik magu­kat az Aranyosapáti Alkotóház tagjainak”. Céljuk a művészet körén kívül - de azzal érintkezve - is megfogalmazható. Vallják, és munkásságukkal, együttlétükkel bizonyítják, hogy a régió lakosai együvé tartoznak - nem­zeti, nemzetiségi hovatartozásuktól függetle­nül. Egymásra vagyunk utalva, mert összeköt a földrajzi közelség, a közös múlt, a hasonló mentalitás. Kárpátalja, Délkelet-Szlovákia, Észak-Nyugat Erdély és természetesen a ve­lük határos magyaroszági régiók csak mester­séges államhatárokkal választható szét. Az alkotótelep tárlatán Nagyferenz Gyula, Iván Ambrus, Petky Péter, Csótó László, Igor Holes, Réthi János, Angyal Sándor, Majoros Zoltán, Báláz Dusán, Nagy Zoltán Öcsi, Rin- kács Sándor és Tiszai Nagy Menyhért munkái láthatók. Környezeti nevelés Jósvafő (ÉM) - A Hernád-, a Sajó-, a Bódva- völgyében élő, környezetükért aggódó pedagó­gusok vettek részt az ETP-alapítvány - az Aggteleki Nemzeti Park által szervezett - tré- ningjén. A Jósvafőn megtartott kétnapos program témája a környezeti nevelés volt. A találkozó jó alkalmat adott a véleménycserék­re, módszervásárokra. Igazi műhelymunka alakult ki a résztvevők között. A tréning irá­nyítója, Joseph Szakos angol nyelven közvetí­tette az angolszász módszereket, így a szak­mai továbbképzésen túl lehetőség adódott a nyelvgyakorlásra is. Nem Rigoletto sántított Miskolc (ÉM - BG) - Minden feltétel adott volt a kirobbanó sikerhez: Verdi csodálatos zenéje, nemzetközi sztá­rokból álló csapat, fantasztikus hely­szín, zsúfolásig telt nézőtér, ideális idő. A diósgyőri várban július 2-án megtartott Rigoletto-premier valahogy mégis langyosabbra sikerült a vártnál. Nem is annyira a történettel volt a baj, hanem a történéssel. Az oszt­rák rendező, Bruno Berger Rigolet- tója a premieren nem jött le a szín­padról, nem árasztotta el a nézőte­ret, a dráma végig a pódiumon zaj­lott, a befogadó pedig kénytelen volt tudomásul venni, ezúttal nem tud részesévé válni az előadásnak, csak szemlélődik. Pedig Bruno Berger mindent elkövetett azért, hogy ez ne így történjen. Igyekezett maxi­málisan kihasználni a vár adottsá­gait, ötletesen mozgatta a kórust, és ugyanúgy, mint tavalyi rendezése­kor, elszakadva a hagyományoktól kicsit tovább is gondolta a művet. A darab lehetőségei sajnos csak ar­ra elegendőek, hogy a rendező némi bepillantást engedjen a főhős álarca mögé. Rigoletto évek óta tart attól a pillanattól, hogy a külvilág előtt tit­kolt lánya, Gilda óhatatlanul az enyhén szólva is élveteg mantuai herceg bűvkörébe kerül. A lányát és a pozícióját egyaránt féltő férfi két­ségbeesetten keresi a megoldást, képtelen belenyugodni, hogy Gildán kívül egyetlen őszinte emberi kap­csolata sincs. Ezekben a pillanatokban nem az ironikus, gőgös, öntelt, testi hibáját védőpajzsként maga előtt toló Rigo­letto van jelen a színpadon, hanem az esendő ember, akinek már nincs lehetősége arra, hogy valódi arcát mutassa környezetének. Dán Ser- bac (Rigoletto) vitathatatlan érde­me, hogy a főhős mindkét arca végig Kazincbarcika (ÉM) - Tizenkettedik al­kalommal rendezik meg Kazincbarci­kán az Ifj. Horváth István Nemzeti és Nemzetközi Amatőr Színjátszó Feszti­vált. A program holnap délután négy órától az Egressy úton zenés felvonu­lással kezdődik, fél öttől az Egressy Béni Művelődési Központ előtti téren Angyal Mária, a Magyar Művelődési Intézet Kortárs Művészetek Osztályá­nak vezetője mond megnyitóbeszédet. „Vállalom - mi mást tehetnék? - a dolgot: igen, olyan előadásokkal hívtam meg az együtteseket, ame­lyek nekem tetszettek - úja Sol- ténszky Tibor beköszöntőjében. - Semmilyen más megfontolás nem mozgatott. Technikám az volt, hogy igyekeztem nézőként beülni a zsű­Boldogkőváralja (ÉM - DK) - A tábor már bezárt, a gyerekek talán illbon, talán máshol folytatják a nyarat, de az biztos, hogy velük van az a rengeteg tárgy, amit az elmúlt egy hét alatt a bofaogkőváraljai kreatív kuckóban, Kissné Kormos Csilla táborában készí­tettek.- Régóta tartok játszóházat a mis­kolci Ady Művelődési Házban - kez­di a táborvezető, aki egyébként óvónő, 11 éve van a pályán, és a miskolci Könyves Kálmán utcai óvodában dolgozik. Saját műhelyt alakított ki otthon, úgyhogy a hét­végi foglalkozásokat ott tartják. A mostani táborának a „magját” is azok a gyerekek alkotják, akik rend­szeresen eljárnak a játszóházba. Beszélgetés közben a gyerekek el­csábítanak. A fiúk a „titkos helyre” hívnak, egy fa mögé bújnak el, s pil­lanatokon belül felém irányul az összes gyermekkéz-faragta íj. Aztán „kilovagolnak” a szintén maguk ké­szítette paripán...- Ez a ló értéket nem képvisel - folytatja Kormos Csilla - hiszen anyagi vonzata minimális, de nincs olyan tárgy, amivel szívesebben ját­szanának, mint amit maguk készí­tenek. A gyerekeket manuális fog­lalkozásokkal meg lehet fogni. Sok­kal fontosabb számukra a saját ke­zük munkája, mint a boltban vásá­rolt több ezer forintos játék. Érde­kes, hogy ezeknek a gyerekeknek, akikkel foglalkozom, más a szemlé­A Rigoletto Diósgyőrben hiteles és őszinte, egyszerre félel­metes és szánalmas figura, aki szin­te törvényszerűen veszít el mindent egyetlen pillanat alatt, ami fontos volt az életében. Rigolettón kívül szinte mindenki sé­mák szerint él a színpadon. A fel­szarvazott félj átka mögött nem ér­ződik a mindent elborító fájdalom, csak a sértett férfiúi hiúság, Gilda szinte szánnivalóan naiv, aki még megaláztatása után is képes felál­dozni magát. Bár Charlae Olaker Gildája tett némi kísérletet arra, hogy ez a teljesen értelmetlennek tűnő áldozat inkább menekülés le­gyen a halálba. Peter Daaliysky (Sparafucile) bérgyilkosa kimondot­tan szenvtelen, aki szinte már nem is a pénzért öl, hanem egész egysze­rűen azért, meid ölni jó. Maddalena (Molnár Anna) sem annyira a her­ceg életéért aggódik, mint inkább saját helyzetét félti. Ezekkel együtt az előadás még ki­romak fenntartott székbe és hagy­ni, hogy a produkció hasson rám. Két esztendeje kollégám Sándor L. István úgy látta, hogy a magyar színház állóvizét az amatőr/alter- natív színházak fogják mozgatni, hogy ók kínálják a valódi alternatí­vát a profikkal szemben, akik ver­gődnek tér- és funkcióvesztésük okán. Most, hogy mintegy ötven amatőr színházi előadást láttam ja­nuár vége óta, ellent kell mondjak neki. A megváltás elmarad és el is fog maradni, mert másról szól a helyzet és más irányba mutatnak a résztvevők szándékai és vállalásai. Az alternatívok sem alternatívát keresnek, hanem önmagukat, szín­házat akarnak csinálni, mondani a magukét saját szókészletükkel, s létük is. Könnyebben meglátják a szépet. Van összehasonlítási ala­pom, hiszen