Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-26 / 97. szám
8 Ms Itt-Hon 1994. Április 26., Kedd r- MISKOLCI PORTRÉ A sajtos Miskolc (ÉM-B.A)- Molnár Ferencet (37) a magyar sajtó napja alkalmából soron kívül századossá léptette elő a borsodi rendőrfőkapitány. „Biztosan lehetne jobban roro: rarKQS ,v'°yu is dolgozni, de ezt akkor is a munkám elismeréseként értékelem. Úgy érzem, az utóbbi időben a megye rendőreinek életéről a korábbihoz képest több információ lát napvilágot”- mondja a megyei főkapitányság sajtosa. A frissen kinevezett százados Csincse- tanyán nevelkedett. A debreceni tanítóképzőben szerzett diplomát, majd tíz éven át tanított, akárcsak a felesége. „Sok volt egy családban két pedagógus, a kettőnk fizetéséből nemigen lehetett megélni. 0 a szakmájában maradt. Én viszont mindig is éreztem valamiféle késztetést rá, hogy a tiszti pályát válasszam. Amikor kilenc éve pályázatot írt ki a rendőrség, jelentkeztem”- magyarázza a pályamódosítás okát. A rendőrségen foglalkozott ifjúságvédelemmel. Volt életvédelmis, s harmadik esztendeje ő a sajtóreferens. Arról beszél, hogy ezt a munkát nem lehet biztos családi háttér nélkül jól végezni, ezért sokat köszönhet a feleségének. Az emberi kapcsolatok szerepét amúgy is sokra értékeli: „Igen fontosak a személyes kapcsolatok. Ez még akkor is igaz, ha közben tudom, hogy a rendőrséget nem nehéz eladni. A sajtó vevő arra, ami itt történik” - állítja. Tegyünk egy kísérletet- mondod neki. Egy vadidegen újságírónak vajon hogyan mutatná be a munkahelyét? „Igen nagy leterheltség mellet, de eredményesen dolgozunk. Ma kevesebb a bűncselekmények száma, több a felderített bűnügy. Egyre közelebb kerülünk a lakossághoz. Bízom benne, hogy ez a szakmai munkán kívül a sajtómunkának is köszönhető. Nincsenek tabu témák. Ami a közvélemény számára fontos, arról értesül” - feleli. Milyen jellemző tulajdonsággal kell rendelkeznie az embernek az ő pozíciójában? Erre az a válasza: „Kerülni kell a haragszomrádot, ha valaki a tisztesség határain belül mondjuk téves információt tesz közhírré. Meg kell véle beszélni a dolgot, hiszen az együttműködés mindkettőnk érdeke. Ha valaki túllépi a megengedhető határt, mondjuk valótlanságot állít, vagy indokolatlanul kedvezőtlen színben tüntet fel minket, azzal természetesen át kell értékelni az addigi munkakapcsolatot.” Öregkorban habzsolni az életet Bíró István Miskolc (ÉM) - Leegyszerűsítve erről is és még sok mindenről szól Adó Nikolaj „Hárman a pádon” című kesernyés játéka, amelyet Kovács Kristóf irányításával próbálnak a Játékszínben. A hetvenes években igen nagy sikert aratott Bulla Elma, Páger Antal és Bilicsi Tivadar triója a Pesti Színházban. A színház akkor vesz elő egy ilyen remek darabot, ha van három kiváló színésze és a ren- . dezőnek van - közhellyel élve- mának szóló mondandója a darabbal. Jelen esetben mindkettő megadatott. A három szereplő: Várhegyi Márta, Somló Ferenc és Sallós Gábor - a próbát látva nem is játsszák, hanem élik szerepüket! Idős színészek, fiatal rendező- Mondandóm van - kezdi próba utáni beszélgetésünket Kovács Kristóf, a rendező. - Még gyerekkoromban láttam ezt a darabot Budapesten. Kölyök lévén a színmű problematikájából: a megöregedésből, a halál- félelemből, a társadalomból történő kitaszítottságból akkor még nem sokat fogtam fel. Egy személyes indíttatású dolog sok mindent megértetett velem: késői gyerek vagyok, apám már idős volt, amikor megszülettem, így gyerekkorom és fiatalságom egy „öreg” emberrel telt el, akit nagyon szerettem és sajnos már elveszítettem. Ez a darab - a saját szűrőmön át nézve - is sokat jelent számomra. Kellett még egy olyan csupaszív munkatárs Csik Sári személyében, aki súgó, ügyelő, rendezőasszisztens és színházi „mindenes” egy személyben. „Szükség van rám...”