Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
KIADÓI PÉLDÁNY 1994. március 16., szerda Kossuthról és családjáról „Leborultam megcsókolni a földet, midőn Zemplénbe léptem.” Ez a mottója annak a kiállításnak, amely a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumban nyílt. (8. oldal) Inkubátorból a városba Az ilyen típusú konferenciákon beszélgetés igazán akkor van, ha az emberek végig együtt vannak. Hiszen a fontos dolgokról sokszor a vacsoránál esik szó. (8. oldal) A „kirakatfosztogató” A Mindent vagy' semmit! tévévetélkedő eddigi legsikeresebb versenyzőjét várom. Ko- daj Bence pontosan érkezik, hátán kis hátizsákkal... (9. oldal) BORSOD - ABAÜJ Kossuth-mellszobor Bicskén Bicske (MTI) - Megváltoztak történelmünk követelményei: nehezebb feladatot kaptunk talán, mint annak idején Rákóczi, Kossuth és 1956 ifjai: most nem életünk árán, hanem túlélve a nehéz időket, életben maradva kell szolgálnunk, tetteinkkel kell magasra emelnünk a nemzetet és a hazát. Egyebek között ezeket hangsúlyozta Szabó Iván. A pénzügyminiszter kedden Bicskén, a Kossuth Lajos mellszobrát - Domonkos Béla szobrászművész alkotását - avató, 1848-49 dicsőséges eseményeire emlékező ünnepségen beszélt. Népünk a nemzeti függetlenségért és a szabadságjogokért vívott harcairól, azok azonosságairól, a külföldi csapatok által történt vérbefojtásáyól szólva Szabó Iván arra emlékeztetett: 1990-ben olyan, történelmünk során újszerű dolog történt, ami talán a nemzetet is készületlenül érte. Magyarként kell európaivá válni Tinnye (MTI) - Rajtunk múlik, képesek vagyunk-e magyarként európaivá válni, mert ha egymás ellen megyünk, akkor elveszünk - mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ frakció- vezetője kedden a tinnyei ünnepi megemlékezésen. Amint kifejtette: a ’48-as forradalmat előkészítő reformnemzedék felismerte, hogy a nemzet legjobb erőinek összefogásával lehet az akkori válság kezelésére megoldást találni. Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Batthyány és más államférfiak közremúködésé- yel maga a nemzet teremtette meg önmaga politikai, gazdasági és társadalmi felemelkedésének lehetőségeit. Ez olyan időszaka a magyar történelemnek, amelyre joggal lehetünk büszkék. A máról szólva az SZDSZ frakcióvezetője kifejtette: Tinnye a sajtószabadság szimbóluma, mert 1844 nyarán, amikor a kormány Kossuth kezéből kiütötte a tollat, ide jött erőt gyűjteni. Vasvári és Jókai emlékére Budapest (MTI) - Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata és a Vasvári Pál Egyesület szervezésében koszorúzási ünnepséget tartottak kedden, a VI. kerületben. Vasvári Pál emléktáblájánál, valamint Jókai Mór szobránál helyezték el a megemlékezés koszorúit a terézvárosi önkormányzat, a Vasvári Pál Egyesület, pártok és társadalmi szervezetek, helyi képviselői. _____ R endben zajlottak az ünnepségek Budapest (MTI) - Nemzeti ünnepünkön az országban több száz rendezvény volt, s ezeket az összejöveteleket a rendőrség biztosította. A rendezvények során rendkívüli esemény nem történt. A biztosítási feladatok ellátásában a rendőrség szabadidős állománya is részt vett - tájékoztatta közleményben az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-t kedden a kora esti órákban. A rendőrhatóságok valamennyi helyszínre delegáltak rendőrségi rendbiztosokat. A rendbiztosoknak csupán néhány esetben kellett figyelmeztetéssel élniük, amikor a meghirdetett és bejelentett ünnepségek előtt egyes személyek megkíséreltek március 15-e szellemétől idegen hangulatot kelteni. A figyelmeztetések után azonban ezek a személyek rendbontó magatartásukkal felhagytak. Minden tavasz új reményeket hordoz , v' i Három helyszínen tartottak megemlékezést Miskolcon „Mi tegnap elég volt, mára elégtelen, mi tegnap jó volt, ma már haszontalan" - idézte Kossuth