járok vidékre is játszó­házat tartani, és azt látom, hogy ál­talában még az ollót is másként ve­szik kézbe azok a gyerekek, akik először vesznek részt ilyenen. Az óvónő elvégzett fazekas- majd kosárfonó-tanfolyamot, szakköny­veket olvasott a népművészetről, hagyományőrzésről. Nézelődik a vásárokban, keresgéli, mit lehetne kipróbálni a gyerekekkel. Mondja, ez külön csoda, hiszen mindent ki lehet próbálni. Áprilisban Hollókőn járt vásárban, ott látta a somogyi kaparttojást, amit azt megelőzően csak képeslapról ismert, de nem tudta, hogy kell csinálni. Ott megta­robbanó siker lehetett volna, mert Dan Serbac, Peter Daaliysky és Molnár Anna hangja hűen adta vissza azt, amit Verdi megálmodott. Charlae Olaker többször bizonyta­lankodott, hangja fátyolossá vált, néha idegenül mozgott a színpadon. Az est legnagyobb csalódását mégis Jose Antonio Campo okozta. Az ál­tala megformált herceg már hitelte­lenül durvára és közönségesre sike­redett és ezen az előadáson a spa­nyol operista a hangját sem igazán találta, többször függetlenített ma­gát a zenekari kísérettói, sőt eseten­ként intonálása kimerítette a ha­misság fogalmát. Mindettől függetlenül a közönség hálásnak és kicsit szigorúnak is bi­zonyult, a visszafogott tapsból a leg­több Dán Serbacnak, Charlae Ok­kernek, Peter Daaliyskynek és Bru­no Bergernek jutott, akik mindent elkövettek azért, hogy Verdi műve kellemes élményt okozzon. ehhez megteremteni a fennmara­dás anyagi feltételeit.” A július 10-ig tartó fesztiválon 14 társulat mutatkozik be. A megnyitó napján a budapesti Civil negyed mutatja be Szín és más című pro­dukcióját, majd a szintén budapesti Extra muros együttes Ionesco Kü­lönóra című darabját adja elő. Este kilenctől szlovákiai együttes lép színpadra. Csütörtökön délután négytől a budapesti Dream team, majd az Origó színpad mutatkozik be. Pénteken német, erdélyi, buda­pesti, jászberényi csoportok lépnek színre. Szombaton a szombathelyi Ferrum Színpad, a pesti Andaxín- ház, a gödöllői Kerekasztal Színházi Társulás, a törökországi Maliye Theater szórakoztatja a közönséget. nulta, és húsvétkor már együtt ka­partak a gyerekekkel. - Az óvódá­saim nem maradhatnak ki semmi­ből - mondja. - Amit én megisme­rek, azt előbb-utóbb ők is megisme­rik. De legmagasabb szinten persze a kreatív kuckóban foglalkozhatom a gyerekekkel. Ezért tartóm már második alkalommal ezt a tábort, hogy még magasabb szintre jus­sunk. Csodálatos seprónyél-pari- pák, íjak, tarisznyák, textilbatikok készültek, korongozást tanultak egy fazekastól, kosárfonást egy ko­sárfonótól. Komoly tárgyakat készí­tettünk itt is, de nem csak a gyere­kek tanulnak tőlem, hanem sokszor ők vezetnek rá engem az újra, a másra... Székelyföldi képek Miskolc (ÉM) - Örökös gond, hogy nem ismeijük eléggé a nemzetiségi területek magyar kultúráját. Bár az irodalom „fehér foltjai” lassan el­tűntek, hiszen a kézirat könnyeb­ben vándorol, viszont kevésbé is­mert a képzőművészet, mert a mű­alkotások szállítása, vámkezelteté­se már jelentős szervező, egyeztető munkát igényel. Ezen a téren úttö­rő munkát végzett a Székesfehérvá­ri Művészek Társasága. A térség művészeinek Csíkszeredái bemutat­kozása után mintegy ötven, Brassó, Kovászna és Hargita megyében élő művész tárlatát fogadták viszont a fehérvári művelődési