- mondja Csik Sári- Az igazgató úr megkért, vállaljam el ezt a feladatot. Boldogan mondtam igent erre a megtiszteltetésre. A rendező úr mellett visszafiatalodok egy kicsit - nyugdíjas létemre. Jól érzem magam a színészek között, hiszen nagyon sokat dolgoztam velük együtt ügyelőként, súgóként, legutóbb nézőtéri felügyelő voltam. Nekem is nagyon jó érzés, hogy még szükség van rám... - mondja erről. A színjáték valamiképp erről is szól, mennyiben tart igényt a társadalom az idősebbekre, mennyiben segíthetik egymást a mindennapi problémák megoldásában. Kovács Kristóf így folytatja a beszélgetést: Tehetségük legjavával élik színpadi életüket- Első látásra nagyon szomorúnak tűnik a darab, nagyon sok elmulasztott lehetőségről szól, a kitaszítottság érzéséről. Három idős emberről, akiket a társadalom mintegy kiszór magából - mondván, rájuk már nincs szükség -, mégis egymást segítve bebizonyítják: igenis öreg korban is habzsolni lehet az életet. A három színész tehetségük legjavát adva, ötleteik tárházát kimerítve segítik munkámat. Élik színpadi életüket és nem eljátsszák szerepeiket. Ez a legtöbb, amit nyújthatnak. Szerencsém volt 4 évig Svédországban főiskolára járni, voltak kitűnő tanáraim, rengeteget tanultam tőlük, de amit most és itt tanulhatok színészeinktől, az pótolhatatlan: a szívnek és a művészi agynak működését, a szakma eÜeshetetlen fortélyait, trükkjeit, varázslatait. Jó jel, hogy egyirányban haladunk, amit majd a május 7-i bemutató is igazolni fog a Játékszínben. És remélhetően a sikerszéria is - fejezi be nyilatkozatát Kovács Kristóf rendező. Gyerekek honi rajzasztala % Jön a nyár A miskolci Mészáros Alexandra (7 éves) rajza AZ*ÉSZAK-MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE •1994. április 26. • II. évf. 17. szám Igaz-e, hogy nem tart majd lei év végéig az a pénz, amelyet a miskolci közgyűlés a helyi oktatási intézményekben dolgozók 1994-es bérére biztosított? Erről kérdeztük a grémium költségvetési bizottságának soros elnökét. Válasza a 2. oldalon olvasható. Fotó: Fojtán László Tanárt tanítani tanítják a tanárt Miskolc (ÉM - B A) - Répási Gáborné, a miskolci Herman Gimnázium angol-magyar szakos tanára Angliában tanulja meg, hogyan kell tanárokat tanítani. A pedagógus egy olyan kurzusra jelentkezett, amelyet a Világbank is támogat és amelyet a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Aapítvány (FE- FA) finanszíroz. Az International House Nyelviskola és Tanárképző Központ az ország különböző pontjairól kiválasztott 12 angoltanár részére szervezte meg a tanárképzésre felkészítő programot. Ebből a régióból egyedül a Herman tanárnője került a csoportba. A program első részeként Budapesten foglalkoztak a tizen- kettekkel. Űj módszereket ismertek meg, amelyeket rögtön ki is kellett próbálniuk. Ezek a módszerek eredményesebbé tehetik a nyelvtanítást - mondta el lapunknak Répási Gáborné. Megtanulta például, hogy miként lehet megháromszorozni azt az időt, amit a diákok be- széltetésére fordít az órán. Május 8-a és július 3-a között Londonban folytatják a magyarországi tanárok a tanulást. Családoknál szállásolják el őket. Várhatóan nem sok idejük marad rá, hogy a várossal ismerkedjenek, hiszen kellően be lesznek fogva. Amellett, hogy állami iskolákat látogatnak, fel kell készülniük egy speciális, nyelvtanárok számára kidolgozott nyelvvizsgára. Ezenkívül önálló kutatást folytatnak majd egy, a tanárképzéssel kapcsolatos szabadon választott témában. Ehhez rendelkezésükre áll az International House könyv- és videóiéra, számítógépes központja. Ha a miskolci tanárnő elvégzi a kurzust, tanárok tanításával foglalkozhat. Mint fogalmazott: a tanultaknak igen nagy hasznát veheti ősztől. Ekkortól ugyanis rendszeresen hospitál- nak a Miskolci Egyetem nyelvszakos hallgatói a Herman Gimnáziumban. (Ahol mellesleg első osztályban harmadik éve - kísérleti jelleggel - heti tíz órában tanítják az angolt. Év végére - egy év alatt! - a középfokú nyelvvizsgáig jutnak el a tanulók.) Magyarországon egyébként nincsenek igazi hagyományai a tanárokat tanításnak. Ugyanazt az egyetemet végzik el azok is, akik középiskolában dolgoznak, mint akik később az egyetemi hallgatók oktatásával foglalkoznak. „Rengeteg nyelvtanárt képeznek az egyetemek. Mégsem jönnek a fiatalok. Ennek az anyagi megbecsülés hiányán kívül nyilván az is az oka, hogy a gyakorlat során rossz tapasztalatokat szereznek. Ezen lehetne változtatni” - fogalmazott Répási Gáborné, aki arról is beszámolt, hogy a kurzus eddigi részében is nagyon sok humánus, gyermekközpontú módszert ismert meg. „Részben minket igazoltak” Egy sokakat érintő vitás fűtési ügy szakértői véleményeiből (3. oldal)- A TARTALOMBÓL - Politikai szempontok Politikai szempontok színezhetnék át a közgyűlés tulajdonosi bizottságának munkáját, hiszen a grémium tagjai valamennyien önkormányzati képviselők, azaz pártok képviseletében a közgyűlésbe jutott helyi politikusok lennének. A megyeszékhely polgármesterét támogató egyik frakció vezetője egyebek között ebben látja az okát, hogy nem született megállapodás a bizottság létrehozása érdekében a képviselőcsoportok között a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának módosításáról. (2. oldali Ahol szavazhatnak Folytatjuk a miskolci szavazókörök listájának közlését. Ezúttal azt tudhatják meg, hogy hol lehet majd leadniuk május 8-án a szavazataikat azoknak, akik a 4-es számú egyéni választókerületben élnek. \r' 1£A '^5 (4. oldali Víz, 150-ert? Az nem igaz, hogy vállalkozásba kívánják adni a vasgyári temető csapját. Az viszont úgy tűnik megfelel a valóságnak, hogy évente 150 forintot kell majd fizetniük az itt eltemetettek hozzátartozóinak a vízért. (5. oldal) Választásra készülve Már a választásokra készülnek a Városgondnokságon, ahol megrendeltek 200 darab dupla szavazófülkét. Ezek elemekből összerakható szerkezetek. Két választás között akár kiállítási paravánként is hasznukat lehet venni. , (7. oldali A sajtos Molnár Ferencet, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferensét mutatjuk be Miskolci portré című rovatunkban. A 37 éves férfit a magyar sajtó napja alkalmából soron kívül léptették elő századossá. Szerinte a sajtó vevő arra, ami a rendőrségen történik. (8. oldal) Hárman a pádon Egy ismert darab bemutatójára készülnek a miskolci Játékszínben. A Hárman a pádon című, az idősek világáról szóló mű fiatal rendezője nyilatkozik lapunknak. (8. oldal) Molnár Ferenc