szó vait Miskolc város polgármestere a Petőfi téri és Szemere-kerti megemlékezést követő Erzsébet téri tó: Farki ünnepségen Fotó: Fgrkas Maya Miskolc (ÉM - KJ) - Március 15re ünnepi délelőttjén a Petőfi téren már jóval a kezdés előtt gyülekezett a közönség, a 10 órakor kezdődő programra csaknem ezren voltak kíváncsiak. A Petőfi Sándor szobrának talapzatánál felállított dobogón az Avasi Gimnázium irodalmi színpadának tagjai idézték a múltat, az iskola énekkara és a Sziftvavölgyi Táncegyüttes adott műsort. Miskolc polgárai ezután a Szemere- kertbe zarándokoltak, ahol a Szemere Bertalan Gimnázium, Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet kórusa és diákjai emlékezetek elődeinkre, valamint a Baross , Gábor Szakközépiskola tanulói adtak műsort. A délelőttöt a Kossuth-szobomál megtartott városi ünnepség zárta, itt a Kossuth Gimnázium növendékeinek segítségével tehettek időutazást, a résztvevők az 1848-as események színhelyére. A Himnusz elhangzása után T. Asztalos Ildikó, Miskolc város polgár- mestere köszöntötte az ünnepet, az ünneplőket. Mint mondotta, 1848. március 15. mély gyökereket eresztett a magyar- nép lelkében. A megújulás, az összetartozás érzése őrizte meg március 15. szellemiségét minden körülmények között, s úgy vált nemzeti ünnepünkké, hogy ezt senkinek nem sikerült kisajátítania. Minden tavasz új reményeket hordoz, de tudnunk kell élni is velük - hangsúlyozta.' A márciusi ifjak ma arra tanítanak minket, hogy az az igazi hazafi, aki' szembenéz a gon- dokkal, a nemzet fejlődésének akadályaival. Aki a szabadságot és a függetlenséget ma is mindén téren elengedhetetlennek tartja, és aki a polgári társadalom kialakulása érdekében védi ezeket az értékeket, hiszen'ezek továbbélésünk elemi feltételei. A szabadság mellé a boldogulás útját is meg kell teremteni - mondta T. Asztalos Ildikó, aki Bibo István gondolatával egyetértve vallja, hogy 1848 egy elintézetlen, be nem fejezett, de befejezést kívánó kezdete a magyar történelemnek. A polgármester nagy elődünk szobránál emlékezett meg Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójáról is. Monok szülötte, az egykori sárospataki diák szavait idézte az ünneplő seregnek: „Mi tegnap elég \volt, mára elégtelen, mi tegnap jó volt, ma már haszontalan”. Kossuth és Petőfi szellemi örökösei nem élhetnek haszontalanul - fejezte be beszédét T. Asfctalos Ildikó. Állami kitüntetések a Parlamentben Terplán Zénó akadémikus Széchenyi-díjat vett át az államfőtől Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest (MTI) - Március 15-én — a nemzeti ünnep hagyományaihoz híven - magas állami kitüntetéseket adtak át a művészetek, a tudomány jeles képviselőinek és kiemelkedő teljesítményt nyújtott gyakorlati szakembereknek. Az Országház kupolatermében Göncz Árpád köztársasági elnök nyújtotta át az elismeréseket, amelyeket a miniszterelnök előterjesztése alapján adományozott képzőművészeknek, irodalmároknak, színház-, film- és táncművészeknek, az államapparátusban érdemeket szerzett vezetőknek, gazdasági szakembereknek, pedagógusoknak, orvosoknak, magas rangú katona- és rendőrtiszteknek és a településfejlesztésben élenjáró polgármestereknek. Boross Péter miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke is részt, vett az ünnepségen és gratulált a kitüntetetteknek. A köztársasági elnök rövid beszédben mondott köszönetét az elismerésben részesültek munkásságáért, majd felhívta a figyelmet: jövőnk erdőkében meg kell teremteni az előfeltételeit az eljövendő teljesítményeknek. Ez annál is inkább fontos - mutatott rá az államfő mert társadalmunk egy része leszakadni látszik. A köztársasági elnök kérte a kitüntetetteket, hogy környezetükben segítsék azokat a tehetségeket, akiknek továbbfejlődését az anyagiak hiánya gátolja. Göncz Árpád ezután átnyújtotta az alkotói életművekért odaítélt Kossuth- és Széchenyi-díjakat és a Magyar Köz- társasági Érdemrend középkeresztjeit, tisztikeresztjeit és kiskeresztjeit.Az elismerések átvételét követően Boross Péter miniszterelnök a kormány nevében is köszönetét mondott a szellem és a gyakorlat kiemelkedőt nyújtott személyiségeinek, majd a kitüntetettek egy pohár pezsgővel koccintottak az ünnep tiszteletére és egymás egészségére. (A kitüntetettek teljes névsorát lapunk 3. oldalán közöljük.)-----------KOMMENTÁR-----------É ljen a szabadság! Kovács Judit Jól emlékszem arra a napra, amikor először ünnepelhettük nyíltan és szabadon március idusát. Igaz, betegségem a négy fal közé kényszerűéit akkor, de az éter hullámain végigkísértem a nagy nap minden mozzanatát. Örömmel konstatáltam, hogy több tízezren hallgattak szívük parancsára, s zarándokoltak el az egykori események színhelyeire, rótták le kegyeletüket nagyjaink emlékhelyeinél, könnyezték meg a szónokok szavait. Am örömömbe ürörn is vegyült, amikor a. rádió-hírekben arról is beszámoltak, hányán használták e napot arra, hogy Becsbe kiruccan va végre beszerezhessék hőn áhított mélyhűtő ládáikat, (Mert az a nap, ugye, csak nálunk ünnep, a boltok a határon túl ekkor is nyitva...) Éljen a szabadság! - hessegettem el komor gondolataimat elvégre a választás joga is benne foglaltatik a jelmondatban, jóllehet véleményem szabadságának sem vetettem gátat, amidőn akkor lapunk hasábjain hangot adtam az általam lehangoló- Jiak minősített ténynek. Az elkövetkezendő ta vasz-iin nepeknek már magam is aktív részese lehettem. Boldogan vonultam qgyütt Miskolc utcáin, terein ismerős és ismeretlen barátaimmal, igazi elv-társaimmal, akikkel megilletőd- ve és meghatódva pihentünk megás hajtottunk fejet Petőfi, Szemere és Kossuth szobránál. Ismeretlen tekintetek fúródtak egymásba csillogva-könnyesen a Himnusz és a Szózat hangjai alatt, majd a kitörő vidámság és az életöröm kovácsolta eggyé a heterogén tömeget. Sokan voltunk, nagyon sokan... Tegnap is „ünneplőbe öltöztettem a szívemet”, s indultam a Petőfi térre. Az ünnepség alatt kellemes bizsergés járta át zsige- reimet az Avasi Gimnázium irodalmi színpadának igazán hiteles, múltidéző műsora alatt. A Petőfit megszemélyesítő diák velőig hatoló kiáltására:„éljen a szabadság!” - elementáris erővel tört ki néhányunkból a hangos „éljen!” visszhang. Néhányunkból, akiknek a ránk szegeződő pillantásokból azt kellett éreznünk, kilógunk a sorból. Valami megváltozott, valami elmúlt, nyomtalanul eltűnt a korábbi március 15-ék hangulatából, Kossuth-emlékstaféta Torinóból Budapestre Róma (MTI) - Kossuth Lajos halálának századik évfordulója alkalmából idén nagyszabású ünnepségsorozatot szerveznek. Ennek keretében magyar és olasz katonasportolók teljesítik azt az útvonalat, amelyen a reformkori politikus hamvait az olaszországi Torinóból Budapestre vitték. A futók szerdán indulnak Kossuth házától, s vasárnap érkeznek Budapestre. a Kerepesi úti temető Kossuth-mauzó- leumához. A Magyar Honvédség hivatásos tisztjeiből, tiszthelyetteseiből álló Katonafutók Sportegyesületét a Kossuth-szövetség kérte fel a stafétára. Az egymást váltó magyar és olasz futók a Torino - Milánó - Brescia — Verona - Padova - Mestre - Gorizia - Vipava - Planina - Trzic - Vosnik - Muraszombat - Ré- dics - Lenti - Balatonszentgyörgy - Siófok - Székesfehérvár - Agárd - Érd - Budapest útvonalat teszik meg. Amint Papp József ezredes, a Katonafutók Sportegyesületének elnöke az MTI tudósítójának elmondta, a magyar szakaszt különösen emlékezetessé kívánják* tenni. A tervek szerint minden hazai településen megszólalnak majd a harangok a futók beérkezésekor. A fővárosban, az utolsó négy kilométeren pedig tömegrendezvénnyé válik az emlékfutás, várhatóan több ezren csatlakoznak a katonasportolókhoz.