házban. A szé­kesfehérvári önkormányzat jóvoltá­ból most ezeket a festményeket, szobrokat, grafikákat a miskolci kö­zönség is megtekintheti. A székely­földi művészek tárlata augusztus 14-ig látható a Herman Ottó Múze­um papszeri kiállítási épületében. Rigoletto féláron Miskolc (ÉM) - Hogy minden ér­deklődő megtekinthesse az idei Miskolci Nyári Fesztivál egyik leg­nagyobb szabású előadását, a Rigo- lettót, a Fesztváliroda diákoknak és nyugdíjasoknak 50 százalékos ked­vezménnyel árusítja a jegyeket. Festett világ Miskolc (ÉM) - A Japán Mezőgaz­dasági Szövetkezeti Szövetség és annak kiadó vállalata, valamint a Nemzetközi Raiffeisen Unió nem­zetközi gyermekrajzpályázatot hir­detett az elmúlt év végén. A verseny témája a természet volt. A magyar pályázók kiemelkedő teljesítményét bizonyítja a napokban kiosztott hat arany, tíz ezüst és tíz bronz kitünte­tés. Megyénkből arany minősítést kapott Csonka Diána, a miskolci Mátyás király utcai óvoda növendé­ke és Marosi Miklós, a miskolci Kaffka Margit Általános Iskola II. osztályos diákja. Ugyancsak szépen szerepeltek a miskolci diákok az UNICEF és a Blikk által meghirdetett gyermek­napi rajzpályázaton. Az elmúlt hét végén megtartott eredményhirde­tés szerint a tizenkét nyertes közül hárman miskolciak. Balázs Roland és Fekete Zsuzsa a Kaffka Margit Általános Iskola tanulója, _ Papp Csenge pedig a Szabó Lőrinc Általá­nos Iskola diákja. A mi iskolánk Szeged (ÉM) - A Csongrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat az idén 31. alkalommal ren­dezte meg Szegeden a hagyomá­nyos pedagógiai nyári egyetemét. Ezúttal A mi iskolánk címmel az is­kola pedagógiai programjáról ta­nácskozik a mintegy 150 résztvevő a hétfőn kezdődött, péntekig tartó rendezvényen. Ponthatárhúzás Budapest (MTI) - A felsőoktatási intézmények többségében július 5- étől tárgyalnak a felvételi ponthatá­rokról. A megállapított ponthatáro­kat az országos napilapok rendelke­zésére bocsátják - tájékoztatta Ba­kos Karoly, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium főtanácsosa hétfőn az MTI-t. - Elmondta: első­ként július 5-én az egészségügyi fel­sőoktatási intézmények vezetői ér­tekeznek. A természettudományi egyetemek, főiskolák felvételi pont­jairól július 6-án döntenek. A köz­gazdaságtudományi felsőoktatási intézményekben július 7-én, az ag- rárfelsóoktatási intézményekben pedig július 12-én határoznak. Júli­us 13-án döntik el az illetékesek, hogy hány ponttal juthatnak be a jelentkezők a jogi egyetemekre. Az ELTE BTK-n a július 14-én szabják meg, hány elért pontszám elegendő alihoz, hogy gólyává válhasson va­laki. A tanár- és tanítóképző főisko­lák ponthatárairól július 15-én dön­tenek. A műszaki egyetemek és főis­kolák felvételi küszöbszámairól - mivel ott nincsenek szóbeli vizsgák - már június 15-én határoztak - kö­zölte a tárca illetékese. A művelődé­si minisztérium a július 16-i napila­pokban közli azoknak az intézmé­nyeknek, szakoknak a listáját is, ahová még lehet jelentkezni. Idén egyébként 83 ezren felvételiz­tek nappali tagozatra, közülük 32- 34 ezret vesznek fel. A felsőoktatási intézményekbe bejutottak száma az utóbbi négy évben megduplázódott. Az Origótól a Dream teamig A kicsik kreatív kuckójában Lovasok... Fotók: Dobos Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom